Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-18 / 245. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1995. OKT. 18. • /rfé/i utoljára Pénztárgép - kedvezménnyel - Még az év végéig igénybe vehető az új pénz­tárgépek üzembe helyezésé­hez biztosított kedvezmény - tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal illetékese az MTI-t. Az általános forgalmi adóról szóló törvényben rög­zített kedvezmény egyszerű pénztárgépek esetén 25 ezer, a számítógépes rendszerek­nél pedig 50 ezer forintos ár­csökkentést jelent. Miután közeledik a határidő, érde­mes megjegyezni, hogy a kedvezmény csak az üzem­behelyezés, vagyis a „feke­tedoboz" indítását követően jár, vagyis a kedvezmény igénybevételéhez ennek de­cember 31-ig meg kell tör­ténnie. A vásárlásnál figyel­ni kell arra is, hogy a számí­tógép szerepeljen az adóhi­vatal által jóváhagyott pénz­tárgép-típusok jegyzékében, ugyanis az árcsökkentés csak ezekre a gépekre vehe­tő igénybe. Az adótörvények jövő évi módosításánál a kormány to­vábbi szigorítást tervez. Igaz ez a pénztárgép-használatra is. Az elképzelések szerint 1996-ban az eredeti rendele­tet meghaladó mértékben szélesedik majd a pénztár­gép-használatra kötelezettek köre, és 1997-től már szinte majdnem minden vállalko­zásra kitetjed majd. Kedvezmény: ha elindul a „feketedoboz" Az amerikai Róbert E. Lucas nyerte el az idei köz­gazdasági Nobel-díjat - je­lentették be a Svéd Királyi Tudományos Akadémián. A chicagói egyetem 58 éves professzorának az ésszerű várakozások elméletének és gyakorlati alkalmazásának kifejlesztéséért ítélték oda a rangos kitüntetést, valamint azért, mert ezzel átalakította a makrogazdasági elemzés rendszerét és komoly ered­ményeket ért el a gazdaság­politika tudományában. A tudós 1937-ben szüle­tett a Washington állambeli Yakimában. Pályáját tanár­segédként kezdte a Carne­gie-Mellon egyetemen, ahol • Közgazdaság! Nobel-díj Az ésszerű várakozások elmélete 1967-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Doktori disszer­tációját 1964-ben védte meg a chicagói egyetemen, 1970­ben pedig professzorrá ne­vezték ki a Carnegie-Mellon egyetemen. 1975 óta tan­székvezető professzoraként Chicagóban tanít. Lucas az amerikai tudományos akadé­mia tagja, a művészeti és tu­dományos akadémia társult tagja, s az ökonometriai tár­saság alelnöke. Lucas december 10-ikén, a díjalapító Alfréd Nobel ha­lálának 99-ik évfordulóján veheti át a kitüntetést. A díj­jal egyébként 7,2 millió svéd korona (közel egymillió dol­lár) jár az idén, a legmaga­sabb összeg, melyet Nobel­díjasnak valaha is adtak. • 171 Áfész, 465 bolt Coop-üzletlánc A mai Magyarország a társadalmi, politikai és gaz­dasági problémák egész so­rával küszködik. Jelentősek a modernizálódás és a piac­gazdaság kiépítése irányába tett lépések, ezek kedvező hatása azonban csak a vállal­kozások megerősödésével és új elképzelések megvalósítá­sával válik érezhetővé. Ilyen új típusú kezdeményezést vállal fel a magyar fogyasz­tási szövetkezeti mozgalom. A fogyasztási szövetkeze­ti mozgalom 50 éves múltra tekint vissza Magyarorszá­gon. Az évek során mindvé­gig megőrizte alapvető jelle­gét és szerepét: keretet adott a kisemberek boldogulásá­hoz a mindennapokban. A piacgazdaságra való átállás szakaszától kezdve az Áfész-ek bizonyították, hogy az egyre élesedő versenyben is képesek helytállni. Másfél évvel ezelőtt megszületett az első szövetkezeti válasz a pi­aci kihívásokra: létrehozták a saját tulajdonú Pro-Coop nagykereskedelmi beszerzési rendszert. A Pro-Coop rend­szer biztosítja az Áfész-üzle­tek rendszeres és zökkenő­mentes átállását, kedvező árak mellett. A Pro-Coop Beszerzési Egyesülés beindítása után bizonyossá vált, hogy élet­képes és jól működő hálózat született meg, amely az elsó lépés volt egy vevőcentri­kus, a vidéki és városi embe­rek igényeit egyaránt szem előtt tartó kereskedelempoli­tika kialakításához. A következő nagyszabású kezdeményezés és kihívás: egy olyan élelmiszer és ve­gyiáru forgalmazására sza­kosodott országos kiskeres­kedelmi üzletlánc kialakítá­sa, amely egyrészt sokszínű áruválasztékával és szolid áraival a városi és vidéki la­kosság ellátási helyzetén ja­vít, másrészt munkahelyte­remtő és -megőrző szerepet is felvállal a hálózathoz csat­lakozó Áfész-ek számára. Ez a lánc a Coop üzlet­lánc, mely hazánk első és legnagyobb, kizárólag ma­gyar tulajdonban lévő fo­gyasztási szövetkezeti üzlet­hálózata. A Coop üzletlánc koncepciójában és módsze­reiben a jövőbeni követel­ményekhez alkalmazkodik: a lakosság folyamatos ki­szolgálását tűzi ki célul, mindenütt és mindig ugyan­azon választékkal és a helyi igények figyelembe vételé­vel. A Coop üzletlánchoz tar­tozó boltok továbbra is Áfész-tulajdonban működ­nek, a lánchoz szerződéssel kötődnek, s birtokolják min­dazokat a beszerzési és mű­ködési előnyöket, amelyek kiszámíthatóvá és megalapo­zottá teszik a jövőre vonat­kozó szövetkezeti terveket. Az induláskor 171 Áfész 465 boltjával csatlakozott a Coop üzletlánchoz, amelyek támaszkodhatnak a beszer­zést biztosító Pro-Coop nagykereskedelmi ellátó rendszerre és a szakmai hát­teret koordináló Áfeosz-ra. A jövőben a Coop-boltok számának gyors ütemű nö­vekedése várható, mivel az üzletlánc által kínált előnyök kielégítik mind a tagok, mind a partnerek üzleti biz­tonsággal és jövedelmező­séggel szembeni elvárásait. Tallózó a gazdaságból „Gördülő-hitel". A Magyar Gördülőcsapágy Művek (MGM) sikeres csődegyezségi tárgyalást folytatott hitelezői­vel. Az MGM csaknem 5 milliárd forint hitelétől szabadult meg a nagyhitelezőkkel (ÁPV Rt., APEH, VPOP, tb és a bankok) kötött megállapodás alapján. A megállapodás meg­kötését jelentősen segítette, hogy az MGM-nek jó piacai vannak nyugaton. A cég 1,6 milliárdos jegyzett tőkéjét a csődeljárás után 4,3 milliárdra emelik. A tulajdonosi össze­tétel is változik: 51 százalékban az ÁPV Rt., 23-ban az APEH, valamivel 10 felett a VPOP, s mintegy 10 százalék­ban a társadalombiztosítás iesz az MGM tulajdonosa. Eddig nyolc külföldi szakmai befektetó érdeklődött a csapágygyár privatizációja iránt. MOL-részvénycsomag. Az ÁPV Rt. igazgatósága dön­tött a Mol Rt. munkavállalói részvénycsomagjának értékesí­téséről. A társaság részvényeiből 5,5 százaléknak megfelelő, 5,4 milliárd forint névértékű részvényt 140 százalékos árfo­lyamon vásárolhatnak meg a dolgozók. Az árfolyamból 50 százalékos kedvezményt biztosítanak - személyenként - 219 ezer forintig. A dolgozók részletfizetési kedvezményt kap­nak három évre. A vezetők 0,5 százaléknyi, 500 millió forint névértékű részvényt vásárolhatnak a dolgozókhoz hasonló kedvezményekkel. „Szegény" rendőrök. A BM és a hozzá tartozó szervek ez évben, ha szerényen is, de biztosítani tudták az alapfel­adatok finanszírozását. A rendőrség mintegy 1,5 milliárd fo­rintnyi adósságot görget maga előtt, a határőrség nem adóso­dott el, viszont tartalékai sincsenek. A határőrségnél, a tűzol­tóságnál és a polgári védelemnél elsősorban az elmaradott technikai bázis okoz gondokat. A tárca jövő évi tervei között szerepel egy közbeszerzési központ kiépítése, amelyet más költségvetési szervek is igénybe vehetnének. Egyes belügyi egységeket közhasznú nonprofit szervezetként működtetné­nek, más egységeket pedig bérleti formában. Hírek szerint leépítésekre is sor kerülhet. Dunamenti Erőmű - külfoldikkel? Jelentős külföldi be­fektetői érdeklődés nyilvánul meg a legnagyobb hazai erő­műtársaság, a Dunamenti Erőmű Rt. iránt. Az előminősítő pályázat eredményei alapján arra lehet számítani, hogy leg­alább hét, európai és tengerentúli befektető vásárolja meg a privatizációs tenderanyagot, illetve ad be pályázatot a cég részvényei 48,76 százalékának megvásárlására - mondta el újságíróknak Újhelyi Géza vezérigazgató. A pályázati felhí­vás szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tu­lajdonában lévő, felajánlott 16,3 milliárd forint névértékű részvénycsomagra pályázónak bizonyos fejlesztési feladato­kat is vállalnia kell. A társaság meglévő blokkjainak fejlesz­tését tőkebevonással kell elvégeznie a befektetőnek, amely fgy többségi részesedéshez jut a cégben. Újra timföld. December első hetében újra megkezdődik a termelés az almásfüzitői timföldgyár nedvesüzemében, ahol kohósításra váró timföldet állítanak elő - mondta az MTI érdeklődésére Havas Pál, az Aloxid Kft. ügyevezető igazgatója. A gyártást tavaly novemberben állították le, mert nem tudták a nyersanyagot gazdaságosan értékesíteni. Azóta a kohászati timföld világpiaci ára a kétszeresére nőtt, ton­nánkénti ára 200 dollár fölé kúszott. A leállított üzemet egy orosz-osztrák-magyar érdekeltségű vállakózás vette bérbe, vállalva az újraindítás költségeit is. Tavaly novemberben 350 embert bocsátottak el az üzemből, most az újraindítás kapcsán 250-et vesznek fel. A Nemzetközi Valutaalap képviselői Bokros Lajosnak a tárgyalásokon átadtak egy dokumentumot, amely tartal­mazza, hogy milyen feltéte­lekkel hajlandók a szerző­dést megkötni. A pénzügy­miniszter szerint ezeket a feltételeket a kormány a sta­bilizációs programjának végrehajtásával teljesíteni tudja. A feltételek között szerepel, hogy a költségve­tés, illetve az államháztartás összevont hiánya nem halad­hatja meg a GDP 4 százalé­kát. Ez azt mutatja, hogy az IMF lemondott korábbi túlzó követeléséről, amikor is ezt a mértéket 3 százalékban ha­tározták meg. Elfogadja a Nemzetközi Valutaalap azt is, hogy jövő­re a fizetési mérleg hiánya nem haladja meg a 1 milliárd dollárt, azzal, hogy megáll az ország további külföldi eladósodá­sa. Bokros Lajos szerint mi idez teljesíthető, mivel a bé; ramló működőtőke, vala­mi ít a privatizációs bevéte­lt k fedezik a 2 milliárd dol­láros fizetésimérleg-hiányt. Nemzetközi Valutaalap . g/ véli, hogy a stabilizáció eredményei csak akkor bizo­n; ulhatnak tartósnak, ha megkezdődik az államház­tartási reform. Egyetértenek egységes kincstár létreho­, isával, valamint azzal, i >gy kevesebb elkülönített á lami alap, költségvetési in­tézmény működjön s csök­IMF Sok a hivatalnok, elmaradt az államháztartási refoim, avagy miért bizalmatlan a Világbank? kenjen a közpénzekből fize­tett alkalmazottak létszáma. Fontosnak tartják azt is, hogy gyorsuljon a privatizá­ció és a társadalombiztosítá­si alapoknál is megkezdődje­nek a reformok. Bokros La­jos úgy vélekedik, az IMF által átadott dokumentum szándéknyilatkozatnak is fölfogható, amely fontos lé­pés a megállapodás mielőbbi megkötéséhez. Mint megjegyezte, azért december elején jön a követ­kező IMF-delegáció Ma­gyarországra, mert addigra várhatóan dönt a Parlament a jövő évi központi költség­vetés, valamint a tb-alapok költségvetésének fő számai­ról. Az sem elhanyagolható szempont, hogy november­ben kerül sor az MSZP kongresszusára is. Az 1MF­el történő megállapodás fel­tétele, hogy folytatódjon a jelenlegi gazdaságpolitika, s így nem mindegy, hogy eb­ben a kérdésben a kong­resszus miképpen foglal ál­lást. Bokros Lajos beszámolt a Világbank képviselőivel folytatott tárgyalásokról is. A Világbankkal két jelentős kölcsönt készítenek elő. Az - Várhatóan a jövő év ele|én létrejöhet a megállapodás a Nemzetközi Va­lutaalap és Magyarország között. Decemberben még egy újabb IMF-delegá­ció érkezik Magyarországra, hogy véglegesítsék a dokumentumot, amelyet |anuárban megtárgyalhat a pénzügyi szervezet Igazgatósága. Ezt követően néhány héten belül megszülethet a megállapodás, amely valószínűleg 18 hó­napra terjed kl. Mindezt Bokros Lajos pénzügyminiszter mondta el a sajtó képviselőinek azt követően, hogy az elmúlt héten hazaérkezett Washington­ból a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közgyűléséről. egyik a vállalati pénzügyi szektor, a másik az állam­háztartási szektor átalakítá­sát szolgálja. Mindkét hitel folyósításának a feltétele, hogy előzetesen létrejöjjön az IMF-el a megállapodás. Valószínűleg a pénzügyi szektor fejlesztését szolgáló hitelhez juthat előbb hozzá Magyarország, míg az ál­lamháztartás korszerűsítését célzó kölcsön csak a jövő év második felében várható. A Nemzetközi Valuta­alappal folytatott tárgyalá­sok az elmúlt hónapokban azért haladtak olyan nehezen előre, mert jelentős a bizal­matlanság az IMF és Ma­gyarország között - hangsú­lyozta Bokros Lajos. Mindez arra vezethető vissza, hogy az elmúlt öt év során a magyar kormány nem teljesítette ígéreteit. így most az IMF döntésho­zói nem elégedtek meg ígé­retekkel, megvárják azt, hogy mit tud teljesíteni az ország. Ezért folytatódnak március óta a tárgyalások. A márciusi stabilizációs intéz­kedések eredményeit elisme­rik, ám egyelőre várnak a te­kintetben, hogy ez a politika - amely jelentős megszorítá­sokat tartalmaz - tovább folytatódik-e. Ebből a szempontból na­gyon lényeges, hogy jövőre mindenképpen teljesüljön a kormány ígérete: az állam­háztartási mérleg hiánya ne haladja meg a 4 százalékot. Elképzelhető, hogy a gazda­sági folyamatok nem a költ­ségvetésben leírtaknak meg­felelően alakulnak. Akkor azonban a kormányzatnak sürgósen közbe kell avatkoz­nia, csak így tartható fenn az együttműködés a Nemzetkö­zi Valutaalappal. A sajtótájékoztatón a pénzügyminiszter elmondta: Magyarország számára az IMF-el kötendő megállapo­dás a lényeg, nem pedig az, hogy ez mekkora összegű hitelt foglal magába. Jelen­leg a valutatartalékok össze­ge eléri a 8,5 milliárd forin­tot, ami hét havi import fi­nanszírozására elegendő. A megállapodás azért fontos, mert ez kedvezőbbé teheti hazánk hitelfelvételi pozíci­óit egyéb területeken. A fokozódó bérkövetelé­sekkel kapcsolatban a pénz­ügyminiszter úgy vélekedett: jövőre minél nagyobb mérté­kű nominális béremelést har­colnak ki a szakszervezetek, annál magasabb lesz az inf­láció. Ez a folyamat nagyon veszélyes, oda vezethet, hogy fel kell adni a csúszó­leértékelés rendszerét. Az elszabaduló árak következtében pedig minden társadalmi réteg rosszabb pozícióba kerülhet, mintha a jelenlegi keretek között foly­tatódna a stabilizációs prog­ram végrehajtása. Ezért nagyon fontos, hogy a társadalom különbö­ző rétegei között fennmarad­jon a kooperatív kapcsolat. Ha a bérkövetelések felerő­södnének, ez nagyon vesz­élyes helyzetet teremthetne ­hangsúlyozta a pénzügymi­niszter. Bokros Lajos továbbra is fenntartotta azt az állítását, hogy amennyiben nem foly­tatódik a jelenlegi gazdaság­politika, lemond. Hozzátette: akkor is így dönt, ha a Parla­ment nem hagyja jóvá az ál­lamháztartás jövő évi hiá­nyára előirányzott mértéket. ami a GDP 4 százalékát je­lenti, vagy olyan döntés szü­letik, hogy a tb-alapok defi­citje meghaladja a tervezet­tet. Kifejtette: a kormányfő felelőssége a gazdaságpoliti­ka meghatározása. A kor­mányüléseken fgy általában nem szavazással dőlnek el a kérdések. Ha valamelyik kormánytag nem ért egyet a döntésekkel, megteheti, hogy lemond. De a kor­mánynak minden tekintetben egységes arculatot kell mu­tatnia. Leszögezte: helyes­nek tartja azt, hogy a Pénz­ügyminisztériumnak túlsú­lyos szerepe van a gazdaság­politikában. A piacgazdaság­ban ugyanis a pénzügypoliti­ka alkalmas az ágazati érde­kek integrálására, így ezt a gyakorlatot a továbbiakban is fenn kell tartani. Azt a kí­vánalmat azonban természe­tesnek és magától értetődő­nek tartja, hogy a kormány döntései feleljenek meg az alkotmányossági követelmé­nyeknek. E téren lényegesen javítani kívánják a kabinet teljesítményét. Még alapo­sabban megvizsgálják a ter­vezett intézkedéseket alkot­mányossági szempontból, el­képzelhető, hogy a munkába alkotmányjogászokat von­nak be, s konzultációt kezde­nek az Alkotmánybíróság­gal. Az azonban nem lehet­séges, hogy a gazdaságilag szükségessé váló intézkedé­seket elhalasszák. A feladat az, hogy megtalálják az in­tézkedések alkotmányos for­máját - közölte a pénzügy­miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents