Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-18 / 245. szám

SZERDA, 1995. OKT. 18. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Nem kapkodnak a támogatásért Lassan-lassan a megye földművelésből élő lakossága Is megszok|a, hogy különböző támogatásokat hirdet meg az FM. Érdekes ezekre figyelni, mert pénzhez |uthat a tőkeszegény magán tulajdonos Is. Ám nem minden esetben tolonganak a pályázatok beadásával, mint a jelenleg Is érvényben lévő, export árualap-növelő állattenyésztési támogatásnál tapasztalható. Eddig hét pályázat érkezett, s ebből kettőt találtak továbbításra alkalmasnak a megyei ÍM-hivatalban. • Kivetni könnyű, beszedni nehéz „Népsieratlen feladatot látunk el" Dr. Bálind Sándor: A fizetési morál egyre rosszabb! (Fotó: Nagy László) Dr. Bálind Sándor rendszer- és önkormányzati váltások miatt az elmúlt őt évben kétszer szállt ringbe posztjáért. A Csongrád Megyei Illetékhivatal vezetője 1991-ben és 1995-ben is pályázott Igazgatói székéért, s nyert. 1967 óta dolgozik az illetékügyben. Mi is a lényege az 1995. december 15-ig érvényes pályázatnak? Az, hogy kamatkedvezmény és vissza nem térítendő formában valósul meg. Az a termelő, aki üres férőhelyet vásárol, és ahhoz banki hitelt vesz igénybe (és kinek adnak ma hitelt, és milyen kamatokra?), a hitel kamatainak 70 százalékát átvállalja az állam, legfeljebb hét évig. Az épület felújítására is 70 százalékos kamatkedvezmény vehető igénybe. A betelepítéshez vásárolt tenyészállatok értékének 40 százalékáig is igénybe vehető a fenti kamatkedvezmény, banki hitel esetén. A már betelepített tenyészállatokra vissza nem térítendó támogatás a következő: vásárolt vagy saját beállítású vemhes tenyészüszóre 35 ezer forint, vásárolt vemhes tenyészkocasüldóre 10 ezer forint, vásárolt vagy saját beállítású vemhes jerkére 3500 forint. Ugyancsak vissza nem térítendő támogatásként működik a forgóalap-növekmény részbeni megfinanszírozását szolgáló támogatás, amelynek mértéke: beállított tenyészüszó után 10 ezer forint, tenyészkocasüldó után 9 ezer forint, tenyészjerke után 3 ezer forint, és felújított baromfiférőhelyek után a hasznos alapterületre ezer forint négyzetméterenként. A beállított tenyészállatoknak meg kell felelni a rendeletben előírt tenyésztési és állategészségügyi feltételeknek. A támogatás előlegként működik, ezért jelzálog bejegyzése szükséges. A pályázathoz szükséges nyomtatványok beszerezhetők a bankokban, illetve az FM-hivatalban. Mivel pályázatot az FM csak akkor fogad el, ha előtte a megyei hivatal munkatársai helyszíni szemlén vesznek részt, ezért november 15-ig el kell juttatni a szakértővel elkészített anyagot. Ennek költségét a pályázó viseli. (lukács) 9 Az emberek általában nem szeretik a hivatalokat, illetéket fizetni még kevésbé. Önök tehát duplán népszerűtlenek. - Valóban nagyon hálátlan feladat a mienk. • Valahogy úgy van vele az ember, olyasmiért sarcolják meg, amihez az államnak nincs túl sok köze. - Ez nem teljesen igaz. Inkább az adó az, ami közvetlen ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettséget ró a polgárokra. Az illeték esetében általában van valamilyen ellenszolgáltatás; az eljárási illetéknél maga az eljárás, a vagyonszerzésnél (vásárlás, ajándékozás, öröklés) a tulajdonátírás, -nyilvántartás. 9 AÍz önök hivatala megyei illetőségű, mégis a Szeged városi önkormányzat polgármesteri hivatalához tartozik. Hogy is van ez? - A furcsa, és nem kevés bonyodalmat okozó helyzet oka az 1990-es önkormányzati törvény, amely a megyei önkormányzatoknak nem biztosít hatósági jogkört, ezért kell a hatósági jogokat gyakorló illetékhivataloknak a városi önkormányzatokba integrálódniuk. A hivatalunkhoz befolyt illeték (idén várhatóan egymilliárd forint) fele a központi költségvetést illeti, a helyben maradó ötven százalékból pedig három önkormányzat részesedik; ötven százalékban a Szeged városi, negyven százalékban a Csongrád megyei, tíz százalékban pedig a hódmezővásárhelyi. Ezek az önkormányzatok részesedésük arányában fedezik a hivatal működési költségeit. v • Ami mennyi? -Évf 60-70 millió forint. • Az önök dolga az illetékek kivetése és behajtása. Gondolom, kivetni egyszerű, behajtani kevésbé. - Valóban, a fizetési morál egyre rosszabb, egyre több a hátralék. Ma már csak az esetek 50-60 százalékában teljesítik önként az illetékfizetési kötelezettséget. A többi esetben végrehajtási eljárást kell kezdeményeznünk. • Ez mit jelent? Megy a végrehajtó, és elviszi, ami mozdítható? - Szerencsére ez meglehetősen ritka. A legtöbb esetben már az első lépdkő, az úgynevezett intés is hatásos. Negyedévente 15-20 ezer fizetési felszólítást postázunk. A következő lépés a fizetésletiltás, majd a jelzálog - az első félévben 200 esetben éltünk ezzel a jogunkkal. Az ingóságok lefoglalására igen ritkán kerül sor. Szerencsére, mert a hivatal meglehetősen nehezen boldogul ezzel a nemrég ráruházott feladatkörrel. Korábban két állami vállalat, a Merkúr és a BÁV köteles volt átvenni és értékesíteni a lefoglalt autókat, vagyontárgyakat, ma magunknak kell lebonyolítanunk az árveréseket. A legdrasztikusabb behajtási módra, az ingatlanvégrehajtásra az utóbbi időben nem került sor egyébként is meglehetősen nehéz vevőt találni egy lakott ingatlanra. • Az „ellenszegülők" nem tudnak, vagy nem akarnak fizetni? - Inkább nem tudnak. Az emberek életkörülményeinek romlásával egyre több esetben gyakorolunk méltányosságot; egyéni kérelemre részletfizetési kedvezményt adunk, átütemezzük, csökkentjük, esetleg teljesen elengedjük az illetéket. A döntésnél természetesen figyelembe vesszük az illeték természetét; lakáscélú ingatlanszerzés esetében szívesebben gyakorolunk méltányosságot, mint például üdülő vagy ipartelep vásárlása esetén, hiszen „lakni kell". 9 Kik a rosszabb alanyok, a polgárok vagy a gazdálkodó szervezetek? - Az illetékhátralék nagyságát illetően a gazdálkodó szervezetek jelentenek nagyobb problémát,j hiszen esetükben százmilliós vagyonszerzésekről van szó, ennek 10 százalékos illetékvonzata máris 10 millió forint. Különösen sok gondot okoz esetükben a bírósági eljárási illeték; mire a bíróságtól megkapjuk a „számlát", már nem is létezik a szóban forgó vállalkozás. Ekkor nem tehetünk mást, a tartozást beírjuk a veszteségrovatba. 9 Agyonbeszélt téma, mégis a mai napig foglalkoztatja a közvéleményt a polgármesteri hivatal úgynevezett érdekeltségi rendszere, melynek alapján a beszedett adók és illetékek után a dolgozók jutalékban részesülnek. Miért kap valaki pénzt például az én gépkocsi-súlyadóm után, amit az OTP automatikusan átutal a folyószámlámról? - Elsősorban nem az automatikusan befolyó adók és illetékek után kapják a dolgozók a jutalékot, ezért a munkáért csak az éves illetmény 20 százaléka fizethető ki jutaléként. Az éves illetmény maximum 40 százléka éppen az adóvizsgálatért, illetékforgalmi ellenőrzésért fizethető ki, vagyis az olyan tevékenységekért, amelyek többletbevételt eredményeznek. Éppen ezért hívják érdekeltségi rendszernek; arra kívánja ösztönözni a munkatársakat, hogy minél több adót és illetéket hajtsanak be. Efféle érdekeltségi, jutalékos rendszer egyébként sokhelyütt létezik, különösen, ahol a dolgozók népszerűtlen feladatokat látnak el. Sajnálatos, hogy esetünkben heves indulatok támadtak ezzel kapcsolatban. A polgároknak ugyanis nem ettől kell több adót fizetniük. Keczer Gabriella Állami támogatások: ki, kit „fe|" meg? • Az Alkotmánybíróság és az ombudsman: „ernyő" a polgár fölé A „kamatadó" törvénytelen? A téglánál már csak a kamatok emelkednek magasabbra) Sokan mérgelődtek, vérmérséklettől függően szitkozódtak, mikor elolvasták az OTP számlalevelét. Az első mondat már a hírekből Ismert volt: az Országgyűlés az 1995. évi pótköltségvetési törvény részeként Idén Július 22-től az évi 12 százalékos kamatozású lakáscélú kölcsönök kamatmértékét évi 25 százalékra módosította. Ám „az előjegyzett kamatok, költségek figyelembevételével számított törlesztörészlet" láttán - vérmérséklettől függően - fölhorkantak az emberek. Az egyenletet a talpára kell állítani Tóth Lászlóné például kétségbeesetten, széles gesztusokkal magyarázott a kapu előtt a szomszédasszonyának. „Sokan nincstelenné válhatnak! Ezt akatják a politikusok? Persze, jóllakottan másképpen gondolkodnak. Nem úgy, mint én, aki három gyereket nevelek, de szójaféléken élünk, az asztalra hús jó, ha egy hónapban egyszer kerül! Akkor, amikor fölvettük a kölcsönt, csak 980 forint volt a havi részlet. Azóta emelték: 1040-re, aztán 1500-ra, majd 3200-ra, most meg 6060 forintra. Csak tudnám, hogyan fizessem ki, mikor egy hónapban a 20 ezer forintos fizetésemből, meg a 11800 forintos családi pótlékból kell kijönnöm?! A kiadás meg rengeteg: a fűtés 4900, a villany 1100, a panellakásra eső közösköltség 1660, a telefon 1100, a gáz 262, a tévé 770, a kábeldíj 300, a HBO 760 forint havonta, de ha mindezt kifizettem, még nem ettünk, pedig a három gyerek fejlődésben lévő iskolás! Micsoda igazságtalanság, hogy velünk, akik csak részletekben tudnak fizetni, így elbánnak! Az jár jól megint, akinek pénze van! Annak, ha egy összegben fizet, elengedik a tartozása egy részét. Ezt a részt, úgy látszik, velünk, szerencsétlen szegényemberekkel fizettetik meg!" Ehhez hasonló módon fogalmazzák meg a bajukat mások is. A szakember azt mondja: Magyarországon alacsony a jogimeret szintje. Ezért kérdeztük az egyik legilletékesebbtől, dr. Lábady Tamástól, az Alkotmánybíróság helyettes elnökétől, hogy a rendszerváltás jogi dzsungelében milyen védelemre számíthat a polgár? 9 A „kisember" a számára kedvezőtlen döntés orvoslásának módját nem mindig ismeri. Azt tapasztalom, hogy egyre többen utolsó mentsvárnak az alkotmányt, illetve az Alkotmánybíróságot tekintik. A lakáscélú kamatok egyoldalú fölemelése például alkotmánybírósági ügy? - Igen. A pótköltségvetés rendelte el ezeknek a kamatoknak 15-ről 25 százalékra emelését. Az egyoldalú lépést sok, az Alkotmánybírósághoz benyújtott állampolgári indítvány kifogásolja, illetve a Független Kisgazdapárt elnöke is megtámadta frakciója nevében. 9 A lakáscélú kamatokat az állam egyszer, 1991ben már felemelte. Akkor ezt a lépést alkotmányosnak mondta ki az Alkotmánybíróság. Most milyen döntés várható? - A múlt héten már tárgyaltuk az ügyet. Hamarosan a döntés is megszületik. • Végre, saját törvényalkotásához képest ugyan két év késéssel, az Országgyűlés felállította az ombudsmani hivatalt. Az állampolgár szempontjából ez hogyan viszonyul az Alkotmánybírósághoz? A polgárok milyen ügyben fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz és milyen esetben keressék az ombudsmani, vagyis az állampolgári jogok országgyűlési biztosát? - Bárki fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Az állampolgár saját ügyében akkor keresse az Alkotmánybíróságot, ha a jogszabályt kifogásolja. Ha például valaki jogerősen elveszt egy közigazgatási eljárást azért, mert az a jogszabály, amit az ő ügyében alkalmaztak, szerinte rossz, alkotmányellenes, nem demokratikus jogszabály, akkor közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Ám előtte ki kell merítenie mindenféle lehetőségét ebben a közigazgatási eljárásban. Az ombudsmanhoz az állampolgár saját ügyében is fordulhat. Akkor, ha saját személyében, családjában sérelem éri vagy közösségének hátrányos megkülönböztetését tapasztalja. Például akkor, ha egy cigány gyereket nem vesznek föl középiskolába azért, mert cigány. • E két, a polgárok jogait védő intézmény szempontjából Európában hol a helyünk? - A jogállami szervezetrendszer kialakítása szempontjából Magyarország előkelő helyen áll. Ú. I. A szegedi Közéleti Kávéház vendége volt Kádár Béla, az Antall-kormány volt minisztere, MDF-es országgyűlési képviselő, a Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke. Nem a Bokros-csomagtól esett térdre a nagyvilág, hiszen nincs az a program, amely azonnal képes megjavítani a gazdaságot - foglalta össze tömören a mondandóját a március 12-i bejelentésekkel kapcsolatban az ex-miniszter. Áz ország nemzetközi megítélése már 1990 után fokozatosan javult és 1995 tavaszára tetőzött az optimista hangulat. Annak függvényében, visszafizetjüke a adósságokat, s nem azért, hogy mit mond egy pénzügyminiszter. A mostani gazdaságpolitikai intézkedések hatásából különben is csak egy év után lehet majd valamit érezni. Annak sem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani, hogy 100 milliárd forinttal több a vámpótlékból származó hevétel, mint tavaly, ez azonban a költségvetést most kihúzhatja a slamasztikából. A fizetési mérleg javulása pedig az árfolyampolitikának köszönhető, ám ez egyben a reálbérek csökkenéséhez vezetett. Nem kell különösebben örülni annak, hogy a kormány „elinflál1L Kádár Béla ja" a jövedelmeket, s ezért javul a kereskedelmi mérleg. Hiszen ha nincs jövedelem, nincs, aki kifizesse az import ellenértékét. A magyar költségvetés gyermekbetegsége - fejtette ki Kádár Béla a parlamenti bizottság elnökeként -, hogy nincs mögötte koncepció, mindig csak rövidtávú, egyensúlyjavító célokat szolgál. A reális helyzetből kellene kiindulnia, abból, hogy nálunk gyenge a jövedelemtermelőképesség. Márpedig, ha a költségvetés mögött nem áll olyan gazdaságpolitika, amely a jövedelemtermelő képességet erősíti, hanem zsugori, örökösen a jövedelmeket akaija kivonni, akkor ne feltételezzük, hogy majd több pénzhez jut. Kádár Béla szerint nem a túlzott kereslet az oka az egyensúlyhiánynak, hanem az elégtelen kínálat. Nincs exportárualap, zsugorodik a termelés, s mert nincs beruházás, nincs lakossági megtakarítás sem. Az egyenletet a talpára kellene állítani. F.K.