Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-03 / 232. szám
Nem lesz lovas rendőr Szegeden járván múlt hét végén a belügyminiszter, egy riporteri kérdésre - amely a lovas és kerékpáros rendőr „korszerű" voltát tamáskodta kijelentette: nem fognak a Dóm téren lovas rendőrök járőrözni. Mit mondjak, megnyugodtam. Lópata nem dobog majd Európa egyik legszebb terének macskakövein. Úgyis éppen elég más nehezedik mostanában ezekre a kövekre. Azazhogy kéredzkedik: szeretne itt helyet kapni ez is, az is. Mármint a szabadtéri mellett, a nézőtérmentes hónapokban. Lelkes kultúrapártolók, üzletemberek terveznek a dóm elé például vasárnap kora reggeli „kultúrpiacokat", szuvenír- és kegytárgyárusítást, könyvesstandokat, szombati árubemutatókat programmal kísérve, divatshow-t, majorette-ek vonulásait, térzenét. Felmerült az állóközönséges koncertek ötlete, a hordószónoklatos nyílt politikai vitafórumoké, az aszfaltrajzversenyeké, a „szabad művészi bemutatóké", a paravánokon, pultokon ripsz-ropsz felállítható, szabadba telepíthető kiállításoké, a focinépszerűsítő dekázó-vetélkedőké. Húzódnék át egy csomó program - az utcaszínháztól a karácsonyi vásárig és az autókiállításig - a Dugonics térről is a dóm elé. Csakhogy - úgy vélem - a Fogadalmi-templom nem mindenhez „háttér". S nem az a nemzetünk nagyjainak panteonját rejtő-mutató árkádsor sem. A hely szelleme - szabad legyen azt állítanom, hogy van - nem dobathatik palackban az ötletárba, s nem fullasztathatik meg (még egy ilyen képzavarral sem). Másfelől viszont biztos, hogy az ár sodor üdítő, városélénkítő elképzeléseket, amiket kár lenne veszni hagyni; csakúgy, mint a teret odaillő programok, promenád nélkül, a mostani kockakő-ürességében. Össze kellene gyűjteni a Dóm téri ötleteket, átfésülni, megmustrálni őket. A legjobbakról szakértők és a téren érdekeltek (a katolikus egyház és az egyetemek) véleményét kérni, és annak alapján eldönteni, mi legyen a templom előtt, s mi ne legyen. A szegedi polgár pedig vehessen részt az előkészületekben is, ne csak a leendő programokban! A Délmagyarország eszközei szerények ehhez, de felajánljuk: írják meg kedves olvasóink (röviden), mit álmodnának a Dóm térre, mit nem, és miért. Seregnyi várospolgári ötlet talán hozzájárulhatna ahhoz, hogy ne lássunk a Szegedi Tükör által homályosan: az kerüljön a Dóm térre a szabadtérin kívüli cirka nyolc hónapban, ami odaillő. És ne az, ami „beesik". Azt hárítsuk el idejekorán, magunk, és éberen. A „hárításhoz" a belügyminiszter úr egy árva lovas rendőrt nem ígért a Dóm térre. S ez akár azt is jelentheti, hogy Európa egyik legszebb templomterén az lehet, amit mi, szegedi polgárok akarunk. - Ugye, jó lenne?! Szabó Magdolna • Véleményem szerint Beljebb, meccsre! Kövér Károly leveléből Ha nem megyünk hátra, idézünk: Reszkessetek hogy jönnek fel az új felbliccelők! Szigorításokat szállók? Erre a néhány vezettek be Szeged közle- szájtáti nem gondol... kedésében. Örül a változás- Gyerünk csak beljebb! Minak, aki szereti a rendet és nél beljebb. Európába! az igazságot... Az új rend Szeremi Kálmán véleméazért nem egyértelműen nye szerint „Siralmas látni örömteli. Amióta csak az a városban egy sereg elhaelső ajtón lehet fölszállni, gyott, elhanyagolt, tönkrebizonyos elbambult uta- menő épületet, munkacsarsok miatt nagy a nyüzsgés, nokot, sportlétesítményt, a tumultus a kocsi elején. Nekem, mint a Délép volt Eszünkbe jut a régi, a kala- dolgozójának különösen a uzos idő jelszava: „Csak cég régi pályájának mostabeljebb, csak beljebb, üres ni látványa fájdalmas. Arra a kocsi belseje!" Most jártam nemrégen, és azt látnem figyelmeztet senki, tam a nyitott kapun belespedig egyesek úgy lecöve- ve, hogy a gyep hepehupás kelnek, mintha gyökeret és fakó, a lelátó pedig kieresztett volna a lábuk, zöldült. Az ülőhelyek köSzorongnak, mint doboz- zött kis fák sarjadtak. A kábán a heringek. Törik, ta- pura ki volt Írva, hogy kupossák, lökik egymást, mi- tyával őrzött terület. Pedig közben a busz hátulja én szívesebben olvastam kong az ürességtől. Ejnye, volna azt, hogy mikor játejnye polgártársak! Csak szanak itt meccset legközenem nehéz felfogni ésszel? lebb... A régi híd lezárásával, az új, szegedi közlekedési rend bevezetésével szinte megbénult az autósforgalom a városban. Nem tudni, kik és milyen szempontok szerint rendezték a sávokat például a Nagykörúton. Mondják a napi autózók, olyan mint az ököré... Nem is csoda, ha megszaporodott a balesetek száma mostanság. A Belvárosról már ne is beszéljünk, olykor néhány száz méterért a fél várost körbe kell kerülni. Az embernek az az érzése támad, mintha szándékosan szervezték volna így a forgalmat, hadd fogyjon minél több benzin - az a tiszta bevétel „állam bácsinak". Oskola utca: tilalomfák mindenütt, a forgalom itt is „áll" káromkodnak itt a foguk között. Menne a szerencsétlen autós a hídról a rakpartra, ha tudna. Az egykor balra vivő sávot megszüntették, holott a forgalmat itt gyorsan ie lehetne vezetni a Tisza felé. De ezt nem engedik. Beterelik helyette a József Attila sugárútra, majd balra tovább a Radnóti felé és be, be, be a Belvárosba. Ne cifrázzuk: reggel a Csorba utcától a Dóm térig el lehet jutni 25-26 perc alatt, ha siet az ember. Ehhez persze itt-ott „el kell feledkezni" néhány záróvonalról, mint ezt teszik sokan a Nagykörút elején, hogy a mellékutcákban kicsit lerövidíthessék a menetidőt. Megkérdeztünk hivatásos „közlekedőket" is, ők milyennek látják a szegedi Próbált-e már a kedves olvasó reggel nyolc óra tájban kiaraszolni kocsival mondjuk a Csorba utcából a József Attila sugárútra? Ha igen, bizonyára megtanult káromkodni magában. Hasonlóképpen járnak a Debreceni utca lakói is, amikor a Szillérire szeretnének felhajtani csúcsforgalomban, akárcsak a Csillag téren átigyekvő autós. Olykor apró kereszteződésekben ott piroslik a közlekedési lámpa, a fenti, csúcsforgalomban igen csak veszélyes sarkokon viszont hiányzik. Környezetvédelmi mérésekből tudjuk, a Mars téren és a Nagykörúton legszennyezettebb a levegő. Minden bizonnyal a rosszul szervezett forgalmi rend is hozzájárul: a kocsik állnak, várják a zöldet és pöfögnek - egyenesen az orrunk alá. Próbáltunk érdeklődni először a Városházán, hiszen itt tesznek javaslót a városi közlekedési rend módosítására. Annyit megtudtunk, hogy különösebb panasz eddig nem érkezett a hivatalhoz. Végre eljutottunk az illetékes csoportvezetőig, aki visszaüzent: ó nem nyilatkozhat, keressük az irodavezetőt. Nehezen érti az ember, miért ilyen „hétpecsétes titok", kik és milyen szempontok szerint szervezték Szeged forgalmi rendjét? Persze az is lehet, hogy az irodavezetőnek sokkal szélesebb a rálátása a város közútjaira, s ezért utasítottak hozzá. Tegyünk inkább egy próbát, s együk is meg a pudingot! Reggel háromnegyed nyolc, amikor a Csorba utcából startolunk. Közel öt percet dekkolunk, a József Attila sugárútra még sem sikerül felhajtani. Visszafordulunk: irány a Budapesti körút, de itt is csak üggyel-bajjal tudunk jobbra kanyarodni, holott balra szerettünk volna. Sebaj, a következő sarkon elenged a lámpa, újabb kétpercnyi várakozás után. Útba kellene ejteni a Szilléri sugárutat is, balról a Retek utcára azonban nem lehet rákanyarodni. Legközelebbi útvonalnak megmarad a Debreceni utca, utána jobbra. Elér az ember végre az új híd lábához, s itt meg is reked. A belső, balra vezető sáv zöldjét „visszafogták", hogy a hídról jövő nagy forgalom szabad utat kapjon. Egy-egy *öld jelzésre két-háron) kocsi tud csak átjutni, reggelente sokan • Szentségeinek a taxisok, dagad a polgár feje is! Aki haladni akar, szabálytalankodik! forgalomszervezést? A taxisok zöme lesújtó véleménnyel nyilatkozott az ilyen „szakértelemről". Persze az is lehet, akik mindezt kitalálták, nem sokat autóznak Szegeden. - A forgalomszervezés egész jellege irritáló mondta kérdésünkre a Stop autós iskola vezetője, Kokjtvecz László. Ha valaki, akkor az oktatók igazán látják, s szenvedik a rosszul kitalált szegedi forgalmi rendet. - Aki haladni akar, kénytelen szabálytalankodni! - állítja több gépjármű oktató is. A Nagykörúton - mondjuk így „nem semmi" egy tanulónak elevickélni az összevissza felfestett sávok között. Duplán szomorú, hogy sikerült így elrontani Szeged forgalmát, hiszen az árvíz után remekül „kitalálták" a kerekes-küllős, sugárutas-körutas városszerkezetet. Ilyen tágas és kényelmes úthálózattal alig büszkélkedhet másik magyar város. Igaz, ilyen elfuserált forgalomszervezéssel sem, hiszen aki rendszeresen jár Pécsre vagy Győrbe tudja, ott sokkal könnyebb autózni, mint a hazai pályán. Az önkormányzat általában pénzhiányra hivatkozik. Ez esetben azonban szó sincs pénzről: csak nagyobb odafigyelésről. Olykor kevesebb közlekedési táblával, nem ennyire agyonszabályozott - egyirányú utcákkal túlzsúfolt - közlekedési renddel többre mennék. Egyszer a forgalomszervezőknek is autóba kellen már üini! Rafai Gábor Szegedi közlekedés - sok szeplövel Az új hidrái jövőknek nincs menekvés - csak a Belvárosi (Fotó: Somogyi Károlyné) Peresztegi Sándor villamosmérnök, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán tanított 15 évig, de pár évvel ezelőtt otthagyta a katedrát. Feltalált valamit, amit aztán szabadalmaztatott. Egy szegedi mesterember, Szabó György Szivárvány utcai műhelyében a Kommunátor üzlet-szervízben találkoztunk Peresztegi úrral - aki annyiban rokon a „klasszikus" feltalálókkal, hogy szintén szakállas - s masinájával. Egy motorral. Hogy mi ebben a rendkívüli, azt inkább mondja el a legilletékesebb: •-Ez a gép a folyamatos fordulatszabályozású motorok családjában az egyik legkorszerűbb villamosmotor-típus. Rengeteg előnnyel rendelkezik a Kk. Peresztegi Sándor és Szabó György ( a jövő „járgányával". (Fotó: Karnok Csaba) „Feltalálták"" a jövö autóját? meglévő megoldásokhoz képest. Nagyon magas a hatásfoka a fordulatszámtartományban: percenként 10-20-as fordulatszámtól 4000 percenkénti fordulatszámig folyamatosan szabályozható egy potenciométer segítségével, de természetesen számítógépes vezérléssel is lehet irányítani. Induláskor nagyon nagy nyomatékot fejt ki, s minden fordulatszámon, illetve terhelésen ennek a géptípusnak a legmagasabb a hatásfoka, még részterhelésen is. Ezzel együtt energiatakarékos, környezetvédő ez a motor. G Hol lehet alkalmazni? - Nagyon sok helyen. Az iparban egy- és háromfázisú változatban is működtethető. Kiválóan alkalmas akkumulátoros járműhajtásra, beleértve a kisméretű akkus mopedeket, járműveket, s a városi villamosautókat is. Ennek a motortlpusnak. ez talán a legkedvezőbb felhasználása. Bevásárlóközpontokban, nagy szerelőcsarnokokban, üzletekben, vagy éppen rokkanautóként nagyszerűen megfelel. G Van valami titka ennek a szerkezetnek? - Ez egy állandó mágnesű motor, nagyon jó minőségű ritka-földfém mágnesek vannak a forgórészen, az álló része pedig olyan, mint egy hagyo»mányos aszinkron motor, háromfázisú tekercselés. Mint kiderült, egy robogót Szegedre is elhozott a feltaláló. Az EL-GO (ELektromos roboGO) névre hallgató járgány egy töltéssel 85 kilométert képes megtenni, s ennek a változatnak 15 km/órás a végsebessége. Ideje elmondni, hogyan is került a találmány Szegedre. A már említett Szabó György úr a kivitelezésben vállalt szerepet. Az ó anyagi és szakmai segítségével november végéig 40 motort gyártanak. Ebben az évben elkészült a kétszemélyes villamosautó prototípusa, vagyis hamarosan azt is lehet „sokszorosítani". S ez még csak a kezdet... Vagyis a jelek arra utalnak, hogy valami rendkívüli dologban lesz része a városnak, s tanúi lehetünk a szellemi és az anyagi potenciál kedvező egymásra találásának. Arató László