Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-03 / 232. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. OKT. 3. „Karcsi hallatlanul tehetséges gyerek, nagy akaraterővel. Lebilincselő nézni, hogy mindent meg akar csinálni, amit a többiek. Sajnos az írógép nem vált be, a számítógéppel azonban tudnánk egymással kommunikálni és mérhető lenne, hogy a gyerek hogyan halad. Nagy kár lenne őt nem fejleszteni." A kecskéstelepi Fekete István Általános Iskolában 1989-ban kezdtek foglalkozni mozgássérült gyerekekkel. Ekkor a város és a szülők támogatásával gyönyörűen felújítottak egy, az iskolaépülethez kapcsolódó többszobás szolgálati lakást, amely azóta a Pető-féle konduktív módszerrel oktatott csoporté. A mozgássérült gyerekek között azonban vannak kevésbé súlyosan fogyatékos, nagyon jó képességű, tehetséges kisdiákok is, akik egy-két év előkészítő után „kinövik" a kisegftő tananyagot. Szil Elemérné, az iskola igazgatója szerint ez vezetett a gondolathoz, hogy a hasonló gyerekeket megpróbálják integrálni az általános iskolában tanuló kis társaik közé. Jelenleg elsőben ketten tanulnak Így, harmadik és negyedik osztályban is van egy-egy gyerek, és a kezdeményezés sikeres hagyománya: egyikük nyolcadikból el is ballagott már. Szegényedünk, de bizakodunk Az iskola első osztályában a két fogyatékos gyerekkel együtt 26-an tanulnak, legtöbben környékbeliek. Nem nagy mértékben ugyan, de ezt az iskolát is érinti a gyereklétszám csökkenése, ám bizakodnak is: a Kecskéstelepen sok új ház épült, sokan kiköltöztek ide. Igaz, az évfolyamonkénti egy osztályon már nem is lehetne hogyan takarékoskodni, főleg úgy, hogy az iskola speciális feladatokat lát el. -Én bizakodó vagyok, bár érezzük, hogy szegényedünk. Az első évben, amikor elkezdük, hirtelen 2 millió forintot kaptunk arra, hogy berendezzük a mozgássérültek szobáit. Akkor még volt maradvány, innen-onnan sikerült pénzhez jutni. Idén már annyira szűkös a költségvetésünk, hogy külső segítségét kell kérnünk, ahhoz hogy a mozgássérült gyerekek integrálásához megfelelő eszközeink legyenek mondja az igazgatónő. A gyérekek segítőkészek és elfogadják mozgássérült társaikat • A es a számítógép Segítség kell, hogy segíthessenek A Fekete István Általános Iskola igazgatónője, Szil Elemérné. (Fotó: Karnok Csaba) Vissza a rendes oktatásba Ezek a gyerekek tulajdonképpen abban a helyzetben vannak, hogy a gyógypedagógusok szerint is a rendes oktatásra lenne szükségük, a pedagógusok viszont nem nem mindig vannak felkészülve az akadályokra. A gondokat ezért együtt próbálják megoldani. Az elsőben tanuló két mozgássérült gyerek, Ádám és Karcsi például ugyanúgy részt vesz a tanításban, mint a többiek. Tanítónőjük, Kónyáné Farkas Hedvig szerint mindketten nagyon jó képességűek. Karcsi, avagy ahogyan az iskolában becézik, Bütyi speciális eset: ó nehezen beszél és a kezét nehezen tudja használni, pedig a tanítási rendszer éppen a kézre, a rajzolásra, az írásra, a fogásra épül. Ezért a tanító néni megoldásként a számítógépre gondolt: - Karcsi hallatlanul tehetséges gyerek, nagy akaraterővel. Lebilincselő nézni, hogy mindent meg akar csinálni, amit a többiek. Sajnos az írógép nem vált be, a számítógéppel azonban tudnánk egymással kommunikálni és mérhető lenne, hogy a gyerek hogyan halad. Nagy kár lenne őt nem fejleszteni - mondja róla. Az is érdekes, hogy a többiek milyen szimpátiával, segítőkészséggel fogadják ezeket a gyerekeket. A pedagógusok szerint az ép gyerekek is most tanulják meg, hogy a mozgássérült embereket elfogadják, segítsenek nekik: az együtttanulásnak ez a része semmilyen gondot nem okoz. Egy sikeres módszer A mozgásfogyatékos gyerekek rendes oktatásba integrálásának nincs kialakult gyakorlata Magyarországon: a Fekete István Általános Iskolán kívül Budapesten működik még iskola, amelyik ilyesmivel fo'glalkozik. Nagyon szép gondolat a fogyatékos gyerekek integrálása, de a hétköznapok gyakorlatában borzav 'óan nehéz - véli a tanítónő, a gyerekek Hédi nénije. Hogy a fogyatékos gyerekek közül többen be tudjanak illeszkedni az osztályba, azt az teszi lehetővé, hogy nem a hagyományos módon tanítanak. A követelmény ugyanaz, de a forma más: öt éve a gyerekekhez alkalmazkodó tantárgyintegrációval oktatnak, vagyis egyik nap például a magyar tantárgy, másik nap a matematika köré csoportosul az oktatás. Reggel nyolctól 11.30-ig van egy intenzív tanulási szakasz, melyet szabad sáv (benne tánc-, úszás, idegen nyelv-, télen korcsolyaoktatással) követ délután 2-ig, aztán egyórás ismétlő sáv 3-ig. Az adott témában a gyerekek választják meg, hogy mivel foglalkozzanak, vagyis nemcsak adott tankönyvet, hanem mindent - még az újságot is - használnak. A cél az, hogy nem csak egy olvasókönyvnyi, hanem nagyon sok ismeretanyaggal találkozzanak. - A gyerekek munkakártyán kapják meg a feladatokat, de kapnak egy ellenőrző kártyát is, amellyel saját magukat ellenőrzik. Ők választják meg, hogy mikor és milyen sorrendben végezzék el a feladatokat, (gy én a partnerük leszek. A programnak az a célja, hogy magabiztos, az ismeretekhez önbizalommal közeledő embereket neveljünk, amelyben a főszereplő a gyerek. Öt éve csináljuk és a mostani ötödikesek az iskola büszkeségei - meséli Hédi tanító néni, aki hozzáteszi, hogy a szülők nagyon jól megértették a módszert és hamarosan kiváló partnerek lettek a munkához. Panek József A Fekete István Általános Iskola bizonyára nem az egyetlen városi iskola, amely modern oktatási eszközökben hiányt szenved. A tehetséges mozgásfogyatékos gyerekek integrálása az oktatásba - tehát az életbe - azonban olyan cél, amelyben segítenünk kell. Ezért lapunk örömmel tudósítana arról, hogy valamely cég vagy vállalat számára nélkülözhető számítógépeket ajánl fel a gyerekeknek. Nemes ajándék volna! Hatan pályáztak a színház élére A Szegedi Nemzeti Színház igazgatói pályázatát adminisztrációs hiba miatt kétszer is ki kellett írni a fenntartó önkormányzatnak. Az eredetileg elképzelt beadási határidő ezért csúszott szeptember végére. A Délmagyarország információja szerint összesen hatan nyújtottak be pályázatot, közülük hárman járultak hozzá, hogy a pályáztató nyilvánosságra hozza a nevüket: Kormos Tibor, a színház jelenlegi igazgatója, akinek megbízatása december végén jár le; dr. Nikolényi István, a szabadtéri játékok igazgatója, a Reggeli Délvilág és a Szegedi Napló című napilapok főszerkesztője; Sinka Károly színművész, a Szegedi Nemzeti Sztnház tagja. A másik három pályázó jelenleg különböző színházaknál elkötelezett, s érdekvédelmi megfontolásokból kérték, hogy ne kerüljön a nevük nyilvánosságra. A pályázatokat a kiíró önkormányzat kérésére most három fős szakmai zsűri elemzi. A művészeti élet neves személyiségeit - Hubay Miklóst, Görgey Gábort és Petrovics Emilt - a Széchenyi Művészeti Akadémia Sztnház- és Fiiművészeti csoportja kérte fel erre a munkára. Amint elkészülnek, körülbelül 15 nap múlva, a kulturális bizottság tagjai személyesen is meghallgatják a hat pályázót. Mint emlékezetes, a pályázatot a Szegedi Nemzeti Szinház igazgatói posztjára írták ki, azzal a kiegészítéssel, hogy ha olyan pályázatot fogadnak el, amelyik a sztnház és a szabadtéri működtetését egyetlen szervezetben képzeli el, akkor a nyertes pályázó nemcsak a színház, hanem a szabadtéri játékok igazgatójának is kinevezhető. S. E. • Kapcsolatépítés, amerikai módra Előbb a tartalom Kulturális kapocsból gazdasági együttműködés. Ez a recept - úgy tűnik - „oké". A Szegeden működő DélAlföldi Népművészeti Egyesülettel 1993-ban vette föl a kapcsolatot az Amerikai Egyesült Államok Toledó városának testvérkapcsolatok irodája. Azóta több delegáció jött és ment, megyénk polgárai közül több mint félszázán személyes benyomásokat szerezhettek arról, mi „Amerika". Idén nyáron két megyebeli küldöttség is járt a „Toledóba szakadt" magyaroknál. Az látogatások eredményeiről tegnap sajtótájékoztatón számolt be Jelinek Márta, a Dél-Alföldi Népművészeti Egyesület ügyvezető titkára, Tóth Attila, a megyei közgyűlési hivatal munkatársa és Veres János, Csanytelek polgármestere. Óriási siker volt a népművészek és a képzőművészek ottani kiállítása. Megköttetett az elsó olyan kapcsolat, melyben egy amerikai (Genoa) és egy magyarorszégi falu (Csanytelek) testvérének mondja a másikat. Az amerikai Lucas megye pontokba foglalta, mely területeken ajánl együttműködést Csongrád megyének. A hivatalos okmányt tegnap mutatta meg Lehmann Istvánnak, a megyei közgyűlés elnökének Veres János. Az „üzenetet" a közgyűlés következő ülésén értékeli. Nyitott szemmel járni! Ez volt a Csongrád megyéből Amerikába érkezők feladata. Mert a tőke jönne, igaz, csöpögtetve, ha a tulaj tudná, hova, mire és miért. Magyar népművészeti tárgyakat, termékeket vásárolnának az amerikaiak, a nád és a kukorica-csuhéj feldolgozására kérnek magyar szakembereket, ottani bútorgyártók, faház épftők is „ajálják magukat". „Kíváncsiak ránk" összegezte benyomásait Veres úr. A kapcsolat akkor él, ha partner partnerre talál. Ezért fontos, az „amerikabarát" magyarokat összefogni. Erre az első alkalom az Amerikában honos hálaadás ünnepe lehetne. November negyedik csütörtökjén ezért találkoznak, pulykát esznek, s tán egyesületet alakítanak az „amerikás" csongrádiak. Mert érdemes a kapcsolatépítés amerikai receptjét itthon is alkalmazni. Előbb a tartalom, aztán jöhet a forma! Újszászi Egyszerűsített privatizáció Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. nyilvánosságra hozta ajánlati felhívását az egyszerűsített privatizáció első köréről. A privatizációs szervezet 73 céget hirdet meg egy listán, amely tartalmazza a cégek értékesítésre szánt tulajdoni hányadát, valamint a minimálisan elfogadható árajánlatot. Az egyszerűsített privatizációban olyan cégeket kínálnak eladásra, amelyek saját vagyona nem haladja meg a 600 millió forintot, dolgozói létszámuk pedig az 500 főt. A most meghirdetett 73 cég jegyzett tőkéje együttesen 14 milliárd forint, teljes eszközértéke 22 milliárd forint, kötelezettségeik elérik a 8 milliárd forintot. Együttesen 20 ezer dolgozót foglalkoztatnak. Az ÁPV Rt. által meghatározott vételár összességében 4,5 milliárd forint, ez 30 százalékos árfolyamnak felel meg. FIGYELEM! Autóközlekedési szaktanfolyamok indulnak. Helfölrli úrtifuviirozók. vállalkozók, szúllilnsve/elűk: 1995. október 21-én. K.(X). szombat. Iteimidl lí ni fii a uru/ók -autómentők járművr/rtűi: 1995. október 6-án. 15.(X>, péntek. Auló)<á/-bi/.l»nNtittl tanfolyam Járműjavítók részére: 1995. október 7-én. K.(X). szombat. Nemzetktlzi ártifuvurozól tck.-vt'/..) tanfolyam: 1995. október 23-ún. 15.00, hétfő Tunr»lyumt>kra jrlrntkr/ni lehet: Szeged. Kossuth L. sgt. 29. fszt. iroda H-P-ig 8.00-14 UO-ig személyesen Információ adás: jelöli helyen és időben a 62/320-924 telefonon, a szaktanfolyamok vezetőjénél Gondolja nteg! Nálunk nem talál gyorsabbal, olcsőbhat és szakszerűbbet. Intenzív képzés, részletfizetési kedvezmény. A sok tekintetben rendhagyó életpályát befutott professzorasszony magas színvonalú tudományos munkáját kötetek sora bizonyttja. Első, nyelvészeti jellegű könyve után 1978-ban jelent meg az erdélyi költészet egész vonulatát elemző, szempontjaiban és eszközeiben a modern irodalomtörténeti felfogást eredetien alkalmazó munkája, Találkozás az egyszerivel címmel. Különös elismerést vívott ki a XX. századi irodalomelméleti irányzatokról szóló, hiányt pótló összefoglalása (Teremtett világ). Álom és értelem címmel dolgozta fel Szilágyi Domokos költői életművét, maga alakítva ki e monografikus feldolgozás módszerét, terminológiáját. Gyöngy és homok című, egy kiemelt ideológiai-művészeti jelkép elemzésével foglalkozó műve politikai okok miatt csak nagy késéssel, 1991ben jelenhetett meg. Az • A szegedi tudományegyetem díszdoktora: Cs. Gyimesi Éva, kolozsvári professzor A romániai magyar irodalmi, kritikai, szellemi, politikai és egyetemi élet kiváló személyiségét, Cs. Gyimesi Éva professzort, a kolozsvári BabesBolyai Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra tanszékének vezetőjét ma, kedden délelőtt a József Attila Tudományegyetem díszdoktorává avatják. 1989-es fordulat idején és után született, politikai, közéleti, közművelődési jellegű tanulmányait, esszéit - Honvágy a hazában - Budapesten adták ki 1993-ban. A könyveken kfvül sokszáz tanulmányt, kritikát, cikket publikált romániai és magyarországi folyóiratokban. Következetes, erkölcsi és szakmai súlyt képviselő, rendkívüli felelősséget vállaló személyisége az erdélyi magyar nyelv, az irodalom és az oktatás emberi jogi feltételeiért, ezek gyakorlati érvényesítéséért vtvott harcnak. Nagyhatású, igényes, európai mércét alkalmazó tanár, aki az erdélyi magyar tanárok rendszeres továbbképzését is a szfvén viseli és vezeti. Amint lehetséges volt, 1989-ben megszervezte - negyven év után először magyar nyelven - az Értékek és értékelések témakörű, nemzetközi konferenciát Kolozsváron, majd ennek folytatását Budapesten. Az erdélyi egyetemi képzés gondjainak megoldására életre hívta a Collegium Transsylvanicum Alapítványt. Széleskörű elismerést váltott ki a Ceasusescu-rendszer utolsó, legsúlyosabb periódusában, amikor lelki-fizikai-erkölcsi hátországával kiállt az egyetemisták célzatos, távoli kihelyezése, a magyar nyelvű oktatás korlátozásai ellen, az emberi jogok védelmében. Htreket, tanulmányokat, tiltakozó iratokat juttatott külföldre - holott közvetlen rendőrségi megfigyelés alatt állt. Cs. Gyimesi Éva professzor munkáján és személyén keresztül folytatódik a szegedi és a kolozsvári egyetem régi, hagyományos, termékeny együttműködése; résztvesz a JÁTÉ Irodalomelméleti Munkacsoportjának kutatási programjában. Díszdoktorrá avatásával, amely ma délelőtt 10 órakor lesz a Dugonics téri központi egyetemi épület aulájában, rendkívüli érdemeit becsüli meg a szegedi tudományegyetem. A professzorasszony avatása alkalmából „Két kultúra peremvidékén. Tudomány és egyetem a kisebbségi létben" cfmmel tart előadást. Szabad kapacitással rendelkezünk - kőműves - lakatos - csőszerelő - asztalos szakmákban. VHNEMES HÁZ Építési és Ingatlanforgalmazási ^-^IKtt. 6753 Szeged, Zágráb u. 87. Tel.: 62/322-195