Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-03 / 232. szám

2 SZEGEDI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. OKT. 3. történelmi krónika Október 3. 1226. Assisi Szent Fe­renc, a ferences rend szentje és alapítója meg­hal Assisiben. 1527. I. Ferdinánd or­szággyűlést tart JPudán. A főurak és a főpapok több­sége megjelenik. Elhatá­rozzák, hogy a királyt megkoronozzák. 1553. Tahy Ferenc Po­zsega megyei főispán és Szabardi Mátyás váradi püspök Derecskénél csa­tát nyer a Várad ostromá­val hiába kísérletező Pet­rovics Péter ellen. Ezt kö­vetően Petrovics a Tisza túlpartjára vonul, majd mivel a török nem támo­gatja, Lengyelországba menekül Izabella király­néhoz. 1605. A Bocskai István segítségére jött török ha­dak elfoglalják és meg­szállják Esztergomot. 1630. ifj. Bethlen Ist­ván váradi kapitány átad­ja Váradot Rákóczi Györgynek. 1686. A De la Vergne tábornagy vezette császá­ri-királyi sereg megérke­zik Szeged alá. 1700. II. Károly spa­nyol király, a Habsburg­ház spanyol ágának utolsó sarja. V, (Bourbon) Fülö­pöt, Anjou hercegét, XIV. Lajos francia király uno­káját teszi meg általános örökösének. 1803. Wesselényi Mik­lós kolozsvári színtársula­ta, amely szeptember 8­tól Szegeden vendégsze­repelt, hazautazik. 1906. Szegedre érke­zik Babits Mihály, hogy elfoglalja helyettes tanári állását a főreáliskolában. 1929. I. Sándor egy ál­lamcsíny után Jugoszláv Királyságra változtatja a Szerb-Horvát- Szlovén Királyság nevét, s „királyi diktatúrát" vezet be, ami a többnemzetiségű ország erósebb nemzetiségpoliti­kai centralizációjára irá­nyul. 1932. Az Iraki Király­ság belép a Népszövet­ségbe, s ezzel megszűnik a brit mandátum. Az ed­dig külpolitikailag é? kato­nailag Nagy-Britanniához kötődött Irak függetlenné válik. 1939. Szegeden meg­nyílik a német konzulátus. 1992. Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert válalasztják a Román Nemzeti Egységpárt el­nökévé. 1993. Oroszországban polgárháborús feszültség alakul ki Jelcin elnök és a parlamenti képviselők közt. A hadsereg végül is Jelcin javára dönti el a harcot. A képviselők ki­menekülnek az égő Fehér Házból. A két kormányfő a sajtó jelenlétében írta alá azt a közös nyilatkozatot, amelyben bejelentik, hogy a német szövetségi kor­mány garanciát vállal 500 millió márka bankhitelre és támogatásáról biztosítja Bajorország és Baden­Württemberg tartományok­nak azt a döntését, hogy 250-250 millió márka hi­telre vállalnak garanciát. Az összesen egymilliárd márkás hitelkeret egyrészt azt szolgálja, hogy Ma­gyarország felkészüljön az Európai Unióhoz történő csatlakozásra. Másrészt tá­mogatást nyújt a magyar kormány stabilizációs in­tézkedéseihez, amelyek a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodás alapját képezik - hangzik a közös nyilatkozat. A szövetségi kormány garanciájával, a Szövetségi Újjáépítési Hitelbank állal nyújtandó 500 millió már­kát a magyar pénzintézetek konkrét beruházásokhoz, programokhoz nyújthatják az infrastruktúra, a közle­kedés, a környezetvédelem és az energiatakarékosság területén. E hitelcsomag­hoz tartozó, a kis- és köz­epes vállalatok beruházá­sait segítő 50 millió már­kás öszegről már néhány hónapja megszületett a megállapodás, és hamaro­san aláírják a szerződést az új földnyilvántartási rend­szer kialakítását segítő hi­telről. A további összege­ket az egyes programok előreheladásától függően, részletekben fizeti a német pénzintézet. Németország a magyarországi politikai és gazdasági reformpolitika sikerét kívánja, és kész konkrét tettekkel is támogatni a magyar kormánynak a gazdaság átalakítását szolgáló lépéseit - jelentette ki Helmut Kohl Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. Egymilliárd márka - kormánygaranciával Horn és Kohl a hitelmegállapodásról tásában. Hangsúlyozta, hogy kormánya a jövőben is nagy mértékben kíván támaszkodni a magyar-né­met együttműködésre. Rá­mutatott, hogy ez a hitel­csomag hasznos a német gazdaság számára is, hi­szen javítja a német cégek számára a magyarországi piacra jutás lehetőségeit. A miniszterelnök elismerés­sel szólt arról, hogy Kohl kancellár következetesen kiáll az Európai Unió kele­ti bővítése, a kelet-közép­európai országok mielőbbi EU-csatlakozása mellett. Kohl hangsúlyozta, hogy a közép- és kelet-eu­rópai országok csatlakozá­sának időpontját jelenleg nem lehet pontosan megje­lölni, de meggyőződése szerint a jövő év második felében az unión belül megállapodás jön létre a felvételi tárgyalások meg­kezdésének időpontjáról. A két kormányfő. (MTI - Telefotó) A találkozó utáni sajtó­tájékoztatón a kancellár el­ismeréssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a magyar kormány tesz az ország gazdasági helyzeté­nek rendbetételéért. Mint mondta, tisztában van az­zal, hogy a gazdasági átala­kulás komoly megpróbál­tatásokat jelent az ország lakossága számára. Horn Gyula kifejtette, hogy a német vezetés nem csak elismerő szavakkal, hanem tettekkel is bizo­nyítja támogatását és segí­tő szándékát. Nagyon je­lentősnek mondta, hogy a bonni kormány kész segí­teni a magyar gazdasági A bécsi Kurier a Torgyán-jelenségröl Ötven esztendővel ez­előtt ragyogó választási győzelmet aratott, majd a háború utáni első szaba­don választott magyar kor­mányt vezette. A Független Kisgazdapártnak a mai közvélemény-kutatások hasonló esélyt adnak - írja „A magyar Haider a siker hullámain" című hétfői cikkében a bécsi Kurier az FKGP-ről és annak vezető­jéről, Torgyán Józsefről. A Független Kisgazda­párt a szocialista-liberális kormány „egyetlen igazi ellenzéke" - idézi a cikk szerzője, Berényi György a pártvezetőt. Politikai el­lenfelei szemében potenci­ális veszélyt jelent az or­szágra nézve, némelyek szerint ő a „magyar Jörg Haider" - írja. A kisgazdák vezetője an­tikommunista irányvonalá­nak tulajdonítja azt, hogy pártja és személy szerint ő népszerűségben megelőzte a tavalyi választásokon győztes szocialistákat, il­letve az MSZP elnökét, Horn Gyulát. A hatalom csúcsain a kommunista korszak „állampárti nó­menklatúrája" ül - állítja. A megcélzott választási győzelem után ő „teljes rendszerváltást" akar. Beszédeiben azzal a vád­dal illeti a kormányt, hogy felpörgeti az inflációt, és kiárusítja a nemzeti va­gyont, a külföldi beruhá­zók bevonásával végrehaj­tott privatizációról pedig úgy vélekedik, hogy annak révén behozzák az ország­ba a „rabló- és maffiatő­két". Ezekkel a kijelenté­sekkel zajos tetszést arat a frusztrált választók köré­ben. Torgyán a néhai Antall József miniszterelnököt is megvádolja, mert az 1990­ben szerinte elszalasztotta „a történelmi esélyt arra, hogy az ország megszaba­duljon a kommunisták ál­tal hátrahagyott külföldi adósságtól". A Nyugattól elvárja, mintegy Magyaror­szág EU-csatlakozásáért cserébe tanúsítson na­gyobb hálát az ország iránt azért, hogy évszázadokon keresztül védőbástyaként feltartóztatta a Keletről támadó inváziós hadakat. „Az állampolgárok tó­dulnak hozzánk, mint az utolsó menedékhez" ­mondja Torgyán. „Inkább a hangzatos jelszavak vonz­zák őket" - idézi végezetül a Kurier a szkeptikus meg­figyelőket. Váltás Lettországban A hét végén rendezett lettországi parlamenti vá­lasztásokon az eddig kor­mányzó liberális Lett Út el­nevezésű pártszövetség sú­lyos vereséget szenvedett, és a harmadik helyre szo­rult a balközép Demokrata Párt és egy újonnan alakult szélsőjobboldali párt mö­gött. Ez a kép rajzolódott ki a szavazatok többségé­nek összeszámlálása után a Központi Választási Bi­zottság hétfő reggeli rigai hivatalos bejelentése sze­rint. Gorán Sztavríty, Szinisa Petrity és Zorán Mácsai rágógumit rágva együtt röhögött a Magda-per többi vádlottjával és a rájukf?) vigyázó, őket őrző rendörökkel. Egymásra kacsintva szórakoztak a félelemtől remegő Cigány kétségbeesett próbálkozásain, akit láthatóan már csak egyetlen kérdés foglalkoztat: hogyan tudna kimenekülni az ellene felhozott vádakból? Vagy: miután ő juttatta rendőrkézre a halálbrigádot ,a várható bosszú elől iszkolna!? - Ön engem halálosan megfenyegetett! Kérem, ez kerüljön jegyzőkönyvbe. Ragaszkodom hozzá! - szó­lította fel a Marinko Mag­da-perben eljáró öttagú bűntetőtanács elnökét, Né­vén Vukasinovicsot Ivan Sinkovics. A bíró, mielőtt eleget tett volna a kérésnek (mert bármilyen hihetetlen, jegyzókönyveztette! - a szerk.) elmagyarázta Sin­kovicsnak, hogy miért vá­laszolta a vádlottnak: „Önt akár halálra is Ítélheti a bí­róság." - Emlékezzen - magya­rázta Vukasinovics -, ez a válaszom indoklás volt ar­ra vonatkozóan, hogy mi­ért nem helyezhetem önt szabadlábra. Önt olyan sú­lyos bűncselekményekkel vádolják, amelyekért akár halálbüntetés is kiszabha­tó! Ezt mondtam! Tehát nem fenyegettem meg! Hangsúlyozom, csak meg­indokoltam, hogy miért utasítom el kérését! Tegnap Szabadkán is folytatódott a Magda­• Szabadkán a vádlottak egyre magabiztosabbak Magda-per, Marinko nélkül tárgyalás - Marinko nél­kül. A halálbrigád vezető­jének tartott Magdát, pon­tosabban létező vallomása­it azonban többször (meg) idézték. Az ügyvédek kö­vetelték a kerületi bíróság elnökétől, hogy kérje meg a „magyar" Magda-perben eljáró kollegáját, küldje meg az összes, tehát a nyo-. mozati szakban, a bírósá­gon, valamint Bozsidar Miljanity és Ivan Sinko­vics budapesti meghallga­tása alatt tett Magda-féle valomásokat. A védők mást is indítványoztak: Magda ügyvédje például azt, hogy szeretné megkap­ni és elolvasni védence el­méjére vonatkozó szakvé­leményeket, Vojiszlav Po­padity hangsúlyozta, nem éri be a zárójelentéssel, a teljes „elmés" pakkra igényt tart. Szekarity pedig azt követelte: juttassák el hozzá Magda kecskeméti gyilkossággal kapcsolatos vallomásait, a rajzokkal együtt! Mirko Delity, Sinkovity védője megvádolta a bíró­ságot. Az ügyvéd egymás után többször kijelentette: - A bíróság nem egyfor­mán mérlegel! „Védencem, és ezt mindenki tudja, se­gített a gyilkosokat elfog­ni. Az ő vallomása nélkül... Mégis a gyilkosságok megszervezésével vádol­ják. Kérem, idézze meg és hallgassa ki a bíróság még azt a két rendőrtisztet is, akik a már meghallgatott Ercsics rendőrtiszt mellett szintén ott voltak Sinko­vics be-, illetve feljlentése­kor Belgrádban. Vallomá­suk döntő lehet, igazolhat­ják Sinkovicsot! Sinkovics kérte a bírót, hogy vegye jegyzőkönyv­be: a belgrádi rendőrségen tett vallomásából hiányoz­nak a Zorán Mácsaira vo­natkozó „fejezetek". (Zorán Mácsai az Arkan-féle szerb szabadcsapatok tisztje, ez­redese. - a szerk.) - Bíró úr! Az általam megnevezett tanúk közül eddig egyet sem hallgatott ki, pedig az én tanúim iga­zat mondanának, nem ha­zudnának. mint Mácsaié! ­követelte Sinkovics az ő tanúinak megidézését a bí­rótól. Ezt már Mácsai sem hagyta szó nélkül: - Bíró úr, hozasson az igazság ká­bítószeréből, Pentanol­ból(?), adjuk be Sinkovics­nak, meglátjuk, igazat mond-e? - Egyetértek - válaszol­ta Cigány, miközben vád­lott-társaik majdnem lees­tek az ülőkéjükről, annyira tetszett nekik az előadás. Még két figyelemre méltó apróság történt a ke­rületi bíróságon: először jelent meg a tárgyalássoro­zaton Magda édesapja, igaz, nem sokáig nézte, hallgatta az előadást, a má­sik: a vádlottak, legalábbis a korábbiaktól eltérően, feltűnően magabiztosak! Az utóbbira többféle magyarázat is kínálkozik... A sok(k)ból egy: vajon mit keres a katonai titkosszol­gálat megfigyelője a tár­gyalásokon? - kérdezett vissza az egyik ügyvéd, amikor erről, vagyis a ma­gabiztosság valószínűsít­hető okairól faggattam. Szabadkán egyébként az ügyvédek véleménye az, hogy Budapesten és Sza­badkán ugyanazon a napon hoznak ítéletet! (Oláh) • Francia atomrobbantás A második nagyobb volt A töltet hatóereje „keve­sebb mint 110 kilotonnás" volt: ez több mint ötszörö­se a szeptemberi első rob­bantás megfelelő adatának, s szintén több mint ötszö­röse az egykori hirosimai atombomba robbanóerejé­nek. A párizsi védelmi mi­nisztérium közleménye szerint a kísérlet az „atom­fegyverek hitelességét, s jövőbeni biztonságát,, szolgálta. Szakértők vi­szont ezt „lefordítva" a nagy robbanóerőből arra következtetnek, hogy a franciák az új, tengeralatt­járó-fedélzeti hadászati ra­kétájuk atomtöltetét pró­bálták ki. Az atomrobbantás az el­ső kísérlettől eltérően ezúttal nem vezetett utcai zavargásokhoz a csendes­óceáni Francia-Polinéziá­ban, igaz, a hatóságok elő­vigyázatosságból eleve ki­lenc század csendőrt vezé­nyeltek a térségbe. A nem­zetközi visszhang ellenben most is elítélő volt. A^z atomkísérletek legradikáli­sabb ellenzője, a Geenpea­ce nemzetközi környezet­védő szervezet arra kérte a világ kormányait, hogy Franciaországot szigetel­jék el diplomáciailag, uta­sítsák ki nagyköveteit, s vigyék az ügyet az európai bíróság elé. A különböző kormányzatok ennél ugyan jóval visszafogottabbak A nemzetközi til­takozások ellenére Franciaország hétfő­re virradó éjszaka végrehajtotta szep­tember elején kez­dett kísérleti soroza­tának második atom robbantását: ennek színhelye ezúttal nem Muru­roa szigete, a fö kí­sérleti telep, hanem az ahhoz közeli Fangatau fa-atoll volt. voltak, de - különösen a térségben - maguk is éle­sen bírálták a francia lé­pést: az új-zélandi, illetve az ausztrál kormány behí­vatta a francia ügyvivőket, a japán miniszterelnök „rendkívül sajnálatosnak", sőt, a pénzügyminiszter egyenesen „arrogánsnak" nyilvánította az új robban­tást, a dél-csendes-óceáni Fórum vezetése pedig kilá­tásba helyezte, hogy a kí­sérlet megrontja majd a kapcsolatokat a szervezet és Párizs között. A robbantást Franciaor­szágban is elítélték a kör­nyezetvédő szervezetek, az ellenzéki Szocialista Párt európai parlamenti képvi­selői pedig azt hangoztat­ták, hogy Jacques Chirac államfő a mostani kísérlet­tel „másodszor is megcsú­folta Európát". SZEGEDI KEMENY­SEPRÖIPARI KFT. tüzeléstechnikai szaküzletünkben szaktanácsadás mellett készüléktál a kéményig teljes körbervvásárolhat. Készletünk: S - alumínium és saválló kémények - kéménybélés anyagok - füstcsövek, idomok - tüzelésberendezések, . Szeged, Moszkvai krt. Cégűnk a német gyártású „B"osztályú lakossági felhasználású vízmérők forgalmazásához SZAKKERESKEDŐKET keres. Ilés István, Umdis & Gyr (Mo.) Kft. 1145 Esdajxst, Szagló «.9-15. 251-6666/379, r 183-3120/124'GMLÍM)

Next

/
Thumbnails
Contents