Délmagyarország, 1995. október (85. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-12 / 240. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. OKT. 12. BELÜGYEINK 3 Pitti Zoltán, az Apeh és a VPOP elnöke tegnapi, Csongrád megyei programját Makón kezdte, ahol az önkormányzat vezetőivel térségi problémákról tárgyalt. Majd Nagylakra látogatott, ahol megnézte a folyamatban lévő beruházást és tájékozódott arról, befejeződhet-e az építkezés 1996 első félévében. Igyekezett személyes benyomásokat is szerezni a sorbanállásokról, ami túl jól sikerült neki: kénytelen volt 2 kilométert gyalogolni a határátkelőig. A VPOP Békés és Csongrád megyei vezetőivel folytatott szakmai konzultációt követően Pitti Zoltán az Apeh Csongrád Megyei Igazgatóságán konzultált az egyes területek vezetőivel. Mielőtt a Városházára indult volna, hogy előadást tartson az illetékek, helyi adók várható változásairól, válaszolt az újságírók kérdéseire. A láthatatlan jövedelmek és a feketegazdaság elleni harccal az Apeh sem lehet elégedett - állította az elnök. Meg kell változtatni az adózás „filozófiáját", az önbevallás mellett a kontrollt is bevezetik, vagyis: az adóhatóság becslés módszerével próbálja meghatározni az életmód és az adózott jövedelem közötti nyilvánvaló különbséget. Az 1994-es jövedelembevallások a törvényhozókat is elgondolkodtatták, szembesültek az önbevallási rendszer - amelyet nehéz kiiktatni a magyar adózási gyakorlatból korlátaival. Az első menetben tehát az önbevallást ki kell egészíteni azzal a becslési eljárással, amit a világ minden fejlett országábar alkalmaznak. Vagyis, ha J jövedelembevallás • Pitti is gyalogolt Nagylakig Gyanús a 118 ezres vállalkozói jövedelem Pitti Zoltán. „Igazságtalan, hogy a terhek a bérből és fizetésből élők vállát nyomják." (Fotó: Nagy László) és az életmód között jelentős különbség észlelhető, azt kontrollszámitással mérik meg. Aki például a jövőben 118 ezer forintos éves jövedelmet vall be és abban az évben két 10 millió forintos autót vásárolt, föltehetően további kérdésekre számíthat. Az Apeh javaslatai a következő hetekben kerülnek parlament elé jóváhagyásra. Várható, hogy az 1996os szja-törvény megpróbálja kompenzálni azokat az igazságtalanságokat, amelyek a bérből és fizetésből, valamint az egyéb jövedelmekből élők adóztatása között fennáll. Az 1994-es adóbevallásokból ugyanis az derül ki, hogy az szja-befizetések 90 százalékát a bérből és fizetésből élők teljesítették, ami nem felel meg a magyar valóságnak. Ezért szüntetik meg a 0 kulcsos sávot, kapnak adójóváírási lehetőséget a bérből és fizetésből élők, hiszen ők nem alkalmazhatják a költségelszámolás rendszerét. Ugyanakkor a társasági adótörvényben szigorúbbak lesznek majd a költségelszámolások, s egy szűkebb kör élhet velük (eddig például nem volt különösebb akadálya annak, hogy valaki egy évben 3-4 tévét is vásároljon költségei terhére). Arra a kérdésre válaszolva, hogy mikorra alakul ki az együttműködés a VPOPval, az elnök a következőket válaszolta: ehhez szükség van a köztartozások beszedését szolgáló szervezetek munkájának egységes irányítására, az informatikai rendszerek összehangolására, a vagyon felmérésére és az azonos adatértelmezésre, amely közel másfél éves munka. F. K. Minus és az Alkotmánybíróság Mónus Aron, az Összeesküvés: A Nietzschei Birodalom című könyv szerzője az Alkotmánybírósághoz fordul annak megállapítását kérve, hogy alkotmányellenes az a törvény, melynek értelmében a közelmúltban a Szegedi Városi Bíróság egy rágalmazási per kapcsán elrendelte igazságügyi orvosszakértői vizsgálatát. Erre Mónus Áront rendőrök vezették elő, de ő nem járult hozzá a vizsgálathoz. Ezután kényszerintézkedést helyeztek vele szembe kilátásba. A magyar hatóságok által elkövetett cselekményekért a Magyar Köztársaság ellen panaszt emel az Európa Tanácsnál is - közölte Mónus szerdán az MTI szegedi munkatársával. A Hódmezővásárhelyen élő író - mint arról beszámoltunk - a genfi egyetem két tanárától kérte elmeállapotának vizsgálatát. A térítésmentesen kiállított bizoayítvány szerint az ottani orvosok nem észlelték jelét annak, hogy Mónus Áron elmezavarban szenvedne. Ezzel a bizonyítvánnyal tért a napokban haza. Kasza Ferenc, a Csongrád Megyei Bíróság elnökhelyettese a távirati irodát arról tájékoztatta: a Mónusügyben a konkrét esetet vizsgálva az eljáró bfró fog dönteni arról, elfogadja-e a svájci bizonyítványt. (MTI) Gyógyszermegvonás H

at évvel ezelőtt, az első gyógyszeráremelés körüli időkben a tb akkori főgyógyszerésze azt nyilatkozta: az áremelések a többi között azért is szükségek, mert mi magyarok indokolatlanul sok. gyógyszert veszünk és eszünk, pazarltíak vagyunk, s az otthoni kis házipatikákban felhamozunk. Az áremelés tehát a túlzott gyógyszerfogyasztás visszaszorítására is alkalmas. Szó mi szó, volt sok igazság ebben a kinyilatkoztatásban, mert aki visszaemlékszik, tudja, nem jelentett gondot zacskószám kiváltani a tablettákat, melyek között nem egy olyan is szerepelt, amit csak azért vittünk-vettünk, hogy legyen. Az idő tájt az egészségügyi intézményekben dolgozók számára sem jelentett különösebb nehézséget az, hogy kilószám hordják a pirulákat, szereket haza, rokonnak, szomszédnak, barátnak, a fodrásznak, az autószerelőnek. Nem mondom hát, hogy nem raboltuk ki rendesen az akkori gyógyszerkészletünket, s nem kezeltük kellő felelőtlenséggel a patikaszereket. A tb főgyógyszerészének jóslata beteljesedett, jóllehet anno még ő sem gondolhatta, hogy az első áremelést követő drágítások - csak '95-ben hatszor emelték a gyógyszerárakat - oly annyira megcsappantják a gyógyszerfogyasztók táborát, hogy immáron minden ötödik ember képtelen kiváltani a doktora által rendelt orvosságot. A betegek 42 százaléka pedig nem megy vissza orvosához olcsóbb gyógyszer felírásának kérésével. E tények szerint a gyógyszerfogyasztók tábora csökken, s valószínűsíthető, hogy ez a kényszerű gyógyszermegvonás még igen sokba kerül majd a magyar egészségügynek. Aki beteg, az nem fog meggyógyulni gyógygyökerektől, hanem csak a gyógyszer jobbíthat állapotán, legalábbis a tudomány jelenlegi állása szerint. Ha viszont nem tud felépülni, akkor két út áll előtte, az egyik nagyon messze és örökre visz, a másik a kórházi ágyba, ami - mint tudjuk igen drága. A „maradék" - mármint azok, akik még képesek receptet kiváltani - tízszer annyit költ ma orvosságra, mint hat évvel ezelőtt. S mivel még nincs vége az áremelési akcióknak, gyanítható, hogy bővül a pirulákat nélkülözni kényszerülők beteges csapata. Csak az a baj, hogy mindezzel párhuzamosan fogynak a kórházi ágyak. J /cd* / cJ A fccJU^ • Jugoszláv információs nap: Hamisítják az embargós engedélyekel? A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jugoszláv információs napot rendezett tegnap, kedden a szegedi Tantuszban. Az embargó végét váró üzletembereknek Slavica Visnpc, a Szerb Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője mondta el biztatásképpen: ha vége lesz a haborúnak, a déli szomszéd szinte minden hazai termékre és az együttműködés valamennyi formájára vevö. • Hankiss pert veszített Jogerős ítélet a volt tévéelnök ügyében Utoljára augusztus l-jén került sor a Kis-Jugoszláviával szembeni embargó miatt bevezetett ENSZszankciók szigorítására. Azóta 600 engedélyt adott ki a szankcióbizottság, ám csak 200-ért jöttek el személyesen az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba tájékoztatta az érdeklődőket Kövessiné Schmidt Judit, az IKM osztályvezetője. Az okok tisztázatlanok, miközben csak remélni lehet, hogy a háttérben nem hamisítják az engedélyeket. . Kis-Jugoszláviával szemben 1992. június 3-án léptek életbe az ENSZszankciók, amelyek lényege az volt, hogy tilos bármiféle kereskedelmi kapcsolat a déli szomszéddal, leszámítva a gyógyszereket és néhány alapvető élelmiszeripari cikket. Majd még ugyanabban az évben a rendelkezések a tranzitot is megtiltották. 1993 májusától tovább keményedtek a feltételek: bármilyen termékről legyen is szó, már csak az ENSZ engedélyével lehetett Kis-Jugoszláviába szállítani. A külön erre a célra létrehozott szankcióbizottság igutoljára idén augusztusban fogadott el módosításokat, amelyek kedvezméNem minden előzmény nélkül szervez újságírói ismereteket nyújtó tanfolyamot a TIT Szegeden: a rendszerváltás évében volt már egy, elsősorban a szabad sajtó ismérveivel foglalkozó kurzusuk. Ezúttal elsősorban a regionális sajtóban, az új rádiókban és televíziókban foglalkoztatott, a pályát most kezdő fiataloknak ajánlják a korszerű szakmai ismereteket nyújtó, két éves tanfolyanyeket éppúgy tartalmaznak, mint szigorításokat. Kedvezőbb a kérelmezők helyzete annyiban, hogy egy nyomtatványon egy helyett öt termékre is kérhetnek engedélyt, továbbá, hogy ezek az engedélyek 3 hónap helyett ma már 6 hónapig érvényesek. A másik oldalon viszont kikötötték, hogy az engedélyek át nem ruházhatók. (Ez korábban is alapelvként szerepelt, de a gyakorlat mást mutatott, ezért most írásban rögzítették.) Magyarországon bármely jogi személy kérhet engedélyt a Kis-Jugoszláviába való szállításra, de cégbírósági bejegyzést kell femutatnia. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert amfg korábban a bizottság a kérelemmel is megelégedett, a cégbírósági nyilvántartásban nem szereplő cégek kihasználták a helyzetet. Az utolsó két év alatt mot. Várják azokat is, akik már bizonyos gyakorlatot szereztek, és bővíteni szeretnék szakmai tudásukat. Ajánlják a tanfolyamot a pályamódosításra készülő vagy kényszerülő értelmiségieknek, az érettségizett, vagy friss diplomával rendelkező, de munkahelyet még nem talált fiataloknak. A „Publicus" elnPvezésű tanfolyam elsó évében általános, mfg a másodikban témakörök és médiumok 400-an kértek ENSZ-engedélyt egyrészt szállításra, másrészt tranzitra. Az IKM előtt azonban mindmáig rejtély, miért nem használják ki a hazai cégek ezeket az engedélyeket. 1994-ben 1,5 milliárd dollár értékű árura adtak ki igenlő válaszokat, s mindössze 27 milliós érték hagyta el az országot, abból is 5 millió nagyságrendűt a diplomáciai testületeknek szántak. A 22 milliós árukészletnek a 60 százalékát ráadásul külföldi termékek - például nyerskávé, halkonzerv - tették ki, kellemetlen helyzetbe hozva a magyar kormányt. (Az embargós szabályok ugyanis kikötik, hogy kizárólag magyar termékekre adhatók ki az engedélyek.) Idén szeptember végéig 1 milliárd dollárt értek a kiadott engedélyek, s 11 millió volt mindössze a kivitel értéke. Fekete Klóra szerint - szakosított képzést terveztek. A kezdés időpontja: október 20. A diplomamunka készítésével és szóbeli szakvizsgával 1997 júniusában záruló kurzus résztvevői a szaktanfolyam elvégzését igazoló oklevelet kapnak. A TIT tanfolyamán a nyomtatott sajtóban, a rádióban és a televíziós újságírásban nevet szerzett szakemberek oktatnak, heti négy órában, péntek délutánonként. Részletes felvilágosítást a TIT székházában (Kárász u. 11., a McDonald's fölött) személyesen, vagy a 321-733, a 321-090 és a 312-458-as telefonon lehet kérni. A Fővárosi Bíróság szerdán másodfokú, jogerős ítéletében elutasította Hankiss Elemér, a Magyar Televízió korábbi elnöke kereseti kérelmét, amelyben annak kimondását kérte, hogy a Magyar Köztársaság kormányának nincs munkáltatói jogköre az MTV elnöke felett. A jogerős határozat indoklása szerint Hankiss Elemér kereseti kérelme azért alaptalan, mert közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, és igénye általános elvi kérdéssé változott. A Fővárosi Bíróság ítélete az elsőfokon eljárt Fővárosi Munkaügyi Bíróság határozatának nem fellebbezett részét nem érinti„fellebbezett rendelkezését pedig helyben hagyja. Emlékeztetőül: a Magyar Köztársaság kormánya által létrehozott fegyelmi tanács 1993 januárjában fegyelmi eljárást folytatott Hankiss Elemér, az MTV akkori elnöke ellen. Hankiss Elemér pozíciójából való távozását követően az ellene indított eljárást megszüntették. Ezután az ismert társadalomtudós munkaügyi pert kezdeményezett az MTV és a Magyar Köztársaság kormánya ellen. Az 1994-es országgyűlési választások nyomán megalakult kormány saját hatáskörében a fegyelmi eljárás megszüntetését magában foglaló határozat kivételével valamennyi, Hankiss Elemért érintő határozatát hatályon kívül helyezte és egyértelművé tette, hogy a fegyelmi eljárást megszüntető határozat indoklásával sem azonosul. Az MTV vállalta Hankiss Elemér esedékes járandóságainak teljes megfizetését az 1993. március 7-e és 1995. május 20dika közötti időszakra. (Hankiss Elemér az egész összeget jótékony célra ajánlotta fel.) A Fővárosi Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítéletében a Hankiss Elemér ellen folytatott fegyelmi eljárás megszüntetéséről rendelkező határozatot indoklási részével együtt hatályon kívül helyezte, egyebekben pedig a pert megszüntette. Az ítélet ellen Hankiss Elemér és a Magyar Köztársaság kormánya is fellebbezést nyújtott be. (Ez utóbbi kérelem a fegyelmi eljárás megszüntetéséről rendelkező határozatnak - a fegyelmi vétségek megállapításának mellőzésével történő - hatályban tartására irányult.) (MTI) Az utóbbi években egyre gyakrabban esik szó arról, hogy Szeged több szempontból is a veszélyeztetett települések közé tartozik. Dávid István őrnagyot, a város körzeti, polgári védelmi parancsnokát ennek valóságtartalmáról kérdeztük, annak apropóján, hogy a védelmi bizottság tegnap délután tartott ülésének éppen ez volt a témája. • Hol helyezkedik el Szeged a veszélyeztetettségi „ranglistán"? - A magyarországi településeket legutóbb, 1992-ben egy felmérés alapján sorolták be és Szeged akkor a II. számú fokozatot kapta. Ez azonban napjainkban már nem egészen helytálló, ezért kértük annak felülvizsgálatát. • Milyen szerepet játszik ebben a megyeszékhely geopolitikai helyzete? - Elsősorban ez a meghatározó, hiszen ebből is adódik, hogy állandóan érkeznek ide menekültek. Sőt, az ENSZ-embargó óta itt haladnak át a veszélyes anyagokat szállító járművek is. Korábban azok megoszlottak a jugoszláv határvonalon, de most a déli régióban kérdés • A polgári védelem parancsnokához Vészhelyzetben Szeged? egyetlen erre kijelölt határátkelő van: Nagylak. Ezért úgy a közutakon, mint a vasúton érkező szállítmányok - hiszen nincs a várost megkerülő út - mind Szeged lakott területén keresztülhaladva közelítik meg Nagylakot. Emiatt, ha véletlenül közúti balesetet szenvedne egy ilyen tartálykocsi, annak tartalma az utcára kerülne. A másik katasztrófaforrást a veszélyes, technológiákkal működő üzemek jelentik. Közülük említhető a Medikémia, a Pick, a Budalakk vagy a Florin. Ha történetesen pedig a délszláv válság valamilyen módon átcsapna a határon, a 17 kilométeres körzetben lévó Szegeden olyan konfliktushelyzet alakulna ki, amely szinte megoldhatatlan problémák elé állítaná a város vezetését. Végül, de nem utolsósorban e település, az alacsony tengerszint feletti magassága miatt, fokozottan árés belvízveszélyes terület. Ehhez „társul" az a negatív körülmény, hogy az elmúlt évek száraz nyarai tönkretették azokat a gátrendszereket és létesítményeket, amelyek áradás esetén fel kellene hogy fogják a levonuló óriási vízmennyiséget. Mivel az árvízveszély reális esélyeivel számolni kell Csongrád megyében, ezért lesz itt az idén a Tisza '95 árvízvédelmi gyakorlat. • Az ön által felsorolt gondokon mennyiben javítana az, ha sikerülne elérni, hogy Szegedet magasabb veszélyeztetettségi kategóriába sorolják? - Az általunk végzett felmérés és a tények feltáDávid István rásával összegyűjtött adathalmaz reményeink szerint szakmai elöljáróink mellett az ország vezetőit is meggyőzik arról, hogy térségünk kritikus helyzetben van. Ha pedig sor kerül a korábbi döntés felülvizsgálatára, és Szeged megkapja a reális veszélyességi besorolást, akkor az ez alapján meghatározott központi támogatás mértéke is növekszik majd. Ez a körülmény a vészhelyzetek megelőzésében, kezelésében óriási szerepet játszik ma, amikor az önkormányzatok igen szűkös anyagi feltételekkel rendelkeznek. N. Rácz Judit • Publicus ÚjsAgiriképzo tanfolyamot indft a TIT