Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-06 / 209. szám

II. ŐSZ A KERTBEN a SZERDA, 1995. SZEPT. 6. te/ miífí€<(i€aax: * 12 m-es fénystabll fólia 29 300 Ft/tek. É 8,5 m-es fénystabil fólia 20 825 Ft/tek. <§S szerkezeti vascső „l"-os 1050 Ft/szál '»: szerkezeti vascső „5/4"-os 1344 Ft/szál Afitáiu;t& urty, műtrágyákat, növényvédő szereket '9.: rotátorokat, fűnyírókat & szivattyúkat, házi vízellátókat alumínium- és falétrákat & festékeket és hígítókat... * és még számos áruféleséget. Tekintse meg áruválasztékunkat, legyen a vásárlónk! \V4'/ KLRTESZETI ARUHAZ Szeged, Vásárhelyi P. u. I. sz. Tel.: 62/310-978, 06-30-435-330 Ny.: H-P.: 7.30-16-lg, szo.: 8-12-lg • Fészkel (öci) és „száraz pénzzel" Koplalástól koplalásig Kert az ablakban Télen is kéznél lehet a kiskert - az ablakban. A nagyobb méretű konyhák világos ablakai, a fűtött, üveges verandák, a nagy nappali egy-egy sarka valósággal kínálkoznak mini télikertül. Konyhakertül is. Némely fűszer- és konyhanövény ugyanis nevelhető virágládában, cserépben, vagy akár tejfölöspohárban is a lakásban. S milyen jó, ha télvíz idején nem kell egy-két szál petrezselyemzöldért, snidlinggért, kaporért, vízitormáért a zöldségeshez szaladnunk... Jó virágföldben alkalmas az „ablakkertészetre" a metélőhagyma, a zöldség, a rozmaring, a kapor, a borsikafű, a bazsalikom, a turbolya, a kakukkfű. És nemcsak azért, mert kiváló, friss "ételízesítő, hanem azért is, mert télen értékes vitaminforrás, sőt, többségük gyógyhatású is. A snidlig C és B vitaminokat tartalmaz, rendszeres fogyasztása csökkenti a magas vérnyomást, javítja az étvágyat - különösen télen jótékony hatású. „Kezelése" egyszerű: a levélvégeket kell lecsípni, s a megmaradt rész fű módjára tovább nő. Lehet teljesen megújítani is: a földig letarolt metélőhagymát 2-3 hétre fagyhatásnak tesszük ki, majd újra melegre visszük, s kizöldell. A hosszúkás cserépbe ültetett petrezselyemmel is egész télen hajtathatunk új leveleket. Nemcsak a leves ízére lesznek frissítő hatással, de a vérkeringési zavarokra, a reumára, az emésztésre is. Az ablak előtt növő kakukkfű főzetével való inhalálás a téli meghűlések ellen is hatásos: csökkenti a köhögést, a torokfájást. S ha mindehhez hozzáadjuk, hogy az „ablakkerti" zöldséggel még ételízesítőre, gyógyszerre, vitaminra költött pénzt is megtakarítunk ... Nos, ugye nem vitás, hogy télen sem lehetünk meg kiskert nélkül?! Az ablakban azért nem terem ekkora káposzta... (Fotó: Gyenes Kálmán) Ugyanazt ne! ősszel ajánlatos kivenni az elöregedett, betegségek által tönkretett fákat, ne adhassanak búvóhelyet télire a kártevőknek, illetve adjanak helyet az új fáknak. De ugyanazon a helyen ne ugyanolyannak! A kinyűtt fák helyett telepítendőknél figyelembe kell venni azt a régesrégi szabályt, hogy ugyanarra a helyre ugyanazt a fajta fát nem szabad ültetni. S jó, ha azt a tanácsot is megfogadjuk, hogy az ültetendő fa gödréből minden régi gyökérmaradványt el kell távolítani, a talaj pedig legalább részben kicserélendő. A fiatal fa kerüljön jól előkészített, tápdús „fészekbe". - Mégpedig az után, hogy néhány óráig vízben állt, hogy a visszavágott gyökérzetét agyagból és vízből készített pépbe mártották. Az ültetésnél ügyelni kell arra, hogy a gyökerek be ne fulladjanak: azaz se túl mélyre, se túl magasra ne kerüljenek. A gyökérnyak a talaj leülepedése után a talajszinttel kerüljön egy magasságba. A szemzés helye pedig északi irányba kerüljön, mert így kisebb hőingadozásnak lesz kitéve. Ettől, s a fagytól védendő szokták a földet a kis fa tövénél felkupacolni. Estefelé - merthogy a facsemetének a régi regula szerint az a legjobb, ha naplemente után kerül a földbe... Gyermekkori emlékeim közé tartozik, amikor a gyenge homokon, 5-10 holdon gazdálkodó ismerőseim úgy vetették kapával a kukoricát, hogy előtte fészket csináltak a magnak. A gödröcske aljára maréknyi szervestrágyát szórtak, kis földet húztak rá, s arra dobták a marékba számlált szemeket. Uborka, bab, tök és sok egyéb vetemény került hasonló műgonddal a talajba. Aztán, ha kegyeskedett esni az eső, akkor termett is valami. A ház körül tartott állatok számától függött, hogy mennyi trágyát kapott a talaj. Ritkaságszámba ment, hogy valakinek annyi bankó dagassza a zsebét, hogy a messzi feketeföldi állattartóktól zetornyi mennyiségeket vásároljon. A műtrágya is „száraz" pénzt kívánt, s a vásárlástól eleinte az is visszatartott, hogy nem volt még szokásban. Aztán csak megkérdezte a gazda a téesz brigádvezetőjét, hogy ugyan mitől zöldebb a szomszéd rétje, vagyis a közös veteménye. A nagygazdaság raktárából természetesen nem ingyen így került az első zsák műtrágya a kisparcellára. Természetesen csak vödörből, az ujjak között pergetve, a növény töve közelébe, úgy takarékosan szóródott a pétisó. A próbálkozás eredményesnek látszott, s valamire való gazda azonnal átlátta, ez az a befektetés, amit megspórolva sokat veszítene. Hogy a humusz se fogyjon ki a talajból, sokan kipróbálták a műtrágyával kombinált zöldtrágyázást is. Mondják, s talán helyenként igaz, a téeszes idők fénykorában többen túlzásba vitték a hozamfokozás ezen A trágyázás nem módszerét. Pár száz kiló, igen drágán megfizetett többletterméssel ország-világnak el lehetett dicsekedni. A szegénység előbb csak a józan észnek megfelelő egyensúly felé billentette az egyensúlyt. Akkoriban alakult ki az okszerű tápanyaggazdálkodás presztízse. Talajminták adataiból számolgattak, milyen hatóanyagból, mennyit esedékes a talajba juttatni. Ezen a ponton kellett volna megállni, hisz árutermelést legnagyobb haszonnal, vagy másként fogalmazva veszteség nélkül, a legkisebb költséggel elérhető legnagyobb hozammal lehet folytatni. Napjaink valósága egészen mást mutat. Igaz rá lehet fogni, hogy az alacsony hatóanyag felhasználás is okszerű. Szerves trágyát gyártani nem lehet, s bizony az állatállomány igencsak lecsökkent. Szarvasmarha esetében a tendencia évtizedekndlg szervesen része az ős; (Fotó: Gyenes Kálmán) re visszamenő, de itt a növekvő tejhozamok egy időben részben indokolták is. Ma már nem erről, a jövedelmezőség hiányáról van szó. A tízmillióból ötmillió sertés esete már drasztikusabb jelzés. Műtrágyát gyártani, importálni nem gond. Megvenni annál inkább, az egyre vadabbul piacosodó energiaárak szinte exponenciális ívelésű drágulást hoztak. Mfg a mezőgazdasági területre jutó műtrágya hatóanyag felhasználás 1989-ben 206 kilogramm volt Magyarországon, addig az idén 66. Az igazi mélypont '92-re tehető, az akkori 30 kilogrammal. A hozamok zuhanása nem volt ilyen mértékű, a talaj tartalékai pár évig még kompenzálni tudtak. A kizsigerelés lehetősége egyszeri, a továbbiakban már nincs alapja. Ha a nagy egészet nézzük, akkor ebből a szemtalajművelésnek... pontból nincs jelentősége, hogy kisgazdaság vagy nagyüzem termeli a hagymát, kukoricát, vagy a paradicsomot. A termés sok egyéb tényezője mellett kikerülhetetlen paraszti matematika: a föld csak akkor képes adni, ha kap is. Az utóbbi négy év közepesnél sosem jobb hozamaiba az aszály mellett ez is belejátszik. Megoldásnak lennie kell. A fészekbe vetés biztosan túlhaladott módja a spórolós, de az eredményt kicsikarni akaró gazdálkodásnak. Az okszerű tápanyaggazdálkodás szakmai változatára kellene visszatérni, ehhez azonban fészkelődniük kell a termelőknek és érdekképviseleteiknek, hogy maga a mezőgazdaság termelhesse ki azt a jövedelmet, amely nem kárhoztatja koplalásra jobb sorsra érdemes földjeinket. Tóth Szeles István ág* | D Hl KF.RESKEDRMI BETÉTI TÁRSASÁG Urnei D« l • 6758Ro^ke.Felwabaduli,u 193. MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK AKCIÓS ÁRAKON! Egysoros silózó ZMAJ 340 000 Ft+áfa Egysoros silózó LIFAM 250 000 Ft+áfa Ékszíjas rendsodró 50 000 Ft+áfa Függeszthető 3 táblás fogas 40 000 Ft+áfa Függeszthető hátsó rakodó 45 000 Ft+áfa 440 l-es szántóföldi permetező MORAVA (8 m-es kerettel) 106 000 Ft+áfa 4 soros BECKER kukoricavető gép 270 000 Ft+áfa Függeszthető hidraulikus rakodó 530 000 Ft+áfa 1 soros burgonyaszgdő 44 000 Ft+áfa I soros csőlörő ZMAJ 800 000 Ft+áfa Betonkeverő 42 000 Ft+áfa Traktorra függeszthető targoncaadapter 140 000 Ft+áfa Bár a beruházások az 1990-es évek elejéhez képest 1994-ben már gyarapodtak a mezőgazdaságban is, s a folyó áron számított beruházási kiadások tavaly 86 százalékkal növekedtek, sajnos, nem mondható el, hogy ez egyértelműen a fejlődés jele. Sót! A szakértői elemzések azt mutatják, hogy a mezőgazdaság nagy tőkefelélő lett, beruházási teljesítménye messze elmarad a felhalmozott amortizációtól. 1993-as adatok szerint a mezőgazdaság és a vadgazdálkodás amortizációja 16,5 milliárd forintra rúgott, a beruházásoké pedig mindössze 6 milliárdnyira. Az erdőgazdálkodás 1 milliárdnyi amortizációjával szemben (az erdőirtó látszatok ellenére) 3,3 milliárd forintnyi beruházás van ugyanezen évben. A halászatot szinte stagnálónak véve az összesített adatok azt mutatják, hogy az összes mezőgazdaságinak minősíthető amortizáció 17,5 milliárd forintjával szemben a beruházásokra csak 9,4 milliárd fordíttatott. Azaz legalább 8,1 milliárd forint kellett volna a szinten maradáshoz. Saját erőből természetesen nem volt, s a tavalyi esztendő élénkülő beruházási kedve mögött is súlyos hitelfelvételek húzódnak meg. És persze eladósodás. Megfejelve azzal a bizonytalansággal, amit a termelők számára az agráriummal kapcsolatos törvénykezés hiányosságai jelentenek. Az őszi ülésszakra készülődve számos illetékes nyilatkozat, s még számosabb találgatás hangzott el arról, hogy e bizonytalanság felszámolása érdekében milyen törvénycsomagok kerülnek a parlament asztalára. Az első törvénycsomagot (az élelmiszer-, a takarmányozási-, az állategészségügyi- és az állatorvosi kamarai törvény tervezetével) sürgősséggel tárgyalják a képviselők, és november elejére jogerőre akarják emelni merthogy az az EU-tagsághoz szükséges jogharmonizációs ügy. A második csomagban az agrárrendtartás, a kamarák, a közraktározás, az ingatlan-nyilvántartás „pakkolódik" még az ősz elején. A harmadik pakkba a földtörvény módosítása, a vadászati és az erdőtörvény, a kárpótlás lezárása kerül. Többségében a meglévő törvényeket módosítják. S ezzel talán csökken a bizonytalanÍ

ág, a zavar, és növelhető nemcsak a beruháási kedv, de a stabil gazdálkodási háttér is. Sz. M. Jöjjön el - Győződjön meg! helyi képviselete: SZETRUCK Kft. (Márkaképviselet) AUTÓRAIL Kft. (Márkaszerviz) Szeged, Napos út 3. járműveink szakmai és gyakorlati bemutatójára! Mi együtt gurulunk! Tisztelettel meghívjuk 1995. szeptember 9-10-én, 9—18 óráig, telephelyünkön tartandó