Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-06 / 209. szám

A RÖSZKEI FŐÚTON LÉVŐ FELÚJÍTOTT IRODAHÁZBAN ÜZLETNEK, IRODÁNAK, RAKTÁRNAK IS KIALAKÍTHATÓ HELYISÉGEK KÜLÖNBÖZŐ TERÜLETEKKEL kiadók, eladók. ÉRD.: GUMEL BT. 06 (62) 372-478, 06 (62) 372-470 A DM KFT. HETI GAZDASÁGI MELLÉKLETE Nem, kedves olvasónk, a fenti képen látható munkagép nem igazán talajkímélő. Sőt! Az előző évtizedekben alkalmazott talajmúvelési és növényvédelmi módok (például a nagy talaj­nyomású univerzális munkagépek, a túlzott tár­csázás, a túlzó vegyszeres gyomirtás) kedve­zőtlen hatást gyakoroltak a termőtalajra. Mos­tanra előtérbe kerülnek a talajkímélő művelési módok. Különösen az ültetvényápolásban. A talajtömörödést jelentősen lehet csökken­teni például azzal, hogy az univerzális eszköz­hordozó, nehéz munkagépek helyett speciális gyümölcstermesztési és szőlészeti gépeket használnak. A természetes gyomflóra „felhasználása" is jó eredményekre vezet. Azokban a gyümölcsö­sökben, ahol megvannak a szükséges ökológiai feltételek, célszerű a takarónövényes technika alkalmazása. Vagyis: az ültetvény legalább minden második sorközének évelő takarmány­növénnyel (csenkeszfélékkel) történő bevetése. Ennek előnye például a csapadék jobb haszno­sulása, a humusztartalom állandó gyarapodása a kaszálókkal, a talajtömörödés csökkenése, to­vábbá az is, hogy a sorközökben akár esős idő­ben is lehet dolgozni sárdagasztás nélkül. A ta­karónövényes sorokban a mélytalajlazítás, a szervestrágyázás 3-4 évenként váltogatva vé­gezhető. A talaj vegyszerterhelésének csökkentését (meg persze permedé spórolását) a mechanikus soraljmúveléssel és a korszerű növényvédő gé­pek használatával is lehet elérni. A permetező­gépek közül a célzott munkára alkalmasakat kell használni ( szőlőnél például a zárt rendsze­rű alagútpermetezőket. magas gyümölcsfáknál a kiemelt szórószerkezeteseket). A talajtömörödést azzal is lehet akadályoz­ni, ha minél kevesebbet tapossák az erőgépek­kel a földet. Azaz, ha a termesztéstechnika gépi műveleteit igyekeznek csoportosítva, egyszerre végezni. száraz pozdorja 200 Ft/q áfás áron A gabonafélék vetésállo­mánya Csongrád megyében a tavalyi kiugró 166 ezer hektárról idén visszaállt a korábbi évekre jellemző 160 ezer hektárra. Ezen belül a búza területe az elmúlt évek tendenciájának megfelelően, az országoshoz hasonlóan tovább növekedett. Legna­gyobb változás a kukorica csökkenése, a korábbi tartó­san 70 ezer hektár feletti ve­tésterület 1995-re 63 ezer hektárra mérséklődött. Az őszi betakarítású növények közül a cukorrépa jelentősen növekedett, a jelenlegi 5 ezer hektáros terület csak­nem kétszerese a két évvel korábbinak. A burgonya 4 ezer hektár körüli vetésterü­lete meglehetősen stabil, sem a megyében, sem orszá­gosan nem jelzi a közelmúlt átmenetileg egekbe szökő burgonyaárai miatti terme­lés-felfuttatást. Az országos zöldség vetésterületnek 13 százaléka található a megyé­ben, az 1995-ös 15 ezer hek­tárnál csak Bács-Kiskun és Pest megyében van nagyobb terület. Az elmúlt öt év leg­magasabb vöröshagyma ve­tésterülete az idei Jcözel 4 ezer hektár, fűszerpaprikából viszont talán soha sem vetet­tek még ilyen keveset, mint 1995-ben. A 4,2-4,3 tonnás megyei búzatermés kisebb, de jobb minőségű a vártnál. Orszá­gosan is kevesebb termett, mint amekkora exportot le­Valaha traktortengelyig (ártunk a paprikában... kötöttek a külkereskedők, így a búza tőzsdei ára már augusztus elején a 13 ezer forintot ostromolta. Az elmúlt 12 hónapban a megyében minden állatfajtá­ból csökkent a gazdasági szervezetek állatállománya. A szarvasmarhák hosszú ideje fogyó száma az utóbbi egy év alatt 37 ezerről 36 ezerre csökkent, a három százalék fölötti mérséklődés megegyezik az országos át­laggal. A tehénállomány há­romszáz darabos, két száza­lék alatti csökkenése viszont valamivel enyhébb az orszá­gosnál. A nagyüzemi sertés­állomány az elmúlt 12 hó­napban 202 ezerről 196 ezerre csökkent. A sertéshez hasonló arányú az anyakoca­szám csökkenése.Az egyéni gazdálkodóknál növekedett viszont az anyakocák száma, 19 százalékkal többet tarta­nak. Folytatódott a nagy­üzemi juhállomány draszti­kus, országosnál is valame­lyest erőteljesebb arányú csökkenése, 12 hónap alatt 19 ezerről 12 ezerre csök­kent az állatszám, június vé­gén 942 ezer darab juhot számláltak. Ez a visszaesés feltehetően az állomány szektoros átrendeződését je­lenti. A tyúkfélék nagyüze­mi állománya 30 százalékkal csökkent egy év alatt, ami pontosan ellentétes az orszá­gos 20 százalékhoz közeli növekedéssel. A legnagyobb növekedés a tyúkállomány­ban is az egyéni gazdálko­dóknál figyelhető meg. Az élő állatok felvásárlá­sa egyébként több évi folya­matos csökkenés után az idei első félévben már elérte az egy évvel korábbi mennyisé­get. Ez elsősorban annak kö­szönhető, hogy az állati ter­mékek (főleg a tojás és a tej) felvásárlása növekedett. - A mezőgazdasági termékek felvásárlása egyébként az idei első félévben 8,5 %-al volt több, mint tavaly. K. A. A Visszaütök A piacgazdaságtól a kistermeló1<, az egyénileg gazdálkodók boldogulását reméltük. ígérték. Mi- . ként a kárpótlási jegyek forintosíthatóságát is. S mindezzel a magyar mezőgazdaság európaivá alakulását, felvirágoztatását. - Mára el is értük a virágoztatást (soha ennyi virágzó gaz a határban még nem volt ebben az országban): piac, gaz­dagság, forint, boldog kistermelő meg sehol. Legfeljebb néhány „birtokügyes" nagygazda bol­dogról).. • Sokat megtapasztalt idős parasztok mondják; baj van. Merthogy nem normális az, ha egy jó mezőgazdasági adottságú országban a dolgok ki­számíthatatlanná válnak. Ha a termelő nem tudja eladni a rozsot, búzáját csak takarmányáron ven­nék meg, amikor a tőzsdén már 13 ezer, a borsót inkább megéri zöldtrágyának beszántani, mint le­szedni. S abnormális, ha tavasszal 160 forint egy kiló ókrumpli az alföldi piacon, ha érési időben 25 forint a pritaminpaprika darabja a Jászságban, ha a szatymazi termőkörzetben 250 forintba kerülhét szezonjában az őszibarack kilója. Hogy a szarvas­marha- és sertésállomány évek óta folyamatos csökkenését és a húsárakat már ne is emlegessük. Nem szólva az egyre kibogozhatatlanabb tulajdo­ni gubancokról, a törvényi hiátusokról, az egyre sokasodó és mind teljesíthetetlenebb hitelfeltéte­lekről, meg a beruházással járó eladósodásról. A miniszteriális érdekellentéteket, vitákat a pénzü­gyesek és a földmüvelésügyiek között végképp elhallgatva... Lehet persze magyarázgatni. Csakhát célsze­rűbb lenne inkább rendezni a termelési helyzetet - kicsiben és nagyban, egyéniben és államiban egyaránt. Mégpedig a termelők közösségének fel- és elismerésével, a rablógazdálkodás vissza­szorításával, a termelési garanciák megteremté­sével. Ezek nélkül ugyanis nem megy. Még akkor sem, ha naponta míves beszédeket mondanak a politikusok az Európába felvirágzó nagy magyar gazda(g)ságról. Művelni a beszéd, a szónoklás helyett most­már a földjeinket kellene! Méghozzá úgy, hogy ne csak a holnapi betevőt teremjék meg, de a holnaputánit, a későbbit is; úgy, hogy tartsák el és tartsák jól a gazdáikat. - Nem kis feladat. És nagyon sürgető. Minden rossz (szám)vetés „visszaüt" a termelésben. Nem kellene azonban törvényszerűnek venni, hogy a magyar kisterme­lök csak ámyékbokszolást folytathatnak! Állati almozásra - szarvasmarha, birka, sertés, baromfifélék ­kiválóan alkalmas ELSŐ MAGYAR WBmmsHmrnmtm kenderfonó Rt. SZEGVÁRI ROSTÜZEM Érdeklődni: Szegvár, Kinizsi u. 58. Mészáros József úrnál Tel.: 63/311-620 © eredeti holland virághagymák: tulipán, nárcisz, krokusz, írisz, szellőrózsa, jácint, amarrisz stb. © profi holland és japán virágmagok teljes választékban © holland, japán, dán, amerikai zöldségmagok, dinnyemagok széles skáláját kínáljuk. © holland és magyar fűmagok különböző kiszerelésben kaphatók. © Ezenkívül kínálunk még: elektromos fűnyírókat, elektromos fűszegélynyírókat, robbanómotoros fűnyírókat, rotátorokat, szőlőpréseket és zúzókat BARTÓK TÉRI VETŐMAGBOLT SZEGED, BARTÓK B. TÉR 12. Tel.: 62/311-194 1. Sz. MEZŐGAZDASÁGI BOLT KISKUNDOROZSMA, TAS U. 2. Tel.: 62/361-865 Calendula ^ külön­legességek! j i I i

Next

/
Thumbnails
Contents