Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-21 / 222. szám
CSÜTÖRTÖK 1995. SZEPT. 21. Baka Pista MM eghalt Baka Pista, MWm negyvennyolc éves volt, meglett férfi, költő, szerkesztő, a barátunk. Mit lehet mondani. Ma, szeptember huszadikán, amikor ezt írom, rozsdás bádogokat zörget az eső. Pestről jöttem hazafelé, vonattal, s valahol Albertirsa határában, egy házacska végében láttam egy kosárpalánkot. Egy jókora trágyadomb alatt álldogált. Ezt biztosan elmondtam volna Pistának, ő meg rotyogott volna, hogy valami ilyesmi a költészet is, dobálgatni a fekália fölött. Nagyon szépen tudott rotyogni, úgy csinálta, mint aki nem akarja eltékozolni a nevetést, felét a szakállának adta, egészen úgy nevetett, mint aki nem hisz abban, hogy szabad nevetni. Nem volt könnyű élete, mondjuk, neki se. Hanem humora volt bőven. Esetlen volt, figyelmes, udvarias, szenvedélyes és pajzán. És nagyon sokat félt, mintha lelkének titkos tomográfia előre jelezte volna a bajokat. Nem értett a világhoz, de nagyon sokat tudott róla. Ha zoknit húzott, s téblábolt a lakásban, hát az a zokni néhány perc múlva úgy fordult meg a lábán, hogy a sarokrésze a lábfején fehérlett. Az ajtófélfákba beleakadt a válla, a küszöbökben megbotlott. Ha letett az asztalra egy pohár vörösbort, a következő mozdulattal fel is borította. Viszont, barátaim, mindig volt tartalékbora. Betegsége előtt jobbára gyalog járt a Kincskereső szerkesztőségébe, végig a Tisza-parton és a sárga Stefánián, el a rádió és a színház mellett, aztán néha letért a Boszorkány felé. Kis szürke táskával a kezében billegett, fejét felszegte, és azon tűnődött, miféle hegedűversenyeket vagy szonátákat hallgasson, ha megérkezik, vagy hogyan folytasson ilyen és olyan jambusokat. Isten bocsássa meg nekem ezt a kívánságot, hogy jó lett volna erről is beszélgetni vele, a közelgő halálról, mert az ember, ha író, hiéna is. De ő nem beszélt erről. Három hete még fogorvoshoz ment. De hiszen mindent elmondott, mégis. A versekben. Hogy tudja, hogy mindent tud, hogy menthetetlen. Ahogy mondani szokás, elvarrt minden szálat, kerek és egész, lezárt életművet hagyott maga után. Nem engedte, hogy hasztalan reménykedések és ostoba véletlenségek belepiszkáljanak abba, amit kevesek művelnek hasonló színvonalon az országban. Nem engedte a formát. Ezt a mindentudást csak a költészettel osztotta meg. Nagy és fontos költő volt. Hálás vagyok a sorsnak, hogy a barátja lehettem. B ár tudtunk súlyos betegségéről, verseiben követhettük nyomon élete legnagyobb csatáját a végzetes kórral - mégis megdöbbentett bennünket a szomorú hir: elhunyt Baka István költő. Bénító még a visszafordíthatatlan tény, de valamennyien tisztában vagyunk azzal - a kortárs magyar költészet egyik legjelentősebb képviselőjét vesztette el a város. Az a város, mellyel eszmélése óta perben-haragban élt, de amelyik városhoz mégiscsak hű maradt rövidre szabott élete során. A szekszárdi születésű Baka István ebben a városban kapta az első impulzusokat az egyetem padsoraiban költészetből, barátságból, történelemszemléletből, hovatartozásból, öntörvényű személyiségének kötőanyagaiból. Itt talált társra és otthonra, megjelenési fórumra a Tiszatájnál, munkára a Kincskeresőnél, barátokra az értelmiség köreiben. Sohasem tagadta meg szekszárdiságát, mi mégis szegedinek tudjuk, a város művészeti-kulturális életének egyik meghatározó személyiségét tiszteltük benne. Az 1948-ban született Baka István a József Attila Tudományegyetemen szerzett magyar-orosz szakos diplomát, 1974-től a Kincskereső című gyermekirodalmi folyóirat meghatározó munkatársa, később főszerkesztőhelyettese. Első kötete 1975ben jelent meg, a verseskönyvet műfordítások, drámák, prózai alkotások követték. Tizenhat könyve látott napvilágot, mindegyikben úgy búvik meg Szeged, mint a versek, novellák, élmények hátországa. Munkásságát több díjjal ismerték el. A város, mellyel évtizedeken át vitában élt, elismerte munkásságát. Megkapta a Szegedért Alapítvány művészeti kuratóriumának díját, Szeged napján pedig a Szegedért Emlékéremmel tüntette ki a város önkormányzata. Ő mondta: megbékélt Szegeddel, befogadó és oly sokszor próbára tevő városával. Nem véletlenül méltatták úgy, hogy Juhász Gyula óta ő Szeged legnagyobb költője. Hisszük és tudjuk, nemcsak a városé, nemcsak a költészet iránt különösen érzékeA VÁROS 5 Ki tud többet Nagy-Brita nniáról ? A Rókusi I.sz. Általános Iskola angol tagozata idén harminc éves. Az iskola vezetői ezért közös ünneplésre és játékra hívják a „régi Rókusi" egykori tanárait, diákjait, valamint a város angoltagozatos iskoláit. „Ki tud többet Nagy-Britanniáról?" - ez a címe annak a versenynek, amelyet 7-8. osztályos, angoltagozatos tanulók számára hirdetnek. A vállalkozó kedvű diákoknak a szigetország történelmét, földrajzát, lakóinak szokásait, stb. kell ismerniük. (Az országismeretről magyarul lehet beszámolni, ám természetesen lesznek angol nyelvű feladatok is.) Bővebb fölvilágosítást Tasnádi Gáborné ad a 314676-os telefonszámon. A versenyre - írásban, vagy telefonon - szeptember 25-28-ig lehet jelentkezni. Ma PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Kecskés István telepi Művelődési Házban. KALMÁR FERENC, a 23-as (Rókus) választókerület képviselője 17 órától tart fogadóórát a Rókus I. Számú Általános Iskolában (Kossuth L. sgt. 37.). nyéké, de az egész magyar irodalomé és kultúráé. Betegségéről, a halálközeliség mások számára átélhetetlen élményéről utolsó kötetének döbbenetes verseiben tudósít. Többek között így ír: „S ha minden vatjú azt károgja voltál / Azt felelem nyugodtan félig holtan / Igazatok van udvaronctok voltam / de nem ti én én támadok fel újra". Baka Istvánt legyőzte a kór. Teste elporlad. De csak a teste... A verssorok megőrzik őt a mindenségnek és az örökkévalóságnak. Szeged városa sokkal tartozik Baka Istvánnak. De megbékélő jobbját megnyugvással fogadta. Élni fog bennünk kőkeménységű énekeiben. Szeged város önkormányzata nevében: Dr. Szalay István polgármester A Magyar Katolikus Püspöki Kar rendes őszi konferenciájának második napján, szerdán sajátájékoztatát tartott. A konferencia első napján, mint arról hírt adtunk, a püspökök a Püspöki Konferencia elnökévé ismét Seregély István egri érseket választották, elnökhelyettese pedig újból Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök lett. Gyulay püspök a paphiányról A sajtótájékoztatón elhangzott: a következő évek célkitűzései közt szerepel, hogy folyamatosan pótolják az elmúlt 40 évhiányosságadául Szent Gellért halálának évfordulójára, természetesen készülnek a pápalátogatásra. Előzetes tervek szerint a Szentatya jövő év júniusában érkezik hozzánk. Gyulay Endre azt is elmondta, hogy jelentős a paphiány, főleg vidéken, ezért világiakat it, a keresztény igehirdetést, szeretnének munkába állítaa hitoktatást és a katolikus^ni, hitoktatókat készítenek oktatás feladataira helyeznek majd fel, akik a plébános nagy hangsúlyt. Készülnek felügyelete alatt végeznék jubileumi évfordulókra, pél- munkájukat. (MTI) Gyerekek világnapja Zlata és Mórahalont Makráné Ábrahám Gizella üdvözlő beszédét tartja, jobbról az iskola fúvósai. (Fotó: Gyenes Kálmán) Mindez egy kicsit kicsengett abból a tegnapi gazdag, egésznapos programból, amelyet a mórahalmi általános iskolában állítottak össze a Gyerekek Világnapjának tiszteletére. A városi sportcsarnokban tartott gyereknapi ünnepségen, amelyen részt vett a több mint 500 tanuló, az intézmény tanári kara és megjelent Nógrádi Zoltán polgármester is, először az iskola majorettcsoportja (felkészítőjük: Füge Ildikó) lépett fel a kisteleki zeneiskola kihelyezett tagozata zenekarának kíséretével. Ezt követően Makráné Ábrahám Gizella, az iskola pedagógusa köszöntötte a részvevőket, gratulált a gyerekeknek a világnap alkalmából, s bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy nem is oly távol tőlünk, a volt Jugoszlávia szívében még mindig ropognak a fegyverek, háború van és az ottani gyerekek Tegnap ünnepeltek a gyerekek. Világszerte. Az ö napjuk volt a szerda, szeptember 20-a. Nem tudom ki hogyan ünnepelt, mennyire „sikerült" ez a nap, menynyire volt ünnepélyes, de azt tudom, hogy sokan csak szerettek volna megemlékezni róla... De nem lehetett, mert vagy a háború, vagy a szörnyű szegénység, az elmaradottság gátolta meg őket nem tudnak olyan vidáman, önfeledten ünnepelni, mint ahogyan azt a magyar gyerekek tehetik és teszik. Megható idézetet olvasott fel a Zlata naplója című nemrégiben magyarul is megjelent könyvből, amely egy boszniai kislány megrázó élményeit írja le. A megnyitó után' Kisimre Ferenc, lapunk munkatársa tartott előadást a gyerekeknek a jelenlegi boszniai állapotokról és a szarajevói gyerekek, diákok háborús körülmények között is pédamutatónak nevezhető kitartásáról, bátorságáról és arról, hogy miként menekültek meg sokan az ostromlott bosnyák fővárosból. A tegnapi nap folyamán a mórahalmi iskolások népek és országok játékait tanulták, majd találkoztak az iskola volt pedagógusaival, akik régi élményeiket elevenítették fel a hallgatóság előtt, délután pedig filmvetítés volt műsoron a Nautilusban. Tulajdonképpen, jó is, hogy így alakult a program, mert szabadtéri foglalkozásról nemigen lehetett szó. Történt ugyanis, hogy Mórahalmon (is) úgy szakadt az eső, mintha dézsából öntötték volna... Leszállítás. Székely Gyula (06-60-482-239) dóéi olvasónk felháborodottan telefonált a tegnap reggeli 6.50-es Dóc-Szeged buszjáraton történtek miatt. Hívónk 15 éves fia iskolába igyekezett Szegedre, de ezúttal otthon felejtette a buszbérletét. A járat kalauza - hiába volt a fiúnál iskolai ellenőrző, hiába ismerték az utasok - a falutól 2 kilométerre, az erdőben egyszerűen lerakta a gyereket a buszról. Mondjuk ahelyett, hogy a bérlet későbbi bemutatására kötelezte volna. Olvasónk természetesen magyarázatot és vizsgálatot vár a Volántól. Cserepes sor. Egyik tegnapi hívásunkra reagált dr. Bikádi János, a Cserepes sori piac igazgatója, aki elmondta, hogy a külföldi árusokat lehetőségeik szerint kiküldik a piacról. A piacigazgatás azonban nem hatóság, tehát igazoltatási jogköre sincs, így nyilván nem mindig tudják megállapítani, ki a külföldi és ki nem. Az igazgató egy költői - kérdést is feltett: a tegnapi telefonáló tudja-e, hogyan lehet a kelet-európai nyomort felszámolni? Árak. Kiss János munkanélküli hívónknak a fentiekkel kapcsolatban - kormányrendelet ide vagy oda - épp az a kifogása, hogy a külföldieket kizavarják a piacról, ahol olcsón tudna tőlük vásárolni. Naponta bejárja a Cserepest, de alig talál külföldit, a magyar kereskedelem árait pedig lassan csak Bokros tudja megfizetni a 16 milliójából mondotta. Éjjeli vonítás. A Pacsirta utca 27. lakói nevében csorog a K(«f»)))))!J WESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal, Panek Józseffel oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14 és 15 óra között várjuk hívásaikat. Rádiótelefonunk száma: 0660-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. kaptunk hívást: a szomszédos házban éjjelente két nagytermetű kutyát hagynak magukra, mert a tulajdonosok másutt laknak. A kutyák vonításától pedig visszahangzik a környék, a lakók nem tudnak aludni. Játszótér. A 434-872ről telefonálónk azt nehezményezte, hogy a Csanádi utcai ABC és a tízemeletes tömbök közti kis játszóteret a Csanádi utcai óvoda felújítása közben szinte teljesen tönkretették a behajtó nehéz járművek. A vékonyan bitumenezett kis tér az egyetlen játszóhely volt a környék gyerekeinek, most feltörve, sárral-vízzel belepve áll. Hívónk kérdése: ki fogja rendbe tenni? Mars tér. Karinthy után szabadon: ördög bújt tegnap a Mars térbe. Deák István arról panaszkodott, hogy reggel a Nagykörút, de főleg a tér közlekedésében kaotikus állapotok voltak a lámpák miatt. P. M. és D. Á-né szegedi hívóink is Cojá^tlCr* BUTORSZALON Irodabútorok. konyhabútorok, ülőgarnitúrák, így vélekedtek: az autósok zöld hulláma itt csak elmélet. Kérdik: átprogramozták a lámpákat? Varga Imre tehergépkocsival járt arra. Kérdése: el tudjuk képzelni, mi kerül a levegőbe, ha a lámpák miatt sokszor újra kell indítania a motort? R. Gy. és Kovács Péter is a városi légszennyezettség kapcsán szólt a Mars térről. A buszoktól és a kaotikus forgalomtól elviselhetetlen a levegő, mondották. Az önkormányzat műszaki irodájától kapott információnk szerint szó sincs a közlekedési lámpák átprogramozásáról. A Nagykörút és a Mérey utca sarkán Démász-munkálatok folytak, így erre az időre a kis ívben jobbra kanyarodás vált nehezebbé s ez okozhatta a torlódásokat - tudtuk meg. Autóbaj. Kedden 2 óra körül a Deák utcában egy autós nekihajtott az ott álló fehér Citroen-be, majd eltűnt. A károsult figyelmébe: a 485-035-ön felírták a rendszámot. Elveszett. Nyugdíjas hívónk panaszolta: a Mars téri csarnokban ellopták a pénztárcáját. Ha a pénzt nem is, de legalább a benne lévő papírokat - ebédjegy, DMklubkártya, személyes emlékek - juttassák el a Sajtóház portájára. 3 Szeged. Mars tér „M" pavilon • árnyékolók, T.: 62/321-389,421-368,312-09(1 • világítástechnika stb. LOMBARD Tankönyvbolt / ^ .1 t Papír-írószer termékek irodaszerek, iskolatáskák, party f" és piknik díszítőanyagok nagy választéka. Szeged, Budapesti krt. 5. (volt Lila Akác étterem) Telefon: 62/482-776.