Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-21 / 222. szám
6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1995. SZEPT. 21. A tüntetések menetrendje Szeptember 25-én, délelőtt 10-12 óráig kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak minden felsőoktatási intézményben. A szegediek ezután az Ady-téren rendeznek tiltakozó nagygyűlést. Mindeközben megkezdődik az ülösztrájk a Parlament előtt. A szegedi hallgatók és Az intézmény tanácsa által kidolgozott szabályzat szerint a következők kapnak alaptandíj-fizetési mentességet: a köztársasági ösztöndíjasok, a nappali tagozatú doktori képzésben résztvevők, valamint pályázat útján hétszázötven hallgató szociális, további hétszázötven pedig tanulmányi eredménye, kiemelkedő tudományos, művészeti, kulturális és sportteljesítménye alapján élvezhet mentességet. Kérdésre válaszolva a HÖK elnök elmondta: az intézmény főszabályzatába természetesen nem akartak mindent belevenni, így például a demonstrátorok tandíjmentességét sem. Arról majd a különböző karokon döntenek. Béla Éva kérte a hallgatókat: ha valaki szociális alapon kér tandíjmentességet, akkor az hiteles adatokat közöljön, ellenkező esetben a helyi önkormányzatok által végzett környezettanulmányon könnyen „megbukhat". Hogy hogyan, mi módon „bukhat meg" meg a diák, arról kisebb purparlé volt a hallgatók között. Az elnök közölte: tandíjfizetés ügyében egyelőre ne bombázzák a tanulmányi osztályokat, mivel az elsó befizetés határideje október 31. Azt is elmondta, hogy ha valaki fizetési kötelességének nem tesz eleget, akkor nem zátják ki az egyetemről, csupán csak nem kezdheti el a következő félévet. Szó esett még arról, hogy a párhuzamos képzésben résztvevők két intézményben is kötelesek tandíjat fizetni, de csak az anyaintézménytől kapnak ösztöndíjat. Itt hívták fel a figyelmet arra, hogy az alapjuttatás eltörlésével megváltozott a normatív finanszírozás rendszere. Nem jár alanyi jogon a 2-2500 forint, s nem jár a könyv- és jegyzettámogatás sem. Mindenért pályázni kell. Emelkedett az utó- és halasztott vizsgák díoktatók október l-jén déli 12 órától másnap déli 12 óráig tüntetnek emígyen a Kossuth téren. Az ún. jelenléti demonstrációt október 4-én 11 órakor utcai demonstráció követi, melynek helyszíne a Dugonics tér. Még aznap különvonatra szállnak az egyetemisták, és felutaznak Budapestre, ahol a Parlament előtt „Virrasztás a jövőnkért" címmel tartanak egész éjszakás demonstrációt. Erre az eseményre már felmennek az ország összes felsőoktatási intézményéből. Jelen lesznek továbbá a társszakszervezetek: a PSZ, a PDSZ és A későn jövőknek már csak az ajtóban jutott hely. (Fotó: Nagy László) • Dacos hallgatói fórum a JATE-n Sztrájk és demonstráció, indul! A háromszáz személyes Auditórium Maximumban több mint ezren zsúfolódtak össze. Diákok és tanárok ültek mindenhol: padokon, asztalokon, lépcsőkön és földön. A fórum első részében Béla Éva, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnöke adott tájékoztatást a tandíjról és a hallgatói normatíva felosztásáról. Ebből kiderült, hogy a JATEn a nappali, az esti és a levelező tagozatosakat együttvéve (kb. 9000 diák) 1700-1800-an kapnak majd tandíjmentességet. ja. Az eddigi ötven forint helyett ez akár kétezer forint is lehet. (Erre a hírre hatalmas pfujolás tört ki a teremben.) A kiegészítő tandíj bevezetésével kapcsolatosan semmi sem biztos - mondta Skultéty Tamás EHÖK-tag, a HÖKOSZ (Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének) alelnöke. A Rektori Konferencia résztvevői például előző héten bejelentették: nem tudják garantálni, hogy ebben a tanévben nem szednek kiegészítő tandíjat. A Pénzügyminisztérium felől hallani olyan híreket is, hogy januártól négyezer forintra emelik az alap, tizenhatezerre pedig a kiegészítő tandíjat. (Hatalmas pfujolás.) Ezek után Skultéty Tamás - akit az országos demonstráció koordinálásával, levezénylésével bízott meg a HÖKOSZ - ismertette a tüntetéssorozat forgatókönyvét. (A beszámoló közben többször viharos taps tört ki a teremben). Megkérdeztünk néhány hallgatót, hogy mit szól a tandíjhoz, illetve csatlakozik-e a tiltakozó akciókhoz. M. G., másodéves angol nyelvtanár: Nem értem, hogy ilyen kevés összeg, mint ami a tandíjból befolyik, hogyan tud hozzájárulni az államháztartási reformhoz. A tiltakozó akciókban azért nem veszek részt szívesen, mert nekem nem olyan hatalmas érvágás kifizetni a tandíj összegét. S. A., másodéves angol az FDSZ. Lesz ingyen tea, kávé és étel, kultúrműsor neves színészekkel és HÖKOSZ-szabadegyetem híres egyetemi előadókkal. Október 5-én, a kormányülés napján petíciót nyújtanak át a tüntetők. Hogy kinek és mikor, azt egyelőre még nem tudják. Ha nem születik megegyezés a kormánnyal a tizenegy nap alatt, akkor elképzelhető, hogy a hallgatók vagy többhetes sztrájkot tartanak, vagy megtagadják a tandíj fizetését. nyelvtanár: Az alaptandíj összegével már megbékéltem. Kiegészítő tandíjat viszont nem szeretnék fizetni. A tüntetésekre, ha lesz időm, feltétlenül kimegyek. Tukarcs Klára, másodéves angol szakos hallgató: A tandíj, úgy ahogy van, egy gusztustalan valami. Hozzáteszem: én önellátó vagyok. Míg másoknak a családját terhelik meg, addig nekem majdnem lehetetlenné teszik azt, hogy tanuljak. Nem tudom önmagamat finanszírozni, nincs rá lehetőségem, mert nem kapok hitelt és nem találok semmi munkát a városban. Azt mondják, hogy mi ezért a pénzért majd magasabb színvonalú oktatást kapunk. Érzésem szerint azonban semmi sem fog változni: ugyanúgy este nyolcra megyek majd órára, mert nincs tanterem, s ugyanúgy nem kapok majd kollégiumot, mint eddig. Másrészt a tandíj bevezetésével nem biztos, hogy azok az emberek jutnak majd be az egyetemre, akik odavalók. Már most vannak ilyen hallgatók... A demonstrációkon részt veszek, bár elég pesszimista vagyok az ügyben, mivel nem érzem már magunkban - saját magamban sem azt az erőt, amivel bármit is el tudunk érni. Újházi Eszter, elsőéves magyar szakos hallgató: Engem és a testvéremet még édesanyám tart el. Egyedül nevel bennünket. Nehéz lesz a tandíjat kifizetni, de ha kell, valamilyen úton-módon majdcsak összekaparjuk a pénzt. Csak az bánt, hogy még így sem kaptam kollégiumot. A tüntetéseken természetesen jelen leszek. Már középiskolásként is ott voltam márciusban. Megmondom őszintén: nem tudom, hogy most elérünk-e valamilyen eredményt. Borúlátó vagyok. Szabó C. Szilárd • Holnap, holnapután Egészségügyi szwrévizsgálal Mórahalmon Kétnapos egészségügyi akció színhelye lesz holnaptól kezdődően Mórahalom. Az Egészséges Mórahalomért Alapítvány szervezésében szeptember 22-én és 23án egészségügyi szűrővizsgálatot szerveznek a városban. A Délmagyarország által is támogatott hasznos megmozdulás programját közöljük az alábbiakban. Városi fürdőben: éhgyomri vérvizsgálat: mindkét napon 7-től 10 óráig; vérnyomásmérés: mindkét napon 7-tól 16-ig; testsúly-, testmagasság-mérés: mindkét napon 7-től 16-ig; nőgyógyászati rákszűrés: pénteken 9-től 14-ig; urológiai szakvizsgálat: szombaton 9 órától. Felnőtt körzeti orvosi rendelőben: fül-orr-gégészeti rákszűrés: szombaton 9-től; reumatológiai szakvizsgálat: szombaton 9-tól; számítógépes lúdtalpszűrés: szombaton 9-től; fogászati állapotfelmérés: pénteken 8-tól 17 óráig. Gyermekorvosi rendelőben: bőrgyógyászati rákszűrés: pénteken 13 órától; színtévesztés vizsgálata: mindkét napon 9-től 16-ig; a rendelő előtt mindkét napon látásvizsgálat autóbusz van (ez a vizsgálat térítésköteles). % Közösségi Házban: hallásvizsgálat: mindkét napon 9-től 16-ig; légzésfunkciós vizsgálat: mindkét napon 9től 16-ig: gyógynövény-bemutató és -vásár: pénteken 14-től 19-ig, szombaton 8tól 12-ig; könyvvásár a gyógynövény-bemutató ideje alatt; jógabemutató: pénteken 17-től 18-ig: reformkonyha, salátabár, edénybemutató, diétás tanácsadás: szombaton 8-12-ig; „Hagyományosan és egészségesen" előadás a reformkonyháról: szombaton 10 órától, előadó: dr. Fazekas Éva. Városi könyvtárban: „Az allergiáról mindenkinek" pénteken 19 órától, előadók: dr. Juhász Miklós biológus, dr. Forgács Erika gyermekorvos; gyógytornász foglalkozások: szombaton 10-től. Művelődési Házban: véradás: pénteken 10-től 16-ig. Sportcsarnokban: fitnessmérés: szombaton 10-tól 15ig; kondícionálógépek bemutatása: szombaton 10-től 15-ig. A helyszínen lehetőség lesz a gépek kipróbáláA Petőfi sugárúton az egyik magánház udvaráról elkötött egy Simsont. Előbb megszerezte annak indítókulcsát, majd megmarkolva a kormányt, az NDK-gyártmányú mopeden a „lóerők közé csapott". Dorozsmára vette az irányt, hogy szennyes munkaruháit mosás végett élettársának átadja. Ez meg is történt. Visszafelé jövet azonban a kismotor gázbovdenja felmondta a szolgálatot, elszakadt. Nem volt mit tenni, a ruhagyárnál sorsára hagyta a járgányt. Mit tesz ilyenkor az ember? Megkeresi cimboráit, a bovdenszakadásra pedig inni kell! Úgy is lett. Iszogattak derekasan. Eltelt néhány óra. L. Zoltán úgy volt vele, pia már volt, jöhet a szórakozásnak a másik formája. Nő után kellene nézni. A Kossuth Lajos sugárúton felbukkant egy hölgy, aki a késői órán éppen hazafelé tartott. A férfi mögéje osont, közölte vele, egy kis „szexet szeretne". Lefogta a kaiját, erőszakoskodott vele, rángatta, meg is ütötte. Sok sikert azonban nem ért el. Addig dulakodtak, amíg járókelők nem közeledtek, ekkor a nó kereket oldott. • Erőszak a Stefánián Bokrok közé vitte áldozatét Vannak olyan napok az ember életében, amelyek emlékét soha nem lehet kitörölni. A 23 esztendős, szegedi L. Zoltán esetében ez a nap - legalábbis az egyik ilyen nap '95. május 10-e. Igen eseménydúsán telt számára délután 5 órától éjfélig. Hogy akad némi eltérés aközött, amit mond és amivel vádolják? Ezen ne csodálkozzunk. Ugy tűnik, L. Zoltán nem a könnyen feladók táborába tartozik. Ha nem ment Rókuson, majd megy a Stefánián. Oda indult. A kőkorlátnál bámulta a Tiszát, amikor feltűnt egy magányos nő. Elhaladt L. mellett, aki utána lépett, hátulról átkarolta, száját befogta, hogy ne tudjon kiabálni. Áldozatát a bokrok közé rángatta, néhányszor megütötte. Hatott a fegyelmezés, mert amikor ráripakodott a nőre, maradjon csendben, vetkőzzön le, az engedelmeskedett. Kibújt nadrágjából, bugyiját is lehúzta. Ezután már nem volt más hátra: ledöntötte, megerőszakolta. A éjszakai órákban arra sétáltak néhányan, akik felfigyeltek a segélykiáltásokra, odasiettek. Az erőszakoskodó elmenekült, ám pénztárcáját és mellényét a bokrok alatt hagyta. Később visszament ezekért, akkor fogták el a rendőrök. A szegedi bíróság L. Zoltánt 4 év börtönre ítélte. A fellebbezések miatt az ítélet nem jogerős. V. F. S. Egy futóverseny megszűnésére - avagy újra a „Csendes Szegedért" mozgalom hívei győzlek A hír igazzá vált. Végre sikerült a Pick Kupa Nemzetközi Utcai Futóversenyt tizenegy év után megszüntetni. Ez igazán nem volt kis teljesítmény. Heroikus küzdelem kellett ahhoz, hogy egy tizenegy évben megrendezett - nemzetközileg és országosan is elismert -, több ezer versenyzőt és érdeklődőt megmozgató, látványos rendezvény megszűnjön. Minden küzdelemnek általában van nyertese és vesztese, így ennek is. De hát kik lehetnek ezek? Nyertes lehet az önkormányzat, mert a „csendes" várost könynyebb igazgatni, mint egy mozgalmas, pezsgő, rendezvényekkel telit, és ráadásul pénzügyi támogatást sem kell adni. Netán a városi sportigazgatóság, amelynek már nem kell félnie, hogy egy tőle független szervezésű futóverseny sikeresen háttérbe szorítja a maratonit; vagy a rendőrség, mely megtalálta azt a helyzetet, ahol látványos döntéssel - a forgalmi rend időszakos megzavarása lehetőségének kizárásával - feledtetni tudja a Belváros nyugalmát veszélyeztető nepperek elleni küzdelem sikertelenségét; vagy talán az a szűk, belvárosi kényelemhez szokott és ezért áldozatot nem vállaló polgári réteg, amelynek csak az általa oly fontosnak titulált nyugalma a létkérdés. És kik a vesztesek? Azon városi polgárok, akik azt szeretnék, hogy Szeged a rendezvények városa legyen. Szépségét a belföldiek és külföldiek egyaránt megismerjék, azok, akik még adnak arra, hogy egészségük megóvása érdekében mozogjanak és sportrendezvényeken vegyenek részt; vagy talán azok a gyermekek, akik még fogékonyak az egészséges versenyszellemre, a sikerre, a mozgásra; netán az iskolák és testnevelóik, akik össze szeretnék mérni saját szakmai munkájukat; vagy azok, akik egy kellemes délutánt, estét szeretnének eltölteni Szeged városában; vagy a szervezők, akiknek több hónapos előkészítő munkájuk veszett kárba; talán a Pick Rt., amely hosszú éveken keresztül jelentős anyagi támogatásával ezen a versenyen keresztül is kifejezhette Szegedhez és annak lakosaihoz való elkötelezettségét. Természetesen nekem nem megbízatásom minden vesrfes nevében véleményt nyilvánítani. De azért mégteszem, mert én is vesztésnek érzem magam, egyrészt úgy is, mint az Ht84. évben induló verseny egyik létrehozója és az elsó négy év szervezőbizottságának vezetője - akinek megsemmisítették egyik „tnűvét" -, másrészt mint egy lokálpatrióta szegedi polgár, akit valakik önös érdeküktől vezérelve megfosztottak egy számára kedves hagyománytól. Mert igenis számomra hagyomány volt, hogy 1984-1994. évig bezárólag minden év őszén szervezőként, majd érdeklődőként részt vehettem egy önfeledt mozgást és szórakoztatást nyújtó szegedi rendezvényen, egy európai szépségű téren, ahol a város apraja-nagyja szórakozva hódolhatott a futás, a mozgás iránti szenvedélyének, ahol az amatőrök összemérhették képességeiket a profikkal, ahol találkozhattak a szegediek a többi magyarországival, ahol a testvérvárosok sportolói közelebb kerülhettek Szegedhez és annak polgáraihoz, ahol mindig ezen a kis fesztiválon résztvevők szívét büszkeség tölthette el, hogy milyen jó olyan városban élni, mint Szeged, mennyi érdeklődót vonz ez a város szépségével, barátságával és látványosságával. Mert büszkeség töltött el, amikor az országos lapokban, elektronikus médiákban a versenyt követően mindenkor pozitív előjellel, az ország egyik leghangulatosabb utcai versenyének minősítették ezen rendezvényt. Természetesen tudom, nosztalgiázni, hagyományőrzéssel foglalkozni ma „konzervatív" magatartás. A mai „farkastörvények" világában mindenkor az erősebb érdekek döntenek, ha szükséges, mindent el- és letaposva. Ebben a környezetben teljesen lényegtelenné válik a közösség élete, a tolerancia és az áldozatvállalás. Ennek hiánya szüntette meg a Pick utcai futóversenyt is. így mindaddig vesztesek is maradunk, amíg ezen szemléleten változtatni nem tudunk, illetve a döntéshozatalban résztvevőket szemléletváltoztatásra nem tudjuk „kényszeríteni". Dr. Kónya Sándor Koszorúzás a Széchenyi-szobornál Az Országos Széchenyi Kör szegedi klubja ma, csütörtökön 17 órakor nyilvános koszorúzást tart „a legnagyobb magyar" Széchenyi téri szobránál.