Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-20 / 221. szám

A Frankfurti Autószalon nagy. Aki járt már ott, az tudja, aki nem, az inkább csak sejtheti a sajtóvisszhan­gokból, de érzékeltetéshez jó példa egy megbeszélt talál­kozó. Akkor négy órakor a Volkswagen standján - vált el a kis csapat ebéd után, de majdnem baj lett belőle. A Seat, valamint a Skoda már­kát is felvonultató csoport kiállítási területe egyszerűen akkora, hogy azon véletlenül lehet csak találkozni. Szán­dékosan nem. Ha ehhez még hozzáadjuk azt, hogy talán itt rukkoltak ki a legszínvo­nalasabb kísérőműsorral, ak­kor az elterelő momentumot; fényében tényleg nehéz az egymásratalálás. A bejelentkezés nélkül ér­kező tudósítót a nemzetközi sajtóigazolvány felmutatása után készségesen akkreditál­ják a kiállítás teljes időtarta­mára, igény szerint parkoló­helyet biztosítva. Frankfurt­ba az is belefér, hogy az első szakmai napon - a napijegy máskülönben 70 márka - a Greenpeace hangosan tün­tessen a bejárat előtt. A hazai pályán természe­tesen a német kiállítók vi­szik a prímet, a többiek in­kább csak valamiféle keretet - persze gyakran igencsak méltó díszletet - jelentenek a nagy attrakcióhoz. A Mer­cedes például olyan kö­zel van a főbejárathoz, amennyire az csak lehetsé­ges, formabontó bemutatko­zása azonban meglehetősen szélsőséges véleményeket váltott ki. Az ötszintes, átri­umszerűen kialakított stand­komplexum közepén egy mozgólépcső viszi fel a tető­re a közönséget, hogy onnan különböző lejtők és csigavo­nalak segítségével, több tu­cat Mercedes érintésével ­simogatásával, tapogatásá­val, állítgatásával, kapcsol­gatásával, kényelmi szintjé­nek kipróbálásával - szinte lépcsők nélkül sétálhasson le a nagyérdemű a földszintre. És nem csak sétálni lehetett, hanem gurulni is. A rokkant­Egy az újdonságok közül: Nissan Almera kocsival közlekedőket külön lift szállította a strarthoz, és egy piktogrammal jelölt út­vonalon gyakorlatilag külön erőfeszítés nélkül eljutottak a kiállítás legrejtettebb szeg­letébe is. Az igazi nagy, idő­zített durranással adós ma­tetni, hogy a világcég az ed­diginél kevesebb kerékkel is beéri. A hozzáértők tizenhat új­donságról beszélnek, amit először láthat a világ Frank­furtban, a szakmabeliek sze­rint azonban közel három tu­radt a csillagos cég, hiszen a „kereklámpást" már koráb­ban bemutatták. Persze egy halk pukkanással azért felér az a Mercedes kerékpár, amely arra enged következ­Voyagerrel a kiállításra A Chrysler magyarországi vezérképviselete jóvoltából egy full extrás, hétszemélyes Voya­gerrel utazott Frankfurtba a szegedi csapat egyik fele. Dupla légzsák, ABS, bőrülések - a vezetőé minden ésszerű Irányban elektromosan állítható -, automata váltó, tempómat, fedélzeti számítógép, pillanatnyi fogyasztásmérővel ­minden adott volt tehát a kényelmes és bizton­ságos utazáshoz. Különösen az automata se­bességváltó precizitása okozott kellemes meg­lepetést, az utasok például nemigen vették észre, ha a vezető Idegesen kapkodta a lábát a gázpedálról a frankfurti belvárosban, vagy ép­pen az autópályák leágazása közelében. Ezzel együtt, a jól méretezett motornak köszönhető­en, közel teljes terheléssel Is dinamikus maradt az autó, s kilencvenes, sétálós tempó közepet­te tövig nyomva a gázpedált, legalább két foko­zatot visszakapcsolt az automata, és személy­kocsikat megszégyenítő gyorsulással, erőlkö­dés nélkül „rántotta" 160 fölé az autót. Ez persze csak a régi Voyager volt, az újat éppen Frankfurtban mutatták be Európának. Az áramvonalasabb, mai egyterűekhez jobban kö­zelítő, de mégis egyedi karosszéria négyféle motort rejt: egy 2,5 literes 115 lóerős turbódí­zelt és három benzinest, a végén egy 3,8 literes V6-ost,166 lóerővel. A két nagyobb benzines­hez természetesen már négysebességes auto­mata váltó dukál, jön tehát az új, de van még a régiből Is, amit a márkakereskedőnél félmillió forintot meghaladó árkedvezménnyel lehet mostanában megvásárolni. cat ilyen autót vonultattak fel a gyártók. Az utóbbiba minden bizonnyal a koncep­cióautókat, a kisszériás dara­bokat is beleszámítják. A legnagyobb érdeklődésre természetesen azok az új­donságok számíthatnak, amelyek legtöbbször milliós darabszámú sorozat után váltják le a régi, népszerű és közismert modellt, úgy, hogy minden esélyük meg­van arra, hogy ismét millio­mosok legyenek. A Nissan Sunnyt felváltó Almera, a Renault 19-et, a cég utolsú számozott sorozatát búcsúz­tató Mégane, a Fiat Puntót követő Brava és Bravó, az új Opel Vectra, Ford Fiesta, a Peugeot 406-os - persze a teljesség igénye nélkül. Mert azért van a BMW új, Egy százalékban is bemutatott 5­ös sorozata, a Xantia Aktíva, az új Honda Civic, a Mitsu­bishi Eclipse, a meghosszab­bított Polo, az új számozásra áttérő Volvo S4, az oly ré­gen várt Volkswagen motor­ral szerelt Skoda Felícia, az Európában szinte ismeretlen dél-koreai Kia és még lehet­ne sorolni. Ha egy kevésbé felkészült látogató sétált végig a kiállí­táson, nagy biztonsággal megállapíthatta, melyik mo­dell az új. Mégpedig onnan, hogy jellemzően alacsony termetű, hajlékony és fürge, ázsiai arcvonású emberkék bujkáltak a kocsik alatt, a motortérben, a csomagtartó­ban. Jegyzeteltek, zsebmag­netofonra diktáltak és fény­képeztek. Kipróbáltak min­dent, bekapcsolták a kapcso­lókat, elfordították a karokat, csuktak és nyitottak, állítot­tak, reteszeltek. A sok kis ipari kém egyike például több órán keresztül nem csi­nált mást, mint a Fiat Brava és Bravó üléseit próbálgatta. Egyenként kattingatta végig az állítási lehetőséget, hát­támlákat döntögetett, fejtám­lákat húzkodott, s csak a mérőszalagot nem vette elő. A másik nemes egyszerűség­gel sorra kinyitotta az üzem­anyagbeöntő nyílás fedeleit és kismagnóra olvasta a feli­ratozás valamennyi sorát. Mondják, a nagy gyárak a konkurencia első darabjai közül vásárolnak, az autót miszlikbe szedik és tudomá­nyos alapossággal elemez­nek minden alkatrészt. Az, hogy a „kis japánok" ezúttal takarékossági okokból dol­goztak-e ilyen módon, vagy egyszerűen néhány hetet, egyetlen hónapot sem akar­nak elvesztegetni, amíg a modell megvásárolható lesz, azt nehéz eldönteni. De nézzünk néhány igazi újdonságot. A Nissan leg­népszerűbb modellje az új Sunny bő négy évig szolgált, s most itt az Almera. Mind­járt készül három-, négy-, ötajtós változatban is, 340-440 literes csomagtér­rel. Alaptípusait kétféle mo­Az új Opel Vectra is őriz valamit a régi karosszéria vonalvezetéséből, de belül több újdonsággal, például fedélzeti számítógéppel is találkozhat az autós. Hatféle motorjából négy Ecotec­rendszerű, bár szerelik még sima, kétszelepes, 75 lóerős 1,6-ossal is. A vége pedig a 2,5 literes V6-os a maga 170 lóerejével, 8,5 másodperces gyorsulással és 230 kilomé­teres végsebességgel. Sikeres széria volt a Peu­geot 405-öse, az új 406-ossal azonban igazán nagyot ala­kítottak a franciák. Persze a csomagolás is kitűnően sike­rült, a szökőkút fölött méltó­ságteljesen forgó hófehér modellt például nem lehetett nem észrevenni. Indulásként nem túl széles motorválasz­tékkal, kétféle turbódízellel és kétféle benzinessel szere­lik, a teljesítmény 90 és 132 lóerő között változik. A Volkswagen, azon túl, hogy meghosszabbította a Pólót, végre-valahára kiruk­kolt a Volkswagen motoros Skoda Felíciával is. Jó volt nézni a Skoda-gyártás százé­ves évfordulójára készült duplalégzsákos, bőrüléses, a lehetőségeken belül full ext­rás, 75 lóerős motorral sze­relt ünnepi autót. Magyarországon talán a Skodánál is nagyobb érdek­lődésre számíthat az új Lada. Az autót meglehetősen nagy titkolózás övezte, kis túlzás­sal két kocsiba nem lehetett próbaképpen beleülni Frank­furtban. Az egyik több mint félmillió márkába került, a másik az Lada volt. A 16 szelepes, másfél literes, 79 lóerős motor az ígéret sze­rint 180 kilométeres sebes­séggel is képes majd röpíteni a sajátosan egyedi karosszé­riába bújtatott autót. Az összeállítást készítette: Kovács András A tudósítást a Chrysler (GEM Kft.), a Citroen (Zlxem Kft.) és a Nissan (Gemmax Kft.) szegedi márkakereskedői támogatták. II. GAZDASÁGI MELLÉKLET UMtmH SZERDA, 1995. SZEPT. 20. • A Nissan Sunnyt váltotta fel az Almera • Citroen Aktíva — kanyarban is vízszintesen • Skoda Felícia, Volkswagen-motorral Európa autófővárosa: Frankfurt Méltó csomagolás az új 406-osnak torral kínálják, az 1,4 literes négyhengeres, négyszelepes 75, míg az 1,6-os 90 lóerős, a legnagyobb nyomatékát mindkettő négyezres fordu­latnál adja le. A kisebbik motorral 12,8 másodperc kell a százas tempó elérésé­hez, a nagyobbnál ehhez 11,1 elegendő, a végsebes­ség 169, illetve 178 kilomé­ter per óra. A gyári fogyasz­tási adatok városi forgalom­ban, 90-nél, illetve 120-nál 8,0 5,2, 6,6, valamint 8,6, 5,5, 7,2. A biztonságról a magasságában állítható há­rompontos öv, a speciális üt­közési zóna, az ajtókba épí­tett oldalsó ütközésvédelem, a kétoldali légzsák, valamint az opcióként rendelhető ABS gondoskodik. A Renault 19 utódja, a Mégane a nagy sorozatot le­váltó újdonságok közül kül­sőre talán leginkább emlé­keztet az elődre. A nem is Frankfurtban, hanem Barce­lonában debütált autót széles motorválasztékkal kínálják, a legkisebb az 1,9 literes 64 lóerős dízel, a legnagyobb a négyszelepes kétliteres ben­zines, a maga 150 lóerejével. A Tipo utódja a Fiat Bra­va és Bravó egy és mégis kettő, hiszen karosszériájuk meglehetősen különböző ­hátulnézetben ég és föld a két autó -, míg motorválasz­tékuk hasonló. Igaz, a Brava megáll az 1,8 literes 113 ló­erős változatnál, míg a Bra­vó öthengeres húszszelepes kétliterese 147 lóerőt teljesít. Az előbbi 10,3, az utóbbi 8,5 másodperc alatt gyorsítja százra az autót. Kicsit corsásan, kicsit twingósan kerekebb lett a ré ­ginél az új Ford Fiesta, per­sze, ha lehet még egyáltalán hasonlítgatni az egyre kevés­bé különböző kisautókat. A három-, és ötajtós változatot 50-60-75 lóerős motorral szerelik, a legkisebb modell alapára 18,3 ezer márka. A Citroen újdonsága a Xantia Aktivá és a Xantia kombi változata. Az előbbiről egyszerűen elég azt j tudni, hogy a világon az első olyan autó, amely kanyarban sem billen meg, mindig vízszintes ma­rad. A számítógép másodpercenként olyan sűrű­séggel ellenőrzi a kocsiszekrény helyzetét, a futó­művek keménységét, olyan sűrűn avatkozik be, korrigál, hogy az autó futása minden eddigit felül­múlóan stabil marad. Azt persze nem állítjuk, hogy a csordultig telt pohárból egyetlen csöpp víz sem ömlik kl, bár minden lehetséges. ^ : :: *

Next

/
Thumbnails
Contents