Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-20 / 221. szám

SZERDA, 1995. SZEPT. 20. Egi GAZDASÁGI MELLÉKLET III. • Idegenforgalom: 21 millió vendég Álmatlan vendégéjszakák? A regisztrált kereskedelmi szálláshelyek kül­földi vendégforgalma július végéig elmaradt az 1994. év azonos időszakitól - Jelenti a KSH. júli­usban a visszaesés a korábbi hónapokhoz ké­pest jelentősebb volt, a vendégéjszakák száma 13 százalékkal maradt el az előző év júliusi for­galmától. Budapesten az első hét hónapban 2 százalékkal emelkedett a külföldi vendégélsza­kák száma, a Balaton-parton ezzel szemben 14 százalékos vlszaesés volt tapasztalható. • Nagy irodák árnyékában Ha a nap 48 órából állna. Merényi Kálmánné: „Keressük a helyünket a piacon." (Fotó: Nagy László) Manapság már nem csak jólhangzó közhely­ként emlegetjük a több lábon állást. Létkérdés, hogy az emberek próbálkozzanak, akkor kezdje­nek vállalkozásba, amikor lehetőségük van rá, amikor egy Ici-pici rést fedeznek föl a piacon. Merényi Kálmánné, a Tour-Mix Utazási Iroda Kft. ügyvezető igazgatója egy régi és stabil főállás mellett sem mert nyugodtan üldögélni otthon. Az egyes szállástípusok közül a szállodák és a turis­taszállások forgalma az elő­ző évi szinten maradt, a töb­bi szállástípusban csökkent a külföldiek által eltöltött ven­dégéjszakák száma. A szál­lodák közül a négy- és öt­csillagos egységekben emel­kedett a külföldi vendégéj­szakák száma jelentősen, 13-21 százalékkal. Legna­gyobb mértékben a szerve­zett fizető-vendéglátás for­galma esett vissza (26 száza­lékkal). Az év első hét hónapjá­ban a szállodák szobakihasz­náltsága az előző évi szinten maradt, 43 százalék volt, a 4-5 csillagos egységek ennél magasabb, 55-60 százalék köriili kihasználtságot értek el. A kereskedelmi szálláshe­lyeken a belföldiek által el­töltött vendégéjszakák szá­ma 6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszaká­hoz képest. A panziók és nyaralóházak növekvő ven­dégéjszaka-száma mellett a többi szállástípus forgalma visszaesett. A szállodai szobák átla­gosan 39 százalékkal kerül­etek többe, mint egy évvel korábban, ezen belül legna­gyobb mértékben, 58 száza­lékkal a négycsillagos egy­ségek árai emelkedtek. A Dunakanyarban a szállodai árak csak 10 százalékkal emelkedtek, ezzel szemben Sopron-Kőszeghegy alj a üdülőkörzeteiben az áremel­kedés megközelítette, illetve meghaladta a 60 százalékot. Egy kétágyas fürdőszobás szoba ára átlagosan 7527 fo­rint volt júliusban, szemben az előző évi 5625 forinttal. Az országban 1995. július 31-én 2142 regisztrált keres­kedelmi szálláshely műkö­dött (fizető-vendéglátás nél­kül), melyben 249 ezer férő­hely várta a vendégeket, ami 7 százalékkal haladta meg az előző év júliusi kapacitását. A férőhelyek 14 százaléka Budapesten, 26 százaléka pedig a Balaton-parton talál­ható. A férőhelyek egyhar­mada szállodákban, több mint 40 százaléka kempin­gekben, 12 százaléka panzi­ókban állt a vendégek ren­delkezésére. 1995. július végéig több mint 21 millió külföldi láto­gatott Magyarországra, szá­muk 4 százalékkal megha­ladta az előző év azonos idő­szakának forgalmát. A leg­többen Horvátországból, a Jugoszláv Szövetségi Köz­társaságból, Romániából és Ausztriából érkeztek. A láto­gatóknak csak a fele tölt el 24 óránál hosszabb időt Ma­gyarországon, számuk 2 szá­zalékkal volt több, mint 1994 első hét hónapjában. A turisták 73 millió éjszakát töltöttek Magyarországon, lényegében ugyanannyit, mint egy évvel korában. A január-júliusi időszak­ban több mint 7 millió alka­lommal látogattak magyar állampolgárok külföldre, ami 4 százalékkal kevesebb volt, mint az előző év első hét hónapjában. Az osztrák, szerb, horvát és ukrán határ­szakaszon visszaesett a for­galom, ezzel szemben a szlovák, szlovén és román szakaszon jelentősebb, 20 százalék feletti, Budapest re­pülőterén szerényebb forga­lomnövekedés volt tapasz­talható. Merényi Kálmánné 23 év­vel ezelőtt került a Teszöv­höz, ma a jogutódnál, a Me­zőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvé­delmi Szövetségénél főmun­katárs. Régebben nem ment dicsőségszámba, ha valaki ennyi időt eltöltött egy főál­lásban, ma azonban, egy ép­pen aktuális nézőpont szerint más a megítélés. Azt mond­juk, nem kis teljesítmény az átalakulás, a rendszerváltás időszakát túlélni, azt a pár évet, amikor a téeszek ellen hangolták .a közvéleményt, szorongások nélkül átvészel­ni. • A politikai viharokban sikerült megőriznie a fő­állását, munkaidő után azonban mással is, még­pedig utaztatással foglal­kozik. Miért? - A Teszövnél munka­időm jelentős részében szak­mai- és csereutakat, sítábo­rokat, konferenciákat, to­vábbképzéseket szerveztem, rengeteg tapasztalatot gyűj­töttem. Tíz évvel ezelőtt pe­dig fölkértek arra, hogy az Agrotours Rt. szegedi irodá­ját vezessem. Ezt a munkát is a főállásom mellett végez­tem. Nos, az Agrotours két éve megszűnt, ami az utolsó lökést adta ahhoz, hogy több társammal együtt 1992 vé­gén létrehozzunk egy utazási irodát, a Tour-Mix Kft.-t. 0 Hogyan találta meg a helyét az iroda az amúgy telítettnek tűnő idegen­forgalmi piacon ? - Nem kerestünk speciális profilt - innen a név, a To­ur-Mix is -, inkább biztosra mentünk: nagy irodák útjait kezdtük el árulni, miközben saját szervezéseket is indí­tottunk. Hiszek benne, hogy a kis irodák is megtalálják a helyüket a nagyok mellett. Például rögtön a kezdetek kezdetén azzal hívtuk föl magunkra a figyelmet, hogy megszerveztük az első sze­gedi utazási kiállítást és bör­zét volt 1993-ban, majd rá­adásként 1994-ben is. 0 Manapság, amikor ügynöki szerződéseket kötnek, lehet-e biztosra menni? Hisz nem tudni, melyik cég áll közel a csődhöz. - Ez valóban fogas kér­dés. Teljesen biztosra nem lehet menni, valamennyi kockázatot vállal az ember. Például a most nemrégiben tönkremént Vivaldi utazási irodáról sem gondolta a szakma, hogy egyik napról a másikra befuccsol. A Vival­di miatt különben mi is le­nyeltünk egy kis vesztesé­get, mivel árultuk az útjait. Több utassal most tárgya­lunk, milyen utat tudunk a befizetett pénzéért cserében ajánlani - a mi számlánkra. Meg kell mondjam, nem len­ne kötelességünk kárpótolni a bajbajutottakat. 0 Hogy tudott egy főál­lás mellett a kezdő vállal­kozás elindításával is foglalkozni? - A mai körülményeknek megfelelően a szövetségnél sokrétűbb az érdekvédelmi munka, mint régen volt, a társadalombiztosítástól kezd­ve a nyugdíjpénztáron át az oktatásig mindennel foglal­kozni kell. Az utazási irodá­ban pedig egy csökkenő fize­tőképes kereslet mellett pró­bálunk tűrhető eredményeket fölmutatni. Sok a munka, ha a nap 48 órából állna, az is kevés lenne. Mivel az ember mindkét helyen a maximu­mot szeretné nyújtani, a ma­gánéletre, hétvégékre - most például péntek-szombat-va­sámap a Dóm téri kulturális piacon veszünk részt - nem is marad idő. Fekete Klára A család mindene a zöld­ség. Éjjel-nappal, hétköznap és vasárnap mindig kertész mindkettő. Dzsorzs az orszá­gos terméktanács tagja, fele­sége viszont most kezdi járni a klinikákat. Sajnos, ez is, az is a feszített munka eredmé­nye. Fóliasátrai mindig terem­nek meglepetést, most éppen azt, hogy átáll a gázfűtésre. Két óriás Prímagáz-tartály van a telek fejénél, amit mi mindenképpen a bizakodás jeleként értékelünk, de lehet, hogy tévedünk. Azt mondja, a kertészetnek vége. Ha még megsújtják adóval - jelleg­zetes szóhasználata önmagá­ban gyönyörködtet -, mel­lékjövedelem lehet csak. 0 Ne túlozz, Dzsorzs! Jól megéltek. - Feleségemmel ketten még csak, de a gyerekeknek már nem lenne jó. Egyik ke­serű pirulától a másikhoz megyünk. Sorolja is a pirulákat. - A kistermelő nem igé­nyelheti vissza az áfát; nem kaphat ártámogatást, hiszen nem tud számlával alátá­masztani egyetlen folyamod­. ványt »e; nagyon drága az • Minden fordítva? Röptetni kellene a gazdaságot, energia; sok a tb-járulék (mások foglalkoztatását öli ,agyon); a növényvédősze­jrek, műtrágyák és vetőma­gok tisztességtelenül magas árai; a fólia rémséges drágu­lása - mondjam még, hány bőrt húznak le a parasztról? Aztán egyszer csak kitör. Bocsánatot kérek, de ezt csak szó szerint szabad idéz­ni: - Mert hülye seggfejek csinálnak mindent! Ott az asztalon a vérnyo­másmérő. Amikor kicsordul belőle a szó, fölcsatolom ne­ki. Egyébként csöndes vérű, jámbor ember, de most föl­szaladt a vérnyomása. 0 Egymillió forintig nem adóztok, miért panasz­kodsz? - Közvetlenül nem, de közvetve mindenki adóját mi viseljük. Azt a bizonyos politikát azért szidja, mert erősen Hányszor kell még elmondanom? (Fotó: Enyedl Zoltán) egyoldalú. Azt már nagyon jól tudja, hogyan kell valaki­től elvonni szinte mindent, de szilaj meggyőződése, gazdasági fölemelkedés eb­ből soha nem lesz. Röptetni kellene a gazdaságot, nem visszahúzni és gúzsba kötni. - Otthon, Líbiában az adó harmincöt évvel ezelőtt is annyi volt, amennyi most! Itt meg? Ha azt mondom, fél­évenként változik, keveset mondok. És még mindig csak szorítani tudnak a pré­sen, nem engedni! 0 Azt mondtad, mel­lékállásúvá lesz, aki ker­tészkedik. Hová megy fő­állásba? - Az iparba kellene men­nie, vagy a szolgáltatásba. Sajnos, mindkettő haldoklik. Mert itt mindig minden for­dítva van. 0 Kemény a szavad, ma­gyaráznod kéne. - Az állami építőipar azért ment tönkre, mert álla­mi volt. Miért nem lesz he­lyette legalább akkora súlyú magánépítkezés? Vannak pénzes emberek, bőven len­ne, aki itt akarná befektetni a pénzét, de nem meri. Esede­zünk, hogy jöjjön már be a működőképes külföldi tőke, közben megállás nélkül szö­kik kifelé az itthon működni nem képes hazai tőke. Miért nem tudjuk itthon tartani? Azért, mert akinek van, azt inkább agyonverni szeretjük. Miért nem lehet nálunk bér­házakat építeni? Akinek pénze van, miért nem épít üzleteket? Ha valaki boltot akar nyitni, építenie kell. És ha nincsen akkora tőkéje, hogy építsen is, meg boltot is nyisson? Vagy: ha törté­netesen rossz lóra tett, és megbukik, akkor mit csinál­jon a legfőbb buktatójával, a saját üzlettel? Nyugaton ezt úgy csinálják, akinek pénze nem IM jó lenne, ha mindenki értené A libanoni származású Abou-Abdo Georges-al érdemes találkozni. Eredeti észjárású kertészmérnök, és a szintén kertészmérnök feleségével az ópusz­taszeri Karakástelepen kertészkedik. Hármas nevéből csak egy marad hét­köznapi használatra, Dzsorzsnak mondja mindenki, és soha nem téveszti össze mással senki. Sokáig termelőszövetkezetben kertészkedtek mindket­ten, de elsők között vágtak bele a magángazdálkodásba. Szentesen laknak, de a homok hamarabb melegszik föl, ezért jöttek át a Tiszán. Kevesen tudják, hogy a nagy szegénységben Tetűhegyesnek mondták ezt a területet. Mon­dom, érdemes szót váltani vele. van, bérel egy üzletet, és ha nem megy a bolt, odébbáll. 0 Bérházat is mondtál. Iszonyatosan magasak a bérleti díjak. - Ha sok lenne, nem le­hetne drága. Az a baj, hogy mindig mindent mi akarunk szabályozni, noha ezt is el­kormányozza a piac a lehető legegyszerűbben. 0 Mondjuk, te lennél a Bokros. - Azonnal elfelejteném, hogyan lehet egy emberről tíz bőrt lehúzni. Azt a szán­dékát értem, hogy megszorí­tásokat alkalmaz, mert anél­kül mozdulni se lehet. De az indítóenergiákat mindenkire nézve szabadon hagynám! Minden visszafogás munka­nélküliséget csinál. A mun­kaerő mozdítása, mobilizálá­sa lehetne csak cél, nem a földbe verése. Kalitkába zár­ni már tudunk, de a madár röpülni szeretne! Miért vág­juk el a szárnyát? 0 Iszonyatos tud lenni a pöffeszkedő újgazdag. - Nálam jobban te se utál­hatod. De csak azért olyan, mert kevés van belőle. Az adó alól kibújik, él, mint Marci Hevesen. Mindenki diktálni akar, de mindenki másnak, és nem magának. Akinek tömve van a zsebe, az is. Persze, hogy gyűlöl­jük. De ha a maszek olcsób­ban, hamarabb és jobban csi­nál meg valamit, mint az ál­lami cég, akkor az a jobb. 0 Megtanultuk, hamar elkajszul a tőkés. A házi­urakról is szomorú emlé­keink vannak. - Arra való a törvény, hogy ne engedje. Tessék ér­vényt szerezni neki! Nem szeretem a tőkést? Nem sze­relem kérdése. Érdek kérdé­se. Libanonban sokkal több jogot ad a törvény a bérlő­nek, mint a tulajdonosnak. És Libanon mégis mindig lé­tezett, bár szocializmus ott soha nem volt. A háború idején se pusztult el, mi meg békében is tönkremegyünk? Hogy elbizonytalanítja a tő­kést, ha a bérlőnek van több joga? Dehogy bizonytalantt­ja. Igazodik hozzá, ha stabi­litást érez a talpa alatt. Nézz szét nálunk! Aki belevág akármibe is, fél év alatt, egy év alatt meg akar gazdagod­ni. Ha van benne elég vehe­mencia, meg is gazdagszik. De a te rovásodra, meg az enyémre! Azért akar azonnal meggazdagodni, mert nem tudja, milyen adóval kel föl holnap a Nap. 0 Menjünk vissza Bok­roshoz. Még mindig te ülsz a székében. - Rövid időre gyors en­gedményeket adnék. Most akkor kapunk valamit, ami­kor már minden kötél elsza­kadt, de a termés nem vár hónapokat! Ami megérett, azt szedni kell, amit vetni kell, azt se vethetem el há­rom hónap múlva. Ha min­dent azonnal kapnánk, igen rövid idő alatt vissza is térül­ne az államnak. így meg? Az a kevés is elveszik leg­többször, elfújja a szél, amit végül mégiscsak megká­punk. Elment már a vona­tunk! Nem vesszük észre? 0 Sokat gondolsz haza mostanában? - Mindig. Amikor téesz­ben dolgoztam, föltűnt, min­denki szidta a szövetkezetet. Mi otthon? Akármilyen ko­szos cégnél dolgoztunk is, di­csértük, mint az Istent. Mert onnan éltünk! Mondom, itt­hon minden fordítva műkö­dik. Le mered te ezt írni? Föltétlenül. De nagyon vigyázz, nehogy fordítva ol­vasd... Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents