Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-02 / 206. szám

„Elindultunk szép hazánkból...." - énekelhették volna a hódmezővásárhelyi Bercsényi Miklós lövészdandár kiszemelt (nem kiválasztott, különleges módszerekkel előkészített, kistafírozott...) szakaszának kiskatonái Lúgosra indultukban. Nem énekelték. A Csongrád Megyei Hírlap szerint a katonák parancsszóra is tudnak barátkozni... L

úgoson él egy legenda, a román lapok évek óta cikkeznek róla, magyarán szólva éltetik. A szereplók ismert személyek voltak: Odobleja, Spitzer és Wiener. Stefan Odobleja jugosi katonaorvos kidolgozott egy elméletet; papírra vetette, s szerette volna nyomtatásban látni agyszüleményét. Spitzer Mihály nyomdáját szemelte ki, szerződést kötött s leadta a kéziratot. Akkoriban járt Lúgoson Spitzer Mihály sógora, Norbert Wiener. A nyomdatulajdonos bemutatta az érdekesnek tünó anyagot a sógornak, aki ennek alapján dolgozta ki a kibernetika tudományának alapjait világhírre jutott, s ma a világ benne tiszteli egy tudományág atyját. Odoblejáról pedig mindenki megfeledkezett... Ez a legenda, melynek van alapja, s mindez Lúgoshoz kötödik. A fogadás A helyszín Érdekes, hogy Lúgostól 60 kilométerre, 1823- telén (ekkor született Petőfi...) egy tüzértiszt, bizonyos Bolyai János ezt írta édesapjának, Bolyai Farkasnak Marosvásárhelyre: „...a semmiből új, más világot teremtettem". A nem euklideszi geometriáról, a mai űrkutatás és kiszolgáló tudományágai alapjáról van szó. Közben a messzi Oroszországban, Kazany városában egy Lobacsevszkij nevű, német földön pedig Gauss dolgozott hasonló elméleten. Az egyidejűség nem kisebbíti az érdemeket. Vajon Odobleja és Wiener esetében nem valami hasonlóról van szó? Manapság az emberiség legjobbjai - Bolyai, Wiener és társai úttörő munkássága nyomán - azt tervezik, hogy megvalósítják Neumann János, az elsó számítógép megépítőjének álmát. Az úgynevezett Neumann-szondák jövőbeni elindításáról van szó. Neumann elképzelése szerint a jövó űrhajója egy óriási számítógép lesz. mely révén, s jelenlegi tudásunk szerint csakis azzal hódítható meg a világegyetem. A hódítás alatt inkább megismerést értünk... Tételezzük fel, hogy saját csillagrendszerünk meghódítása nem okoz majd „gondot". A Neumannszonda segítségévéi először a szomszédos, majd a többi csillagrendszert is meghódíthatjuk. A Neumann-szonda kiválasztja majd a lehetó legideálisabb terepet, s önmagát újjáépítve, regenerálva egy másik csillagrendszer felé inSZÓRAKOZTATÓ MELLÉKLETÜNK Qfbtefánia Vés valami más Lúgoson gyakorlatoznak a vásárhelyiek Egy kaszárnyában két hadsereg katonái dítja az új úrhajó-számítógépet... S ez ágy megy a végtelenségig... Talán 300 millió év múlva, ha önmagát nem pusztítja el, az emberiség megismeri a világegyetem titkait. , Mindez Lúgosról, Temes megyéről, a hódításról, a katonaságról jutott eszembe. A legutóbbi világégés, vagyis a második világháború óta szakasznyi egyenruhás magyar honvéd nem tette egyszerre lábát román földre. Most is csak a békés, bizalomgerjesztő szándék miniszteri, politikusi kinyilatkozása után a Partnerség a békéért program keretében történhetett meg mindez; s azután, hogy a lugosiak már jártak hasonló felállásban Hódmezővásárhelyt s a dód lőtéren. Ahol lőttek, gyakorlatoztak, s élték a kiképzés alatti katonák mindennapi életét. Mindennapi élet? Ez azért valami más... i Próbálj meg lazítani! A lugosi helyőrségi kaszárnya a Temesvári út bal oldalán fekszik. Épületeinek egy része még monarchiabeli; kitűnő sportpályája van (Victoria - Győzelem nevet viseli, az egyik labdarúgókapu mögötti felirat szerint...), viszonylag nagy területen fekszik, nem messze a Szőlőhegy nevű lőtértől. A hódmezővásárhelyi szakasz ünnepélyes fogadásán megjelentek Temes megye vezetői: Ioan Pastiu prefektus (Iliescu elnök által kinevezett tisztségviselő) és Viorel Coifan, a megyei önkormányzat elnöke (választott tisztségviselő), Virgil Turcanu lugosi polgármester, valamint Paul Cheler vezérezredes, hadseregtábornok, Románia 4., erdélyi hadseregének parancsnoka. A szokásos katonai ceremónia lugosi sajátosságai: a román nyelvű üdvözlőbeszédeket nem fordították magyarra; Balogh László alezredes, a hódmezővásárhelyi Bercsényi Miklós gépesített dandár parancsnokhelyettesének beszédét viszont lefordították románra (közreműködő: a lugosi Szabó László alezredes). A román parancsszavakhoz a magyar fiúk már hozzászoktak, így Debreczeni Albert rögtön elhangzó magyar parancsszavaira igazán katonásan reagáltak. Mivel a fogadás a békepartnerség jegyében zajlott, a béke (Pace) szó számtalanszor elhangzott. Virgil Turcanu lugosi polgármester adatait érdemes megjegyezni: az 56 ezer lakosú város 10 százaléka, tehát 5600 polgár magyar nemzetiségű; véleménye szerint jó a légkör a városban élő nemzetiségek (németek is lakják Lúgost) között; Lúgos a Tolna megye Szekszárd városával alakított ki testvérvárosi kapcsolatot immár két éve, ez elsősorban sport- és kulturális rendezvények cseréjében nyilvánul meg, de eljött az ideje annak, hogy döntéshozó politikusok látogassák még egymást. A fiúk Megkerestük a magyar fiúkat a körletben. Beigazolódott Balogh alezredes előrejelzése: a lugosiak tisztességgel felkészültek a vásárhelyi szakasz fogadására, teljesítettek minden elvárhatót, ő és tisztestársai azonban a közös kiképzésre összpontosítanak, mivel sajátos terepviszonyok között gyakorolhatnak: Fotóriporter kollégám megörökítette a körletfoglalás pillanatait, s miközben a fiúk apró-cseprő dolgaikkal voltak elfoglalva, megszólítottam egyikőjüket. A vásárhelyi Kiss Sándor helyzetértékelése: - Nem gondoltam, hogy külföldön töltöm katonaidóm egy részét. Az ismertetett program szerint országnézésben is részünk lesz, amit nagy érdeklődéssel várok. Bereczki István Tamás vásárhelyi őrmester szokatlannak tartja - egyelőre - a körülményeket, de azért katona, hogy alkalmazkodjon - állítása szerint. A szegedi Terényi Décse talpraesett honvédnek bizonyult, ugyanis üzenetet küldött a Kismarton utca 7. alá: - Szeptember 8-ára várjuk gyermekünk születését. Várom a jó híreket és jó egészséget kívánok nejemnek és leendó gyermekünknek. Azt is elárulta, hogy ó a török keresztnevek kedvelője, s amennyiben fia születik, továbbviszi a Décse nevet, a leány pedig Leila lesz. Bár a hivatalos fogadás román nyelven, fordítás nélkül zajlott, a magyar szakaszban volt két közkatona, aki minden szót értett. A gyulavári Hízó Sándor Aradon »Tisztelgések.. (Fotó: Gyenes Kálmán) született, iskolái egy részét román nyelven végezte, s immár magyar állampolgárként, honvédként hallgathatta a beszédeket. A méhkeréki Patkás Gábor viszont Magyarországon járt román elemi iskolába, így nem voltak nyelvproblémák. A folyosón terepruhás román katonák felügyelik a rendet. Kiderül, hogy anyanyelvi szinten beszélnek magyarul - ugyanis a magyar az anyanyelvük. A nagyszalontai Széli Csaba Krajova mellett katonáskodott, amikor Buziásfürdóre rendelték, onnan pedig a szomszédos Lúgosra, a magyar szakasz fogadására. Októberben szerel le, s azt várja, hogy katonaévének legkellemesebb élménye a magyar szakasz kiszolgálása lesz. A bodófalvi (a magyar község Lúgostól 18 kilométerre fekszik; a most folyó makói hagymafesztiválon küldöttséggel képviseltetik magukat) Tóth Sándor társánál szótlanabb, amit megértünk. Részletek Hódmezővásárhelyen és Dócon, a közös felkészülés elsó időszakában a vásárhelyi és a lugosi szakasz, magyar szabályok szerint védekező feladatokat látott el. Tuca Dórin alezredes, a lugosi parancsnok személy most román katonai szabályok szerint, a lugosi Szőlőhegyen, illetve a várostól 20 kilométerre levő Csuka lőterén támadó gyakorlatokat is végezhetnek. Ezzel megtörik a monotóniát, egy pillanatra sem tévesztvén szem elől, hogy egyik hadsereg katonái sem készülnek támadásra - viszont védekező állásban is célszerű a harci helyzet megkívánta támadást gyakorolni. Paul Cheler hadseregtábornok néhány érdekes lugosi csemegével is meglepett bennünket. Ó, mint Románia 4., erdélyi hadseregének parancsnoka, Kolozsvárott székel; valaha a lugosi helyőrségnek volt a parancsnoka. 1956 októberében például teljes harckészültséget rendeltek el - katonáival azonban nem indult el a magyar határ felé... Volt egy állandóan visszatérő mondta, mely így szólt: katonák vagyunk, de nem akarunk háborút. Elismerte, hogy a két ország hadseregének legfelsőbb vezetése közötti jó viszony (a politikai színtér szereplőivel ellentétben) a varsói szerződés keretében kialakult „fegyverbarátságon" alapszik. Meggyőződése szerint a vezérkari tisztek újabb nemzedéke ezt tovább ápolja majd. A 67 éves tábornokról a Szabad Európa Rádió román adásának (létezik ilyen) tudósítója, a pályafutását magyar újságnál, a temesvári Szabad Szónál kezdő Brindusa Armanca elárulta: rejtély a számukra, hogy az idős tábornokot még nem nyugdíjazták, a korhatár ugyanis 55 év... Egyes hírek szerint Cheler tábornok különleges érdemet szerzett a rendszerváltás során. A vásárhelyi szakasz lugosi tartózkodása igen változatos: a kiképző, gyakorlatozó napokat kirándulások váltják fel, így megláthatják Temesvárt, Dévát, Gyulafehérvárt, Szentgyörgyfürdót. Szeptember 8-án Nagyszebenbe érkeznek, ahol a Partnerség a békéért keretében 14 nemzet egyenruhásai találkoznak. Tervek A magyar-román katonai együttműködés eddig szakaszok és századok szintjén valósult meg. A tervek szerint rövidesen magyar tankok érkeznek Tordára; az ottani lőtéren nagyszabású harcászati és lőgyakorlatot tart a két hadsereg egy-egy zászlóalja. Vezérkari tisztek akadémiai oktatását is felvállalja a két hadvezetés, ily módon biztosítottnak látják a további kapcsolattartást. Ottjártunkkor Lugor élte a maga mindennapi életét. Krassó-Szörény megye egykori székhelye csendes, nyugodt város. A Temes-part horgászai itt még fognak halat. A lőtérről említett Szőlőhegyen pedig az almás- és .szilváskertek, a szőlő gondos gazdakezekről tanúsktxlnak. Az idén jó szüret ígérkezik Lúgoson. Pataki Sándor