Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-13 / 215. szám

A DM KFT. HETI GAZDASAGI MELLEKLETE A mit és mennyit vetettünk számbavétele sem egyszerű, amióta a kisgazdaságok azonos súllyal esnek latba, mint a nagyüzemek. A termésbecslés még nehezebb feladvány, az esetleges elemi károk értékbeni kifejezése egyenlő a számokkal bemutatott zsonglőrmutatvánnyal. A mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetsége elsősorban a szövetkezeti körből tüd meríteni. Az Agrárkamarához került gazdajegyzői hálózatnak már javuló esélyei vannak a magántermelői kör feltérképezésére is. Csakhogy kiesett pár év. Az FM. Földművelésügyi Hivatala szintén egy információs csatorna. Az idei elemi károk komolysága csak augusztus és szeptember hónapokban kezdett körvonalazódni, mivel az első félévben még többségben voltak a biztató előjelek. A mezőgazdasági szövetség augusztusban az aszálykárokat vette adatszerűen számba a maga területén, s Csongrád megyében 1,6 milliárd forintra taksálta azt. Ezt logikai úton továbbgondolva az összes kiesés legalább duplának vehető. Az azóta eltelt hetekben elsősorban a kukorica és a cukorrépa kilátásai romlottak tovább, ezzel már az 5 milliárdos tartományba juthatunk. A földművelésügyi hivatalban a napraforgó betakarítás elején hektáronként szerény, 1,6 tonnás hozamot valószínűsítenek. A rendkívül változatos képbe a 6 mázsa éppúgy beletartozik,-mint a mindig elfogadható 2 tonna. A kukoricatörést már megkezdték a kisgazdaságokban, mivel sok helyen érés helyett megszáradt a növény. A bevetett föld 8-10 százalékát nem volt értelme szemesnek meghagyni, lesilózták. A gazdaságosság küszöbét jelentő 6 tonnának talán a kétharmada a realitás. Mindez a 2-3 tonna hozamú táblák és a 8-9 tonnával kecsegtető öntözött területek átlaga. A szépen indult cukorrépa is megállt a növekeHiányos teimés - ellentmondó adatok Napraforgó - csak szerény hozamra számítanak az idén. (Fotó: Gyenes Kálmán) A mezőgazdasági termelés és értékesítési lehetőségek ritkán egybeeső hullámhegyeit és -völgyeit már-már fásult beletörődéssel vehetnénk tudomásul, ha nem figyelnénk a következményekre. Pedig az minden oldalról keserves. A száz forintos burgonya a fogyasztó számára rémálom, a fillérekért kényszerből elkótyavetyélt javak viszont hosszabb távon a gazdálkodókat teszik tönkre. A szervezetlenség (egyeit felmutató valóságra egyik oldalról Joggal írható a szeszélyes időjárás számlájára, de az információhiányból adódó „nem tudja a jobbkéz, mit csinál a bal" esetei tovább rontanak a helyzeten. désben. Szerencse, hogy nagyobb részét öntözték, így a nagy átlag a 40 tonnás elfogadható szinttől remélhetően „csak" 5 tonnával marad el. A Csongrád Megyei Agrárkamara szeptemberi, tízezer kérdőíves, reprezentatív, minden nagyságrendű termelőt felölelő felmérése az idén előfordult, minden elemi kárra kiteijedt. A feldolgozás még nem fejeződött be, de néhány következtetés már levonható. Sok jel mutat arra, hogy a búza eddig vélt 4 tonnás hozama a valóságban kevesebb. Az okok összetettek, az aszály mellett fagykár, a virágzáskori erős lehűlés is erőteljesen közrejátszott. A siralmas őszibarack termés egyértelműen a fagy számlájára írandó, de almából sem várható harmadtermésnél több. A burgonya árának hirtelen megugrása sejteti, hogy a téli tárolásra alkalmas termés még a tavalyinál is szegényesebb. Megyei sajátosság, hogy az össz vetésterületen belül a hajtatott és korai fajták aránya megnövekedett. Minden felmérés akkor ér valamit, ha a megállapításai üzleti döntéseket segítenek, központi beavatkozásokat alapoznak meg. A Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségében értelemszerűen plusz célok is megfogalmazódnak. Azért, hogy a gazdálkodók jövedelmezően termelhessenek, s megéljenek a munkájukból, mindent meg kell tenni. Ez egy jelzés, hogy a kormány segíthessen, ha tud és akar. A művelhető terület felén gazdálkodó szövetkezetek gazdasági érdekvédelme ma már üzleti alapokon nyugszik. Erre egy példa a két hete megalakult, szervezés alatt álló Kereskedő Szövetkezet. Abból indultak ki, hogy egységes fellépéssel nagyobb esélyük lehet a stratégiai termékek elfogadható, az inflációval is lépést tartó árszintjére. Óriási tétekről van szó, ha belegondolunk, hogy csak ebben a körben 600 millió forintnyi a különbözet a mostanra kialakult búzaár és a korábbi, alacsonyabb szerződéses ár között. Szerződéskötések előtti időszakban naprakész információkkal kívánják hozzásegíteni tagjaikat a leg célravezetőbb üzleti Aszályos „lépcsők" Szegeden 800-/ 650- / 500. 350. 200. A korábbi évtizedekben döntően gabona- és takarmánynövényt termelő jászok portáin az utóbbi esztendőkben ősszel hagymahalmok domborítanak. S pucol a népesség apraja, nagyja. Azért, hogy kenyeret (vagyis hagyma mellé valót) keressen vele. Az ügyesebbek annyi hagymafejet megtisztítanak egy nap, hogy „tisztán" 1200 forintot is megkeresnek vele. És senkinek sem csfpi a szemét ez a „tiszta", tébémentes, adózatlan kereset. Merthát - mondják az alkalmi munkások - mi az a két-háromhetes hagymaszezoni egy főre eső munkadíj, bejelentetlen jövedelem az igazi feketézők maffiamagas bevételeihez képest. S mi az a kis napszám, amit a nagygazdánál, a nagyban vállalkozónál svarcban kapnak, ahhoz a pénzhez képest, amit a számviteli fegyelmet megszegve az államháztartásból elkótyavetyélnek mostanában. Példákat sorol erre a „baráti szívességből" vagy „családi segítségképpen" hagymát pucoló, bizonygatván magának is, nem ő a törvényszegő. Hanem teszi azt a nagykerrel, kiskerrel foglalkozó vállalkozó, akinél nyolc óra tébézett, legális munkaidőn túl az alkalmazottaknak tizenkét-tizennégy órát kell gürcölniük. Vagy az a közintézmény, amelyik a befizetendő tébéjárulékon inkább olvasnivalót vásárol (mentségére legyen mondva, országos könyvtár lévén). Vagy a minisztérium, amelyik soha el nem készülő, népjóléti oktatófilmekre fizet ki milliókat. Vagy a bank, amelyet államilag tőkeinjekcióznak. Hogy a privatizációs „feketemunkát" már ne is emlegessük... Merthát ugyan mi is az a nálánál nagyobb volumenű gazdasági visszaélésekhez képest?! Csfpi valakinek a szemét a hagymapucoló alkalmi munkásokon, a napi sok-sok órában agyondolgoztatottakon, a pénznek kiszolgáltatottakon kfvül? Úgy tűnik, nem igazán. Ha meg nagyban lehet, miért ne lehetne kicsiben is? Az alkalmi és a fekete munkán kívül másból rendes keresethez nem jutó falusi emberek szerint az ő kicsi csalafintaságuk nem számottevő tényező. Az alkalmazottainak feketén bért fizető szerint sem az ő túldolgoztató módszere és tébécsalása a gazdaságroppantő tényező. A közhaszontalan megbízásokat adók is úgy vélekednek, nem az ő pénzügyi fegyelmezetlenségeiken múlik az ország boldogulása. Hisz van náluk fegyelmezetlenebb, sőt, csalóbb. És saját mulasztását mentendő mindenki másra mutogat - mi az ő vétke azéhoz képest... Tényleg; mi az ő vétke? Ha véget érnek ezek a hagymás, szemcsípős gazdasági csődszezonok, vajon megtudjuk majd? V J döntésekhez. Indulásként egy külföldi feldolgozónak, vásárlónak búzát, napraforgót és egyéb ipari növényeket értékesítenek. A gabonaipar privatizációja során résztulajdon és közraktár megszerzése a cél. Utóbbi a termés idő előtti, előnytelen eladása nélkül is biztosíték lenne a hitelező bankoknak. A logikai sor következő láncszemének is tekinthető a január elsején, 15 betétgyűjtő hellyel induló, nonprofit jellegű hitelszövetkezetet. A gazdálkodóknak jelent segítséget, ha pénzük jó befektetéséhez is kapnak ajánlatot. Az idén megnyílt nyugdíjpénztári irodájuknak immár 800 tagja veszi igénybe az állam által nyújtott kedvezményeket, s a jövedelemadó visszatérítés lehetőségét. A kiinduló témához szorosabban kapcsolódik a szintén újonc Növénybiztosítási Egyesület. Az idén viszontbiztosító bevonásával 6 ezer hektáron, 318 milüó forint értékű termést biztosítottak tagjaiknak. Az összefogással elért alkupozíciónak nagy szerepe van abban, hogy előreláthatóan a befizetések nagyobbik felét visszaoszthatják. Tóth Szeles István ŐID BANK Az OTP Bank PÉNZTÁRSZELVÉNY Y. értékpapír havonta és sávosan is kamatozik 1-3 hónap között 3- 6 hónap között 6- 9 hónap között 9-12 hónap között 22% 23% 25% 25,5% 12 hónap után a kamat a teljes időszakra 28% 1 • r IMPORTENGEDÉLYEK és kedvezményes vámkontingensek gyors, pontos ügyintézése, egyéb külkereskedelmi ügyintézés. J • iNTERKORDA BT. Kecskemét, Csányi u. 1-3. Tel./fax: (76) 496-188; (76)498-415 A szeszélyes Időjárás is „benyújtja" a számlát 1988 1989 1990 1991 1192 1993 1994 1 HIGYELEM! 1 Vállaljuk gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók nyilvántartásba | vételének ' ügyintézését, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium rendeletének értelmében. A cégek regisztráltatása a tevékenységi kör Á • l függvényében kötelező! NTERKORDA BT. Kecskemét, Csányi u. 1-3. Tel./fax: (76) 496-188; (76) 498-415