Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-13 / 215. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET Efl lláítf} SZERDA, 1995. SZEPT. 13. „Az országosnál kedvezőbb" A foglalkoztatottak száma a megye nagyobb, 50 fő feletti szervezeteinél az országos tendenciával egyezően mérsékelt ütemben, de tovább csökkent. Legnagyobb arányú volt a létszámvesztés az iparban, közel hasonló a kereskedelemben, ezzel szemben stabilizálódott a helyzet a szállítás, posta és távközlés területén, az építőiparban foglalkoztatottak száma pedig - az erősödő konjunktúra hatására - határozottan nőtt. A megye gazdaságában is általánossá vált, hogy a kis- és középméretű szervezetek gazdaságának megszilárdulása a foglalkoztatás szinten tartásával, illetve enyhe növelésével párosült, míg a nagy létszámú szervezeteknél még mindig nagyarányú a létszámcsökkenés. Az országoshoz hasonló az a folyamat is, hogy a fizikaiak száma nagyobb arányban esett (de még mindig 10 százalék alatti), mint a szellemi munkakörökben foglalkoztatottaké. A munkaerőhelyzet feszültségének lassú enyhülését jelzi, hogy a regisztrált munkanélküliek száma folyamatosan csökken, a munkanélküliségi ráta az országosnál kedvezőbb. A következő hónapokban az elhelyezkedni nem tudó pályakezdő fiatalok jelentkezésével a helyzet rosszabbodására lehet számítani. Ugyancsak negatív tendencia, hogy nő a munkanélküliség átlagos időtartama, a tartósan, 18 hónapon túl állományban lévők aránya meghaladja az 50 százalékot. Pálfalvi Zsoltné KSH A regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta Magyarországon (1995. augusztus) fő la munltanélkülielc száma") 60 000 P 50000 összesen: 499 320 fő n llill • • • 1 I i i í J Í i ifi ifi* f! Iii1111 ^'f| I Ja - f I U | J I 2> • 0/0 Imunlanéllcijliségi ráta',") 20 II lé 14 11 10 • « 4 ) i • • I !M1 Forrás: OMK, 1995.09. 'Az 1994. január l-jei gazdaságilag aktív népességhez viszonyított. sApp^GRA/ IMzdetl "A munkanélküli ellátásukul különbőzé okokból szüneteltetők nélkül. ^Attföjjggjr A munkanélküliség kezelésének várható költségeit és a költségek összevetését a lehetőségekkel, a rendelkezésre álló forásokkal az országos és regionális prognózisok előre jelzik. • Az év végére milyen helyzet várható? - kérdeztük dr. Székely Juditot, az Országos Munkaügyi Központ főmunkatársát. - Előrejelzéseink szerint a regisztrált munkanélküli létszám 1995 végére nem változik a félévhez képest. 1995 augusztusában 11 ezer 800 fiatal vált munkanélkülivé, és ötezer híján félmillió volt a regisztrált munkanélküliek száma. Ami a regiszterből kikerült a munkanélküliek számát illeti, az 1994. évi követéses vizsgálat adatai alapján 1995 végére 100120 ezer főre tesszük. A legfrissebb követéses vizsgálat adatfelvétele éppen folyamatban van. így ezt is figyelembe véve, a munkanélküliek száma maximum 600 ezer főre tehető 1995 II. félévének végére. Regisztrált és fiktív munkanélküliek 0 Az előrejelzett érték mennyire pontos, megbízható? - Az óvatos becslés elvét alkalmaztuk, és vizsgálódásaink során a megbízhatóságra törekszünk. Természetesen nehéz megjósolni, hogy a stabilizációs kormányprogram hogyan befolyásolja a munkavállalási hajlandóságot. Várhatóan növelni fogja, csak a mérték kérdéses. Nehéz felmérni a közalkalmazotti-köztisztviselői létszámleépítések munkanélküliségét növelő hatáAmikor a munka ügy A telfes foglalkoztatást hirdető szocializmusban nem volt ügy munkát találni. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek kijutott az értelmes és hasznos tennivalókból. Az állami vállalat a szociálpolitika eszközéül is szolgált. A gazdasági kényszer és a magántulajdon felértékelődött szerepének hatására keményebbé vált a világ. Egy cég ma már nemigen foglalkozik azzal, hogy X.Y. mit kezd magával, ha megkapta tőlük az útilaput. A tömegméretekben jelentkező probléma társadalmi méretű kezelése a Munkaügyi Központokra egyre árnyaltabb feladatokat hárít. Kezdetben a hivatal legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy minden munkanélküli időben megkapja a segélyét. Ma az egyénre szabott közvetítés mellett, a munkanélküliek képzése, a munkáltatók ösztönzése a foglalkoztatásra, a közhasznú munka, és a vállalkozóvá válás támogatása is szerepel a repertoárban. A tartóssá vált munkanélküliség időszakában egyre többen kikerülnek az ellátásnak ebből a rendszeréből. A szociális- és jövedelempótló támogatás sem jár már az örökkévalóságig. Az egyénnek egyre inkább csipkednie kell magát ahhoz, hogy legalább időszakos, legális munkavállalásokkal folymatossá tegye magának a jogot. Sokan jönnek rá közben, mekkora érték az állandó munkahely. S hogy elég legyen belőle, ahhoz kevés a tüneti kezelés. Egy jól működő gazdaság adhatná csak meg annak alapját, hogy az országos méretekben kétszámjegyű munkanélküliségi ráta egyszámjegyűvé válljon, lehetőleg az egy kézen megszámlálható tartományban. T. Sz. I. Munkanélküliek (július) Regisztrált'94 Regisztrált '95 Ellátott 94 Ellátott'95 Szeged 8854 8391 4697 3423 Csongrád 1716 1417 687 525 Hmvhely 3755 3284 2061 1344 Makó 3153 3306 1489 1158 Szentes 2603 2036 1497 881 Kistelek 1310 1057 663 407 Mórahalom 1119 995 539 357 I Összesen 22 510 20 486 II 633 8095 • Előre Jelzett gondolt Hatszázezren is lehetnek munka nélkül Kényszerpihenő, vajon meddig? sát. Mivel ezen munkavállalók zöme magasan kvalifikált, jó munkaerőpiaci pozíciójú egyén, ezért az elbocsátottak nagy része feltehetőleg könnyen talál munkát. Bár a szellemi foglalkozásúak iránti igény várhatóan csökken az év második felében, így az elbocsátás után újraelhelyezkedők előreláthatóan másokat fognak „kiszorítani" a munkából. Azt sem lehet jelenleg felmérni, hogy a létszámleépítések mekkora hányada lesz „fiktív leépítés". Pl. másodállásban dolgozók elbocsátása, a természetes fogyás eredményeinek elszámolása, betöltetlen státusok megszüntetése stb. Mindezek csökkentik az ebből a körből valóban munkanélkülivé válók számát. Kérdés az is, mennyi lesz végül az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordítható összeg. Ez is befolyásolja a munkanélküliek számának alakulását. A nagy cégektől a kicsik felé Az 1993 I. félévétói tapasztalt folyamat, tehát a munkaerő iránti kereslet folyamatos növekedése 1995 I. félévében megállt, s az 1995 H. félévére vonatkozó előrejelzések szerint az elért szinten fog stagnálni. Ezt támasztja alá a reál- és pénzügyi folyamatok előrejelzése í Ötezren ismét munkában Augusztusban ismét csökkent a munkanélküliek száma - jelentették be az Országos Munkaügyi Központban. A hó végi zárónapon a júliusinál mintegy 5 ezerrel kevesebb, összesen 499 ezer 300 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok. Ennek megfelelően a munkanélküliségi ráta - a gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya - 10,6 százalékról 10,5 százalékra csökkent. J • Munkanélküli-járadék Bűvös napok - hatvan százalékon? A Munka törvénykönyvének legutóbbi - július l -jétől hatályos - módosítása egyebek mellett megváltoztatta a munkanélküli-járadék fizetésére vonatkozó szabályok egy részét is. Munkanélküliségi adatok a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségeinek területén - A hatályos szabályozás szerint a munkanélküli-járadékra jogosultság egyik feltétele, hogy a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább egy év munkaviszonnyal rendelkezzen. A törvény a munkanélküli-járadék folyósításának idejét 360-tól 479 nap járulékfizetési idő (munkaviszony) esetén kilencven napban állapítja meg. A módosítás - elismerve, hogy az a személy, aki korábban már kimerítette a munkanélküli-járadék folyósításának idejét, esetleg nehezebben jut munkalehetőséghez - lehetővé teszi, hogy a munkanélküli-járadék folyósítási idejét kimerített munkanélküliek már 180 nap jogosultsági idő megszerzésével is munkanélkülijáradékhoz jussanak. A törvény a munkanélküli-járadék folyósításának időtartamát 180 naptól 359 napig terjedő járulékfizetési idő esetén 45 napban határozza meg. Erre az időtartamra a törvény által meghatározott járadékalap hatvan százalékát kell fizetni. A módosítás érinti azt a szabályt is, amely a munkaviszony megszűnésének egyes eseteiben a munkanélküli-járadék folyósításának elhalasztását írja elő. Az új rendelkezés a hatályos törvényi szabályozás által tartalmazott 180 nap halasztási időtartamot 90 napra rövidíti le. Változik a módosítással a törvénynek az a szabálya is, amely szerint a munkáltatótól kapott végkielégítés miatt kell elhalasztani a munkanélküli-járadék folyósítását. A hatályos szabályozás ezt a munkanélkülivé válást megelőző utolsó munkaviszony megszűnésekor kapott végkielégítéshez fűzi. Ez azt jelenti, hogy a munkaügyi központnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy a munkanélküli részesült-e a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belül végkielégítésben. is. A beruházási kedv növekedésének megtorpanása várható 1995 II. félévében, változatlan mértékű rendelésállomány és kismértékű (csökkenő ütemű) nettó árbevétel-növekedés mellett. Továbbra is fennmarad az a tendencia, hogy a nagyobb cégek összességében munkaeró-leadók lesznek, míg a kisebb cégek összesítve továbbra is munkaerő-felvevőnek tekinthetők. Mindezek fényében kissé ellentmondásosnak tűnik a beruházási előrejelzések alakulása. Ezek szerint ugyanis kapacitásbővítést inkább a nagyobb létszámú cégek terveznek, s a kis létszámú gazdasági szervezetek beruházási kedve kifejezetten csökken. A stagnáló munkaerőpiaci állapot további fontos jellemzője, hogy az ágazatok egymástól is eléggé eltérő képet mutatnak. A feldolgozóipar 1995 II. félévében is fellendülést jelez, a foglalkoztatott! létszám növelésének szándékával. Ezzel szemben az építőiparban a teljesítmények visszaesésére és létszámcsökkenésre lehet számítani. Csongrád a „középmezőnyben" • Megyénként milyen mértékű munkanélküliséget jeleznek a prognózisok? - A várható munkanélküli létszám megyénként: Baranya 25 800, Bács-Kiskun 27 330, Békés 24 500-25 000 között, Borsod-AbaújZemplén 58 900, Csongrád 20 000, Fejér 19 000-22 000 között, Győr-Sopron 12 100-12 300 között. HajdúBihar 38 000-39 000 között, Heves 18 500, Jász-Nagykun-Szolnok 25 000-27 000 között, Komárom-Esztergom 16 500-17 500 között, Nógrád 16 200-16 500 között, Pest 32 327, Somogy 15 400-15 700 között, Szabolcs-Szatmár-Bereg 45 000, Tolna 13 600-14 100 között, Vas 8800, Veszprém 18 500-19 500 között, Zala 13 500-14 500 között. Viszonyításként a fővárosi adat: 55 000-57 000 között (MTI Press) Mérő Éva • Munkaerő-piaci alap Összevonási taktika - vitával A kormány tervei szerint jövőre összevonnák a szolidaritási-, bérgarancia-, foglalkoztatási- és szakképzési alapot. A Munkaügyi Minisztériumban kqszült tervezet szerint olyan munkaerő piaci alapot alakítanának ki, amely 100 milliárd forinttal gazdálkodna. Az összevonandó alapok - számítások szerint - az idén közel 28 milliárdos többlettel zárnának. Ebből jövőre azonban csak 10 milliárdot kívánnak felhasználni. A munkaadók és a munkavállalók viszont 90 milliárdot fizetnének be az összevont alapba. A költégvetési intézmények munkavállalóik után a jövőben maguk fizetik a járulékot, és az önkormányzatok megkapják a költségvetésből az ebből származó 8 milliárd forintos többletkiadás forrását. A minisztérium elképzelése szerint az összevont alapot a kormány, a munkavállalók és a munkaadók három-három képviselőjéből álló testület felügyelné. A munkavállalók és munkaadók egyaránt sérelmezik, hogy ismét csorbítanák az összevont alappal kapcsolatos jogaikat. Keveslik az elosztásba való beleszólási lehetőséget, egyetértési jogot akarnak. A regisztrált munkanélküliek száma Magyarországon (1995. január-augusztus) 1995. január-augusztus