Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-11 / 213. szám

6 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1995. SZEPT. 11. „Nehéz, keserűséggel teli tanévet zártunk és lehetséges, hogy még ne­hezebb tanév megnyitóján veszünk részt/f így kezdte beszédét dr. Mé­száros Rezsó rektor a József Attila Tudományegyetem Tanácsának ün­nepi ülésén; a tanévnyitó szombaton volt a Belvárosi moziban. • Tanévnyitók a felsőoktatásban - hangsúlyozta a JATE rektora Erdélyi magyarok tüntettek iskoláikéri • Demonstrációk - naponta A Hökosz a jövőért virraszt A Hallgatói Ön­kormányzatok Or­szágos Szövetsége (Hökosz) rendkívüli közgyűlése határo­zatban utasította el a kormány július 6-i tandíjrendeletét, és annak visszavoná­sára szólította fel a kabinetet - tájékoz­tatta az újságírókat Szabó László, a Hö­kosz elnöke. A magyar felsőoktatás nem homogén, ezért nem szerencsés általánosítani a megítélésben és azt monda­ni: sok az oktató, rossz a struktúra, nem kellően szín­vonalasak az eredmények ­utalt a rektor a megszorító intézkedések általánosan hangoztatott indokaira. A magyar egyetemek bármi­lyen összehasonlítást kiáll­nak, egyes tudományterüle­tek a világszínvonalat jelen­tik, a diplomákba épített tu­dás lényegesen meghaladja számos európai és amerikai egyetemét - és így van ez a JATE esetében is. Ha nem így lenne, nem lennének a JATE oktatói szívesen látott vendégprofesszorok a leg­színvonalasabb egyeteme­ken, nem nyernék a tömér­dek pályázatot. Az intéz­ményt az elsők között akkre­ditálták, vagyis a minőségi szempontok szerint megfelel a törvényi előírásoknak; minden más intézményt megelőzve - két másik ke­let-európai egyetemmel ­résztvesz az európai minő­ségvizsgáló programban is ­érvelt dr. Mészáros Rezső. Ehhez képest közel 100 oktatótól kellett megválni a közelmúltban, amikor évi közel 90 millió forint ún. személyi költséget vontak el az egyetemtől. „Még egy ilyen durva bevatkozás azt eredményezné, hogy tudo­mányterületek és szakok szűnnének meg. Szeretném Számos jelentékeny ma­gyar lakosságú erdélyi vá­rosban került sor polgári fó­rumra, tiltakozó nagygyűlés­re, ökumenikus istentiszte­letre a nemrég elfogadott, a romániai kisebbség számára hangsúlyozottan diszkrimi­natív tanügyi törvény ellen, annak a tervnek megfelelő­en, amit az RMDSZ úgyne­vezett válság bizottsága a nyár derekán kilátásba he­lyezetté­Hargita megyében három városban is: Gyergyószent­miklóson, Székelykeresztú­ron és Csíkszeredában került sor tiltakozó fórumra, ame­lyeken parlamenti képvise­lők, civil szerveződések kép­viselői, tanárok, szülők, egy­házi vezetők, a helyi köz­igazgatás képviselői tilta­koztak a törvény ellen, kérve az önálló döntés jogát az ok­tatás nyelve és az anyanyel­vű oktatás megszervezése fölött. Háromszék központjában, Sepsiszentgyörgyön szintért nagyszabású gyűlést tartot­tak, amelyen rámutattak az új törvény fonákságaira: mi­lyen egyenlőség az, hogy nulla gyereknek akárhol jár­na egy iskola, 100 gyerek­nek pedig egy sem? Kolozsváron, Nagyvára­don, Marosvásárhelyen öku­menikus istentiszteletek ke­retében fejezték ki az össze­gyűlt magyarok ragaszkodá­sukat a minden szintű anya­nyelvi oktatáshoz. A ko­lozsvári istentiszteleten az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői megál­dották a romániai magyar if­júság péntek délután Stras­bourg felé indult 10 tagú ke­rékpáros karavánját. A magyar „diplomata" egykori nimbuszát jócskán megtépázta az a negyven év­nyi politikai kurzus, amely­ben „politikailag megbízható elvtársak" képviselték orszá­gunkat a világ számos pont­ján. A világban szétszóró­dott ötmillió magyar számá­ra az akkori magyar diplo­mácia jelentette a legalacso­nyabb szintű kapcsolatot a hazával. Ez az állapot válto­zott némileg 1990-ben, ami­kor az új kurzus felkészült, a fogadó ország nyelvét jól beszélő, művelt nagykövete­ket igyekezett találni e fon­tos munkára. Olyanokat, akik arra is képesek, hogy ne csak a kormány, a köztársas­ág képviseletét lássák el, ha­nem személyükben és tevé­kenységükben köteléket, Elsősorban azokról a ter­vekről volt szó, amelyeket a felsőoktatási érdekvédelmi szervezetek már megismer­tettek a miniszterrel, s ame­lyek hatására Bokros Lajos a közelmúltban megígérte: ha megvalósulnak, a következő évre tervezett elvonásoktól eltekint a büdzsé. A tervezett átalakítások leglényesebb elemei: a normatív finanszí­rozás bevezetése és az intéz­mények integrációjának fel­gyorsítása. Bokros Lajos elmondta az egyetemi vezetőknek, hogy a normatíva több tételből áll össze: meg kell állapítani, mennyibe kerül egy hallgató képzése, ehhez mennyi okta­tóra (bérre) van szükség, mennyibe kerülnek a képzés egyéb feltételei (intézmény­fönntartás, egyéb infrastruk­túra), s mennyi pénz kell a a minőségi oktatást biztosító tudományos kutatómunká­hoz. A felsőoktatás állami fi­nanszírozásának új rendsze­rébe legalább két „féket" építene a miniszter: a hallga­tók képzését nem korlátlan szerves kapcsolatot jelentse­nek a hazával az emigráns magyarok számára is. így került a legtávolabbi föld­részre, Ausztráliába és a szomszédos, önálló Uj-Zé­land nagykövetének Szeged­ről dr. Pordány László, a JATE, majd a tanárképző fő­iskola angoltanára. Ausztráliában mintegy hatvanezer honfitársunk él. A távoli kontinens számos egzotikus sajátossága és a hivatalos diplomácia esemé­nyei és feladatai mellett e népes és magyarságát meg­tartó emigráció sok mara­dandó élményt nyújtott az ideig finanszíroznák és nem korlátlan számú diák képzé­sét támogatná az állam. (A kényes - vitatott - témák kö­zé tartozik: mit jelent a kor­látozott hallgatói létszám? A korábban elérendőnek tekin­tett „nyitott egyetem"- ideá­val - bárki bejuthat, aki ta­nulni akar - szemben felte­hetően azt, hogy aki már nem fér bele az állami finan­szírozású keretbe, de mégis A tanévnyitón a hagyo­mányok szerint rubin, vas, gyémánt és arany diplomá­kat, összesen 47 díszdiplo­mát adtak át az évtizedekkel ezelőtt diplomát szerzett böl­csészeknek, jogászoknak, il­letve a Természettudományi Karon végzetteknek. S. E. • Tegnap tanévet nyitott a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola is: a Belvárosi mo­zi nagytermében dr. Békési Imre, a tanárképző főigazga­tója köszöntötte „z intéz­mény hallgatóit és oktatóit. Az ünnepségen átadták a fő­iskolán hagyományos tanév eleji kitüntetéseket és a nyugdíjas oktatóknak szóló díszokleveleket. Idén a Ma­gister Emeritus kitüntető cí­met dr. Szép Jenő ny. pro­fesszornak és dr. Török Gá­bor címzetes főiskolai tanár­nak adományozták. Tanári oklevele megszerzésének 70. évfordulója alkalmával rubin­oklevelet kapott Regőczi An­na, Péterfy Károlyné Do­bozy Margit és Szabó Sán­dorné Boroviczény Lenke. 65 éven keresztül végzett pedagógusi munkáért vasok­levelet kaptak: Bánhegyi Bé­la, Beke Margit, Danczkay Győző, Domokos Mihály, Erdélyi Barnáné Balla Gi­zella, Hídvégi Nándorné Ré­ti Mfrgit, Jeges Károly, Kiss Gergely, Köcsky Kálmánné Szalay Aranka, dr. Lőczi Sándorné Fülöp Eszter, Mladoniczky György és Szí­jártó Károlyné Hlatky Ilona. Gyémántoklevélben 17, ara­nyoklevélben 29 nyugdíjas pedagógus részesült. akreditációs ciklus jó négy éve alatt nagykövetünknek. A szokatlan sajátosságok és újdonságok mellett ekkor pusztított a kontinensen az emlékezetes hatalmas bozót­tűz is, amelynek szintén helyszíni átélője volt az ak­kori nagykövet. A nem mindennapi ta­pasztalatokról és élmények­ről hétfőn este hatkor a Vi­rág cukrászdában, a közéleti kávéházban számol be Por­dány László az érdeklődő közönségnek. A műsor házi­gazdája Fejér Dénes. tanulni akar, az önköltséges képzést kaphat...) Bokros Lajos kifejezte, hogy az új finanszírozási rendszerben az universitások saját bevé­teleit a büdzsé nem vonja el és nem terheli. Viszont a fe­lelőtlen gazdálkodásból adó­dó hiányt nem fogja az álla­mi vagyonból pótolni, ez az universitások vagyonát fogja apasztani. A megbeszélésen egyetér­A hallgatói önkormány­zat kinyilvánította kompro­misszumkészségét, ám úgy Ítélte meg, hogy tandíj-ügy­ben a tárgyalások egy szaka­sza lezárult, és a továbbiak­ban várja a kormány komp­romisszumos javaslatait ­tette hozzá az elnök. Beszá­molt arról is, hogy a közgyű­lés döntése értelmében szep­tember 25-től kezdve min­den nap Budapesten - ha le­het, a Parlament épülete előtt - a különböző hallgatói ön­kormányzatok képviselői úgynevezett „jelenléti tilta­kozás" tartanak, azaz aláírá­sokat gyűjtenek és felhíváso­kat fogalmaznak meg a tan­díjrendelet ellen. A tervek szerint október 3-án a nagy vidéki egyetemi központok­ban tartanak utcai demonst­rációkat. A hallgatók az ok­tóber 4-éről 5-ére virradó éj­szakát Budapest utcáin töltik majd „virrasztás a jövőért" jelszóval. A fórum az emlí­tettek mellett arról is határo­zott, hogy - mindaddig, amíg nem tudnak megegyez­ni a kormánnyal - arra szó­tettek az egyetemi vezetők a miniszterrel abban, hogy a normatív finanszírozás beve­zetését és az intézmények szervezeti struktúrájának a megváltoztatását egyszerre kellene megvalósítani. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a je­lenlegi „kis" intézmények helyett az egymáshoz föld­rajzi közelségben lévő egye­temek és főiskolák szerveze­ti egyesülésével ún. nagy egyetemek, universitások jöjjenek létre. A szegedi egyetemi vezetők felhasz­nálták az alkalmat és fel­ajánlották, hogy kidolgoznak egy lehetséges modellt a vá­rosban működő felsőoktatási intézmények egyesítésére. Ez mintául .szolgálhatna a többi egyetemi városban is. Ebben meghatározzák a Sze­gedi Universitas (a jelenlegi lítják fel a hallgatókat: ne fi­zessék be a tandíjat. Ez,a polgári engedetlenség köré­be sorolható fizetésmegtaga­dás október 31-éig még nem ütközik jogszabályba. Skul­téty Tamás, a JATE hallgatói önkormányzatának vezetője arról tájékoztatta az újság­írqjcat, hogy két héttel koráb­bi levelükben azzal a kérés­sel fordultak a Művelődési és Közoktatási Minisztéri­umhoz, hogy a Magyaror­szágon tanuló határon túli magyar diákoktól egyáltalán ne szedjenek tandíjat. Leve­lükre mindmáig nem kaptak választ. (MTI) szegedi felsőoktatási intéz­mények egyesülése) szerve­zeti felépítését, működési mechanizmusát, s elvégzik azokat a számításokat, ame­lyek hozzávetőlegesen meg­mutatják, hogy mindez mibe kerül. Informátorunk szerint időpontokról nem volt szó, de szeretnék a munkát fél év alatt elvégezni. Természetesen szóba ke­rült a tandíj. Bokros Lajos azt mondta, hogy 1996 első félévében már az egyes in­tézményeknél maradhat a befizetett tandíj. (Mint isme­retes, a most szeptembertől befizetendő alaptandíjat el­vonja a büdzsé.) A második félévben a remények szerint már „él" az új finanszírozási technika. Tisztázták több, az államháztartás reformjával kapcsolatos szabályozás egyetemeket érintő részletét. Szóba került, hogy a város és az universitas közötti in­gatlancserék esetén a büdzsé1 elengedne néhány befizetési kötelezettséget, ha az ügyle­tek elősegítik az integrációt. Sulyok Erxsébet A Amennyit használ annyifrfizet A döntés az Ön kezében van. Tévedés kizárva. A TOTÁLGÁZ gazdaságos és biztonságos megoldás. PB Géz Szerviz Kft, T: 06-604338-71 ó, (06-11 20342-71 Az egyetem vezetői átadták a rubin, vas, gyémánt és arany diplomákat is. (Fotó: Nagy László) remélni, hogy ez semmiféle elképzelésnek nem lehet cél­ja, bármilyen rossz gazdasá­gi helyzetnek nem lehet kö­vetkezménye. Ha mégis a re­alitás közelébe kerülne ilyes­mi, kérek mindenkit, aki itt van, hogy minden lehetséges fórumon emelje fel a szavát. Ne engedjük, hogy ez a nemzetközi színvonalú nem­zeti vagyon: a magasan kva­lifikált oktató, kutató és asszisztens gárda kidobandó, kidobható felesleggé vál­jon." - mondta a rektor. A JATE-n az elmúlt ta­névben 894 diplomát adtak át. Az idén a 4679 jelentke­ző közül 1916 elsőévest vet­tek fel. A nappali tagozatos hallgatók létszáma (5975) ezzel psaknem az 1991-92­es tanévi létszám duplájára emelkedett. A doktori kép­zésben másfél százan vesz­nek részt. Ha az esti, levele­ző tagozaton tanulók, a szak­irányú továbbképzésekben résztvevők számát is tekint­jük, a JATE hallgatóinak száma: 9 ezer fő. A másfé­lezres oktatói-dolgozói lét­számot is hozzászámítva: a tudományegyetem a város legnagyobb „üzeme". • Közéleti kávéház Pordány László és Ausztrália • Azt hitték, sínen van az ügy... Megdöbbent a minisztérium Az MKM vasárnapi, a sajtóhoz eljuttatott közlemé­nye szerint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felső vezetése megütközve vette tudomásul a Hökosz szombati állásfoglalását. A közlemény rámutat: az el­múlt hetekben a kormány a legmagasabb szintű tárgya­lásokon próbált megegyezést keresni a diákok képviselői­vel. Ezek során a Hökosz négy követeléséből hármat teljesített, köztük a két leg­fontosabb anyagi természe­tűt: 1. A miniszterelnök ígé­retet tett arra, hogy a kor­mány nem szándékozik 1996-ban a kétezer forintos alaptandíjat megemelni, va­lamint 2. a művelődési mi­niszter, a felsőoktatási veze­tőket tömörítő szervezetek, illetve a Hökosz olyan aján­lást fogalmaztak meg közö­sen, melyben kérték, hogy az egyetemek és a főiskolák az induló tanévben tekintse­nek el a kiegészítő tandíj szedésétől. A kormány mindazonáltal a kettőezer forintos alaptandíjtól a jelen gazdasági helyzetben nem tud eltekinteni, annál is in­kább, mert ez 1996. január l-jétől elengedhetetlen új beruházási forrást fog bizto­sítani a felsőoktatás fejlesz­tésére, valamint a hallgatói létszám növekedésével ösz­szefüggő kapacitás bővítésé­re. A Hökosz szombati állás­foglalása alapján felmerül az a kérdés, hogy vajon kívánt­e a Hökosz egyáltalán kompromisszumot találni az általa javasolt szempontok alapján, vagy hogy arról tár­gyalt-e, amiben meg akart egyezni? (MTI) • Mit ígér a pénzügyminiszter? Szegedi modell az Universitasra A Szegedi Universitas Egyesülés intézményei­nek vezetőivel találkozott Bokros Lajos pénz­ügyminiszter szombaton este. A tárgyaló felek - a szegedi egyetemek és a főiskolák vezetői, néhány országgyűlési képviselő és dr. Ványai Éva alpolgármester volt ott - nem hívtak újság­írókat a megbeszélésre, de a témákról dr. Mé­száros Rezsőtől, a JATE rektorától, az Universi­tas Egyesülés soros elnökétől kaptunk informá­ciókat. TOTÁLGÁZ Kényelmet kapcsolunk a gázhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents