Délmagyarország, 1995. szeptember (85. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-11 / 213. szám

ü Fradi-szívre Zürichben nagy szükség lesz, Azok a fradival nem szimpatizáló labdarúgást kedvelők, akik a tévé jóvoltából láthatták az FTC-Vasas Casino Vigadó mérkőzést, alaposan lehúzták a keresztvizet az Üllői útiakról. Jómagam is hallottam egynéhány szélsőséges véleményt. Mint például, hogy máris jóllakottakká váltak a ferencvárosi focisták, no meg, hogy ők sem érnek többek a Deákné vásznánál, azaz nekik is csak egy-egy felvillanás erejéig futja tudásukból. Tény és való, ezen az összecsapáson szétesően, enerváltan fociztak Lisztesék, s mint ilyenkor lenni szokott, semmi sem sikerült nekik. Ám ezek után is nagy hiba lenne figyelmen kívül hagyni az általuk végrehajtott fegyvertényt. Mert bárhogyan is alakul a Ferencváros őszi sorsa, egy tény: a 25-szörös magyar bajnokcsapat már többet teljesített, mint amit a papírforma előzetesen sugallt. A Bajnokok Ligájába, Európa legjobb 16 gárdája közé jutott Nóvák Dezső vezetőedző együttese! Igaz, ott roppant nehéz feladatok elé néz, de ismerve a ferencvárosiak jellemzőit, az akarást, a lelkesedést. a szivei-lélekkel való focizást - talán Zürichben sem vallanak szégyent. Legalábbis minden jó érzésű, focit kedvelő magyar - klubérdek nélkül - azért szorít majd, hogy a Fradisták, az Anderlecht ellen látott erényeket csillogtatva, újabb dicsőséget szerezzenek megtépázott, már-már tekintély nélküli labdarúgásunknak... GY. E. mmnm • Süli József jelenti Chestelnicából • X. rádiós tájfutó Európa-bajnokság G magyarok is az érmesek kőzött A címmagyarázattal kell kezdeni a szlovákiai Chestelnicában vasárnap befejeződött X. rádiós tájfutó Európa-bajnokságról szóló tudósítást. Még mielőtt bárki is legyintene a 12 magyar eredményére, az egy egyéni első és hatodik, a csapat bronzéremre, valamint a három ötödik és két hatodik helyre, hozzá kell tenni, hogy a 21 nemzet versenyzői közül csak a Paskuj Mátyás szövetségi kapitány gárdájának sikerült a nagy négyes - cseh, orosz, ukrán és szlovák - közé beékelődni. - Ez már az utóbbi időben megszokottá vált, mert a négy „nagy" egyre fölényesebben szerepel. Mi a nagyon behatárolt lehetőségünk ellenére is bele tudunk szólni az öreg kontinens és a világ versengésébe - mondta a kapitány. A legutóbbi tudósításomat ott fejeztem be. hogy az első napi versenyek után érem nélkül maradt a magyar válogatott. A tüzetesebb vizsgálódáskor derült ki, hogy az URH számban a szegedi Bozsó Norbert és a nyíregyházi Cserpák Zsolt alkotta ifjúsági és a szintén szegedi László Károly és a miskolci Kovács Attila összetételű old timer korcsoportú csapat ötödik lett. Ami pedig az rövidhullámú versenyeket illeti, Bozsó Norbert volt az első magyar, aki nekivágott a Pezinok közeli hegy kaptatójának. Nem hiába bizakodott tanítványa jó szereplésében Deák János edző, mert amikorra a rajthelytől átszállítottak bennünket a gyönyörű környezetben lévő pszichikai intézet sportpályáján kialakított célba, Norbi már teljesítette a feladatát. A neheze azonban ezután következett: izgalommal vártuk, hogy a riválisok milyen időt futnak. A szegedi László Károly bronzéremmel debütált (Fotó: Gyenes Kálmán) Az egyik legtehetségesebb szegedi versenyző pedig csak dohogott: „Értékes időt veszítettem el még a cél pontos bemérésekor is." Végül az egyik legbiztosabb magyar rádióssal a hatodik lett egyéniben, ugyanakkor a nyíregyházi Venczel Gáborral az ötödikek lettek. A másik három szegedi közül Deák János nagyon bízott Hajnács Tamásban is. Azonban az URH-s szerepléshez hasonló „érdemjegy" került a bizonyítványába. Savanya Gyöngyi az első napon bekövetkezett sérülésével csak a 25. helyet biztosította magának. A beszámolómban most egy kicsit el kell időzni a női versenynél. A vb bronz- és eb-ezüstérmes nyíregyházi Zarnóczay Klára az első napon enyhén szólva csalódást okozott. Ki is jelentette: itt az ideje, hogy abbahagyjam. Aztán rövidhullámon falfehéren rajthoz állt, s a pályán „megtáltosodva" a legjobb idővel érkezett a célba, s ezzel megszerezte Magyarország európa-bajnoki címét. Mi, szegediek azonban a nemzetközi színtéren először bemutatkozó László Károlyért szurkoltunk. Az őrnagy úr már az első versenynapon kiérdemelte a magyar csapat vezetőinek dicséretét. „Jó erőben vagyok" - hajtogatta egyre sűrűbben. Az ebben kategóriában induló Kovács Attila a második napon sem tudta hozni formáját - 18. lett. Aztán következett Kovács András (Nyíregyháza), aki olyan időt futott, amivel egyéniben az első tízbe lehetett kerülni, de László Károly még a pályán volt. Közben Paskuj Mátyás kiderítette, hogy a csapatversenyben harmadik helyre pályázó csehek nem igazán remekeltek. Ettől kezdve a tetőfokára hágott az izgalom. Még a „pilóta" Lányi Pál is lázasan számolt, hogy Karcsinak mennyit kell teljesítenie ahhoz, hogy a dobogó harmadik fokára kerüljön az old time együttes. Szerencsére nem őszültünk bele a várakozásba, mert hamarosan feltűnt a szegedi versenyző, mégpedig olyan idővel, amivel a bronzérmet sikerült megnyerni. Egyéniben pedig a Tisza-parti versenyző a nyolcadik lett. - Nekünk minden téren sokat jelent, ugyanis a létünket, az elismertségünket erősítjük vele. Azonban amikor ennek az Eb-nek meg akarjuk vonni a mérlegét, akkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy hároméves program első terminusának végén vagyunk, ugyanis nekünk a két év múlva megrendezendő kínai világbajnokságon kell nagyon jól szerepelni - jelentette ki Paskuj Mátyás. Steffi Gráf negyedszer diadalmaskodott az Egyesült Államok nemzetközi teniszbajnokságán - a US Openen - a női egyes álomdöntőjében: 1:52 óra alatt 7:6 (8:6), 0:6, 6:3 arányban nyert az emlékezetes késes merénylet után visszatért Szeles Mónika ellen; bankszámláját pedig 575 ezer dollárral gazdagította. A rendkívül színvonalas és izgalmas mérkőzés első csúcspontját a nyitó szett rövidített játéka jelentette, amikor az addig remekül adogató Gráf kettős hibát vétett. Ezt követően Szeles egy ászt szervált és megnyugodva tért pihenőre, mert azt hitte: övé a játszma. A vonalbíró azonban „out''-nak minősítette Szeles szerváját, ez kizökkentette ritmusából az amerikai teniszezőnőt, aki el is vesztette a szettet. A másodikat azután esélyt sem Tenisz US Open Gráf legyőzte Szelest Álomdöntő a férfiaknál hagyva ellenfelének 6:0-ra megnyerte. A döntő, a harmadik játszma viszont ismét Steffi Gráf sikerét hozta. - Ez az év számomra eddig olyan, mint egy álom. A mostani eddigi legnehezebb tornagyőzelmem volt, hihetetlenül jó érzés, hogy ismét én nyertem - nyilatkozta a mérkőzés után Graf. - Ez a két hét a US Openen egyszerűen nagyszerű volt. Azt hiszem, ezúttal totális teniszt mutattunk be. A közönség fantasztikus biztatása volt az egyik ok, amiért újra kezdtem a játékot. Most már tudom, hogy helyesen döntöttem - mondta cseppet sem elkeseredetten Szeles. A nők után a férfiaknál is létrejött az álomdöntő. A fináléban ugyanis a világranglista első két helyezettje, az éllovas amerikai Andre Agassi és második helyezett honfitársa, Pete Sampras találkozik. Agassi a női egyes döntője után rendezett elődöntőben négy szettben győzte le a negyedik helyen kiemelt német Boris Beckert. (A mérkőzést - magyar idő szerint - a késő esti órákban játszották.) Van abban valami megható, szóval, gondosan palástolt kacagásra ingerlő, ha egy-egy ismerősünket hajnalok hajnalán sikerül felverni a világ másik végén. Tegnap kora délután - Atlantában ez idő tájt még minden épeszű ember az igazak álmát aludta -, amikor tárcsáztam a Hotel Castle Gate számát, biztos voltam abban, hogy a 3030-as szoba lakóinak én kívánok majd először jó reggelt. (Hogy első felindultságukban ők mit kívánhattak a hivatásos telefonhetyárnak, csupán sejteni lehet...) Nos, a várakozásnak megfelelően egy nem kifejezetten frissnek tűnő, de azért roppant udvarias fiatalember adta át a kagylót a magyar vízilabda-válogatott szegedi kitűnőségének, az igencsak „álmos hangú" Fodor Rajmundnak. • Rajmi, rajtad kívül kit tudtam még felébreszteni? - Szegény Vincze Balázst. De ne izgasd magad, pillanatokon belül megint hortyogni fog... • Bár a Világkupa csak kedden kezdődik, ti már öt napja Atlantában készültök az oroszok, a spanyolok és a hollandok elleni csoportmeccsekre. Nem unod még az ákklimatizálódást? - Egyáltalán nem. Az edzések között ugyanis bebarangoltuk a belvárost, vásároltunk egy-két dolgot, sőt már múzeumban is jártunk. Fodor Rajmund bombáira a válogatottban is számítanak. (Fotó: Gyenes Kálmán) • A szentesi Kuna köszöni, jói van • Fodor Amerikában is múzeumba jár Halló, fitlanta? • Komolyan mondom, kezdek aggódni érted. - Nincs miért, elvégre a Coca-Cola Múzeumban nem terheltem túl magam, csak egyszerűen kikapcsolódtam. Hidd el, volt miben gyönyörködni. • Elhiszem, hisz te még nyilván nem láttál igazi bormúzeumot... De maradjunk inkább a víznél: mit vár tőletek Horkai kapitány a Világkupán? - Leginkább azt, hogy az első öt között végezzünk. Ennyi kell ahhoz, hogy jövőre visszajöhessünk az olimpiára. Persze, mindnyájan csalódottak lennénk, ha nem játszhatnánk döntőt. • A szentesiek kedvence, Kuna Péter hogy van? - Köszöni, jól. Arra számít, hogy a másik kapussal, Kosszal együtt Amerikában is megtestesítik majd a nyugalmat és a megbízhatóságot. Kettőjükön tényleg sok múlhat... • Az atlantai vízüabda Világkupa eseményeiről - a szegedi Centrum Áruház, a Cenzor Bróker Kft., a Bounty Pub, a mórahalmi Bounty Szabadidő Központ, a Dorozsmai Húsker Kft., a Fani Sport, a Managers Kft., a Moltech ékszljés görgőslánc-kereskedés, a TÜV-RAH ATI, a Morton's Idegenforgalmi Kft. és Horváth László rúzsai alkatrész-felújító támogatásának köszönhetően szerdától a Délmagyarország és a Csongrád Megyei Hírlap is beszámol. RÉTHIJ. ATTILA • Csapatbajnokság a Dreher Kupáért Gi SZVSE megbirkózott a feladattal A hétvégén a Ságvári Endre Általános Iskola tornatermében az SZVSE birkózó csapata a Nemzeti Bajnokság Dreher Kupa első fordulójában a Vasassal mérkőzött. A találkozó esélyese az SZVSE volt, ráadásul az a tény is a szegediek malmára hajtotta a vizet, hogy a Vasas két súlycsoportban - a 48 és a 90 kg-os kategóriában - nem tudott kiállítani versenyzőt. Ennek ellenére a küzdelmek végére volt miért izgulniuk a hazai nézőknek, hiszen az utolsó összecsapás - a Gégény-Kaló mérkőzés előtt - csak három pont volt az SZVSE előnye (18-15 volt az állás), ekkor még a Vasas győzelmének rémképe is felvillant a szegedi birkózók előtt, de Gégény pontozásos győzelme megnyugtatta a kedélyket, s egyben be is állította a 21-15-ös, hazai sikert hozó végeredményt. Csikós Ferenc, a hazaiak edzője a mérkőzés után: A győztes Demeter (balról) mottója: a láb mindig kéznél van... (Fotó:Gyenes Kálmán) - Egy kicsit meglepődtem, mikor láttam, hogy az olimpiai bajnok Farkas Péter és Orbán József is a Vasas sorait erősíti, de szerencsére Farkasnak nem volt meg a versenyzési engedélye, így nem tudott kiállni 90 kg-ban, és 48 kg-ban sem indított versenyzőt a Vasas. Ami a mieink szereplését illeti: a 68 kg-ban Bajczik Sándornak nagyon nehéz dolga volt Megyer Mátyás ellen, tudni kell, hogy Sanyi nemrég gyógyult fel vállműtétjéből, nyilván ez a tény is szerepet játszott vereségében. Örültem, hogy Birkás László a maga 40 évével is a csapat rendelkezésére állt. • Közeledik a visszavágó, melyet szeptember 16-án (szombaton), tartanak a Fáy utcában. Milyen eredményre számíthatunk ? - Szoros mérkőzés lesz, s talán még nehezebb mint a mostani összecsapás volt, de nyerni szeretnénk. Felnőtt csapatbajnokság, A csoport, 1. forduló (elöl a szegedi versenyzők). SZVSE-Vasas 21-15. 48 kg: Szarka Imre, ellenfél nélkül 4-0. 52 kg: Kiss Károly-Micskei László 3-2 p.gy.(7-l). 57 kg: Kiss Tóth László-Nagy Balázs 3-0 p.gy.(lO-l). 62 kg: Demeter István-Tihanics Tibor 6-1 (13-2). 68 kg: Bajczik Sándor-Megyer Mátyás 0-6 (135). 74 kg: Kiss Ferenc-Orbán József 0-4 (13-8). 82 kg: Kalmár István-Kapuvári Gábor 0-10 t.t.(13-12). 90 kg. Aubéli Ottó, ellenfél nélkül 4-0 (17-12). 100 kg: Birkás László-Kismóni János 410 (18-15). +130 kg: Gégény Csaba-Kaló Béla 3-0. (21-15). BECK