Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-23 / 197. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1995. AUG. 23. Tegnap tartották meg a Szegedi Nemzeti Színház évadnyitó társulati ülését, amelyen Kormos Tibor igazgató elmondta, milyen alapelvek szerint vezetik - a rossz körülmények dacára - eredményesen a három tagozatú intézményt; ismertette az évad műsortervét és bemutatta az újonnan ideszerződött művészeket. • A repertoár érték - a színház gazdag Évadnyitó társulati ülés • Jelzés a kereskedelmi bankoknak Spekulációs tőkebeáramlás • Évek óta heves viták dúlnak a magyar színházi struktúráról és finanszírozási rendszerről; a magyar színházak azonban nem egy elvi alapú, tudatosan kiépített srtuktúrában működnek, hanem az esetlegességeknek, elhamarkodott döntéseknek kiszolgáltatva. A struktúraviták tehát tévedésen alapulnak - utalt a színházigazgató a Szegeden is űjra és újra előkerülő témára, s arra, hogy aki szfnházirányftásra vállalkozik, erre a közegre is tekintenie kell. A jelenlegi szlnházvezetés a modern kulturális marketing elvei szerint szervezte meg az intézmény működését; ennek jellemző vonásaként említette meg az igazgató, hogy a műsorterv összeállításában a nemzeti színházi lét mellett meghatározó a közönség kívánsága, hogy mindhárom •HMHMHMHHHHHHHHMHMMHMH • Az utóbbi időkben ismét fölvetődött az egészségügyben dolgozók lehetséges sztrájkja. A közvélemény és az érintettek álláspontja korántsem egységes e kérdésben. A sztrájk és a gyógyító munka fogalma nehezen kapcsolódik össze a felfogásunkban, s ezen nem is lehet csodálkozni. Hiszen sem a háború előtt, sem az utána eltelt fél évszázad alatt ilyesmi szóba sem jöhetett! Az orvosi eskü az orvos-beteg viszony ősi tradícióit őrzi, a köztudatban úgy él: az orvos és munkatársai minden körülmények között az emberi élet védelmére, a betegségek gyógyítására vállalkoztak, hivatást teljesítenek. Hogyan értelmezzük, tehát az egészségügyiek sztrájkját. noha tudjuk, mint állampolgároknak nekik is joguk van ehhez? A válaszért az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete ügyvezető titkárához, dr. Gácsi Máriához fordultunk, aki másfél évtizeden át maga is gyógyító orvosként dolgozott. - Kétségtelen, hogy a szakszervezet a jellegénél, funkciójánál és tapasztalatánál fogva tagozat olyan erőkből áll, akik képesek ezeket a programokat színvonalasan megvalósítani - olyan meghívott rendezők irányításával, akiknek testre szabottak ezek a feladatok. A közönség iga. zolta, hogy mindez így helyes: a tavalyi 265 előadást közel 100 ezren látták, ;egy felmérés szerint 60 százalékuk kifejezetten büszke a színházára. Mindhárom tagozat színes, változatos repertoárt épített ki az elmúlt időszakban - ez tudatos színházvezetői törekvés volt, s ennek köszönhető, hogy a romló mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm a leginkább ért a munkavállalók érdekképviseletéhez, így a sztrájkjog gyakorlásának praktikumához is. Ám a sztrájk nem a szakszervezetek, hanem a munkavállalók alkotmányos joga - fogalmazza meg a kérdéskör lényegét dr. Gácsi Mária. - Következésképpen a dolgozó kollektívák szervezhetnek a szakszervezettől függetlenül sztrájkot, ha a sztrájktörvényben megfogalmazott előírásoknak megfelelően teszik azt. A feltételek jól körülhatároltak. A törvény ugyanis kimondja, hogy a sztrájk életet, testi épséget nem fenyegethet. Rendelkezik arról, hogy tilos a sztrájk a mentésnél, az elsősegély-nyújtásnál, az intenzív osztályokon. Vagyis az egészségügyi sztrájkot nem úgy kéli elképzelni, hogy az utcán vérbefagyva hagyjuk a balesetet szenvedőt, vagy éppen bezárjuk a kórházat, kihúzzuk az infúziós tűt a betegből! Az egészségügynek, egy esetleges sztrájk idején, az úgynevezett minimális ellátást biztosítania kell. Ez voltaképpen évtizedek óta így van a háromnapos üngazdasági feltételek ellenére a színház sikeresen működik: az elkészült produkciókból, ezekből a konkrét szellemi és anyagi értékekből érdekes kínálat alakítható. Ma a szegedi színház az ország „leggazdagabb", mert a legnagyobb műsorral, széles skálájú repertoárral rendelkező színháza - mondta Kormos Tibor. A bevált alapelvek szerint állították össze az idei műsortervet; néggyel kevesebb bemutatót tartanak, mint tavaly, de így is feszített munkatempó vár a társulatra. Az operabemutatók közül A nepeken, hétvégeken, amikor ügyeleti rendben látják el a betegeket a gyógyintézetekben. • Az egészségügyiek, orvosok sztrájkja azonban a minimális ellátás következtében, csupán a betegnek okozhat kárt, neki jelenthet hátrányt. Holott ő vétlen abban, ami a sztrájk kiváltó oka! Joggal kérdezhető: valójában mire szolgál a sztrájk? - Az egészségügyiek sztrájkja - csakúgy, mint más közszolgálati dolgozóké - demonstratív jellegű és célzatú. A döntéshozóknak okozhat gondot és kárt, hiszen, ha az élethez szükséges közszolgálati ellátások és funkciók csorbulnak, az a kormányzati presztízst erősen érinti. Mi végzel hatalmát Galgóczy Juciit rendezi (akinek az eí' múlt szezon végén lejárt művészeti vezetői szerződését nem hosszabbították meg), Puccini Turandotját pedig Kovalik Balázs állítja színpadra. Terveznek egy operagálát. Felújítják az Anyegint, az Aidát, a Bohéméletet, a Pillangókisasszonyt. A gyerekeknek sikeresen átalakított tavalyi Figaro mintájára Donizetti Szerelmi bájitalát viszik színre, s már szeptember 29-én a Koldus és királyfit. A Kamaraszínházban Seregi Zoltán rendezi a Hyppolit, a lakájt, Gál Erzsébet a még nem nyúltunk a sztrájk eszközéhez, mert képesek voltunk más demonstratív eszközt alkalmazni. Erre szolgált az 1992 márciusában rendezett tüntetés, amelyre tízezreket sikerült az utcára kivinni. A szakszervezet arra törekszik, hogy a konfliktushelyzeteket kvalifikált tárgyalási módozatokkal oldja meg. Most, amikor intézmények sorsa válik kétségessé, bizonyos leépítések kerültek napirendre, megfontolandó: segít-e, ha sztrájkra szólítjuk fel a tagságot, a dolgozókat? Ez természetesen nem jelenti azt, hogy adott esetben mellőzni kellene a sztrájkot. Erről a tagság dönt. A sztrájk kemény fegyver, politikai éle is van, de kötelező a következményekkel is számolni. Nem gondolok durLorca-darabot, a Berjtarda Alba házát, Szőke István a Tartuffe-öt, míg Iglódi István szegedi Shakespeare-sorozatában A windsori víg nők következik. Két egyfelvonásost hárman állítanak a kisszínpadra: Stohl András, Gothár Péter és Bodolay Géza A kezdet vége és az Esti mese rendezői. Angyal Mária jegyzi a Bolha a fiilbe bemutatóját. Továbbjátsszák Király Leventével a Svejket, Zalán Tibor darabját, a Bevlz urat, .a zenések közül a Bál a Savoyban és A denevér című produkciókat. Eg\ balettbemutatót terveznek és a repertoárból láthatjuk az If, a Tavaszi áldozat, A porond, a Máz és a Koncert... című baletteket. Az erre az évadra Szegedre szerződött színművészek: Borbáth Ottília és Cziffra Krisztina; az új magántáncos: Michaela Natsuko Brzezinka, tánckari tagok: Merkei Mónika és Sasvári Diána. Az új énekkari tagok: Büky Beáta, Tóth Judit és Kerényi Vilmos. va megtorlásra, de arra igen, hogy emberek hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek egy esetleges sztrájk következtében. Jól meg kell fontolni mikor, miért nyúlunk ehhez az eszközhöz, amelynek az egészségügyben még nincsenek hagyományai. Nyugati tapasztalatok viszont vannak. Éppen most fejeződött be a spanyol egészségügyiek 50 napos sztrájkja. Hasonló, ha nem is ilyen huzamos ideig tartó sztrájkok Németországban, Olaszországban is voltak. A nyugat-európai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy lehetséges az egészségügyben is az érdekérvényesítésnek ez a markáns módja. (MTI Press) Dr. Takács Ilona Az MNB hétfőn egy százalékponttal csökkentette, 32,5 százalékról 31,5 százalékra a normál aktív repokamatot. Jelentősen, 7 százalékponttal mérséklődött a keretkiegészítő repokamat. Itt a mérték 42 százalékról 35 százalékra változott. Ugyanakkor a jegybank szigorította a korábbi limitrendszert, amely szabályozza, hogy a kereskedelmi bankok állampapír fedezetre milyen összegű hitelt kérhetnek a jegybanktól. Czirják Sándor szerint ez utóbbira azért volt szükség, mert meggyorsult a spekulációs tőkebeáramlás Magyarországra. A devizabeáramlás a bankrendszer likviditását növeli. Az infláció csökkenése következtében növekedett a magyarországi reálkamat-színvonal. így érdemes állampapírokba fektetni jelentősebb összegeket. A külföldi befektetők élnek is ezzel a módszerrel. Erre lehet következtetni abból, hogy jelentősen megnövekedtek a devizaeladások a hazai bankközi devizapiacon. A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan vevőpozícióban van, hetente 50-60 millió dollárt kénytelen megvásárolni a piacon. Mivel azonban várható, hogy a kamatszínvonal a következőkben csökkenni fog, A hét végén ismeretlen erős fiúk ledöntötték Békéscsabán a Körös-parti szoborsétányon Móricz Zsigmond mellszobrát. A kár az első becslések szerint meghaladja a százezer forintot, ugyanis zuhanás közben kettétört a bronzszobor kő talapzata, s megsérült a műalkotás is. A szobor alkotója, a békési megyeszékhelyen élő Varga Géza a közelmúltban hasonló rongálást élt át, A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy az év második felében tovább mérséklődik a fogyasztói, illetve a termelői áremelkedés üteme. Ezt figyelembe véve - az előre meghirdetett monetáris politikának megfelelően mérsékelte az MNB az állampapír visszavásárlási megállapodásoknál alkalmazott kamatot. Az intézkedés jelzés a kereskedelmi bankok számára, hogy a jegybank a következő hónapokban a kamatok csökkenésére számít. Mindezt Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke mondta el kedden. így elképzelhető, hogy a spekulációs befektetési kedv is mérséklődik. Jelenleg a kereskedelmi bankok a számottevő devizabeáramlás miatt kevésbé élnek azzal a lehetőséggel, hogy állampapír fedezete mellett hitelt kérjenek a jegybanktól. A monetáris folyamatok egyensúlyban tartása érdekében az MNB a repoállomány esetleges hirtelen növekedését el kívánja kerülni, és ezért vezetnek be szeptember l-jétől fékező limitrendszert. (MTI) ugyanis nemrégiben a szintén Csabán álló Kentaur-szobrát csonkították meg. Békéscsabán egy ideje egymást követik a vandál szoborrongálások: ismeretlen „műélvezők" Nagy Imre fejszobráról rendre lelopják a szemüveget, lefűrészelték a Kentaurszobor „nemiségét", s most a Móricz-szobor hever a Köröscsatorna fövenyén. • Az egészségügy öngyógyitésa Sztrájkolhat-e az orvos, a nővér? Ki mennyit kiüt oktatásra? Naposcsibék. Az élet nagy vállalkozása. (Fotó: Gyenes Kálmán) Fejlődési rendellenesség. Csirkék, melyek nehezen kerülnek eladósorba. (Fotó: Karnok Csaba) • Párhuzamos történet a boldogulásról Csirkék, kicsiben és nagyban Nyugdíjból megélni nem könnyű. Aki teheti, próbálkozik, hogy lendítsen egyet a sorsán. Az egyéni stratégiák változatos tárházában az állattartás is egy kézenfekvő lehetőségnek tűnik. Városi családi háznál a csirke az, melynek neveléséhez legkönnyebben megteremthetők a feltételek. A mellékelt grafikont sokan és sokféleképpen értelmezték már. Gyakran hallani. hogy a magyar állam túlköltekező az oktatással kapcsolatban, de azt is, hogy ez a százalékos arány elengedhetetlen a fejlődéshez. Tény: három skandináv jóléti állam után a világon Magyarország fordítja GDP-je százalékában a legtöbbet oktatási célokra. Többet, mint az Európai Unió országainak javarésze. sőt 1.1, illetve 2.8 százalékkal többet, mint az Egyesült Államok vagy Japán. Természetesen nem abszolút értékekekről van szó, és a magunk mögé utasított országokéhoz hasonlítani sem lehet a magyar GDP-t, mégis a negyedik hely a magyar oktatás igen magas kapacitását jelzi. Több országban más az oktatás finanszírozásának struktúrája, főleg Franciaországban és az Egyesült Államokban a képzés jelentős része van magánkézben, amely sokszor az elitet is jelenti. Ezek az iskolák ott egy külön megállapított normatív támogatásban részesülnek, de az költségek javarészét a tulajdonos s nem az állam viseli. P. I. • A vállalkozás világa azonban nem mentes a buktatóktól, s az első kudarc különösen fájó, s méltánytalannak tűnő. Magyar Ferenc béketelepi otthonába invitált, hogy megmutassa, elpanaszolja a vele megesett igazságtalanságot. Hatszáz naposcsibét vett, fele elhullott, a maradék tizedik hetes korában is belefér a 20 dekástól kilósig terjedő skálába. Holott a Redbro hibridnek ilyen korában meg kellene ütni a 2- 2,5 kilogrammot. Ezt a kisiklást húszezer forintja bánja a gazdának. - Régebben kocám is volt, s 1-2 malacot magunknak is meghizlaltunk. Mostanában csak csirkét tartunk, 50-60 darab mindig volt a háznál. Idén tavasszal vettem először 600, tojónak való csirkét. Előnevelt korukban eladtam belőlük annyit, hogy az árukon megvehessem a takarmányt. A maradék 70-80 maradhatott meg nekünk, úgymond nyugdíjpótlékként, a munkánk fejében. A húscsirkével is ugyanezt a módszert próbáltuk másolni, hogy legyen mit a fagyasztóba elspájzolnunk. A gyereknek is akartunk adni belőle, hisz mi csak Így tudunk segíteni a családjának. Hiába söpörtem, fertőtlenítettem, mégis beütött a baj. Csak a csirkékben lehetett a hiba. Igazságtalan, hogy ez a mi kárunk legyen. Munkanélküli-segélyből megélni nem könnyű. Berta Ferenc három éve veszítette el munkahelyét, s úgy gondolta, ideje a maga kezébe venni a sorsát. Klebeisbergtelepi portáján rendezte be kis keltető üzemét. Aki vörös tollazatú, rostos húsú Shaver Redbro hibridet kíván tartani, az messzi vidékről idejön érte. - A saját munkám mellett több százezer forintot költöttem a keltető berendezésére, és a szülőpár tartó férőhelyre. Most napos- és előnevelt csirkét és eredeti Shaver recept szerinti takarmányt árusítok. Heti 2,5 ezer, szezonban 4 ezer csirkét keltetek, s mindig elkelnek. Láthatja itt a naplómban a beírásokat, hogy rendszeresen visszatérő kuncsaftjaim vannak. Nemcsak Szegedről jönnek, hanem Ülléstől Ásotthalomig a környező községekből, de Orgoványról és Szentesről is. Három év alatt összesen egy reklamációm akadt. Pedig igen sok portára eljutottak ezek a házi, kapirgáló fajtára leginkább hasonlító csirkék, hisz leginkáb.b 50-60-asával, maszek portákra viszik. Házi fogyasztásra kiválóak, s a piacon sem kell velük szégyenkezni. Mindkét beszélgetőtársam házatáján rendet és tisztaságot tapasztaltam, készséges és beszédes, jóravaló embereknek ismertem meg őket. A kettejük kapcsolata azonban mégsem felhőtlen. Nem neház kitalálni az okot: Magyarék a Berta-féle csirkével faragtak be. A keltetős bemutatta a rendszeres állatorvosi ellenőrzést bizonyító papírjait, mely tételenként leszögezi: a kiszállításnak nincs állategészségügyi akadálya. Mint mondja, a továbbiakért ő már nem vállalhatja a felelősséget. Magyarék meg vannak győződve róla, hogy rajtuk kívülálló okból következett be a baj. A beteg és elhullott jószágokból többet megvizsgált a Békéscsabai Állategészségügyi Intézet. Szakavatott embert kértem nteg, hogy értelmezze a zárójelentés megállapításait. Mint legtöbb esetben, most sem állapítható meg pontosan, honnan indult a baj, s ki a felelős. Minden lehetséges. Tóth Szeles István Az oktatási kiadások aránya a GDP %-ában Finnorsia M Franciaország 5,5 ÍMMZSSHHE] Olaszország 5,1 usTSTssssmmem Spanyolország 4,5 Nemetorsz Japán 3,6