Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-23 / 197. szám

ŐID BANK Az OTP Bank PÉNZTÁRSZELVÉNY V. értékpapír havonta és sávosan is kamatozik 1- 3 hónap között 4- 6 hónap között 7- 9 hónap között 10-12 hónap között 22% 23% 25% 25,5% 12 hónap után a kamat a teljes időszakra 28% Amint elhagyta az ember a Szeged-Budapest főútvonalat és lekanyarodik a szatymazl elágazáson, szinte mindent elfele|t. A szántóföldek után takaros házak, lelket töltögető nyugalom fogad|a. Az elmúlt évek hangos bankbotrányai a vidéket elkerülték. Itt Is nehéz pénzt keresni, s a vidéki emberek éppen úgy szeretnék biztonságban tudni azt, amijük van. Mészáros )ánossal, az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet elnökével az autóban mi másról is beszélhetnénk, mint a pénzről. Egy bankárnak ez természetes, egy civilnek viszont bizsergető téma. Arról elmélkedünk éppen, hogy nemcsak a nagy botrányok, de a sokmilliárdos bankkonszolidáció Is elkerülte a vidéki pénzintézeteket. f ~~ ^ Tolókocsi A

mennyiben valamit is ad magára a mai idők amerikai filmje, tolókocsiban jön eló' benne a főhős. Drámább a dráma, ha kerekeken gurul. Drámák törvénye, hogy szerelem is szövődjön a tolókocsiban. Kényelmetlen ugyan, de megtörténik a mennyekbe fölmagasztaló baj így is. Filmdivat lett a tolókocsi, legalább annyira, mint a nászágy. Tanulsága több, mint amit látunk. És más következtetésekre is visz. Ki se kell mennie valakinek az utcára, hogy láthassa, mennyi a szerencsétlen emberünk. jöttek a száguldó autók, következtek a tolókocsik. Városunk ebben is fölzárkózott már a világszínvonalhoz. Elmentem a napokban az orvosi segédeszközöket gyártó cég új épülete előtt. Zseniális újítást láttam. Világtalálmányt. Legalább akkorát, mint rövidebb lábra a vastagtalpú cipő, vagy féllábú embernek a mankó. Vagy maga a kerekes szék. Hogy föl tudjanak kapaszkodni az útról a járdára a szerencsétlenül járt emberek, aszfalttömést öntöttek a járdaszegély kövei mellé, és gondos kezekre vallóan el is simították. Nem szeretnék bajt hozni rájuk a KRESZ éber őreitől, bízom benne, hatósági engedéllyel tették. Mert ami értelmes, arra mindig külön engedély kell. Remélem, nem katonailag írták meg folyamodványukat, hogy kérek engedélyt tolókocsisnak lenni. Többször elsóhajtottam már, mennyire egyszerű megoldás lenne, ha minden kereszteződésben lejtőt vágnánk. Babakocsik lakója se kapna agyrázkódást minden átkelés alkalmával, és a tolókocsis is közlekedhetne nyugodtan. Kőkemény a szándék: nem! Illetve van igen is néha, de arra külön tervek kellenek. A bicikliutak kereszteződéseibe már beleillik az új eszme, hiszen divat lett végre - megkésve ez is, mint a legtöbb jó -, hogy bicikliúton járjon a kerékpár Normális ember ki is hagyja a forgalmas „lúkorzót", megy inkább a számára rendelt úton. De ahol nincsen ilyen, ott legföljebb ugrat egyet. Ha azonban valakinek két kerékkel több van. csak billegjen tovább! Sajnos, semmi újat nem tudok mondani, csak azt a bizonyos leöntést magasztalnám hangos szóval. És arra hívnám föl csöndesen a figyelmet, ha netán tolókocsis filmet lát valaki a tévében, és hatásköre van rá, gondoljon arra, pofönegyszerüen lehetne segíteni az itthoniakon. Azokon, akik futkosnának kedvük szerint, ugrabugrálnának is biztosan, de szomorú sorsuk erre kárhoztatta őket. E

lég a maguk baja, ha gyógyítani nem tudjuk őket, legalább ne nehezítsük sorsukat. És az is jó lenne, ha az új nemzedék se buktatós, fejreesó's átjárókban magamagán tanulná meg a szabadesés törvényeit. Kemény lecke neki ez még nagyon. Lehetne még normális nemzedék belőlük. ^ \WAT"""* >—i JJ • Adók és Jövedelmek (3.) Befektetések - jegyekben A tavalyi személyi jőve- szám 57 ezer forint, az ordelemadónk bevallását már szágos átlag 68 ezer volt. jószerivel el is felejtettük. . Az adót csökkentő kedGondolataink ma inkább vezmények közül a legjelenazon járnak, milyen változá- tősebb tétel az alkalmazotti sokat hozott 1995, s miként kedvezmény. Csongrád mealkalmazkodjunk az új hely- gyében az alkalmazottak a zethez. Az Apeh munkatár- lehetséges 2 ezer 400 forintsai azonban csak nemrégi- ból átlagosan 2 ezer forintot ben összesítették az 1994-es vettek igénybe fejenként, szja-bevallásokat, s vontak Stagnál a lakéscélú megtakale belőlük következtetéseket. rttás, az átlagos kedvezmény Sorozatunk az Apeh adatai összege mindkét évben 4 alapján készült. ezer forint lehetett volt, azaz Az összjövedelmet csok- egyharmada a törvény szekentő tételek közül Csöng- rjnt maximálisan igénybe rád megyében is a befekteté- veheu5 ! 2 ezer forintnak, sek összege nőtt a leginkább Az adócsökkentő tételek 1994-ben, am. köszönhető |evonása után a megyében a az államkötvények eladasa- progresszív adó ÖSszege 10 nak - hitelre, opctos ügylet milliárd 2]4 forint (1993. keretében. Az adatok tehát ban g mimárd „6 mjlljó) takarnak ^betek'tetésdfliz Cs»nSrád ™^ben különVnm a f,!!6. . ben 60,4 milliárd forintos jöir 1ír,- "? védelmet vallottak be az itt 1 milliárd 863 milliom emel- ^ ^ a(jőzók Az ^ ^ " Többen vettek igénybe ?°s mértékééiig több mint önálló szellemi tevékenység- ^százalék, szemben az gel kapcsolatos adóalap- S^Z sz^Tékkal"8" csökkentő kedvezményt, át- 1994~es 21 szazalekkal lagosan 60 ezer forint érték- (Vége.) ben. 1993-ban ugyanez a F. K. A DM KFT. HETI GAZDASÁGI MELLÉKLETE • Vidéki bankok a homokon A pénz álmában csönget egy picit Takarékszövetkezetek, ha összehajolnak Szatymaz. Ki fizeti be a villanyszámlát? Zsana. Ahol a postás legalább egyszer csenget A takarékszövetkezetek nagy része csendben tette a dolgát az elmúlt években. Falun rendkívül nehéz megnyerni az emberek bizalmát. Itt nem a csillogó-villogó műmárványtól, vagy az elegáns rézkilincstől bíznak egy bankban. - Egyszer az egyik idős néni elfelejtette befizetni a kölcsöne részletét. Udvariasan felszólítottuk, másnap sírva jött, micsoda szégyen, hogy a postás is látja, neki dolga akadt a bankkal - meséli, kísérőm. Azután hozzáteszi, szegedi fiókjukban már egészen más a helyzet. Senki ne gondolja azért, hogy falun odafigyelés nélkül lehet osztogatni a pént. Megfontolt, kemény hitelpolitikát folytatnak a takarékszövetkezetek is. Itt azonnal híre megy mindennek. Ha valaki lépre csalná az egyik pénzintézetet, óvatosabb lenne az egész falu. - Csongrád megyében 14 takarékszövetkezet működik, mindössze csak négyet kellett konszolidálni közülük - fogad Szaty mázon az elnöknő. Csűri Pélerné. Másfél évvel ezelőtt 386 milliárd forinttal konszolidálták, állították talpra a hazai bankvilágot. A számunkra felfoghatatlanul magas összegből mindössze 1,2 milliárdos injekcióra szorultak a „falusi bankok" Csongrád megyében - azt is két nagyobb takarékszövetkezet talpra állítására fordították. - Azok kerültek nehéz helyzetbe, akik bizonytalan vállalkozói hitelekkel exponálták magukat - mondja Mészáros János. - A többség mindig is óvatos duhaj volt. A bizalomvesztés lenne a takarékszövetkezetek halála. Van mire vigyáznunk. Az elmúlt öt évben persze változott a falusi élet is. Üllésen, Szatymazon, vagy éppen Mórahalmon úgy vándorol ki vagy be a pénz a takarékba, ahogyan a mezőgazvetkeznek. Impozánsak,' de egy kívülállónak alig mondanak valamit: tőkemegfelelési mutató, hitel és betétállomány, nyereség. Annyit azért ért az ember belőle, hogy többszöröse a saját tőkéje mindhárom banknak az államilag előírtál. És ez a mai világban nem akármi. Azt azért igyekszem megjegyezni, hogy a megyében működő „falusi bankok" betétállományának, amely közel 9 és fél milliárd forint, 22 százalékát a három homoki takarékszövetkezet trezoijában tartják. Persze csak jelképesen. Hiszen a pénznek itt is dolgoznia kell: míg szendereg, álmában csengethet egy picit. A három bankvezetővel a takarékszövetkezetek jövőjéről is beszélgettünk. Az ország 254 vidéki pénzintézete már hatalmas erőnek számít a pénzvilágban. - A jövő a helyi összefogásé. A kisebb térségekben a bankok együtt többre mennek, ezért is kezdtük el időben a barátkozást - mondja az üllési elnök. Kiderül, közösen több kedvező hitelt lehetne vidékre csalogatni. A mezőgazdaság, vagy az élelmiszeripar megsegítésében is bőven akad még feladatuk a vidék bankjainak. Az országos zsiró-hálózat mellett a gazdasági integráció legalább annyira fontos. - A takarékszövetkezetek szerény bankok. Mi nem kezdünk hatalmas reklámkampányba. Nem bűvészkedhetünk a kamatlábakkal, hiszen itt élünk, tőlünk holnap is megkérdezik, miért ennyit fialt a pénz, ha többet ígértünk valamilyen elegáns reklámszlogenben - mondja Mészáros János, majd hozzáteszi: - Nekünk a személyes hitelünk a legnagyobb tőkénk. Ezért vigyázunk mások pénzére is annyira. Rafai Gábor Üllés. Legtöbben biciklivel hozzák vagy viszik a pénzt. (Fotó: Kamok Csaba) dasági termelés ázsiója alakul. Márpedig ez az elmúlt években nem éppen szerencsésen fordult a piacgazdasággal együtt. - A betétállományunk mégis szépen gyarapodik mondják Szatymazon. - Az első fél évben 2 százalékkal több pénzt hoztak be, mint annak előtte. Soós Sándor, a Mórahalom és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke azzal kezdi, nagy előny, hogy a takarékszövetkezetek harmincöt éves múlttal bírnak a bankvilágban. - Mi már százforintos betéttel is foglalkozunk. Míg egy városi nagy pénzintézet sokkal nagyobb tételekhez szokott, nekünk a kicsiből kell megélni. Az a legnagyobb gond, ha a takarékszövetkezetek közül valamelyik felelőtlenül magas összeget ad hitelbe, és a vállalkozó végül nem tud fizetni. Elterjed a híre, s mi nem győzzük bizonygatni: hozzánk nyugodtan hozhatják a pénzt. Tanulságos egy szatymazi vállalkozó esete is, akinek történetét a sajtó is felkapta nemrégiben. Nyolcvanhárom milliót kölcsönzött neki takarékszövetkezet - tegyük hozzá mindjárt, nem a szatymazi. - Nem győzzük bizonygatni a betéteseinknek, hogy nem nekünk tartozik a faluban lakó vállalkozó. Mi maximum 4 millió forintig adunk vállalkozói hitelt. A három homokvidéki takarékszövetkezet vezetői az elmúlt években amolyan „maszek zsiró-rendszert" alakítottak ki. Informálják egymást, ha bizonytalan ügyfél tűnik fel a színen. - Nagy erő rejlik abban, ha a takarékszövetkezetek összefognak - mondja Mészáros úr. - Mi hárman jól összehajoltunk az elmúlt években. Többek között ennek is köszönhetjük, hogy stabilan állunk a lábunkon. Ezután persze számok kö-