Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-23 / 197. szám

SZERDA, 1995. AUG. 23. A VÁROS 5 úpusztaszer aranytojása / smerőssel beszélgetek Budapestről: idegenből ha­zalátogató rokont kellene fogadni Szegeden, van már harmincöt-negyven éve, hogy nem járt erre, egy­szóval mutassam meg, amit meg kell mutatni. Ópusz­taszer - mondom önkéntelenül - kész a Feszty, ha az embernek türelme van kivárni a sorát, eltölthet egy órát a körkép előtt. A válasz: - Elvinnéd abba a dis­neyland-be? Így vagyunk. Amikor a közelünkben is kezdene ki­alakulni valami valóban hírneves turisztikai célpont, meg kell jelennie egy-két felkapott újságcikknek is, melyek inkább a Central Park-ba küldenék az embert, mint Ópusztaszerre. Ki mint él, úgy ítél - mondaná erre bölcs kollégám. Hát igen. A Disneyland-del való kritikus példálózás fölös mértékben is alattomos. Azt sugallja, hogy a vélemény osztói különb Ópusztaszert akarnának. Persze nem ez a lényeg. Viszont a nemzeti emlék­park közelében fekvő Szegednek nagyon bosszantó, ami történik, hiszen a Feszty-körkép annak rendje és módja szerint bekerül majd a német, osztrák, skandi­náv, stb. utazási irodák prospektusaiba s a külföldi turisták számára városunk a legjobb kiindulópont le­het. Bosszantó azért is, mert a világ egyetlen nemzeti emlékhelyének sem csinálnak ellenpropagandát ­belföldön. A franciák - bocsánat: a normandok ­például romantikusabb körítést adnak az emlékhelye­iknek, mint amit a magyar disney-sek el tudnának képzelni, mégis valamennyit úgy kezelik, mint az aranytojást tojó tyúkot. A Hódító Vilmos felesége, Matild kiályné által készíttetett 70 méter hosszú Ba­yeux-i faliszőnyeg a normannok Britannia-foglalását, a Hastings-i csatát ábrázolja: napi ezrek látogatják, akárcsak a Hódító székhelyét Caen-ban, vagy a nor­mann királyok várát a Saint-Michel hegyen. A közeli megyék legkisebb települései is tudják: az emlékhe­lyek lekicsinylése komoly pénzeket venne ki a zsebük­ből, így hát nem engedhetik meg azt a luxust, hogy normand pökhendiségről, bazári szellemről cikkezze­nek. Ópusztaszer néhány hét alatt - még így próba­üzemben is - az egyik leglátogatottabb emlékhely lett Magyarországon. Vigyázni kellene, hogy az is marad­jon. Panek lózsef • fia nyolcvan évet visszaszámolunk, akkor 1915 az a dátum, amikor megszerveződött a védő­női hálózat Magyaror­szágon. A kezdeteknél milyen célok motiválták a szolgálat kialakítását? - Budapest akkori főpol­gármesterének. Madzsar Jó­zsefnek az ötletéből született - Stefánia főhercegnő fő­védnöksége mellett - a Ste­fánia Szövetség, amely az első világháború időszaká­ban jelentkező betegségek legküzdésére, de elsősorban az anya- és gyermekvé­delemre volt hivatott. Tíz évvel később. 1925-ben, a Stefánia Szövetség mellett létrejött - az Országos Köz­egészségügyi Intézet része­ként - a Zöldkeresztes Vé­dőnői Szolgálat, a Rockefel­ler Alapítvány támogatásá­val. Az alapítvány választá­sa azért esett Magyarország­ra, mert az idő tájt nem volt nálunk szervezett egészség­ügyi ellátás. A magyar fal­vak kínálták azt a terepet, ahol megvalósítható, kiala­kítható volt egy szervezett szolgálat. A magyar falu egészségügyéért alakult meg a zöldkeresztes szolgálat, amelynek feladatai közé tar­tozott az anya-gyermekvé­delem, az iskola-egészség­ügy, a népbetegségek elleni küzdelem, és a betegek ott­honi ápolásának megszerve­zése. Később, 1940-ben a Falun többre becsülik a védőnőt Két évfordulót ünnepelnek augusztus 23-án és 24-én Szegeden a III. Országos Védőnői Napok keretében: a magyarországi védőnőképzés 80. és a szegedi főiskolai védőnőképzés 20. évfordulóját. A dupla jubileum kínált alkalmat arra, hogy végigtekintsünk a hazai védőnői szolgálat és oktatás múltján, jelenén. Kérdéseinkre dr. Szél Éva főiskolai tanár, a SZOTE Egészségügyi Főis­kolai karának főigazgatója válaszolt. két szervezet - a Stefánia és Zöldkereszt - egyesült. • Az idők során mennyi­ben változtak a védőnői hálózat feladatai? - A központban mindig az anya-gyermekvédelem állt. A '40-es évek végén a szakgondozói hálózat meg­születésekor a tbc-s és a ne­mibetegek gondozása kike­rült a védőnői hálózat hatás­köréből. Az ötvenes évek elején a családpolitikai in­tézkedések okán sok olyan feladat hárult rá, amely a dolgozó terhes nők és anyák gondozására vonatkozott. A hatvanas évek elején, amikor megszerveződött a gyermek­orvosi hálózat, a védőnőket a körzeti gyermekorvosok mellé rendelték, s a csecse­mő- és terhesgondozás fel­adatait hagyták meg. A leg­utóbbi időkben - az egész­ségügy átalakulása kapcsán - a védőnőnek a családgon­dozást kell felvállalnia. Ma sokkal önállóbban végezheti KÖZÉLETI NAPLÓ Szaktanári továbbképzés Újszerű gondolatokkal, ugyanakkor nagyon fontos kérdésekkei foglalkoznak ezen a héten a Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában. Szállít­mányozói szaktanárok részé­re tartanak továbbképzést, melyet - a Munkaügyi Mi­nisztérium hirdetett meg és a Világbank támogat - az Em­beri Erőforrás Fejlesztése nevű ifjúsági projekt közle­kedési szakmacsoportja szervezett. A tanári ismeret­bővítés tematikájában szere­pelnek az árukezelési, illetve fuvarozási technológiák leg­újabb elméletei, vám- és pénzügyi tudnivalók és vál­lalkozási témájú előadások. Természetesen az elméleti vonatkozású törzsanyagot konzultációkkal és gyakorla­ti foglalkozásokkal igyekez­nek pontosítani. A tovább­képzés programjában a mai nap különösen fontos, hiszen László József, a Skandináv Légitársaság magyarországi igazgatója a vállalati kultú­ráról és a skandináv vezetési filozófiáról beszél. A. L. MA MÉSZÁROS ATTILA, a 25-ös választókerület (Tápé) képviselője fogadóórát tart 13-17 óráig a tápéi ügyfél­szolgálaton (Honfoglalás ut­ca). DR. BÁLINT JÁNOS, a Szocialista Párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szege­den, a Szilágyi utca 2. II. em. 204-es szobában. GILA FERENC tanács­nok, a 24-es választókerület képviselője (Baktó, Petőfite­lep) 17 órától a Balaton Utcai Általános Iskolában lakossá­gi fórumot tart. A téma: a baktói busz menetrendje. Meghívott vendég: a Tisza Volán képviselője. HOLNAP JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Me­gyei Képviselete (Szeged, Eszperantó utca 3-5., I. em. 5.) 14-16 óráig. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást a munkavállalók, munkanélkü­liek, pályakezdők és nyugdí­jasok részére. DR. TICHY-RÁCS CSA­BA, a 14-es választókerület képviselője lakossági fóru­mot tart 17 órától a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 2. Számú Gyakorló Általános Iskolájában (Szentháromság u. 76.). A téma: magyarázom a „Bokros-csomagot". Ven­dége: dr. Géczi József or­szággyűlési képviselő. LAKOSSAGI FÓRU­MOT tart a Szeged Megyei Jogú Város főépítésze, Nó­vák István, 17 órától a Káro­lyi Mihály Kollégiumban (Kossuth L. sgt. 72/B) a Dé­gáz Rt. központi telephely és környéke részletes rendezési terve, valamint a Vásárhelyi Pál úton létesítendő AGIP üzemanyagöltő állomás ügyében. • Rövid zöld. M. P. szerint átprogramozták a Rózsa u. és a József Attila sgt. sarkán lévő közlekedési lámpákat. A Rózsa utca felől jövő au­tósok számára csupán 4-5 másodpercig jelez zöldet a lámpa, (gy gyakori a torló­dás. Ugyancsak M. P. (321­211) panaszolja, hogy a Makkoserdő sor 24. sz. tár­sasház tárolójából eltűnt az ezüst szfnű, Schneider típusú háromsebességes régi kerék­párja, amely kedves emlék számára, ezért különösen ra­gaszkodott hozzá. Aki visszajuttatná neki, annak a valós értékénél magasabb ju­talmat adna. • Égig érő gaz. M. J. sze­rint a Fecske és a Csaba utca sarkán - régen a VGV terü­lete volt - égig érő gaz van. Olyan hatalmas, hogy az au­tósokat zavarja a kilátásban, ráadásul sokféle, allergiát is okozó növény zavartalanul fejlődhet ott. Ugyanebben az ügyben telefonált B. J. (447­325) is, aki szerint amikor felavatták a geotermikus erő­művet, megígérték a kör­nyékbelieknek, hogy rendbe teszik a területet, és helyreál­lítják a régi játszóteret. • Köszönetek. Borbély László (477-050) szerint kö­szönét jár Bíró Gyulának, a szeptember közepén meg­MVIESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal, Hollósi Zsolttal oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között várjuk hívásaikat. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. nyíló Francia utcai űj fogadó tulajdonosának, aki - a város vezetői helyett is - a pórul járt Czakó Irén segítségére sietett, és a másodfokú ítéle­tének jogerőssé válásáig in­gyen biztosított számára egy szobát. Vígh Istvánné köszö­ni az önkormányzati polgár­őröknek, hogy nagyon ked­vesen a segítségére siettek, amikor augusztus 20-án a tű­zijáték alatt elsodródott a tö­megben a kislánya. Nemcsak hogy megtalálták, hanem még haza is vitték a meg­szeppent családot. • Nyugalom. G. J. szerint bosszantó, hogy a szegedi polgár nem tud nyugodtan sétálni, levegőzni már a Ti­sza-parti sétányon sem. Mo­torkerékpárosok, biciklisek száguldoznak, ráadásul a ku­tyákat is oda viszik futtatni. É Kővágó Endre panaszai. Olvasónk (471-589) több észrevétellel fordult hoz­zánk: 1. A makkosházi gyógyszertár parkolójából elsőbbségadás nélkül szágul­danak ki az autósok az Ortu­tay utcára. Óriási a baleset­veszély, ki kellene tenni egy elsőbbségadás kötelező táb­lát. 2. A makkosházi ABC előtt teljesen logikátlanul a kerékpárúton közlekedő bi­cikliseknek van elsőbbsége, ami rendkívül hátrányos a trolik és az autósok számára, hiszen a nagy forgalom miatt amúgy is nehezen tudnak be­kanyarodni. 3. A Csongrádi sugárúton már régen ki kel­lett volna alakítani egy ke­rékpárutat. Sokan közleked­nek ott, a magas padkák mi­att nagy a balesetveszély. • Kutya. Hétfőn délután a Debreceni utca sarkán egy gondozott, angol cocker spá­niel kant találtak. A gazdija jelentkezését a 315-472-es telefonszámon várják. • Talált tárgyak. Tegnap délelőtt a Stefánián találtak egy több kulcsból álló kulcs­csomót és egy Jashica-típusú fényképezőgépre való tokot. Mindkettő átvehető a Sajtó­ház portáján. • Ideiglenes kiutalás. L. Zs. (Damjanich u. 11.) egy ideiglenesen kiutalt 11 négy­zetméteres önkormányzati lakásban lakik. Már négy éve teljes bizonytalanságban él, nem tudja, hogyan fog dönte­ni az ilyen kiutalásokról az önkormányzat. Amikor ér­deklődik a városházán, min­dig azt a választ kapja, hogy fél éven belül megszületik a döntés. Mint az önkormány­zat illetékesétől megtudtuk, az 1994. évi új lakástörvény megszüntette az ideiglenes kiutalást. A Vagyonkezelői Iroda még ebben az évben a közgyűlés elé terjeszti az ez­zel kapcsolatos határozati ja­vaslatát, tehát rövidesen vég­leges döntés várható. munkáját, mint korábban. Szerencsés ez az önállóság, mert értelmesebbé, kreatí­vabbá teszi a védőnő mun­káját. • A nyolcvanéves védő­nőképzés mellett az idei esztendő másik évfordu­lója a szegedi főiskolai védőnőképzés elindításá­nak 20. születésnapja. A régi, patinás újszegedi épület, ahol ma is talál­ható a védőnőképző főis­kola, eredetileg nem erre a célra épült. - Az épületet bácskai, bá­náti földbirtokosok Szege­den tanuló gyermekeik szá­mára kollégiumnak építtet­ték. így szolgált 1910-től 1912-ig, majd később más célokra hasznosították, s csak 1938-ban kezdődött itt a védőnőképzés. Jóval ké­sőbb, 1975-ben indult a főis­kolai szintű képzés, a buda­pesti orvosegyetem főiskolai karának kihelyzett tagozata­ként. Tíz év elteltével. 1989­• Azt mindig is tudtuk, hogy szépek a szegedi „bo­szorkányok", de hogy ennyi­re! A hétvégi magyar szép­ségkirálynő választáson ta­roltak lányaink, hiszen a há­rom dobogós hely közül ket­tőt is megnyertek. Igaz, Gal­lai Katalin, a 21 éves máso­dik helyezett, aki a híreszte­lésekkel ellentétben nem medikus, hanem szeptem­bertől negyedéves gyógysze­rész hallgató a SZOTE-n, és az év nagyrészét városunk­ban tölti, csak félig szegedi. Mi azonban egészen büsz­kék vagyunk rá. Katival gyulai otthonában beszélget­tünk. Smink nélkül, egyszerű farmer-póló szerelésben fo­gad a kapuban. Nem akar többnek, szebbnek látszani, mint amilyen. Egyszerűen szép. • Hogyan szántad rá magad, hogy elindulj a szépségkirálynő választá­son? - Tini koromban a többi­ekhez képest hirtelen nagyon megnyúltam, és hozzá irtó vékony voltam, amiért min­denki cikizett. Elhatároztam, hogy azért is erényt csinálok az adottságaimból. Nekem nem volt tehetségem más­hoz, nem tudtam se festeni, se énekelni. Mindenki kitalál magának valami érdekessé­get. Én fotómodell szerettem volna lenni, ezért 1991-ben indultam „Az év arca" ver­senyen. Azóta ügynökségek­nél dolgoztam. Mára már nem vagyok az a „csontkol­lekció", és lassan kifutok az időből, mivel 22 év a neve­zési korhatár, úgy gondol­tam, most vagy soha. • Mit vártál a verseny­től? - Nem is tudom. Gondol­tam, hogy a döntőig biztos eljutok. De nem ez volt a lé­nyeg, egyszerűen szeretem csinálni. Mindenképp meg­érte, ezt nem csak azért mondom, mert második let­tem. Végig nagyon jól érez­tem magam, összebarátkoz­tunk a lányokkal, különösen Judittal, a másik szegedi lánnyal, akivel végig szur­koltunk egymásnak. Annyira jól jött ki, hogy mindketten dobogósok lettünk. • Miből állt a verseny, a zsűri mit pontozott? - Fürdőruhában és es­télyiben pontoztak bennün­ket, amit ránk osztottak, nem volt beleszólásunk, választá­si lehetőségünk. Mivel min­denki a saját ízlése szerint ben került az intézmény a SZOTE-hoz, ami régi törek­vésünk valóra válása volt. Főiskolánkon az oktatók je­lentős része a SZOTE taná­ra, a hallgatók gyakorlatai az egyetem klinikáin zajlanak, így hát számunkra a legideá­lisabb, hogy a szegedi or­vosegyetemhez tartozunk. A SZOTE-hoz történt kapcso­lódásunk idejével egy idő­ben indítottuk a gyógytor­nászképző és a szociális­munkás-képző szakot, az utóbbit a JATE-val közösen. • A szakok választéká­nak bővülésével a hallga­tók létszáma mennyivel gyarapodott az elmúlt két évtizedben? - Én 1970 óta dolgozom a védőnőképzőben, akkor 300 hallgatónk volt, ma kö­zel ezer a hallgatói létszám. A szociális munkás szak be­indulásakor az épület kicsi­nek bizonyult, s ekkor meg­kaptuk a Balfasoron, az egy­kori pártoktatási székház egyharmadát, az idén pedig három új tantermet alakítot­tunk ki. • Nemcsak nappali, ha­nem levelező szakon is tanulhatnak a hallgatók. - A védőnőképző levele­ző szakán azok. akik koráb­ban nem szereztek főiskolai diplomát. Az ő képzésük 1996-ban befejeződik, mert addigra „fut ki" az a védőnői gárda, amelyik nélkülözte ezt a diplomát. A szociális munkások levelező tagozatát a szociális szférában dolgo­zók számára indítottuk. A védőnőknek szervezett posztgraduális képzésünk a családgondozásra készíti fel azokat, akik már főiskolai diplomával rendelkeznek. Terveink között szerepel a szaktanárképzés beindítása, ami azt jelenti, hogy ápoló-, védőnő- illetve gyógytor­nász szakos tanárokat képe­zünk. • A társadalmi megbe­csülés szempontjából je­lent-e többet az, hogy a védőnők ma már főisko­lai diplomával kerülnek ki az intézményből? - Inkább a falu-város kü­lönbsége jelenti a társadalmi presztízs eltérését. Falun mindig is nagyobb megbe­csültségnek, szeretetnek, tiszteletnek örvendett a vé­dőnő, mint a városban dol­gozó kolléganője. A kicsi te­lepüléseken a védőnőt leg­alább annyira tartják, mint a falusi tanítót, míg a város­ban igencsak meg kell küz­denie a megbecsülésért, füg­getlenül attól, hogy diplo­más vagy sem. Az anyagi el­ismerésről azért nem beszé­lek, mert az egészségügy minden területén közel egy­forma a helyzet, amit min­denki jól ismer. Kalocsai Katalin • „Egyszerűen szeretem csinálni" A patika szépe döntött, így elég nagy volt a szórás. Nekem például ilyen pontjaim voltak: 10, 9, 10, 5... Ehhez jött a 40 pontos IQ-teszt eredménye. Olyan általános műveltségi kérdé­sekre kellett válaszolni, mint: hol kutatnak az inkák kincse után, ki írta az Aidát, vagy mi az az Internet? A teszttel 32 pontot sikerült gyűjtenem. • A szépség adottság, vagy sokat kell tenned ér­te? - Sokan úgy gondolják, hogy az ember így születik, csak adottság kérdése. Az alapokat valóban lehet örö­kölni, de nagyon sokat kell érte tenni, hogy a legtöbbet kihozza magából az ember. Szinte mindennap járok kon­diterembe, rendszeresen sportolok, különben már nem is tudom hány kiló len­nék. Keveset eszem, sok zöldséget és gyümölcsöt, húsból csak a csirkét. • Gondolom a fiúk már nem cikiznek. Sokan pró­bálkoznak? - Öt éve van egy barátom. úgyhogy próbálkozhatnak, nem foglalkozom velük. • A gyógyszerész szak nem számít a leg­könnyebbek közé. Az egyetem mellett, jut időd dolgozni, a második hellyel járó kötelezettsé­geknek eleget tenni? - Ezt a szakmát nagyon szeretem, nagyon a szívem­hez nőtt, mivel anyukám is gyógyszerész. Ebben nőttem fel, kiskorom óta a patikában együtt ügyelünk. Az egyetem annyira fontos számomra, hogy szinte nem tudok létez­ni nélküle, ugyanakkor ebből a második helyből is szeret­nék minél többet profitálni. Még nem tudom, hogy bírom a kettőt összeegyeztetni. Beszélgetés közben képe­ket, újságcikkeket, címlapo­fotókat mutat. Mind más és más, mégis felismerhető raj­tuk Kati kedves, egyéni mo­solya. Irigykedő, kritikus női szemmel nézve is méltó a második legszebb lány meg­tisztelő címre. Bodó Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents