Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-11 / 187. szám

4 HIRDETÉS DELMAGYARORSZAG PÉNTEK, 1995. AUG. 11. MEGJÖTTÜNK Evek óta érzékeny az ember füle a déli szomszédban zajló eseményekre. És amikor azt hallja, hogy a magyar-jugoszláv határon műszaki aka­dályt telepítenek, akkor rosszra gondol. Pedig az akadályokat kizárólag az autócsempészeknek, avagy az autókkal csempészőknek állították. A bácsbokodi határőrizeti kirendeltség rendészeti veze­tő-helyettesével, Nagy Lász­ló őrnaggyal beszélgettünk tegnap délelőtt. - A lopott német autók­nak, a Merciknek, az Audik­nak és a BMW-knek igen nagy a keletjük a piacon ­magyarázta. - Hozzánk 24,5 kilométeres szakasz őrzése tartozik, itt is próbálkoztak már néhányan az átjutással. Kettőnek sikerült is, mert a terepjáróval nehéz befogni egy sportos autót. De a leg­emlékezetesebb eset két hó­napja történt. • Akkor volt a lövöldö­zés? - Igen. Késő éjszaka Mer­cedesszel próbált átjutni az egyik földúton az autócsem­pész. Amikor a hivatásos kolléga megpróbálta megál­lítani, akkor menekülésre fogta a dolgot, de fenn akadt egy kátyúban. Ezután rálőtt az őrmesterre, aki szintén használta fegyverét. Egyikük sem sérült meg, a férfi a Pes­ten ellopott kocsit hátra­hagyva elmenekült. Bizonyára ez az eset is közre játszott abban, hogy június óta a hivatásos határ­őrök sorállományú társakat kaptak, valamennyien golyó­álló mellényt viselnek szol­gálat közben és a pisztolyt komolyabbra, géppisztolyra váltották. A járőrök bizton­sága így megnövekedett. • Mik azok a műszaki m Megkettőzött járőrözés, szöges autőakasztó Műszaki csapda a jugoszláv hataron Kizárólag csempészeknek Az árkot nem nagy művészet átugrani, de ha a határőr figyel, akkor bonyolultabb a művelet akadályok, amelyekkel számolniuk kell az átsur­ranással kísérletezők­nek? - A határ mentén lévő te­lepülések polgármesteri hi­vatalaival sikerült megálla­podnunk, ennek értelmében rendszeresen kimélyítik a határon húzódó árkot - vála­szolta az őrnagy. - Emellett állandó gépkocsiakadályokat telepítettünk, és léteznek a szöges gépkocsiakasztók. Utóbbiakból magunk is bar­kácsoltunk néhányat. Azóta, bizton állíthatom, egyetlen autó nem ment át. Igaz, egy helyi kerékpáros véletlenül beletekert a szögesbe. Meg­vettük neki a gumit... Az utóbbi esztendőkben megváltozott az autócsem­pészetben résztvevők köre, és a vadászterület is módo­sult. Hogyan? Erről kérdez­tük Markella László alezre­dest, a halasi határőrőr igaz­gatóság felderítő osztályá­nak csoportvezetőjét. - Az elmúlt két évben 300 kocsit fogtunk meg, ezek értéke 800 millió fo­rintra tehető - magyarázta. ­Míg '93-ban - ekkor 150 au­tó akadt fenn a rostán - a lo­pott járművek 90-95 százalé­ka nyugati országból szár­mazott és csak a többi Ma­gyarországról, addig '95-ben az arány már fele-fele lett. A bűnözők köre is megválto­zott, mert két esztendeje a csehek és a szlovákok voltak a partnerei a szerbeknek, ad­digra ma már honfitársaink jeleskednek a kocsik ellopá­sában, szállításában. A főnö­kök azonban most is a szerb bűnözők. Profivá vált a csempészet. A hamis okmá­nyokkal már nehezen boldo­gulnak - igyekszik a határ­őrség mindig lépést tartani a legújabb módszerekkel -, ezért tavasztól a zöldhatárra tevődött át a csepészet irá­nya. • A profizmussal együtt jár a bűnözés keménye­dése is? Gondolok itt a határőrök „páncélingé­re", géppisztollyal való felszerelésükre. - Az ellopott autók nem 15 éves Trabantok, hanem 2­6 milliót érő masinák ­mondta Markella László. ­Nagy pénzeket keresnek raj­tuk. Na, nem a szállítók, de ha ők elszúrják a dolgot, ak­kor hatalmasat „koppinta­nak" a fejükre. így ők min­denre képesek, a fegyver­használattól sem riadnak vissza adott esetben. Itt volt a bácsbokodi példa... • Hogyan lehetne ked­vüket szegni a csempé­szeknek? - A jelenlegi jogi szabá­lyozásnak semmiféle vissza­tartó ereje nincs - vélekedett az alezredes. - Elfogjuk az illetőt, átadjuk a rendőrség­nek, a végén közokirathami­sftásért figyelmeztetik, majd elengedik. Ennyi. A másik probléma pedig az, hogy a 173 kilométeren mintegy 150 olyan hely van, ahol át lehet jutni Jugoszláviába. Mindenhová nem tudunk ha­tárőrt állítani. A hivatásos-, és a sorállomány igyekszik mindent megtenni, de ez időnként kevés. Úgy tűnik, hogy a járőrök létszámának megerősítése, a műszaki akadályok telepítése ered­ményes. Az elmúlt két hó­nap ezt igazolta. A helyszínen járva meg­erősíthető: tényleg ne gon­doljon senki rosszra, ez a műszaki zár, nem „az" a mű­szaki zár. Az autócsempé­szek ellen viszont kiváló. V. Fekete Sándor Gémes Ibolya augusztus 9-én, 13 óra 5 perckor született. 2620 grammal. Édesanyja Magony Rozália, édesapja Gémes László (Szeged). Tóth Judit Mária augusztus 9-én. 15 óra 15 perckor jött a világra 3820 grammal. Édesanyja Kónya Edit, édesapja Tóth László (Szeged). Teimel Márk augusztus 9-én, 15 óra 40 perckor született. 3780 grammal. Édesanyja Kuti Rita, édesapja Teimel Zsolt (Szeged). Csabai Tamás augusztus 9-én. 16 óra 40 perckor látta meg a napvilágot, 2940 grammal. Édesanyja Herczegh Julianna, édesapja Csabai Mihály (Szabadszállás). Dobos Anna augusztus 9-én, 21 óra 45 perckor született. 3300 grammal. Édesanyja Brezovszky Anikó, édesapja Dobos Tamás (Szeged). Szűcs Benjámin augusztus 9-én, 20 óra 5 perckor jött a világra. 3690 grammal. Édesanyja Tódorov Krisztina, édesapja Szűcs Gábor (Szeged). Varga Nikolett augusztus 9-én, 18 óra 10 perckor született, 2900 grammal. Édesanyja Kállai Éva. édesapja Varga József (Szeged). Gulyás Andor Zsolt augusztus 9-én, 18 óra 10 perckor látta meg a napvilágot, 4000 grammal. Édesanyja Buri Ildikó, édesapja Gulyás Zsolt (Sándorfalva. Bodola János Balázs augusztus 9-én, 23 óra 20 perckor született. 3100 grammal. Édesanyja Kocsor Tímea, édesapja Bodola János (Szeged). Szunyi Máté Benjámin augusztus 10-én, 7 óra 6 perckor jött a világra. 2750 grammal. Édesanyja Borbás Zita, édesapja Szunyi István (Szeged). Tóth Szilvia augusztus 10-én, 7 óra 46 perckor született. 3500 grammal. Édesanyja Papp Katalin, édesapja Tóth István (Szatymaz). Varga Tímea augusztus 10-én, 10 óra 5 perckor látta meg a napvilágot, 2600 grammal. Édesanyja Deme Piroska, édesapja Varga Sándor (Szeged). Szívből gratulálunk! • Az ünnepi szónok: Horn Ópusztaszerre, magyar! Az ünnepnap akkor lesz igazi ünnep, ha megfelelő a környezet és a hangulat. Ez au­gusztus 20. esetében mi­felénk azt jelenti, hogy a megye Ópusztaszerre vonul. Most is 20-30 ezer zarándokot várnak az Ópusztaszeri Törté­neti Emlékparkba. • Miért kell augusztus 20-án az államalapítást, az új kenyér születését ép­pen Ópusztaszeren ünne­pelni? - kérdeztük Ratkai Imrét, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnökét. - Ópusztaszer legenda és valóság. Vitatják Anonymus igazát, nem mindenki fogadja el, hogy a honfoglaló magya­rok először itt „ejtették sze­rét" az ország ügyeinek. Ám a régészek egy 10. századi kőtemplom maradványait ta­lálták meg. Az itt feltárt avar és honfoglalás kori sírok is arra utalnak: ez a hely, Ópusztaszer jelentős központ lehetett. Arra is emlékeztet­nem kell, hogy a milleneumi ünnepségsorozat alkalmából készült emlékhelyek közül ­a fővároson kívül, vidéken ­ma, Magyarországon csak az Ópusztaszeri Árpád-emlékmű áll. A körülötte egyre bővülő, a századfordulót idéző alföldi falu pedig ennek a tájnak, az itt élő, jórészt mezőgazdaság­gal foglalkozó embereknek állít emléket. Tehát az au­gusztus 20-i ünnep minden „jelentése" és „üzenete" fel­fedezhető e helyen. Ráadásul adottak a feltételek ahhoz is, hogy nagy embertömeg jelen­jen meg, ünnepeljen, pihen­jen, szórakozzon. • Az idei idegenforgalmi szezon szenzációja, a Feszty-körkép viszont au­gusztus 19-én és 20-án zárt ajtók mögé bújik, nem tekintheti meg senki. Miért? - Szó szerint „technikai okok" miatt lesz zárva a Feszty-körkép épülete. A kép védelme érdekében jelenleg, a próbaüzem ideje alatt vizs­gálják, hogyan „viselkedik" a kép és a klímaberendezés, ha sok a látogató. Számításaink szerint egy nap alatt maxi­mum 2 ezer ember tekintheti meg a körképet. Most még nincsenek meg a közönség fogadásának megfelelő körül­ményei. Nem alakult ki a je­gyelővétel rendszere, így az a módszer sem, ami alapján a 20 ezer látogató közül ki le­hetne választani azt a 2 ezer főt, amelyik bejut a körcsar­nokba. Az emlékparkban a két napos rendezvény idősza­kában megnő az energia igény, azaz nem működhetne a szükségleteknek megfelelő­en a körcsarnok klímaberen­dezése. • A 44 hektáros park egy része, mintegy harmada most is az ünneplő töme­get várja. Milyen progra­mot kínálnak az/idén? - Hagyomány, hogy ezen az állami ünnepen az ország egyik közjogi méltósága szó­nokol. Most Horn Gyula mi­niszterelnök mond beszédet. Az idei ünnepség újdonsága, hogy Szeged város önkor­mányzata is a rendezők tábo­rába lép. A vendégek szóra­kozása és biztonsága, a ren­dezvény sikere érdekében legalább 600-an dolgoznak majd. Az ünnep előtt, már augusztus 19-én lovasbemu­tató, kulturális programok, vásározók várják az Ópuszta­szerre látogatókat. Vagyis a bevált és megszokott hagyo­mányokon az idén sem vál­toztatunk. • Az emlékparkba látoga­tók fogadásának színvo­nala azonban nem nevez­hető kifogástalannak. - Mi is tudjuk ezt. Ezért jövőre, a honfoglalás 1100. évfordulójára a „bódérend­szer" helyett kulturált, hideg­meleg büfé, ajándékárusok és vizesblokkok várják majd a vendégeket. U. I. • Erich Priebke egykori SS­tiszt ártatlannak vallotta ma­gát az 1944-ben Olaszor­szágban elkövetett vérontás­ban. A volt náci kapitány ­megszakítva több mint egyé­ves hallgatását - az argentin rádiónak szerdán adott rövid nyilatkozatában azt állította: nemhogy ártatlan a gyilkos­ságban, de még meg is akar­ta akadályozni a mészárlást. A jelenleg Argentínában élő, 82 éves Priebkét azzal vádolják, hogy a második vi­lágháború alatt - 1944. már­cius 24-én - nagy része volt Szegény Priebke... föM PROGRAMAJÁNLAT AZ IFJÚSÁGI HAZBAN ma: Imre Mariann „Hallhatatlan hang" című kiállítása. a Ságvári Endre Művelődési Házban. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész utca) 18 órától láto­gatható. MA HOLNAP CSERE-BERE KLUBBA váiják a gyerekeket 16 órától, A JATE KLUBBAN 21-03 óráig nosztalgiabuli - újdon­ságokkal. 335 olasz állampolgár lemé­szárlásában. Az argentin bí­róság elsőfokon már jóvá­hagyta az olasz hatóságok kiadatási kérelmét. - Elleneztük az akciót, de engedelmeskednünk kellett, különben mi is a legyilkol­tak közé kerültünk volna. Borzasztó volt - jelentette ki Priebke. - Az olaszok azzal vádol­nak engem, hogy én állítot­tam össze a listákat. Valójá­ban Herbert Kappler egykori Gestapo-főnök és emberei voltak azok, akik a letartóz­tatásokat és kihallgatásokat végezték. - A mészárlás napján a feladatom az volt, hogy kitö­röljem a listákról az áldoza­tok nevét. Azután viszaküld­tek engem a hivatalba, és nem mentem vissza a véron­tás színhelyére addig, amíg a kivégzést be nem fejezték ­állította a volt SS-tiszt. I ENERGO-THERM Kft. Vaillant, Junkers, Radiant, Óceán, Alutherm, teljesítményszabályozott álló és fali kazánok THERMO őv, VIESSMAN kazánok AKCIÓS ÁRON! Romantik radiátorok. VOGEL-NOOT radiátorokra rendkívüli, 48%-os kedvezmény!!! Szeged, Budapesti krt. 37. T./fax: 485-650 ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! Családi házak és lakások fűtésére és melegvíz-ellátására ajánlunk rendkívül kedvező áron olasz és más gyártmányú kazánokat. PL: 23,3 kW-os 90 700 Ft-ért, Fehér sziget, Szeged, Bajza u. 4. (Bajza u. az Oroszlán utcából nyílik.) Tyúkvásár Rúzsán BARNA TOJÓTYÚK, továbbtartásra, vágásra augusztus 1 ó-án és 17-én, 8-17 óráig, ár 200 Ffdb. Érdeklődni: 385-122-es telefonon. • Kirakodóvásár fogad a fa­zekasfalu, Korond kapujá­ban. Árulnak mindent, az el­adó holminak csak csekély része készül helyben, a kör­nyék falvai is ide, a híres helyre hordják árujukat. Még új magyar szóra is szert tesz a kíváncsi utazó: - Én vagyok a taplász­mester - pattan elő egy fiatal férfi. • Taplász? Az meg mi? - Taplógombából készí­tek sapkát, terítőt, apró dí­szeket. Tessék, vegyen egy szép sapkát. Nem izzad a fe­je, nem lesz vizes a haja! Ne menjen el taplósapka nélkül Korondról. Korond már nem az, ami akár csak öt évvel ezelőtt volt. De a katolikus pap sze­rint anyagilag biztosan meg­éri. S ahol a pénz beszél, ott a többi érvet nehéz elővezet­ni. Csíkszereda is nagyot vál­tozott az utóbbi egy évben. A románság nagyot lépett előre, térben és szellemben egyaránt, megint elhódítva egy darab hazát a magyaroktól, szeredai csángóktól, széke­lyektől. Ugyanis a történe­lem folyamán először: Ioan Selejan személyében tavaly ortodox püspököt szenteltek Szeredában. • Erdély változása 2. Püspök áll a Hargitán A helyi magyar legenda azzal magyarázza az ese­ményt, hogy a románok or­todox kulturális központ te­lepítésére kértek engedélyt a szeredaiaktól. Megkapták, persze, hogy meg, s egyszer csak úgy kanyarodott az építkezés, hogy püspöki templom lett belőle. Ekkor azonban már semmit nem le­hetett tenni ellene. A kolozsvári román tv adása úgy vezette föl a csík­szeredai román püspök ava­tásáról készült riportját, hogy nagyon is ideje volt már ortodox püspökséget lé­tesíteni a Hargita és Kovász­na megyei tájon, ahol temp­lomaik állapota borzalmas, folyton megcsúfolják sírem­lékeiket és temetőiket, s a hívek szinte már csak a Mia­tyánkot mondhatják romá­nul. Hozzátették azt is, hogy az irredenta-soviniszta akci­ók ellenére az avatás való­ban ünnepélyesen zajlott le, hogy ezek az akciók azon­ban mik voltak, arról nem beszélt a kolozsvári román tv. A székelyföldi ortodox püspökkel interjú is készült az avatásán. Selejan püspök elmondta, hogy Jeruzsálem­ből érkezett, ahol barátokat talált a katolikusok között. Bevallotta, hogy Szeredában számára nem kedvező a lég­kör, de ő csak arra kéri a „más vallású szélsőségese­ket", hogy hagyják a romá­nokat békén, a „kereszté­nyeknek, legyenek ortodo­xok, katolikusok avagy pro­testánsok, mind Krisztust kell követniük". A szemfor­gató püspöki szövegben így sikerült még Jézus Krisztust is Nagy Románia szolgálatá­ba állítani. Kovászna megyéből rend­szeresen rémhírek érkeznek Bukarestbe, s a fővárosi szélsőséges lapok arról cik­keznek, hogy Kovásznában a magyarok megkezdték az etnikai tisztogatást: éheztetik a románokat, amit úgy lehet megszervezni, hogy a megyei kereskedelmi vezetők mind magyarok, és románnak nem adnak árut, mert céljuk a székely auto­nómia megteremtése. A magyarok eszköze a pszichológiai nyomás is, fel­keresik a román lakót, s megkérdezik, nincs-e kedve eladni a lakását, a házát. Ha nincs kedve, beígérik neki ­a Romania Mare, magyarul Nagy Románia című lap sze­rint -, hogy történni fog va­lami szerencsétlenség. Ne­hezményezik a románok, hogy Kovásznában munka­vállalásnál feltétel a magyar nyelv ismerete, az iskolák­ban nem tanítják a román nyelvet, a történelmet pedig meghamisítják a hazátlan magyarok. Az ortodox püspökség erődítménye ott magasodik Csíkszereda közepében. Kö­zelében rendőrök állingál­nak. Magasabb a fizetésük, mint bukaresti kollégáiknak. Ez a vad vidék ugyanis na­gyon veszélyes. Meg kell az itteni szolgálatot fizetni. Az épülettől néhány méterre, egy fára piros karton van szegezve. Táncoslányokat keres a közeli bár - elég jó, hatvanezer lejes fizetéssel. Ez a tábla magyarul van kiír­va. Vajon mi lesz Szeredában hetven év múlva? Kolozsvárból az eltelt hetven év balkáni várost csi­nált. A csípős nyelvűek azt mondják, hogy az a város már nem Kolozsvár, nem Cluj, nem Kolozsvár-Napo­ca, hanem Napoca csupán, ahol a magyarok mai jelen­léte alig látszik már. Elszórványosodott a kincses város, ahogy Szatmár, meg Nagy­várad is. Önkéntelen a kérdés: az erdélyi románok mit szólnak hozzá, hogy a hatalmas áta­lakítás, a magyarokéval együtt, az ő erdélyi múltju­kat is megsemmisíti? A há­rommillió havasalföldi bete­lepített román között nem csak a magyarok, de az erdé­lyi románok is fölolvadnak. Nem aggasztja őket iga­zán. Az alkalmasság első szempontja még mindig a nemzeti hovatartozás. Ha valaki Erdélyben román, s legalább a nevét le tudja írni. akkor már kisfőnök lesz be­lőle, és dagonyázhat egy korrupt társadalom korrupci­ós örömeiben, szedheti a hasznát annak, hogy a több­séghez tartozik. (Folytatjuk.) Kassai Roland

Next

/
Thumbnails
Contents