Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-11 / 187. szám

PÉNTEK, 1995. AUG. 11. A VÁROS 5 Mibe kerül? A

televízió mutatja pártatlannak látszó tálalásban, mennyibe kerül egy egyetemista mostanában. Mértéknek szánja, dönthesse el mindenki, sok-e az a csekélyke ösztöndíj, amelynek bevezetése régtől fogva fenyegető lehetőség, de mindeddig az is maradt. Több szám sorakozik egymás alatt, mindenki kimondhatja, bizony sok. És ahhoz képest valóban kevés az ösztöndíj. Föltehetően csillagos ötöst kap a szerkesztő, amiért ennyire fájdalom nélkül győzött meg bennünket. Csak az egyetemi ember lázadozik másnap. Nem fenyegeti személy szerint az elbocsátás réme, a szél tehát nem innen fúj. Elkezdi sorolni, számok nélkül, hogy ennyibe kerül az egyetemista, ennyibe meg egy üsző, ha a gazda meg akarja tartani. Megbicsaklik mindjárt, mert való igaz, nem tudja, megvan-e még a támogatásnak ez a formája, de hogy megvolt, az biztos. Akkor is, ha előtte meg azért fizetett hatalmas summákat az állam, mert levágták a tejelő tehenet. Arra nem sajnálták, meg a disznókra se, a tojó tyúkokra se, csak az egyetemistára? Miféle világ ez? Lehet, hogy a hasunk többe kerül, mint a jövőnk? Hát egy közönséges munkahely mibe kerül? A megszüntetése például, aztán a föltámasztása? Mert itt is hideg vízből meleg vízbe lógatják az embereket, és valójában senki nem tudja, most éppen mi a jó nekünk. Ha megszűnik? Ha megint lesz? És egy rab mibe kerül? Akár akarjuk, akár nem, nő a számuk, mint eső után a gomba. Napi penzumban áldoz rá már a televízió is, a rádió is, és újságok java részét is háztáji krimikkel tömik. Mert bűnözés van, és a bűn után előbb-utóbb rabok is lesznek. Arról nem szól, ha kevesebbet költünk egyetemre, akkor többet kell majd a rabokra? Pedig ez a képlet is egyszerű. Horváth Dezső CsóDakosok, haiósok: csak húszassal! A hajózásról szóló törvényerejű rendelet értelmében a KHVM Közlekedési Főfelügyeletének Hajózási és Kikötőfelügyeleti Osztálya határozatot tett közzé, amelyben elrendeli, hogy a Tisza és a Bodrog folyók egyes szakaszain közlekedő vízijárművek parthoz viszonyított menetsebessége nem haladhatja meg a 20 kilométer/órát. A határozat szerint ezek a szakaszok: A Tisza folyón: Szeged térségében a 172-180 folyamkilométer között, Szolnok térségében a 331-337 fkm között, Tokaj térségében az 542-543,670 fkm között. A Bodrog folyón: Tokaj térségében a 0,010-2,000 fkm között. A sebességkorlátozások fkm szerinti határának jelzéséhez - a Hajózási Szabályzat 7. számú melléklete A. 6-os 20-as számmal ellátott km/hban értendő - sebesség túllépését tiltó jelzőtáblákat helyeztek ki. Szeged térségében: a Tisza 172 és a 180 fkm szelvényében mindkét parton, Szolnok térségében: a Tisza 331 és a 337 fkm szelvényében a jobb parton, Tokaj térségében: a Tisza 542 fkm szelvényében a bal parton, a Tisza 543,670 fkm szelvényében a jobb parton, a Bodrog 0,010 fkm szelvényében a bal parton, a Bodrog 2,00 fkm szelvényében a jobb parton. A jelzőtáblákat háromszög alakú kiegészítő jelzéssel látták el. A kiegészítő táblán feltüntetett szám kilométerben jelzi a sebességkorlátozás területét. Ez a rendelkezés a kihirdetés napján lép életbe és visszavonásig, de legfeljebb 1998. július 25-ig érvényes. Felhívják a hajók, kishajók, csónakok vezetőinek figyelmét, hogy a fenti térségben fokozott körültekintéssel a sebességkorlátozás megtartásával közlekedjenek. • A közös gondolkodási oly fontosnak tartó Nóvák István egy héttel ezelőtt foglalta el helyét a torony alatti irodájában. Kinevezésével együtt egy új státus lépett életbe, a függetlenített városi főépítészé, ami nem azonos az önkormányzat építészeti irodájának osztályvezetői megbízatásával. A város jövőbeni arculatáért felelős szakembert terveiről, elképzeléseiről kérdeztük. • Milyen elképzelései lehetnek a város főépítészének akkor, amikor tudjuk, milyen kevés jut a büdzséből városfejlesztésre? - A mai gazdasági helyzetben a magyar városok valóban a fennmaradásukért küzdenek. Szeged városfejlesztési lehetőségei pedig sokkal rosszabbak, mint például a dunántúli városoké, ahová a központi alapbői sokkal többet áldoznak. Az elmúlt negyven évben a városfejlesztés lehetőségeit egyedül a nagy kalapból leosztott pénzek határozták meg. Most más a helyzet. A piacgazdaság kialakulását egyféle szemléletváltásnak kell követnie, nem lehet az égből szórt mannára várni. A városfejlesztéshez befektetők szükségeltetnek. A legjobb terv sem ér semmit, ha nincs megtámogatva megfelelő érdekrendszerrel, ezért a fejlesztést, csak jól működő marketinggel tudom elképzelni. Egy három évvel ezelőtti német vizsgálat Szeged térségét az elsők között ajánlja a tőkét befektetni szándékozóknak. A vizsgálat idején az eredményt döntően meghatározta az a nemzetközi szerepkör, amelyet Magyarország akkor Európa újraegyesítésében betöltött. A délszláv válság ma még természetesen kockázati tényező, de a háború befejeződésével, az újjáépítés megkezNovák István kiváló építész. Neki sikerült az, amiről a Bauhaus kitalálója álmodott: a társművészeteket, a munka során összebarátkoztatni. Az Ybl-díjas építész arról híres, hogy jó kapcsolatot képes fenntartani építész és művész kollégáival Képtárbeli kiállítása is afféle „kollektív" tárlat volt, épületeiben pedig a legjobb belsőépítészek, képző-és iparművészek hagyták, hagyják ott kezük nyomát. » Mint egy szegedi polgár" dődésével a szegedi térség még inkább felértékelődik majd. • Azt hiszem, ennek veszélyei vannak, számos tőkés sejthetően azért vásárol most itt olcsónak számító ingatlant, hogy a külpolitikai helyzet változásai után azon jó pénzért túladjon. Mi a véleménye erről? - Hogy az ingatlanokkal a város megfelelően tudjon sáfárkodni, ahhoz mindenekelőtt szükség van egy új, átgondolt általános fejlesztési tervre. Ennek merőben másnak kell lennie, mint az eddigiek voltak. Elképzelésem szerint, egy mobil fejlesztési tervet kell készíteni, melyben bennefoglaltatnak azok a projektek is, melyeket ajánlat, javaslatképpen tudunk mellékelni a vásárolni szándékozó tőkéseknek. S ha a befektetőnek nincs konkrét elképzelése, akkor nyilván meggondolandó az adásvétel. Tudni kell, hogy a város ingatlanvagyona nem kimeríthetetlen erőforrás, azzal gazdálkodni kell. • Új munkaköre igen sok időt, odafigyelés{igényel, nem veszíti-e el a város Nóvák Istvánt, az építészt? - Ez valóban kérdés, gyakorló építész vagyok, mesterségemtől és mentalitásomtól is igen távol áll, hogy hivatali babérokra vágyjak. De bevallom, mindig érdekelt a nagy egész, az épített és a természeti környezet teljessége. Különböző próbálkozásaim is ezirányba mutatnak. Hitem, hogy a tervezés folyamata a tárgytól a városrendezésig ível, többször csábított már járatlan utakra. A tervezői munkám mellett hat éve vagyok Szarvas főépítésze, itt a közigazgatás gyakorlatába is belekóstolhattam, s ebbéli tapasztalataimat szegedi tevékenységembe is beleépíthetem. Ami a tervezési munkát illeti, hadd mondjam el új élményemet Péter fiammal kapcsolatban, aki cégemnél az utóbbi időben a tervezési feladatokat macára vállalta. Korábban nem is gondoltam, milyen jó érzés lesz látni azt, hogy a gyerekem jól csinálja a dolgát. Ráadásul így „A város építészeinek nagy a felelőssége". (Fotó: Karnok Csaba) nekem több időm marad az építész mesterség „perifériáján" való mozgásra. • Milyen érzés nem a tervezőasztal, hanem az íróasztal mellett kezdeni a napot? - Itt a torony alatt szép nagy szobám és asztalom van, de nem hiszem, hogy sok időt töltök majd mellette. A várost ismerem, szeretem, de a hivatali munkával most ismerkedem. Bízom benne, hogy jó időbeosztással, kollégáim segítségével eredményes munkát tudok végezni. Ha látom, hogy nem bírom, vagy a tevékenységhez a feltételeket nem tudom megteremteni, akkor átadom a stafétabotot. Példaképem Pálfy-Budinszky Endre, aki felvállalta, hogy a város arculatát alakítsa. Jó lenne, ha ma is olyan kiváló építőmesterek működnének a városban, mint az ő idejében. Ugyanis a jó építészeti terv nem elég a sikerhez, a megvalósítás, a kivitelezés minősége legalább ilyen döntő. • Gondolt-e már arra, hogy a városi főépítésznek népszerűtlen feladatokat is magára kell vállalnia? - Úgy hiszem a szakmabeli kollégákkal szót tudunk majd érteni. Nagyon sok fiatal, tehetséges építész működik a városban, őket mindenképp menedzselni szertném, de elvárom tőlük, hogy egyegy építkezést a tervtől a befejezésig végig kísérjenek. Az építészeknek nagy felelőssége van a város arculatának alakításában. Egyébként úgy „figyelem" a várost, mint egy szegedi polgár, aki szereti lakóhelyét. Remélem, tudok tenni valamit azért, hogy ez a város szépen és harmonikusan fejlődjön. Szeged története is bizonyítja, hogy egy-egy jelentős városrész csak kiemelkedő várospolitikusok, kiváló művészek, mérnökök közös tevékenységével jöhetett létre. Pacsika Emília Működő tőke Magyarországra Az idén már eddig csaknem annyi működő tőke áramlott be pénzben az országba, mint a múlt esztendőben összesen május végéig a pénzbeni működő tőke befektetések nagysága elérte a 416 millió dollárt. Átlagosan havonta 80-100 millió dollár érkezik. A múlt esztendőben az első öt hónapban a működő tőke befektetések értéke 433 millió dollárt tett ki. A múlt évben az egész esztendő során a beérkezett pénzbeni működő tőke értéke 1146 millió dollárt tett ki. Ez lényegesen elmaradt az 1193-as esztendőtől, amikor ilyen címen az ország devizabevétele elérte a 2339 millió dollárt. Ebből azonban 900 millió dollárt tett ki a Matáv privatizációja során keletkezett devizabevétel. Ezt leszámítva is 1993-ban a pénzbeni működő tőke beáramlás 1464 millió dollárt tett ki. A múlt év végéig az országba összesen valamivel több mint 7 milliárd dollár áramlott. A májusi adatokat is figyelembe véve a pénzbeni működő tőke beáramlás összértéke jelenleg 7,5 milliárd dollár. A folyamat 1991ben gyorsult fel. 1988-ban az MNB statisztikái szerint még az összesített pénzbeni működő tőke beáramlás csupán 23 millió dollárt, a következő évben 215 millió dollárt tett ki. Egy évvel később, 1990-ben elérte az 569 millió dollárt, majd 1991ben 2107, 1992-ben 3424, s 1993-ban 5576 millió dollárra emelkedett. • A németek szaetnek itt... Hazánk nem csak „puszla-ioinÉa' • Köszönet. Szabó Jánosné egy ismeretlennek mondott köszönetet, aki visszajuttatta neki ellopott irattárcáját. Szerené háláját szóban is kifejezni. • Kamat. Telegdi Sándornénak Bokros Lajosból van elege. A hölgy a kamatemelés miatt emelte fel hangját és a telefont. Elmondta, nagyon szívesen pénztárcát cserélne a pénzügyminiszterrel. • Pótlék. Lippai Károlyné azért panaszkodott, mert 100 százalékosan mozgásképtelen fia emelt családi pótlékát nem hozta a postás. Utánajárt az ügynek, s azt a felvilágosítást kapta, hogy főorvosilag felül kell vizsgálni minden esetet, addig senki sem kapja meg a pótlékot. Ez pedig nagyon sok családot hátrányosan érint. CSÖRÖG A K((f»))mi) \I\IESTEL Közérdekű problémáikkal, észrevételeikkel kapcsolatban ügyeletes munkatársunk, Arató László várja hívásaikat munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14-től 15 óráig. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. • Buszok. Sok telefonálónk panaszkodott a buszjáratoknál bevezetendő új rendszerre, nevezetesen, hogy csak az első ajtónál lehet felszállni bizonyos időszakokban. Ezzel még lassúbbak lesznek a buszok, de például szinte lehetetlen lesz egy babakocsival feljutni. • Motorcsónak. Egy úr azt tartja érthetetlennek, hogy a motorcsónakok sebessségét 20 km/órában maximálták Szegeden. Ezzel a sebességgel lehetetlen haladni, mert nincs meg a megfelelő tolóerő, ami kiemeli a hajótestet a vízből. Sokkal átgondoltabban kellett volna rendelkezni. • Padon. A 331-159-ről egy idős hölgy a Dugonincs téri buszmegállóra panaszkodott. Nevezetesen: csak egy pad van a várakozóknak, s azt mindig elfoglalják a fiatalok az idősek elől. • Elveszett. Gonda Ildikó a 438-302-ről telefonált, s a Fő fasoron alveszett 3 hónapos kan németjuhászát keresi. • Punkok. A 318-072-ről egy hölgy a Szilléri sugárút 45-51 -nél lévő játszótéren randalírozó punkok miatt van felháborodva, akik nem hagyják pihenni az ott lakókat, s játszani a gyerekeket. • Cipősokk. Tegnapi írásunkra reagált a Nagyáruházban lévő cipőjavító cég, s elmondták, csak úgy tudják a garanciális feltételeket teljesíteni, ha mindkét cipősarkot megjavítják. • Babakocsikerék. Többen kerestek babakocsikereket. Nos, Szabó Zsoltné tájékoztatott minket, hogy az Eichorn kft.-nél kell érdeklődni, nekik van babakocsikerekük. KÖRÚTI BÚTORHÁZ Családostul keresnek fel a Sajtóházban: Elke Stiezel, hechingeni festőművész, férjével Thomas-szal és fiával Vincenttel. Stiezel művésznő keresi a szavakat, azt mondja, ő tulajdonképpen azt szeretné, ha a férje beszélne, s nem is annyira fontos, amit ők akarnak mondani, inkább kérdezni szeretnének... Hódmezővásárhely testvérvárosából érkeztek, két hétig maradnak a Csongrád megyei városban, „lehorgonyoztak" a Pelikán Szállóban, onnan portyáznak majd, terveik szerint a mártélyi festőtábort is felkeresik. A legtöbb időt mégis azzal töltik, hogy ismerkednek a környékkel. Thomas ugyanis kollégánk, újságíró a Hohenzollerische Zeitungnál, hazatérésük után szeretne riportban beszámolni a látottakról. Tájékoztatom őket az éppen aktuális szegedi eseményekről és látnivalókról szabadtéri, néptáncfesztivál, utcai táncbemutatók, tárlatok, múzeum, Ópusztaszer a Feszty-körképpel - a házaspár szorgalmasan jegyzetel, s ígéri, mindent megnéznek, fotókat is készítenek. Különösen a táncfesztiváli történésekre figyelnek fel, mert Elke asszony a táncművészetet külön is kedveli, egyik kedves témája a táncmozdulatok megörökítése. Azután mesélnek. Arról, hogy először vannak ugyan Magyarországon, de roppantul tetszik nekik mindaz ami itt történik, a nyüzsgés, az emberek kedvessége, közvetlensége. Egybehangzóan vallják, hogy kellemesen csalódtak, mert: Magyarország nem a „Puszta-romantika, a piros paprika és a cigányzene", hanem sokkal több ennél. Otthon ugyanis főleg a felsoroltakat emlegetik a turisták, s ők most meggyőződhettek arról, hogy ez az ország jóval nagyobb figyelmet érdemel, mint amekkorát szentelnek neki. Nem tagadom, jó volt hallgatni Elke Stiezelt és férjét... K. F. KÖZÉLETI NAPLÓ VÁSÁRLÁSKOR HASZNALT BÚTORÁT BESZÁMÍTJUK! Viszonteladókat is kiszolgálunk. Londoni krt. 3., a kenderbolt mellett MA A BÚVÁR TÓ partjának és környékének rendbetétele érdekében Szemők Árpád, a körzet önkormányzati képviselője és környezetvédelmi szakemberek kezdeményezésére társadalmi munkára hívják az újrókusi lakókat, 16-18 óráig.