Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-11 / 187. szám

PÉNTEK, 1995. AUG. 11. A VÁROS 5 Mibe kerül? A televízió mutatja pártatlannak látszó tálalás­ban, mennyibe kerül egy egyetemista mosta­nában. Mértéknek szánja, dönthesse el mindenki, sok-e az a csekélyke ösztöndíj, amelynek bevezetése régtől fogva fenyegető lehetőség, de mindeddig az is maradt. Több szám sorakozik egymás alatt, mindenki ki­mondhatja, bizony sok. És ahhoz képest valóban kevés az ösztöndíj. Föltehetően csillagos ötöst kap a szerkesztő, amiért ennyire fájdalom nélkül győzött meg bennünket. Csak az egyetemi ember lázadozik másnap. Nem fenyegeti személy szerint az elbocsátás ré­me, a szél tehát nem innen fúj. Elkezdi sorolni, szá­mok nélkül, hogy ennyibe kerül az egyetemista, ennyibe meg egy üsző, ha a gazda meg akarja tarta­ni. Megbicsaklik mindjárt, mert való igaz, nem tud­ja, megvan-e még a támogatásnak ez a formája, de hogy megvolt, az biztos. Akkor is, ha előtte meg azért fizetett hatalmas summákat az állam, mert le­vágták a tejelő tehenet. Arra nem sajnálták, meg a disznókra se, a tojó tyúkokra se, csak az egyetemis­tára? Miféle világ ez? Lehet, hogy a hasunk többe kerül, mint a jö­vőnk? Hát egy közönséges munkahely mibe kerül? A megszüntetése például, aztán a föltámasztása? Mert itt is hideg vízből meleg vízbe lógatják az embere­ket, és valójában senki nem tudja, most éppen mi a jó nekünk. Ha megszűnik? Ha megint lesz? És egy rab mibe kerül? Akár akarjuk, akár nem, nő a számuk, mint eső után a gomba. Napi penzum­ban áldoz rá már a televízió is, a rádió is, és újságok java részét is háztáji krimikkel tömik. Mert bűnö­zés van, és a bűn után előbb-utóbb rabok is lesznek. Arról nem szól, ha kevesebbet költünk egyetem­re, akkor többet kell majd a rabokra? Pedig ez a képlet is egyszerű. Horváth Dezső CsóDakosok, haiósok: csak húszassal! A hajózásról szóló tör­vényerejű rendelet értelmé­ben a KHVM Közlekedési Főfelügyeletének Hajózási és Kikötőfelügyeleti Osztá­lya határozatot tett közzé, amelyben elrendeli, hogy a Tisza és a Bodrog folyók egyes szakaszain közlekedő vízijárművek parthoz viszo­nyított menetsebessége nem haladhatja meg a 20 kilomé­ter/órát. A határozat szerint ezek a szakaszok: A Tisza folyón: Szeged térségében a 172-180 folyamkilométer között, Szolnok térségében a 331-337 fkm között, Tokaj térségében az 542-543,670 fkm között. A Bodrog fo­lyón: Tokaj térségében a 0,010-2,000 fkm között. A sebességkorlátozások fkm szerinti határának jelzéséhez - a Hajózási Szabályzat 7. számú melléklete A. 6-os 20-as számmal ellátott km/h­ban értendő - sebesség túllé­pését tiltó jelzőtáblákat he­lyeztek ki. Szeged térségé­ben: a Tisza 172 és a 180 fkm szelvényében mindkét parton, Szolnok térségében: a Tisza 331 és a 337 fkm szelvényében a jobb parton, Tokaj térségében: a Tisza 542 fkm szelvényében a bal parton, a Tisza 543,670 fkm szelvényében a jobb parton, a Bodrog 0,010 fkm szelvé­nyében a bal parton, a Bod­rog 2,00 fkm szelvényében a jobb parton. A jelzőtáblákat háromszög alakú kiegészítő jelzéssel látták el. A kiegé­szítő táblán feltüntetett szám kilométerben jelzi a sebes­ségkorlátozás területét. Ez a rendelkezés a kihir­detés napján lép életbe és visszavonásig, de legfeljebb 1998. július 25-ig érvényes. Felhívják a hajók, kisha­jók, csónakok vezetőinek fi­gyelmét, hogy a fenti térség­ben fokozott körültekintéssel a sebességkorlátozás meg­tartásával közlekedjenek. • A közös gondolkodási oly fontosnak tartó Nóvák Ist­ván egy héttel ezelőtt foglal­ta el helyét a torony alatti irodájában. Kinevezésével együtt egy új státus lépett életbe, a függetlenített városi főépítészé, ami nem azonos az önkormányzat építészeti irodájának osztályvezetői megbízatásával. A város jö­vőbeni arculatáért felelős szakembert terveiről, elkép­zeléseiről kérdeztük. • Milyen elképzelései le­hetnek a város főépíté­szének akkor, amikor tudjuk, milyen kevés jut a büdzséből városfejlesztés­re? - A mai gazdasági hely­zetben a magyar városok va­lóban a fennmaradásukért küzdenek. Szeged városfej­lesztési lehetőségei pedig sokkal rosszabbak, mint pél­dául a dunántúli városoké, ahová a központi alapbői sokkal többet áldoznak. Az elmúlt negyven évben a vá­rosfejlesztés lehetőségeit egyedül a nagy kalapból le­osztott pénzek határozták meg. Most más a helyzet. A piacgazdaság kialakulását egyféle szemléletváltásnak kell követnie, nem lehet az égből szórt mannára várni. A városfejlesztéshez befekte­tők szükségeltetnek. A leg­jobb terv sem ér semmit, ha nincs megtámogatva megfe­lelő érdekrendszerrel, ezért a fejlesztést, csak jól működő marketinggel tudom elkép­zelni. Egy három évvel ez­előtti német vizsgálat Sze­ged térségét az elsők között ajánlja a tőkét befektetni szándékozóknak. A vizsgálat idején az eredményt döntően meghatározta az a nemzet­közi szerepkör, amelyet Ma­gyarország akkor Európa új­raegyesítésében betöltött. A délszláv válság ma még ter­mészetesen kockázati ténye­ző, de a háború befejeződé­sével, az újjáépítés megkez­Novák István kiváló építész. Neki sikerült az, amiről a Bauhaus kitalálója álmo­dott: a társművészeteket, a munka során összebarátkoztatni. Az Ybl-díjas építész arról híres, hogy jó kapcsolatot képes fenntartani építész és művész kollégáival Képtárbeli kiállítása is afféle „kollektív" tárlat volt, épületeiben pedig a legjobb belsőépítészek, képző-és iparművészek hagyták, hagyják ott kezük nyomát. » Mint egy szegedi polgár" dődésével a szegedi térség még inkább felértékelődik majd. • Azt hiszem, ennek ve­szélyei vannak, számos tőkés sejthetően azért vá­sárol most itt olcsónak számító ingatlant, hogy a külpolitikai helyzet válto­zásai után azon jó pén­zért túladjon. Mi a véle­ménye erről? - Hogy az ingatlanokkal a város megfelelően tudjon sá­fárkodni, ahhoz mindenek­előtt szükség van egy új, át­gondolt általános fejlesztési tervre. Ennek merőben más­nak kell lennie, mint az ed­digiek voltak. Elképzelésem szerint, egy mobil fejlesztési tervet kell készíteni, mely­ben bennefoglaltatnak azok a projektek is, melyeket ajánlat, javaslatképpen tu­dunk mellékelni a vásárolni szándékozó tőkéseknek. S ha a befektetőnek nincs konkrét elképzelése, akkor nyilván meggondolandó az adásvétel. Tudni kell, hogy a város ingatlanvagyona nem kimeríthetetlen erőforrás, az­zal gazdálkodni kell. • Új munkaköre igen sok időt, odafigyelés{igé­nyel, nem veszíti-e el a város Nóvák Istvánt, az építészt? - Ez valóban kérdés, gya­korló építész va­gyok, mestersé­gemtől és menta­litásomtól is igen távol áll, hogy hivatali babérok­ra vágyjak. De bevallom, mindig érdekelt a nagy egész, az épített és a természeti környezet teljes­sége. Különböző próbálkozásaim is ezirányba mu­tatnak. Hitem, hogy a tervezés folyamata a tárgytól a város­rendezésig ível, többször csábított már járatlan utakra. A terve­zői munkám mel­lett hat éve vagyok Szarvas főépítésze, itt a közigazgatás gyakorlatába is belekóstol­hattam, s ebbéli tapasztalata­imat szegedi tevékenysé­gembe is beleépíthetem. Ami a tervezési munkát ille­ti, hadd mondjam el új élmé­nyemet Péter fiammal kap­csolatban, aki cégemnél az utóbbi időben a tervezési feladatokat macára vállalta. Korábban nem is gondoltam, milyen jó érzés lesz látni azt, hogy a gyerekem jól csi­nálja a dolgát. Ráadásul így „A város építészeinek nagy a felelőssége". (Fotó: Karnok Csaba) nekem több időm marad az építész mesterség „perifériá­ján" való mozgásra. • Milyen érzés nem a tervezőasztal, hanem az íróasztal mellett kezdeni a napot? - Itt a torony alatt szép nagy szobám és asztalom van, de nem hiszem, hogy sok időt töltök majd mellet­te. A várost ismerem, szere­tem, de a hivatali munkával most ismerkedem. Bízom benne, hogy jó időbeosztás­sal, kollégáim segítségével eredményes munkát tudok végezni. Ha látom, hogy nem bírom, vagy a tevé­kenységhez a feltételeket nem tudom megteremteni, akkor átadom a stafétabotot. Példaképem Pálfy-Bu­dinszky Endre, aki felvállal­ta, hogy a város arculatát alakítsa. Jó lenne, ha ma is olyan kiváló építőmesterek működnének a városban, mint az ő idejében. Ugyanis a jó építészeti terv nem elég a sikerhez, a megvalósítás, a kivitelezés minősége leg­alább ilyen döntő. • Gondolt-e már arra, hogy a városi főépítész­nek népszerűtlen felada­tokat is magára kell vál­lalnia? - Úgy hiszem a szakma­beli kollégákkal szót tudunk majd érteni. Nagyon sok fia­tal, tehetséges építész műkö­dik a városban, őket minden­képp menedzselni szertném, de elvárom tőlük, hogy egy­egy építkezést a tervtől a be­fejezésig végig kísérjenek. Az építészeknek nagy fele­lőssége van a város arculatá­nak alakításában. Egyébként úgy „figyelem" a várost, mint egy szegedi polgár, aki szereti lakóhelyét. Remélem, tudok tenni valamit azért, hogy ez a város szépen és harmonikusan fejlődjön. Szeged története is bizonyít­ja, hogy egy-egy jelentős vá­rosrész csak kiemelkedő vá­rospolitikusok, kiváló művé­szek, mérnökök közös tevé­kenységével jöhetett létre. Pacsika Emília Működő tőke Magyarországra Az idén már eddig csak­nem annyi működő tőke áramlott be pénzben az or­szágba, mint a múlt eszten­dőben összesen május végé­ig a pénzbeni működő tőke befektetések nagysága elérte a 416 millió dollárt. Átlago­san havonta 80-100 millió dollár érkezik. A múlt esz­tendőben az első öt hónap­ban a működő tőke befekte­tések értéke 433 millió dol­lárt tett ki. A múlt évben az egész esztendő során a beérkezett pénzbeni működő tőke érté­ke 1146 millió dollárt tett ki. Ez lényegesen elmaradt az 1193-as esztendőtől, amikor ilyen címen az ország devi­zabevétele elérte a 2339 mil­lió dollárt. Ebből azonban 900 millió dollárt tett ki a Matáv privatizációja során keletkezett devizabevétel. Ezt leszámítva is 1993-ban a pénzbeni működő tőke be­áramlás 1464 millió dollárt tett ki. A múlt év végéig az or­szágba összesen valamivel több mint 7 milliárd dollár áramlott. A májusi adatokat is figyelembe véve a pénz­beni működő tőke beáramlás összértéke jelenleg 7,5 milli­árd dollár. A folyamat 1991­ben gyorsult fel. 1988-ban az MNB statisztikái szerint még az összesített pénzbeni működő tőke beáramlás csu­pán 23 millió dollárt, a kö­vetkező évben 215 millió dollárt tett ki. Egy évvel ké­sőbb, 1990-ben elérte az 569 millió dollárt, majd 1991­ben 2107, 1992-ben 3424, s 1993-ban 5576 millió dollár­ra emelkedett. • A németek szaetnek itt... Hazánk nem csak „puszla-ioinÉa' • Köszönet. Szabó János­né egy ismeretlennek mon­dott köszönetet, aki vissza­juttatta neki ellopott irattár­cáját. Szerené háláját szó­ban is kifejezni. • Kamat. Telegdi Sándor­nénak Bokros Lajosból van elege. A hölgy a kamateme­lés miatt emelte fel hangját és a telefont. Elmondta, na­gyon szívesen pénztárcát cserélne a pénzügyminisz­terrel. • Pótlék. Lippai Károlyné azért panaszkodott, mert 100 százalékosan mozgás­képtelen fia emelt családi pótlékát nem hozta a pos­tás. Utánajárt az ügynek, s azt a felvilágosítást kapta, hogy főorvosilag felül kell vizsgálni minden esetet, ad­dig senki sem kapja meg a pótlékot. Ez pedig nagyon sok családot hátrányosan érint. CSÖRÖG A K((f»))mi) \I\IESTEL Közérdekű problémáikkal, észrevétele­ikkel kapcsolatban ügyeletes munka­társunk, Arató László várja hívásaikat munkanapokon 8 és 10 óra között, va­sárnap pedig 14-től 15 óráig. Rádiótele­fonunk száma: 06-60-327-784. Felhív­juk olvasóink figyelmét, hogy Szeged­ről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rova­tunk számára, kérjük, ugyanitt tudas­sák velünk. • Buszok. Sok telefoná­lónk panaszkodott a buszjá­ratoknál bevezetendő új rendszerre, nevezetesen, hogy csak az első ajtónál lehet felszállni bizonyos időszakokban. Ezzel még lassúbbak lesznek a bu­szok, de például szinte le­hetetlen lesz egy babako­csival feljutni. • Motorcsónak. Egy úr azt tartja érthetetlennek, hogy a motorcsónakok se­bessségét 20 km/órában maximálták Szegeden. Ez­zel a sebességgel lehetetlen haladni, mert nincs meg a megfelelő tolóerő, ami ki­emeli a hajótestet a vízből. Sokkal átgondoltabban kellett volna rendelkezni. • Padon. A 331-159-ről egy idős hölgy a Dugo­nincs téri buszmegállóra panaszkodott. Nevezete­sen: csak egy pad van a várakozóknak, s azt min­dig elfoglalják a fiatalok az idősek elől. • Elveszett. Gonda Ildikó a 438-302-ről telefonált, s a Fő fasoron alveszett 3 hónapos kan németjuhá­szát keresi. • Punkok. A 318-072-ről egy hölgy a Szilléri sugá­rút 45-51 -nél lévő játszóté­ren randalírozó punkok mi­att van felháborodva, akik nem hagyják pihenni az ott lakókat, s játszani a gyere­keket. • Cipősokk. Tegnapi írá­sunkra reagált a Nagyáru­házban lévő cipőjavító cég, s elmondták, csak úgy tud­ják a garanciális feltételeket teljesíteni, ha mindkét cipő­sarkot megjavítják. • Babakocsikerék. Töb­ben kerestek babakocsike­reket. Nos, Szabó Zsoltné tájékoztatott minket, hogy az Eichorn kft.-nél kell ér­deklődni, nekik van baba­kocsikerekük. KÖRÚTI BÚTORHÁZ Családostul keresnek fel a Sajtóházban: Elke Stiezel, hechingeni festőművész, fér­jével Thomas-szal és fiával Vincenttel. Stiezel művész­nő keresi a szavakat, azt mondja, ő tulajdonképpen azt szeretné, ha a férje be­szélne, s nem is annyira fon­tos, amit ők akarnak monda­ni, inkább kérdezni szeretné­nek... Hódmezővásárhely test­vérvárosából érkeztek, két hétig maradnak a Csongrád megyei városban, „lehorgo­nyoztak" a Pelikán Szálló­ban, onnan portyáznak majd, terveik szerint a mártélyi festőtábort is felkeresik. A legtöbb időt mégis azzal töl­tik, hogy ismerkednek a kör­nyékkel. Thomas ugyanis kollégánk, újságíró a Ho­henzollerische Zeitungnál, hazatérésük után szeretne ri­portban beszámolni a látot­takról. Tájékoztatom őket az ép­pen aktuális szegedi esemé­nyekről és látnivalókról ­szabadtéri, néptáncfesztivál, utcai táncbemutatók, tárla­tok, múzeum, Ópusztaszer a Feszty-körképpel - a házas­pár szorgalmasan jegyzetel, s ígéri, mindent megnéznek, fotókat is készítenek. Külö­nösen a táncfesztiváli törté­nésekre figyelnek fel, mert Elke asszony a táncművé­szetet külön is kedveli, egyik kedves témája a táncmozdu­latok megörökítése. Azután mesélnek. Arról, hogy először vannak ugyan Magyarországon, de roppan­tul tetszik nekik mindaz ami itt történik, a nyüzsgés, az emberek kedvessége, közvet­lensége. Egybehangzóan vallják, hogy kellemesen csalódtak, mert: Magyaror­szág nem a „Puszta-roman­tika, a piros paprika és a ci­gányzene", hanem sokkal több ennél. Otthon ugyanis főleg a felsoroltakat emle­getik a turisták, s ők most meggyőződhettek arról, hogy ez az ország jóval na­gyobb figyelmet érdemel, mint amekkorát szentelnek neki. Nem tagadom, jó volt hallgatni Elke Stiezelt és fér­jét... K. F. KÖZÉLETI NAPLÓ VÁSÁRLÁSKOR HASZNALT BÚTORÁT BESZÁMÍTJUK! Viszonteladókat is kiszolgálunk. Londoni krt. 3., a kenderbolt mellett MA A BÚVÁR TÓ partjának és környékének rendbetétele érdekében Szemők Árpád, a körzet önkormányzati képvi­selője és környezetvédelmi szakemberek kezdeménye­zésére társadalmi munkára hívják az újrókusi lakókat, 16-18 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents