Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-11 / 187. szám

PÉNTEK, 1995. AUG. 11. BELÜGYEINK 3 • Sok az alapítvány. Csongrád megyében számuk megközelíti a 600-at. Ennek többek között az az oka, hogy pár évvel ezelőtt jóval több adókedvezményt élveztek, mint a társas vállalkozások. Ezért például igen gyakran az önkormányzatok is úgy kezdtek építkezésbe, hogy előbb létrehoztak egy alapítványt, amelynek a számlájára pénzt helyeztek el, az pedig visszaigényelhette a beruházás áfáját. Mára ugyan szigorodtak a feltételek, mégis az a jellemző tendencia, hogy a feketegazdaság egyre inkább az alapítványok mögé bújik. Ezt a feltételezést alátámasztották az Apeh Csongrád Megyei Igazgatóságának vizsgálatai. Lavner Ferencné, a társas vállalkozások osztályvezetője az 1995-ben befejezett 15 ellenőrzés tapasztalatait tárta a sajtó elé. A megismert alapítványok közül nagyon kevés az, amelyik valóban közérdekű tevékenységet végez - tájékoztatott az osztályvezető. Tisztelet a kivételnek, de igen sok alakult valamilyen • Alapítványi csiki-csuki A nilótaiáték is ..adal ozas AU napi 300kilométert utazott... csoport, érdekközösség számára anyagi előny elérésére, a joghézagok kihasználásával a még létező adókedvezmények megszerzésére. Ilyenek a pilótajáték szervezők, a tisztán gazdasági tevékenységet végzők, a kölcsönt nyújtók. A pilótajátékok szervezői például úgy próbáltak kibújni az adókötelezettség alól, hogy a tranzakciókat magánszemélyek egymás közötti adakozásának tüntették föl. A kifizetett összegekből adóelőleget nem vontak. Minden befizetésből 3 ezer forintot a költségek fedezésére tartottak vissza, ami után nem fizettek áfát, nem vallották be és nem is számolták ki az adót, mert az alaptevékenység miatt tárgyi adómentesként „kezelték magukat". Volt olyan alapítvány, amelyik ingatlant vásárolt, s annak az előzetes áfáját teljes egészében visszaigényelte. Mivel a jogszabályok szerint a kapcsolódó bevételek egyharmada adóköteles volt, a kétharmada nem, a „cég" csak az áfa egyharmadát igényelhette volna vissza. Jellemző az a hiba, hogy az alapítványok általában folyamatosan levonták az adóelőleget a kifizetéseiből, de soha nem vallották be és nem is fizették ki az adóhatóságnak. Az alapítványok nem rendelkeztek egészségügyi vagy szociális intézményi minősítéssel, ennek ellenére a szociális gondozással megbízottaknak adómentesen utalták ki a tiszteletdíjakat. Amíg az szja-törvény csak a pénzbeni kifizetésekről rendelkezett, az alapítványok jó szimattal ismerték fel a dologi javak adományozásának előnyeit. így aztán számítógépet kapott a kutatáshoz az a magánszemély is, aki tudományos témával sosem foglalkozott, ráadásul vissza sem kellett adnia a berendezést. Ugyanígy külföldi utakat, nyelvtanulást is térítettek. Az adóhatóság a revíziók során egyre többször találkozik az alapítványoknál is a vállalkozásokra jellemző, nem ellenőrizhető költségekkel, mint például a gépkocsi elszámolása, a lakásrezsi átterhelése. Szintén egy pilótajátékot szervező alapítványnál fordult elő, hogy egy képviselője napi 2-300 kilométert utazott oda-vissza játékszervezés címén. Az Apeh az útnyilvántartásban szereplőket nagy számuk miatt nem is tudta felkeresni, így kénytelen volt elfogadni a máskülönben irreális költségeket. Az Apeh-vizsgálat számos tanulsággal zárult. A tisztességes célok érdekében működtetett alapítványok szemszögéből mindenképpen az a konklúzió, hogy nagyon profi könyvelővel kell dolgozniuk, aki pontosan tudja, milyen adókötelezettségek terhelik őket. Aki pedig az alapítványok mögé bújva próbál adót megtakarítani, az egyre gyakoribb ellenőrzésekre és igen súlyos büntetésekre számíthat. Fekete Klára A gázárakról Meglehetősen furcsa függetlennek nevezni a 67 százalékos gázár-emelést indokló Axon E. C. kutatócsoportot. Ezt Vágó János, az MSZOSZ alelnöke mondta csütörtökön az MTI érdeklődésére. Az alelnök rámutatott: a szakértői társaságban többek között a Mol Rt., illetve több gázszolgáltató munkatársai vesznek részt. A csoport tehát egyértelműen az energialobbit képviseli. Nem véletlen tehát tanulmányuk közzétételének időzítése. A tanulmányról csütörtökön az egyik napilap közölt információt, miszerint ha nem lesz a közeljövőben erőteljesebb az energiaáremelés, akkor jövő év októberében kell majd 67 százalékkal emelni a földgáz árát. Csak így érhető el a szakértők szerint a valódi piaci ár. Vágó János szerint figyelmen kívül hagyják a realitásokat azok, akik csupán a világpiaci ár bűvöletében élnek, s nem számolnak a társadalom teherbíró képességével. • Éppen 31 százalékkal többet fizetünk átlag mindenért, mint tavaly ilyenkor. Az átlag persze mindig sánta: a háztartási energia ára ugyanis közel hatvan százalékkal emelkedett egyetlen esztendő alatt. Ez lett igazán az infláció húzóágazata: előbb-utóbb ugyanis minden árat alaposan megmozgat - persze felfelé. Kisebb mértékben, de valamikor két évvel ezelőtt szabadult ki hasonló módon az infláció ördöge a palackból. Tavaly tavasszal ugyan csendesedett egy picit, de a Bokros-csomag ismét maradéktalanul teljesítette a gazdaságpolitika célkitűzéseit, már ami az áremeléseket illeti. Önmagában persze egy ilyen számoszlop semmitmondó. Érdemes mellé tenni a bérek növekedését: átlagosan 16 százalékkal haladják meg a fizetések a tavaly ilyenkori mértéket. A keresetek reálértéke, legalábbis a statisztikusok szerint, éppen 8 százalékkal csökkent. Rakéta sebességre kapcsolt az infláció, s ha ehhez még azt is hozzá vesszük, újabb energiaáremeléseket jelentettek be, akkor aligha hihetjük, hogy az idén a tervezett 30 százalékos inflációnál megáll a gazdaság. A fél tucatnyi stabilizációs program, amelyet az elmúlt öt évben túléltünk, egyet mégis bizonyosan elért: a hazai árszínvonal csúcsot döntött. A kereslet visszafogása és a vállalkozások élénkítése fából vaskarikának bizonyult. Olykor becsukjuk a szemünket, s az alagút végéről álmodozunk: szerény áremelésekről, stabil fizetésekről, polgári életről. Az inflációs rakéta azonban mindig felébreszt bennünket. R. 6. Inflációs rakéta? 1993/1. 10% 20% • A délszláv háború hadi cselekményeinek intenzitásától függően egyszer többet, máskor kevesebbet hallunk az Európa Unió Megfigyelő Missziójáról, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságáról, a Nyugateurópai Unióról és az Európa Unió EBESZ szankciót támogató missziójáról. Kissé zsong a feje az embernek e sok furcsa név hallatán. De mi is rejlik mögöttük, s mi a funkciójuk a felsorolt szervezeteknek? Ezekre kértünk választ Tóth László mérnökőrnagytól, az EK megfigyelő misszió mellett működő magyar összekötő hivatal vezetőjétől. • Szegeden sokat emlegetjük az EU megfigyelőket. Gyakran látjuk gépkocsijaikat is a Forrás Szálló előtt, vagy a városon áthaladni... - Az EU megfigyelő missziójának telepítését a Magyar Köztársaság kormánya egyik 1992-ben hozott határozatában rendelte el. A magyar kormány és az EK elnöksége között létrejött egyetértési memorandum szerint a misszió munkájában az EU 15, valamint az EBESZ 4 kijelölt tagállama vesz részt. A misszió feladata, hogy a kis-Jugoszláviával határos térség 0 KÉRDÉS • Az ellenőrző misszió összekötőjéhez A béke ügyében munkálkodnak békéjét és biztonságát fenntartsa, hozzájáruljon a határtérségben esetleg kialakuló konfliktusok megelőzéséhez. A misszió vezetője az EU elnökségén keresztül jelentést tesz a misszió tevékenységéről a fogadó félnek és a megfigyelő feleknek. Itt kell megemlíteni egy másik missziót is, amelyet Nyugat-európai Unióként ismerünk, s amely 1993-ban jött létre. Ennek alapvető feladata a volt Jugoszláviában zajló konfliktus békés megoldásához való hozzájárulás és az ENSZ Biztonsági Tanácsának a dunai víziszállításra vonatkozó embargós határozatainak a betartatása. A tagállamok Magyarországot járőrhajókkal, megfelelő számú vámtisztviselővel és szükséges felszereléssel segítik. • Hogyan működik az ENSZ menekültügyi főbiztossága? - Az erről szóló megegyezést még 1989. október 4-én írták alá a főbiztosság és hazánk kormányának képviselői. A megállapodás szerint a főbiztosság (UNHCR) irodákat nyit az országban és ellátja a fogadó országban lévő menekültek és a hatáskörébe tartozó személyek nemzetközi védelmében, valamint a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos feladatait. • Legtöbbet a szankciók betartásával kapcsolatos nemzetközi tevékenységről hallunk. Mi a szerepe ennek a missziónak? - Az Európa Közösség és az EBEÉ, valamint a magyar kormány között létrejött Egyetértési Memorandum szerint a most már Tóth László EU/EBESZ néven szereplő szankciót támogató missziók segítséget nyújtanak az ENSZ BT által elrendelt embargó betartásában a magyar hatóságoknak. A misszió yezetőjét az EBESZ egyik tagállama adja, vezetője pedig az EBESZ soros elnöke és az EU elnöke által jelentést tesz a fogadó országnak, a fenti testületek pedig a nemzetközi Jugoszlávia konferenciának is. Egyébként valamennyi felsorolt nemzetközi szervezet személyzete munkája közben korlátlan mozgási szabadságot élvez és megkapja a diplomáciai képviselők számára a nemzetközi szerződésben rögzített jogokat. K. F. Orosz hadsereg -magyar hadtáp Több mint kétmilliárd forint értékű zöldség-gyümölcs konzervet szállít az idén az orosz hadseregnek a nyfrmeggyesi ERIMPEX Kft. A november óta húzódó üzlet bankgarancia-szerződését - a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával és az Eximbank közreműködésével - augusztus 9én véglegesítették. j/ ár a Nap se a régi - mondogatják mostanság UJJ az idősebbek. Valamikor szelídebben sütött le ránk, nem kellett lesnünk reggel a televíziót, milyen lesz az aznapi UV-sugárzás. Gyermekkorunk klottgatyájában nyugodtan szaladgálhattunk a tűző napon, kutya baja sem lett a bőrünknek. Most meg? Tizenegynéhány faktoros fényvédőkrémmel a hónunk alatt megyünk a strandra, hogy gyorsan beüljünk egy napernyő árnyékába. Megszerettük az árnyékot. Hozzászoktunk, hogy a napfényen nem jó lenni - mindig az érhető el, sarcolható meg könnyen, aki látható. Bezzeg áld az árnyékban él és üzletel, annak kutya baja. Nem kínozza bőrkiütés és még az adóhivatal is elkerüli. A feketegazdaság, mindennapjaink árnyékos valósága ma már a nemzeti jövedelem közel harmadát állítja elő, teszi zsebre és forgatja tovább, legtöbbször luxus fogyasztásra. Az árnyék csalóka: amit még a félhomályban látni lehet, az csak a jéghegy csúcsa. Az abc-k előtt számla nélkül árulgatók, vagy a pesti aluljárók félsötétjében seftelők még nem tennék tönkre a gazdaságot. Vannak, akik sokkal, de sokkal jobban képesek elbújni a napfény elől. Ők azok, akiket a törvény sem képes utolérni, akik miatt mi, bérből élők vagyunk kénytelen irreálisan magas adót fizetni. Szóval, nem jó a napra menni mostanság. Eget, egészen másként, mint tíz, vagy húsz esztendővel ezelőtt. A másfél éve nagy csendben megalakult gazdaságvédelmi koordinációs bizottság nemrégiben azt javasolta a kormánynak, szerezzen érvényt annak a több éves, de idáig hatástalan kormányrendeletnek, amely kimondja, a gazdasági társaságok a nagyobb pénzforgalmat csak banki számlákon bonyolíthassák. Egy olyan gazdaságban, ahol senki sem biztos a másikban és üzletemberek több millióval a zsebükben járkálnak, nem lesz könnyű ilyen módon láthatóvá tenni a pénzmozgást. Ráadásul úgy tűnik, a bankok is többet adnak ma még a csillogásra-villogásra, mint a korszerű információs hálózat kiépítésére. /7| feketegazdaság szereplői már évek óta jól tudlÜ jók, nem szabad a napra menni. Mint ahogyan nem szabad a pénzt bankban tartani, a milliós üzletekről szerződést kötni - a papír könyörtelen és nyomot hagy. Nem is csoda, ha a gazdaság árnyékos oldalán jócskán megszedhetik magukat az izmos behajtólegények. Ha egyáltalán akad mit behajtani. Legtöbbször minden a rokonok, barátok nevén van. A tízmilliókat megforgató vállalkozónak jó, ha egy Ladája akad, azt pedig lefoglalni sem érdemes. A Nap káros sugarait kellene csökkenteni. Akkor talán elő lehetne csalogatni azokat, akik ma még jobban szeretik a félhomályt. Hírlik, a gazdaságvédelmi koordinációs bizottság szeptemberben nagy akcióba kezd - sajátos eszközeivel megpróbája kifehéríteni a fekegazdaságot. Csak hát nem elég a napfényre zavarni azokat, akik félnek a leégéstől Sok ,Jaktorú", a tisztességes polgárt és vállalkozót védő jogszabályok is kellenének. Mert a törvény is olyan sokszor, mint az ózon: lyukakkal teli. ICB ELSŐ FODEM RENDSZER BETON Szeged, Dorozsmai út 5-7. Tel.: 324-619, 326-903 rtngon (Beépítése, igény szerinti kivitelezése) egyedülálló méretválasztékkal 0,4-9 m-es falközméretig. Gerendás és vakolatmentes panelváltozatban. Födémvastagság szerkezeti igényektől függően változtatható. ESTE DÉLBEN Alabárito étterem ^ Ny.: 11.30-15; 1SAsztalfoglalás 312-914-es telefonon! • Importminták Vigyázzunk a tajvani etetőszékekkel! A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet az év első felében több mint 6 ezer importelőmintát vizsgált, ezeknek csaknem fele iparcikk volt, valamivel kevesebb mint egyharmada ruházati termék, a többi élelmiszer és élvezeti cikk. Az év első felében az importőrök 1700 féle ruha-, illetve textilipari terméket vizsgáltattak, a minták közül 6 százalék teljesen hordhatatlan, forgalomba hozatalra alkalmatlan volt. A vizsgált termékek többsége felsőruházati cikk, amelyek fele-fele arányban érkeztek Nyugat-Európából és Távol-Keletről. Minőségüket tekintve jelentős változást nem tapasztaltak a Kermi szakemberei, ebben a félévben is típushibaként jelentkezett elsősorban a távol-keleti áruknál - a gyenge színtartósság. A varrógép kivételével az első félévben csökkent a háztartási gépek távol-keleti importja. A hűtők, fagyasztók közül is elsősorban a nyugati termékeket vásárolták az importőrök. A készülékek többsége jó minősítést kapott. Az intézet hat hónap alatt 530 féle bútoripari terméket vizsgált meg, megállapították, hogy közülük a gyermek- és csecsemőbútorok csaknem 20 százaléka súlyosan hibás vagy balesetveszélyes. Ilyenek például a tajvani utazóágyak, etetőszékek. (MTI)