Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-11 / 187. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAQYARORSZÁQ PÉNTEK, 1995. AUG. 11. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA 955. A győztes német had a menekülő rr g\ írok üldözése közbei Jfogja Léi, Bulcsú és Súr vezéreket, akik I. Ottó király Regensburgban felakasztat. 1265. IV. Béla megállapítja a liptói királyi népek kötelezettségeit és jogait. 1430. Zsigmond király távozik az országból. A kormányt öt helytartóra bízza. 1442. A hatvani országgyűlés a budaihoz hasonlóan közkegyelmet ígér és birtokaik visszaadását azoknak, akik elismerik I. Ulászló uralmát. 1456. Hunyadi János meghal Zimonyban a táborban kitört pestisjárványban. Gyulafehérvárott temetik el. 1476. Báthori István országbíró csatára kényszeríti és megveri a Moldvától a magyar sereg jövetelének hírére visszavonuló II. Mehmed szultán utóvédjét. 1490. Eredménytelen személyes találkozás II. Ulászló választott király és János Albert herceg között. 1510. Nagy pestisjárvány kezdete Magyarországon. 1516. Werbőczy István a személynök. Tisztségét 1525. július 6-ig viseli. 1804. A német-római uralkodó, II. Ferenc császárságot hoz létre az úgynevezett osztrák öröAugusztus II. tartományokból, és az „Ausztria főhercege" hefftftt felveszi az „Ausztria örökösTesászára" címet. 1845. Luka Sándor főispáni helytartó nem engedi megnyitni Hout vfcmegye közgyűlését. Erre az ellenzék külön gyűlést tart és ellenállásra szólítja fel a vármegyét. Másnap katonai fedezettel a közgyűlést megtartják. Utána véres verekedésre kerül sor a konzervatív és az ellenzéki nemesek között. 1901. Francesco Crispi egykori szicíliai garibaldista, olasz politikus, miniszterelnök, bel- és külügyminiszter, a szocialista mozgalom ellenfele, az olasz imperializmus kialakulásának előkészítője meghal Nápolyban. 1906. A francia Eugéne Lauste bejegyezteti találmányát, az első hangosfilm-gyártási eljárást. 1914. Franciaország hadat üzen Ausztria-Magyarországnak. 1920. A szovjet kormány elismeri Lettországot. - Az első ökumenikus konferencia (egyházak világtalálkozója) Genfben. 1961. Kelet-Berlinben a Népi Kamara biancofelhatalmazást ad a kormánynak a békeszerződés megkötésére és „az NDK védelmét szolgáló intézkedések" meghozatalára. • Zágráb jelenleg nem tervez katonai lépéseket KeletSzlavóniában - jelentette ki Mate Granics horvát külügyminiszter csütörtöki sajtóértekezletén. A miniszter nyilatkozata szerint Horvátország Kelet-Szlavónia békés visszailleszkedését szeretné elérni, és kész a tárgyalásokra. A Vajdasággal (Jugoszlávia északi részével) határos Kelet-Szlavónia az utolsó horvát terület, amelyet a krajinai szakadár szerbek még ellenőrzésük alatt tartanak 1991 vége, Vukovar bevétele óta. A gazdaságilag Szerbiához kötődő Kelet-Szlavóniát olyan térségnek tekintik, amelyről félő, hogy Belgrád aligha mond le. Szerdán a szlavóniai (vajdasági) szerbek már be is jelentették, hogy Belgráddal közös katonai parancsnokságot hoztak létre egy esetleges horvát agresszióval szemben. Belgrád csütörtökig nem erősítette meg állításukat. Egy állítólag Kelet-Szlavóniáról az Egyesült Államok prágai nagykövetségén júniusban megkötött titkos Tudjman-Milosevics egyezségről szóló híresztelések kapcsán Granics határozottan kijelentette, hogy Horvátország és Szerbia, illetve Tudjman és Milosevics között semmiféle egyezség nem létezik. Horvátország álláspontja szerint Szerbia a legfőbb agresszor Bosznia• Tudjman visszavárja az elmenekült szerb lakosokat Zágráb nem tervez katonai lépéseket krajinai szerbek Bosznia-Hercegovina Hercegovinában éppúgy, mint Horvátországban. A külügyminiszter értékelése szerint azonban Horvátország politikai és katonai helyzete megváltozott, és Milosevics, aki eredetileg az egész egykori Jugoszláviát be akarta kebelezni, most kénytelen lesz tudomásul venni, hogy Horvátország független, szabad állam. A miniszter sajnálkozásának adott hangot a horvát katonai-rendőri művelet áldozatai, valamint három ENSZ-katona és egy BBCújságíró halála miatt. Granics felhívást intézett a horvát támadás során elmenekült szerbekhez, hogy térjenek vissza otthonukba. „Legelőször is teljes biztonságot kell teremteni, és létrehozni a szükséges polgári intézményeket és hivatalokat. Amint ezzel elkészülünk, minden lehetőt megteszünk majd, hogy visszátérhessenek azok, akik nem követtek el háborús bűnöket" - tette hozzá a politikus. (MTI) Berlin: szélfűrészelt kereszt y^A. SCHINDLER TETŐABLAKOK 63X100 26 OOO Ft TMIIIIII Rill 78x120 30 000 Ft MUbUL BAH 78x140 32 OOO Ft Szeged, Csongrádi sgt. 27. Szentes, József A. u. 24. Tel.: 62/474-481, 62/491-022.Tel.: 63/314-011 Ismeretlen tettesek megbecstelenítették a Berlini Fal egyik áldozata, Peter Fechter emlékére 1962-ben emelt keresztet. Csütörtökre virradóra a Kreuzbergben álló fakeresztet szétfűrészelték, és a helyszínen hagyták az egykori NDK hadseregének rohamsisakját. A tettesek hátrahagytak egy üzenetet is: „Az NSZKimperializmus által üldözött és elesett határőr katonák, valamint a Fal lebontása áldozatainak emlékére. Áldozatuk számunkra kötelezettség a független NDK-ért folytatandó harc iránt". Fechterre menekülés közben az NDK határőrei rálőttek, és a 18 éves fiatalember elvérzett. Az eset nagy feltűnést keltett, mert a Fal nyugati oldalán több száz ember látta, hogy az NDK-határőrök a sebesült embert sorsára hagyták. • Semleges és katonai tömbökön kívül álló Ukrajnát ma jóval kevesebben kívánnak a néhány éve függetlenné vált szovjet utódállamban, mint akárcsak hat hónappal ezelőtt. Ez az egyik legfontosabb következtetése annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Ukrainian Sociology Service nevű intézet végzett el az Unian hírügynökség megrendelésére. A Kijevszkije Vedomosztyi című napilap ismertetése szerint míg idén januárban még az ukránok közel negyven százaléka vélekedett úgy, hogy az új államnak kívül kell maradni minden katonai tömbön, addig júniusban már csak egynegyedük gondolkodott így. A tömbönkívüliség híveivel szemben többségbe kerültek a nyugati vagy keleti blokkhoz való csatlakozást hirdetők. Év elején az ukrán közvélemény 18 százaléka NATO-párti volt, júniusban viszont már csak 15. Ezzel szemben a Taskenti Szerződést pártolók aránya a januári 14-ről az év közepére 20 százalékra emelkedett. (1992-ben néhány szovjet utódállam kollektív védelmi szerződést kötött az üzbég fővárosban. A szerződést amelynek nyolc tagja van az el nem kötelezettséghez ragaszkodó Ukrajna nem írta alá.) A lap értékelése szerint Kijev bármilyen irányú elmozdulása, közeledése a nyugati vagy a keleti katonai csoportosuláshoz belső feszültséget idézne elő az országban. A Kucsma-vezetés tekinthet a visegrádi államokhoz hasonlóan a NATO felé, vagy Fehéroroszországot követve Taskentre pillanthat, mindkét esetben kiéleződne az ország fatális kelet-nyugati megosztottsága. S a fél évvel ezelőttihez képest a Kucsma-kormány irányválasztása nélkül is fokozódott a szembenállás a keleti és nyugati országrész, illetve politikai csoportok között, hiszen a semlegességpártiak száma csökkent, a keleti orientáció hívei viszont többen lettek. A Kijevszkije Vedomosztyi úgy véli, hogy Kijevnek előbb vagy utóbb szövetségesek után kell néznie. A tömbönkívüliség, illetve a mindkét tömbbel való semleges együttműködés ugyanis nem erősíti Ukrajna biztonságát, mert harmadik fél támadása esetén nincs biztosíték arra, hogy valamelyik katonai blokk segítséget nyújt. Ilyen biztosíték ellenben mindkét tömb tagjai számára létezik. (MTI) • Kovác és Meciar Egyre hűvösebb a viszony Kovác Washingtonban több vezető amerikai politikussal részt vett egy magánjellegű vacsorán. Ezen az amerikaik leszögezték: az Egyesült Államok politikai köreiben egyre inkább az a meggyőződés alakul ki, hogy Szlovákia nem tud lépést tartani Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal a demokrácia építésének terén. Ez aggodalommal tölti el az amerikai vezetést, mert az Egyesült Államok érdekelt abban, hogy Szlovákia hasznos része legyen a közép-európai térségnek. Felkérték Kovácot, hogy közölje mindezt a pozsonyi kormánnyal. Az államfő mindezt elmondta a szlovák rádiónak adott nyilatkozatában hozzáfűzve: nagyon kellemetlen számára, Az utóbbi napokban tovább romlott Michal Kovác szlovák elnök és Vladimír Meciar szlovák kormányfő amúgy is feszült viszonya. Az okot ezúttal az szolgáltatta, hogy az államfő az Egyesült Államokban tett munkalátogatását követően figyelmeztette honfitársait: Washingtonban elégedetlenek a szlovákiai demokratikus kibontakozással és a gazdaság reformok menetével. hogy az amerikai intelmeket tolmácsolja a kormánynak. A Kovác-nyilatkozat éktelen haragra gerjesztette Meciart, aki nem késlekedett a visszavágással. Egy tévényilatkozatban szerencsétlennek minősítette az államfő szavait majd kifejtette: egy elnöknek, vagy bármely más politikusnak kötelessége, hogy védelmezze hazáját és annak érdekeit. A két politikus kötélhúzása nem újkeletű. Azóta, hogy Kovác 1993-ban elfoglalta elnöki hivatalát, állandó politikai harc folyik köztük. Meciar koalíciós kormánya már nem egyszer lemondásra szólította fel az államfőt. Megbuktatni csak azért nem tudja, mert Kovác elmozdításához a szlovák törvényhozásban háromötödös szavazatarányra lenne szükség. Michal Kovác tavaly tavasszal bizalmatlansági indítványt csikart ki a parlamentben Meciar ellen. Meciar már az ősszel visszavágott, amikor megnyerte a választásokat, és azóta ott tör borsot Kovác orra alá, ahol csak tud. Megfosztotta az államfőt attól, hogy a fontos posztokra ő nevezzen ki embereket, és elérte azt is, hogy jelentősen csökkentsék az elnöki hivatal költségvetését. A jelek szerint azonban a nemzetközi közvélemény a szlovák államfőt támogatja. Meciar - mióta visszakerült a hatalomba - nem egy figyelmeztetést kapott, hogy kormánya korlátozza a sajtószabadságot, és megtorpanás következett be a privatizáció terén is. Mindenesetre Josef Sesták külügyi államtitkár szerdán jegyzéket nyújtott át a pozsonyi amerikai nagykövetnek. A szlovák kormány ebben felkéri Washingtont, adjon magyarázatot Szlovákiát bíráló kijelentéseire. (MTI) • Tajvan ENSZ-iagsága Kínai felháborodás Kína a ,,legerőteljesebb felháborodásának" adott hangot egy közlemény miatt, amelyben a tajvani elnök sürgette az ENSZ-t, hogy újra vegye fel tagjai közé a szigetállamot. Tajvan 1971ben lépett ki az ENSZ-ből, miután a világszervezet felvette tagjai közé a Kínai Népköztársaságot. A tajpeji elnöki közlemény, amely megemlékezik az ENSZ létrehozásának ötvenedik évfordulójáról, megjegyzi: Tajvan a világszervezetnek alapító tagja és a Biztonsági Tanács állandó tagja volt. A dokumentum szerint Tajvant, mint a világ gazdaságilag 19.legnagyobb országát, amelynek 21 millió állampolgára van, nem lehet kizárni a szervezetből. - Itt az ideje annak, hogy a világszervezet komolyan szembenézzen ezzel a problémával, és megoldja azt jelentette ki Li Teng-huj tajvani államfő a közleményben. Kína, amely Tajvant nem ismeri el független államként, kijelentette, hogy a közlemény „beavatkozás Kína belügyeibe, és az ország szuverenitásának megsértése". „Ez aláaknázza Kína újraegyesítésének nagy ügyét úgy, hogy visszaél az ENSZnek ezzel az ünnepélyes eseményével" - jelentette ki tiltakozó levelében Csin Huaszun kínai nagykövet. Csecsenföld Vegyi fegyvereket is bevetettek? Alekszandr Gzovszkij, az ENSZ humanitárius mentőszolgálatának tisztségviselője elmondta: a Groznijtól 50 kilométerre délkeletre fekvő Avturi városában a lakosság egyharmada szenved bőrbetegségekben, a környékbeli fák többsége pedig elvesztette lombját. - Az emberek bőrének állapota arra utal, hogy mérgező kémiai anyagokat alkalmaztak. Az Exparc emberei mintát vettek a környező források vizéből, a földből és az erdők fáiból - mondta Gzovszkij. Véleménye szerint szinte bizonyos, hogy valamiféle gázt vetettek be fegyverként. Ez lehetett klórgáz, hiszen több szemtanú is azt állítja, hogy sárgás gázt látott terjengeni az égen. A vegyianyag pontos meghatározásához azonban még meg kell várni a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit. Ugyancsak mérgező anyagok használatára utaló nyomokat találtak a szervezet tagjai Satoj, Rosnij-Csu és Nozhaj-Jurt körzetében. Bizonyítékok vannak arra, hogy a csecsen válság idején mérgező vegyi anyagokat vetettek be fegyverként a kaukázusi köztársaság területén - közölte szerdán Groznijban az Exparc elnevezésű humanitárius szervezet illetékese. Egyelőre azonban nem tudni, hogy melyik fél alkalmazta a vegyi anyagokat Mindhárom település a csecsen fővárostól, Groznijtól délre fekszik 60, 80, illetve . 120 kilométeres távolságban. Nem lehet egyelőre tudni, hogy melyik fél alkalmazta a a kémiai anyagot - mondta az Exparc tisztségviselője. Az orosz hatóságok határozottan állítják, hogy az orosz hadsereg nem vethetett be vegyi fegyvert. A csecsen harcosok pedig csak annyit közöltek a szervezet képviselőivel. hogy vegyi anyagokat szóró helikoptereket láttak az égen. (MTI) RÓKUSI TÜZEP CASABELLA KFT. AKCIÓ AUGUSZTUS 1 - és 1 S. között I BRAMAC cserepek és tartozékok VELIJX THERWOOLIN M és hangszlgetelOk WIENERBERGER plllértégla ETERNIT hullám és sfkpaia INTERSPAN Laminált lemezek 38.-Ft/db -10% -10% -8% -6% -5%