Délmagyarország, 1995. augusztus (85. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-09 / 185. szám

8 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁQ SZERDA, 1995. AUG. 9. megyében valósult meg. A makói szövetkezet elnöke különösen érdekes számadatokat ismertetett, ezek szerint egy esztendőben 3 millió köbméter vízzel öntöznek. A számítást úgy kezdte, hogy a nem öntözött kukoricán biztosan van 50 ezer forint mínusz hektáronként, öntözéssel azonban legrosszabb esetben is ki lehet hozni nullára. Meglepő az is, hogy a makóiak 450 milliós árbevételével szemben 80 millió forint csak az öntözés költsége, amelynek egy jó része állandó, azaz akkor is jelentkezik, ha takarékosságból nem öntöznek. Makón az Agro Marosnál 320 hektárt öntöznek, s van olyan kukorica, amelyik már 200 milliméter öntözővizet is kapott. Az öntözővizes határszemle első állomása a cservölgyi 3 köbméter per másodperces maximális kapacitású vízkivételi mű volt, itt emelik ki a Marosból az Apátfalva-Mezőhegyes öntözőrendszer vizét. Az egész beruházás a 30 kilométeres csatornával és a pitvarosi tározóval egyébként 400 millió forintba került. A második állomás a kövegyi átemelő, 9 kilométerre található a Maros-parttól, közte azonban még kétszer kell átemelni a kardosi és az ugari szivattyúkkal. A 3,5 méter magasságot tudó szivattyúknak köszönhetően, innen 12 kilométerre már elfolyik a víz, egészen a pitvarosi víztározóig. A bejárás a mártélyi vízkivételi műnél fejeződött be, amely beruházás két szempontból is igen hasznos. Egyrészt öntözővizet szolgáltat, másrészt a vdzkivétel öblíti is a holtágat. Kovács András Avatott szemek figyelik a csatornatorkolatot • Négyszázmilliós vízügyi beruházás Apátfalva-Mezőhegyes öntözőrendszer Az indulás előtti makói kerekasztal-beszélgetésen a házigazda ügyvezető igazgató, Balla Iván elsőként azt emelte ki, hogy mekkora segítséget kaptak az Apátfalva-Mezőhegyes öntözórendszer befejezéséhez a megyei önkormányzattól. Ez egyébként munkahelyteremtő beruházási támogatásként jelentkezett, 7,5 millió forint ellenében 15 embert kötelesek foglalkoztatni három esztendőn keresztül. Területükön 11 ezer hektár lenne elérhető, de ebből csak hatezret öntöznek. Igazából a nagyüzemek lennének vevők erre a szolgáltatásra, de azok szép lassan elfogytak, vagy nincs elegendő pénzük, az új gazdákat pedig még nem sikerült megszólítaniuk. Az utóbbiakat csak akkor kezdi érdekelni az öntözés lehetősége, amikor már a többhetes aszály szárítja a kukoricát. Béröntözés ugyan létezik, de a társulat azt szeretné, ha a gazdák valamilyen módon előre jeleznék az igényeket. Tovább szaporítja az ellentmondásokat az a tény, hogy van is víz az Apátfalva-Mezőhegyes rendszeren, meg nincs is. Ez úgy lehetséges, hogy a teljes, 2,5 köbméter per másodperces kapacitást lekötötte az építkezésbe önerővel is beszálló hét gazdaság, de még nem készültek el - vagy nincs elég pénz - saját rendszerükkel, amellyel a csatornából a földre juttatnák a vizet. Ugyanakkor az újonnan jelentkezőknek nem lehet kiadni a vízjogi engedélyt, hiszen elméletileg a teljes vízhozam le van kötve. Vízi István, a vízgazdálkodási társulat, egyben a makói szövetkezet elnöke az öntözött és a nem öntözött táblák közötti különbségre hívta fel a jelenlevők figyelmét, míg Tasnádi Gábor a támogatások emelését kérte a megjelent honatyáktól. Domonkos András szentesi és Gazdag János makói képviselőktől. Az utóbbi azt a kérdést tette fel, hogy miért nincsenek alegységei, helyi sejtjei a társulatoknak, amelyek a gazdálkodók csoportjait összefognák. Csatlós Péter, a Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulás elnöke elmondta, hogy 18 ezer hektár öntözésére berendezett területük van, s 27 ezer hektáron gazdálkodó 6 ezer új tulajdonost sikerült megszólítaniuk az érdekeltségi hozzájárulás ügyében. Ez utóbbit differenciáltan képzelik el, hiszen a legelő ilyen szempontból nem eshet egy elbírálás alá az intenzív hasznosítású szántóval. Ratkai Imre, a megyei közgyűlés alelnöke azt emelte ki, hogy a közelmúlt három országos öntözési beruházásából kettó Csongrád Cservölgy. (Fotó: Karnok Csaba) Túl sok az értekezlet A magyar vállalatoknál a munkaidő 20 százaléka értekezletekkel és megbeszélésekkel telik. Erre a következtetésre jutott az osztrák Czipin and Partner termelékenységi tanácsadó cég húsz hazai iparvállalatnál végzett felmérése alapján. Az értekezleteknek alig van kézzel fogható eredményük, résztvevőnként és óránként mindössze egy olyan döntés születik, amelyet konkrét intézkedés is követ. Igen gyakori „hiba", hogy a meghozott döntésekről, határidőkről, a felelősök személyéről nincs egyértelmű dokumentum, így mindenki a saját szája íze szerint értelmezi a határozatokat. A munkaidő pazarlását fokozza, hogy a pontatlan kezdések 10-20 perces időveszteséget okoznak minden értekezleten. Túl sok idő telik el a kiindulási helyzet és a korábbi lépések elemzésével, ezzel szemben ritkán fordul elő, hogy egy felszólaló konkrét megoldási javaslattal áll elő. A Czipin and Partner fontosnak tartja az előzetes tájékoztatást, a résztvevók limitálását, a vita irányítását, a jegyzőköny készítést, és végül de nem utolsó sorban biztosftni kell, hogy az értekezletet kívülről, például telefonokkal, ne zavarják. • István herceg és a bajor Gizella hercegnő ezer évvel ezelőtt kötött házassságot. A történelmi esemény a tiszteletteljes megemlékezés mellett máig ható üzenettel is bír - mondta Paskai László, Esztergom-Budapest érseke. A bíboros, prímás emlekeztett arra: Géza fejedelem és Sarolt fiának, Istvánnak, bajor hercegnő lett a hitvese, aki a kereszténységet, a nyugati kultúrát hozta el a magyar földre. A több nemzetiség pedig mindig kulturális gazdagságot jelent egy országnak. Ezeket a gondolatokat István király fogalmazta meg, fiához, Imréhez írt intelmeiben - emelte ki Paskai László. Az újságírók kedden a budavári Érseki Palotában ismerhették meg az augusztus 19-ei és 20-ai esztergomi jubileumi rendezvénysorozat programját. Elhangzott: jelmezes játék idézi fel a 995. évi házasságkötést. A törEzer éve nősült István téneti játék Gizellájának és Istvánjának „bajor földről" érkező díszes hajója szombaton köt ki a Várhegy alatti Duna-parton. Ezen a helyszínen küzdenek meg egymással a középkori lovagi torna bajvívói is. A hazai és a külországi érdeklődők este Szabó Magda: Az a szép fényes nap című darabját tekinthetik meg. A Nagyváradi Állami Színház magyar társulatának művészei az Esztergomi Várszínházban jelenítik meg az István házasságkötését megelőző hazai politikai küzdelmeket. Vasárnap délelőtt ünnepi főpapi szentmise lesz a főszékesegyházban. (MTI) VÁLASSZON IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN! ÉRTÉKPAPÍROK KAMATMÉRTÉKE AQUINCUM Értékjegy I/A (lekötési idő 2 év) Garantált kamat évi 10 % Kamatprémium évi 20 % Összesen évi 30 % AQUINCUM Értékjegy II/A (lekötési idő 366 nap) Garantált kamat évi 10 % Kamatprémium évi 19* % Összesen évi 29* % TAKARÉKJEGY A/L Lekötési idő 3 hónap évi 27* % TAKARÉKJEGY B/L Lekötési idő 6 hónap évi 27,5*% LAKOSSÁGI BETÉTEK KAMATMÉRTÉKE Látra szóló bankszámla évi 13% Lekötési idő évi kamat 1 hó 22-26* % 2 hó 23-26,5* % 3 hó 24-27* % 6Jió 25-27 % 9 hó 25-27 % 12 hó 25,5-28 % 18 hó 25,5-28 % A fenti kamatmértékek az 1995. augusztus 2. után lekötött betétekre érvényesek. A kamat mértéke a lekötött összeg nagyságától fugg. * megemelt kamat Tyúkvásár! Szeged felől, a Bordányi úton Hódi-tüzép mellett, amíg a készlet tart: szerda 15-19 óráig, csütörtök 15-19 óráig. Diplomások, érettségizettek jelentkezését várom 100 000 Ft felclti kereseti lehetőséggel befektetés és vállalkozói igazolvány nem szükséges, nem ügynöki munka. Keresse Tóthnct 310-091 telefonon ÁRUHÁZIGAZGATÓKAT ÉS HELYETTESEKET KERESÜNK Budapestre és Szegedre németül beszéld fiatal férfiak személyében Jelentkezés: Lukácsné 1 -175-7855-ös teleionon, 1013 Budapest, Krisztina tér 1. INTER PROTECTOR dr. Karmazsin Márta tüdőgyógyász szakorvos magánrendelését 1995. augusztus 7-tál Szeged, Deák Ferenc, u. 2., fszt. 1. alatt MEGKEZDI! Rendelési id«: hétfS, szerda: 16-18 óráig, szombat: 9-t 2-óráig Telefonszám: 06-60 481 -575 ffl BUDAPEST BANK RT.