Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-25 / 172. szám

6 KULTÚRA DÉLMAQYARORSZÁQ KEDD, 1995. JÚL. 25. A résztvevők az egész Kárpát-medence magyarjait képviselik. (Fotó: Karnok Csaba) • Az idén a nyári egyetem témaköreit a következő összefoglaló címmel jelölték meg: „Kultúra és/vagy üzlet". A kurzus résztvevői szociológusok, filozófusok, közgazdászok, politikusok, közművelődési szakemberek előadásai révén és szakmai vitákon igyekeznek nyomon követni azokat a folyamatokat, amelyek az áru- és pénzviszonyok között jellemzik a hazai és a határokon túli magyar kultúrát. Elemzik a gazdaság és a kultúra viszonyát, beszélnek arról a sajnálatos, mert veszélyes tendenciáról, amelyet mindenki tapasztal, hogy tudniillik egyre apadnak a kultúra anyagi forrásai, következésképpen szegényedik, szűkül a kulturális piac. A kultúra és a politika viszonya, a kulturális intézményrendszer átalakulása, a nonprofit szféra alakulása, a közvetítő rendszerek változása, az állami és önkormányzati szerepvállalás a finanszírozásban, a kultúraváltás konfliktusai, a kisebbségi magyar kultúra - ezek az előadások további témái. Csütörtöktől szekcióüléseken folytatja munkáját a nyári egyetem: lesz civil művelődési, önkormányzati, ifjúsági, valamint „az épített környezetért" szekció. Ez utóbbi központi témája a kulturális turizmus, az ifjúsági szekcióban pedig az értelmiségképzés és az egzisztenciateremtés ellentmondásairól cserélik ki nézeteiket a résztvevők. A nyári egyetem a maga teremtette hagyományokat folytatja: egyik funkciója a kultúra és a modernizáció vizsgálata, a másik a magyar nemzeti kultúra integrálása, az alkalomteremtés a magyar-magyar párbeszédre. Ugyanis évek óta Szegedre jönnek erre a kurzusra a környező országok magyar értelmiségi csoportjainak képviselői: az idén kolozsvári, temesvári, csíkszeredai, marosvásárhelyi, pozsonyi, kassai ungvári, szabadkai vendégek érkeztek előadókként. A nyári egyetem zárónapján, Rossz világ jár a kultúrára, nemcsak Magyarországon; annál örömtelibb, hogy Szeged kulturális-művészeti élete az ínséges időkben is gazdagnak mondható emelte ki megnyitójában Besenyi Sándor, az Értelmiség "95 nyári egyetem igazgatója. A már hagyományosan a Kárpát-medence magyar értelmiségi csoportjainak találkozójaként is funkcionáló szegedi előadássorozat tegnap kezdődött meg a JATE aulájában: péntekig számos szaktekintély tart előadásokat a plenáris üléseken, a szekciókban pedig véleménycserékre nyílik mód. pénteken Kántor Lajos is előadást tart. Katona Tamás a történelmi emlékhelyekre kalauzolja hallgatóságát, Tabajdi Csaba a magyar-magyar párbeszédről és együttműködésről beszél, Bakos István pedig a Magyarok Világszövetsége és a civil szervezetek kapcsolatairól. A résztvevőknek módjuk lesz a várossal, a nyári kulturális-művészeti kínálattal is megismerkedni, ellátogatnak Opusztaszerre a felújított Feszty-körképet megtekinteni, végül a szabadtérin megnézik A trubadúrt. A tegnapi megnyitó után Pomogáts Béla irodalomtörténész tartotta meg az első előadást „Kultúra nélkül?" címmel, majd Lengyel László közgazdászt és Agh Attila filozófust hallgatták. Holnap reggel 9-kor ugyancsak az aulában Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor a kultúraváltás konfliktusait elemzi, 11-kor pedig Csepeli György, majd Mártonffy Marcell előadása következik. Délután a kisebbségi magyar kultúráról kerekasztal beszélgetést vezet Kötő József (Kolozsvár). S. E. Foglár cáfolta saját halálhírét • Most már tudom, milyen az, amikor valaki túléli saját halálát jelentette ki Jaroslav Foglár cseh író, aki vasárnap a rádióból értesült saját elhunytáról. A 88 éves szerzőt fertőző betegséggel egy prágai kórházban ápolják. Foglár halálhírét a CTK hírügynökség költötte. A közlemény Foglár egyik tisztelőjétől, az író rajongóit tömörítő jó egynéhány klub egyikének elnökétől származik. Az illető meg akarta látogatni az írót betegágyánál, de a kórházban azzal a ízetlen ürüggyel rázták le, hogy a páciens már nincsen az élők sorában. Jaroslav Foglárt több mint 20, javarészt cserkésztémájú ifjúsági regénye tette népszerűvé. Művei 37 éven át tilalmi listán voltak, először a német megszállás idején, majd a kommunista uralom korszakában, mégis az egyik legnépszerűbb író maradt Csehországban. Régi kiadású könyveit kézről kézre adva generációk olvasták ezekben az időkben is. Megcsíptem magam, hogy nem álmodom-e - ecsetelte Foglár első reakcióját saját halálhírére a CTK újságírójának, aki sietve felkereste á" szerzőt, hogy személyesen kérjen bocsánatot a kínos baklövésért. A lengyel restaurátorok július 14-én adták át a körképet. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Egyelőre próbaüzemben Augusztustól látogatható a Feszty-körkép vagyok; a munkatársaim, akiket lebunkóznak, azok szedik össze a szétdobált tejeszacskót, söprik össze a szotyolát, kaparják fel a rágógumit és tartják a helyhez méltóan tisztán az emlékparkot. • Mit gondol, mit jelent, a körképre kerül az emlékpark szellemi súlypontja? - Egy nemzeti történeti emlékpark, attól, hogy 54 négyzethektár mező van a területén még nem lesz emlékpark. A milleniumkor felállították ott az Árpád-emlékművet - egymagában ettől sem lett még emlékpark. Ezért 1970-ben az emlékbizottság eldöntötte, hogy álljon két részből a park: az egyik legyen egy pihenőrész, a másik pedig múzeumi rész, amelyben egy szabadtéri néprajzi múzeum és ásatások legyenek, valamint a körkép és szoborgyűjtemény. A pusztaszeri emlékparkot nem egyedül a körkép jelenti; az egy alkatrésze, mégpedig a múlt századi historizmus és nemzeti roAugusztus elsején próbaüzem jelleggel megnyílik a közönség előtt az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark területén lévő Feszty-körkép. A végső átadásig hátralévő időszakról éa a körkép látogathatóságáról dr. Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója nyilatkozott. - Július 14-én a körkép műszaki átadása volt; a lengyel restaurátorok, munkájuk végeztével a zsűrinek átadták a Feszty-körképet. Amaz átvette és bizonyos utómunkálatokat rendelt el. A restaurátorok most ezeken dolgoznak. A közönségnek véglegesen 1996-ban, a honfoglalás ezerszázadik évfordulóján adjuk át a körképet, ami nem azt jelenti, hogy előtte nem lesz látogatható. Mivel a festmény és kiállítása kényes dolog, próbaüzemre van szükség ahhoz, hogy lássuk, miként viselkedik, amikor naponta kétezer ember meglátogatja. Ehhez, akárcsak egy színház esetében, különböző szakhatósági engedély is kellenek, amelyeket augusztus elejéig beszerzünk. Ha minden megvan, akkor próbaidőre látogatható lesz a körkép. • A zsűri milyen javítanivalókat talált a körképen? - Apróságokat. A zsűri véleménye szó szerint az volt, hogy a restaurátorok az elvárásokat messze meghaladó munkát végeztek. • Próbaüzem alatt mikor látogatható majd a körkép? - A látogatási napokon ugyanúgy be lehet majd menni és ugyanúgy belépőjegyeket kell majd fizetni, mintha igazán üzemelne, viszont lehetőségünk lesz a látogathatóságot bármikor megszakítani. Bármi elromlik, akár egy jelentéktelennek látszó szelep is, a körkép védelmében azonnal helyre kell hozni, s addig az épület természetesen zárva marad. • Úgy hallom heves jelenetek is voltak, mert a látogatók már júliusban megkíséreltek bejutni a körképhez. - Sajnos, sok ember úgy értelmezte, hogy a körkép a műszaki átadás után máris látogatható; naponta jönnek csoportok, személyek, családok és a múzeumot szidják, amiért nem lehet bemenni. A legjobb alkalmazottaim kez-_ denek felmondani, és nem is csodálkozom: az embert köpködik míg neki udvariasan kell válaszolnia... Egyébként egy ilyen esetnél magam is ott voltam; bunkózzon, uram, mondtam egy szitkozódó férfinak, de mutatkozzék be; mire rácsapott a felé nyújtott kezemre és azt mondta: maga a főbunkó. Gondolhatja, eléggé keserű mantika alkotásaként; egy panorámakép, amely nem hasonlítható táblaképekhez. • Bővül még valamivel az emlékpark, mondjuk kétezerig? - Előbb egy későbarokk kistemplomot, a Pallavichiniek lerombolt kápolnáját szeretnénk újra felépíteni a skanzenben. Azután, a Postamúzeummal közösen egy lóváltó állomást szeretnénk ott rekonstruálni, ami egy belső étterem is lenne, ahogyan a lóváltóállomások is fogadók voltak. Végül a pihenőparkba átnyúlóan kézműves műhelyek sorát szeretnénk felépfteni. S. P. S. • Megnyílt a nyári egyetem Kultúra és/vagy üzlet? • A nyári tárlat ünnepélyes megnyitója után átment a jónép a Várkertbe állófogadni. Gyulai Líviusz grafikusművész és felesége végig a bejárathoz közeli padon üldögélt. Míg a népek álltak, fogadtak, ettek és ittak, addig mi a fődíjassal diskuráltunk. Az interjú után nem sokkal a Gyulai család felállt, és hazament Budapestre a Bczsilla utcába. • „A mykénei Oroszlános kapu " litrográftájával nyerte meg a tárlat fődíját. A nyertes, illetve a nyeretlen kőnyomatain kövek és szobortöredékek láthatók. Mit jelentenek az ön életéhen a kövek? Van-e szakrális jelentésük? - Néhány hónappal ezelőtt jártam életemben először Görögországban, többek között a mykénei várban. Megvallom, most először találkoztam élőben az antik kultúrával. A mykénei várról is, mint annyi másról, volt valamilyen elképzelésem. Amikor megláttam, pici csalódottságot éreztem. Aztán felmentem, s akkor dérült ki, mily' csodás a vár, a táj, a kilátás, a faragott kövek. Ezt az élményt dolgoztam fel egy rendkívül nemes anyagra, a lito kőre. Ezt az anyagot egyébként ma már nem bányásszák, (gy aztán az egésznek van egy szakrális jellege, mégpedig az, hogy mi még használjuk ezt a képzőművészetben. • A képzőművészet mellett könyvillusztrációval, könyvtervezéssel, tehát alkalmazott grafikával is foglalkozik. Az alkalmazott grafikában kikísérletezett technikái helyet kapnak-e képzőművészeti megoldásaiban ? - Természetesen. Szerencsémre akkor végeztem a Képzőművészeti Főiskolán, amikor a magyar könyvemlékszik vissza főiskolai mesterére, Kmetty Jánosra? - János bácsinak - aki remek festő volt és nagyszerű pedagógus - mi voltunk az utolsó osztálya. Úgy viselkedett velünk, mintha kollégiái lettünk volna; semmi merev tanári póz. A másik: mindenkit tolerált. Voltak az osztályban gyengébbek és erősebbek, de ő mindig és mindenkivel rendkívül toleránsán viselkedett; látta, hogy ki milyen képességű, kinek mik a korlátai. Azt viszont kérte, ha valaki valamit felvetett a vásznon, hogy azt fejezze is be, mert mint mondta: „a kép követel, és egy idő után önállósodik". Kmetty János nem fogalmazott komplikáltán. Kedvenc mondása szerint „egyszerű ipari örömmel" kell dolgozni. Ez azt jelentette, hogy akármit és akármilyen színvonalon vetettünk fel a vásznon, azt korrektül meg kellett csinálni. • Annyi mindent kipróbált: tervezett könyvet, készített filmet; most a képzőművészetben jeleskedik. Van-e olyan terület, amire szívesen „ellátogatna" ezek után? Hiányzik-e még valami az életéből? - Szeretnék egyszer életemben egy olyan könyvet készíteni, amit én írok és illusztrálok. Megmondom őszintén, mindig volt bennem irodalmi vágy. Egyébként már próbálkoztam kisebb jelenetekkel és versekkel. Azoknak a gyermekeknek írtam ezeket, akiket színésznő feleségem tanít. Szabó C. Szilárd „Egyszerű ipari örömmer Beszélgetés Gyulai Líviusz grafikussal kiadás már odáig jutott, hogy szép könyveket és köteteket is tudott készíteni. Technikailag ugyanis magas színvonalon tudtak grafikákat reprodukálni. így aztán több illusztrációt is készítettem, melyeket ugyan nem az eredetiről nyomtak, de a sokszorosító eljárás nyomán azért megmaradt a patinájuk, a nemességük. A könyvillusztrációk során nagyon sok irodalmi élmény ért - Villontól a népmeséken át a modern drámákig -, melyeket később beépítettem a képzőművészetembe. Véleményem szerint egyébként nem lehet külön választani az alkalmazott grafikát a -képzőművészettől. Munkáimban éppen ezért egy jó értelemben vett eklektikus grafikai hatás figyelhető meg. Megvallom, gyakorló illusztrátor koromban is mindig úgy készítettem a könyveket, hogy azok egyedi grafikaként is megállták a helyüket. • Animációs filmkészítéssel is foglalkozik. Mennyiben más filmet készíteni, mint grafikát? Egy festőművész kollégája szerint a filmnél sokkal erősebb a vizuális impresszió, mint például a grafikánál vagy a festésnél. Osztja ezjt a véleményt? - Inkább azt mondanám: sokat nyert az animációs film azzal, hogy képzőművészeket alkalmaz, mert így oldódott a kommersz vonal. Megszűnt a modorosság, esztétikusabbá és gazdagabbá vált az animációs filmpaletta. Amíg filmekkel foglalkoztam... Fotó: Nagy László • ...most már nem? - Már évek óta nem foglalkozom filmmel. • Miért? - Mert ott is elüzletiesedett az egész dolog, melynek következtében elsorvadt az egész magyar filmgyártás. Nekem az animációs filmkészítés kirándulás volt. Borzasztóan élveztem, de nagyon sok munkát igényelt. Néhány évvel ezelőtt készítettem két animációs tévésorozatot és több önálló filmet is gyermekeknek. Ma már sem időm, sem energiám nincs erre a területre. • Ugorjunk az időben. Hogyan