Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-25 / 172. szám

2 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAQYARORSZÁQ SZERDA, 1995. JÚL. 26. Július 25. 1261. VIII. (Palaiolo­gosz) Mihály nikaiai csá­szár elfoglalja Bizáncot, az 1204 óta fennálló latin császárság székhelyét és a bizánci császári trónt. 1411. Zsigmond király jóváhagyja a Szeged és Gyálai Mihály Szentiván és Gyála birtokai között megvont határokat. And­rás a szegedi bfró. 1792. A braunschweigi herceg Koblenzben nyi­latkozatot bocsát ki, amelyben azzal fenyegeti meg a forradalmárokat, hogy amennyiben „a kirá­lyi családot a legcseké­lyebb sérelem éri", Párizs városának a legszörnyűbb megtorlásban lesz része. 1799. Az egyiptomi francia erők győzelmet aratnak Abukirnál a törö­kök felett. Az egyiptomi hadjárat ennek ellenére kilátástalanná válik. 1818. Dugonics And­rás halála Szegeden. 1831. Parasztfelkelés kezdődik Észak-Magyar­országon mintegy 45 ezer paraszt részvételével. A felkelést katonai erőkkel verik le: súlyos megtor­lást alkalmaznak. 1907. Japán bejelenti, hogy Koreát protektorátu­sa alá vonja. 1914. Oroszország se­gítséget ígér Szerbiának, amely mozgósít, de vá­laszjegyzékével alapot nyújt a tárgyalásra. Ugya­nezen a napon részleges mozgósítást rendelnek el a Monarchiában. 1934. Náci puccskísér­let német támogatással Bécsben. Dolfuss kancel­lárt, aki a német Ansch­luss-törekvéssel szemben Olaszországra támaszko­dott, meggyilkolják, az államcsíny azonban ösz­szeomlik. Az új kormányt Schuschnigg alakítja meg. A politikai rendszer alapvonásainak érintése nélkül enyhíti az alkalma­zott belpolitikai módsze­reket. Tovább folytatja az olasz orientációt, de 1935­től - éppen olasz biztatás­ra is - egyre több enged­ményt tesz Németország­gal szemben. 1938. A brit kormány megbízásából Runciman látogatást tesz a Szudéta­vidéken. Ezt követően a náci követeléseket elis­merő jelentést tesz. 1957. Tunézia Alkor­mányozó Gyűlése meg­szünteti a királyságot és Burgibát választja meg köztársasági elnökké. A köztársaságot Franciaor­szágjúlius 31-én elismeri. 1973. Chilében sztráj­kot kezdenek a szállítási vállalkozók. 1975. A török kormány elhatározza, hogy miután az USA kongresszusa a Törökországgal szemben kimondott embargóhoz továbbra is ragaszkodik, ellenőrzése alá vonja az amerikai támaszpontokat. Mazowiecki leleplezései A boszniai szerbek harcko­csikkal és ágyukkal lőtték teg­nap a Zsepához vezető déli uta­kat. lángokban áll két Zsepához közeli falu. ENSZ tisztviselők elmondták, hogy a szerbek ágyúzták a várostól nyugatra fekvő térséget is, ahol korábban az ukrán kéksisakosok egyik megfigyelő posztja volt. Lán­gokban állnak a házak Vratar és Ribioc lelepilléseken. Arról nincs értesülés, hogy a szerbek előrenyomullak volna Zsepa fe­lé. Az ukrán kéksisakosok tájé­koztatása szerint a muzulmán kormányhadsereg a nyugatról Zsepába vezető utak egyes sza­kaszait megsemmisítette, lezárta és aláaknázta. • Tömeges méretekben kö­vettek cl gaztetteket a boszniai szerbek Szrehreniea elfoglalá­sakor július 11-én - jelentette be tuzlai sajtóértekezletén Ta­deusz Mazowiecki, az ENSZ főtitkárónak emberi jogi kér­désekkel foglalkozó különmcg­bízottja. A volt lengyel minisz­terelnök és munkatársai az ENSZ védelme alatt álló Tuz­lában egy hétig kérdeztek ki olyan menekülteket, akik a szrcbrcnicai „muzulmán etni­kai sziget" szerb felszámolása­kor menekültek el. Mazowiec­ki barbárnak nevezte, aho­gyan a szerbek a szrcbrcnicai muzulmánokkal bántak. Hoz­záfűzte, hogy a részletek kide­rítése még újabb vizsgálatokat kíván. Elmondta, többször is visszautasították már a bosz­niai szerbeknek azt a kérését, hogy felkeresse a fogságukban levő muzulmánokat. • Megérkeztek a nemzetközi gyorshadtest első egységei a Szarajevó melletti Igman hegy térségéhe - jelentette be hétfőn az UNPROFOR szarajevói szó­vivője. Mintegy 200 brit katona érkezett az éjszaka Tomiszlávg­radhól a bosnyák fővároshoz, ahol az lesz a feladatuk, hogy a francia kéksapkásokkal együtt megvédjék az ENSZ segélyszál­lítmányait, valamint az ENSZ békefenntartóit a szerb támadá­sokkal szemben. A gyors reagá­lású erők fegyverzetéhez 120 milliméteres aknavetők, 105 milliméteres, 25 kilométer ható­távolságú tarackok, Milán típusú páncéltörő rakéták tartoznak. • A két kormányküldöttség előzőleg a Moncloa palotá­ban folytatott beható megbe­széléseket. A miniszterelnö­kökön kívül magyar részről jelen volt Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter és Schmidt Pál madridi ma­gyar nagykövet. Spanyolor­szágot egyebek között Pablo Venavides budapesti nagy­követ és Jósé Rodriguez-Spi­teri, a külügyminisztérium Európai Főosztályának veze­tője képviselte. A plenáris tárgyalásokról beszámoló Horn Gyula hang­súlyozta: átadta azt a doku­mentumot, amelyben a bu­dapesti kormány kifejtette, hogy mire számít Spanyolor­szág részéről azalatt az idő alatt, amíg Madrid tölti be a soros elnöki tisztet. Ez min­denekelőtt az, hogy Spanyo­lország segítse a magyaror­szági modernizációt és jog­harmonizációs törekvéseket, mert csak ilymódon teremt­hetők meg az évezred fordu­lójára tervezett EU-tagság feltételei. Horn megerősítet­te, hogy a korábbinál nagy­ságrendekkel nagyobb beru­házásokra ösztönözte a spa­nyol tárgyalópartnereket. Különösen arra való tekin­tettel, hogy a magyar kor­mány szeretné felgyorsítani • Horn és González tárgyalásai Spanyol hitelekre is számítunk Spanyolország támo­gatja Magyarország be­épülését az európai in­tegrációs szervezetekbe - hangsúlyozta a hétfői madridi sajtóértekezle­ten Felipe González spanyol miniszterelnök, aki Horn Gyulával kö­zösen válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Nem zárta ki annak le­hetőségét, hogy felül­vizsgálják a korábbi döntést és a közép-eu­rópai országok képvise­lői is ott lehetnek a so­ros elnökséget záró de­cemberi EU-találkozón. a közepes- és nagyvállalatok magánosítását. - Nem segélyre, hanem kedvezményes kamatozású EU-kölcsönökre, illetve spa­nyol hitelekre számítunk. A mi részünkről pedig megte­remtjük a spanyol működő­tőke beáramlásának bizton­ságosabb jogi és pénzügyi hátterét - fűzte hozzá. A magyar miniszterelnök bejelentette, hogy Magyaror­szág kész útlevél nélkül is fogadni a spanyol állampol­gárokat és szívesen venné a hasonló spanyolországi lé­pést. Elmondta továbbá, hogy Budapest támogatja a magyar fővárosban létesíten­dő Cervantes Kulturális In­tézet létrehozását. A délszláv válsággal kap­csolatban a két kormányfő egyöntetűen amellett foglalt állást, hogy még nem merí­tették ki a békés rendezés le­hetőségeit. Noha mindketten az ide vonatkozó ENSZ-ha­tározatok szigorú betartását hangsúlyozták, Horn Gyula elmondta azt is, hogy az Eu­rópai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ) soros elnökeként Magyaror­szág igyekszik aktívabb dip­lomáciát folytatni, de a Szer­vezet erőfeszítéseit egyelőre jelentős akadályok gátolják. A NATO bővítésére vo­natkozó orosz aggodalmakra válaszolva kifejtette: a be­lépés szuverén döntése min­den érintett közép-európai országnak, de természetesen folytatódnak a konzultációk a moszkvai vezetéssel. A sajtóértekezlet után Fe­lipe González díszebédet adott Horn Gyula tiszeteleté­re. Az ebédet követően a magyar kormányfő megbe­szélést folytatott Julio Angu­itával, az Egyesült Baloldal (IU) főkoordinátorával. Horn Gyula külön találko­zott Javier Rupérezzel, a Spanyol Néppárt (PP) elnök­ségi tagjával, aki egyben a spanyol parlament külügyi és honvédelmi bizottságának alelnöke, és ő tölti be a NA­TO Parlamenti Közgyűlésé­nek alelnöki tisztét is. Rupé­rez a Kereszténydemokrata Internacionálé főtitkáraként is működik. Korábban Spa­nyolország NATO-nagykö­vete volt. Jelcin kinevezte Baiszukovot Borisz Jelcin orosz állam­fő hétfőn kinevezte Mihail Barszukov (felvételünkön jobbról) vezérezredest a Szövetségi Biztonsági Szol­gálat (SZBSZ) élére. Jelcin egy másik hétfői rendeleté­ben a Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatóhelytette­sévé Viktor Zorint nevezte ki. Már a múlt csütörtökön több olyan sajtójelentés lá­tott napvilágot, amely tudni vélte, hogy a bugyonnovszki túszdráma miatt leváltott Szergej Sztyepasin SZBSZ­igazgató helyére Jelcin Bar­szukovot nevezte ki. Akkor mind az elnöki szóvivő, mind pedig maga Barszukov cáfolta a kinevezés megtör­téntét. Meghalt a legidősebb jugoszláv A montenegrói Bijelo Poljéban 111 éves korában meghalt a Ju­goszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia és Montengró) legidősebb embere, Sztanisa Radovics. Az idős asszonynak négy fia és négy lá­nya volt; 89 unokája és dédunokája siratja. Sohasem betegeskedett. Élete legnagyobb részét a hegyekben töltölte. Kávéra csak akkor szokott rá, amikor már idősödve Barice hegyi faluból Bijelo Poljéba költözött. Az idős asszony emlékezete is igen éles volt, a legutóbbi időkig képes volt érzékletes módon leírni az osztrák-magyar monar­chiabeli időket és a második világháborús éveket. • Egy budapesti letartóztatás nyomán Óriási politikai botrány készül Ukrajnában? Palivoda ellen az a vád, hogy valutával üzérkedett, és jelentős állami pénzeket sikkasztott el. Az egykori testőrparancsnokot állítólag személyesen Leonyid Krav­csuk volt -elnök nem egy íz­ben azzal bízta meg, hogy nyisson titkos számlát vala­mely külföldi bankban. A szenzációs hírt a No­vosztyi című kijevi napilap közölte múlt heti számában, az Ukrán Biztonsági Szolgá­lathoz közeli forrásokra hi­vatkozva. A hírt a Ukrainian Press Agency nevű hírügy­nökség is közölte hétfői köz­leményében. Az ukrán hatóságok állí­tólag az érvényben levő ma­A függetlenné vált Uk­rajna legnagyobb belpoliti­kai botránya pattanhat ki annak következtében, hogy az ukrán bűnüldöző hatósá­gok kérésére a magyar rendőrség július 11-én Bu­dapesten őrizetbe vette Vik­tor Palivodát, aki Leonyid Kravcsuk korábbi elnök egyik legközelebbi bizalma­sa, személyi testőrségének parancsnoka volt gyar-ukrán kölcsönös jogse­gélyegyezmény alapján kér­ték a magyar féltől Palivoda letartóztatását. Viktor Palivoda korábban az ukrán védelmi minisztéri­um „Sz" osztályának volt a vezetője. A részleg úgyneve­zett különleges akciók szer­vezésével és végrehajtásával foglalkozik. A csoport veze­tőjeként Palivoda kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett külföldi pénzügyi és bank­körökben. A Novosztyi értékelése szerint azután, hogy a ma­gyar hatóságok átadják az ukrán félnek Viktor Palivo­dát, a modern ukrán történe­lem legnagyobb politikai botrányára derülhet fény. Ennek a botránynak a fősze­replője pedig nem is Palivo­da, hanem Leonyid Krav­csuk egykori ukrán elnök lesz. • Megszakították, és mára napolták el a NATO-nagykö­vetek tegnapi ülését - közöl­te Brüsszelben a szervezet egyik szóvivője. Azt is beje­lentették, hogy a nagyköve­tek tovább egyeztetnek or­szágaikkal a londoni dönté­sek nyomán kialakult hely­zetről. Brüsszeli források szerint a NATO-n belül né­zetkülönbség alakult ki ar­ról( hogy kinek a parancsára rendeljék el a légicsapást. A katonai szakértők azt szeret­nék, ha a NATO megszaba­dulna az ENSZ-vétó terhétől, ám más vélemények szerint Még nem kaptak hajba: vitatkoznak a nagykövetek fönn kell tartani a kettős uta­sítási rendszert. Azt is kiszivárogtatták, hogy nem sikerült pontosan megállapítani, mely boszniai szerb akciókat kövesse légi­csapás. Ennek tisztázása kü­lönösen fontos lenne ahhoz, hogy a légi műveleteket kel­lő gördülékenységgel és ha­tékonysággal hajtsák végre. A NATO szóvivője ezzel együtt cáfolta azt az értesü­lést is, hogy a szövetség gé­pei többször elrepültek volna a boszniai szerbek központ­ja, Pale fölött. Egyes jelenté­sek korábban arról szóltak, hogy repülőgépek átrepülése nyomán robbanások hallat­szottak a városnál. Filip Dimitrov egykori bolgár kormányfő, jelenleg parlamenti képviselő az em­beri jogok megsértésével, a boszniai szerbek kegyetlen­kedéseinek támogatásával vádolta Belgrádot, és beje­lentette, hogy nem hajlandó találkozni az emberi és ki­sebbségi jogok jugoszláv miniszterével, Szavovics Margittal. Szavovics a volt kommunistákból alakult Szocialista Párt meghívására érkezett Bulgáriába. Dimit­rov a 240 tagű parlament legnagyobb ellenzéki pártjá­nak, a 69 képviselői hellyel rendelkező Demokratikus Erők Uniójának egyik vezér­alakja. A szocialisták 125 hellyel rendelkeznek. • Várható volt, hogy az el­nök aláírja az oktatási tör­vényt, különösen az után, hogy az RMDSZ képviselő­házi és szenátusi frakcióival lezajlott találkozón egy pil­lanatig sem kívánta betölteni azt a szerepet, amelyet mi az államfőtől várunk, ti. hogy a társadalomban létező külön­böző csoportok, érdekek kö­zött próbáljon egyeztetni. Ehelyett Iliescu elnök egyér­telműen visszautasította az RMDSZ érveit és a hatalmon lévő kormánykoalíció ol­daláról támadta szövetségünk álláspontját - mondotta nyi­latkozatában Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Apolitikus rámutatott, hogy az államfő és a különböző felelős ro­mán politikusok véleménye nemcsak az RMDSZ hanem különböző felelős európai intézmények álláspontjával is élesen szembe került. Az RMDSZ nemcsak aggasztó­nak tartja, hogy az Európa Parlament, egy fontos euró­pai intézmény érveit hevesen • Markó az oktatási törvényről Az RMDS&vezérkar forró szeptember elé néz visszautasították, nem voltak hajlandók meghallgatni. ,,Az RMDSZ továbbra sem tudja elfogadni ezt a törvényt - hangsúlyozta Markó Béla. - A tiltakozás különböző formáit fogjuk használni azzal a céllal, hogy minél rövidebb időn belül el tudjuk érni megvál­toztatását. Sajnos, ez nagyon nehéznek látszik, nem lehet olyan illúziókat táplálni, hogy a jelenleg kormányzó többség hajlandó lesz enged­ményeket tenni, hiszen éppen ellenkező irányú akciókat le­het tapasztalni. A nyári hó­• •• A román államfő aláírta Ion Iliescu román államfő hétfőn aláirta az RMDSZ és az Európa Parlament által vitatott oktatási törvényt és ezt követően váratlanul összehívott sajtóértekezleten méltatta az általa korszerűnek és versenyképesnek minősített szabályozást. Az államfő megalapozatlannak minősítette az RMDSZ észrevételeit. A magyar miniszterelnök, illetve töhh miniszter oktatási törvénnyel kapcsolatos aggo­dalmait és kéréseit felvető kérdésre azzal reagált, hogy a törvény kizárólag Románia ügye, amelyben Magyarország nem adhat leckét. napokban az RMDSZ, mint bejelentette, több különböző akciót szervez, de a nagyobb megmozdulásokra ősszel, szeptemberben kerül sor. Ugyanakkor az RMDSZ arra is törekszik, hogy valamilyen módon ellensúlyozza e tör­vény diszkriminatív hatását, legalább részlegesen pótolni próbáljuk azt, amivel ben­nünket ez a törvény meg­csonkít". Markó Béla sajná­latosnak nevezte, hogy az el­múlt hónapokban lazultak az RMDSZ kapcsolatai a ro­mán ellenzék pártjaival is. Ez, véleménye szerint, nem az RMDSZ, hanem e pártok hibás helyzetelemzésének következménye. Ugyanazo­kat a követeléseket, amelye­ket két-három éve elfogad­tak az RMDSZ-től, most túl­zónak tartják és a kormány­zó többséghez hasonló naci­onalista retorikával utasítják vissza. Ez mutatja, milyen folyamatok zajlottak le a ro­mán politikában - mondotta az RMDSZ elnöke. KISKUNHALASI . AJTÓK ÉS ABLAKOK therw00un . hö és hanawiatm ök BAJAI DUNATHERM AJTÓK ÉS ABLAKOK DEXION polcrendszer MOFA FAROSTLEMEZ 1 o% 1 o% -6% -5% -5%

Next

/
Thumbnails
Contents