Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-21 / 169. szám
PÉNTEK, 1995. JÚL. 21. Díj és demokrácia S zombaton fényes külsőségekkel megnyflik a sokadik Szegedi Nyári Tárlat. Lesz hőség, lesz közönség, lesznek dijak, lesz ital és ételnemű a Várudvaron, lesz siker és lesznek - alapos okkal - sértődött művészek. Egy apróság történt csupán. Úgy hírlik, hogy némelyik díjadományozó, vagy mások, rávették a tárlat szervezőit, hogy a szakértőkből álló zsűri dfjazási javaslatát úgy tekintsék, mintha az csak egy vélemény lenne a sok közül. Annak rendje és módja szerint - s roppant demokratikusan hadd válogassanak kedvükre a teljes tárlat anyagából. így is történt Miért akadok fenn ezen? Hiszen a dijhoz a pénzt elvégre a díjalapitók adják. Ki közpénzből, ki privát nyereségéből. Már hogyne dönthetne legjobb belátása szerint! Nem, nem ezzel van bajom. Aki mecenál, az dönthessen. Vagy adja a díjat és a nevét, vagy nem. De ne Ítéljen, és főleg ne másítson meg hozzáértéssel hitelesített javaslatokat. Mert nekem azzal van gondom, hogy a művészetben a pénz és a pénz birtokosa most már a megítélés jogát is kéri. Azt már csak röstellkedve írom ide, hogy esetleg a szakértelmet, jó poénként, nem felejti el egyúttal bolsevik trükknek is minősíteni. A demokratikusnak álcázott csapdába jóhiszeműen belesétált a rendezőszervként jegyzett városi önkormányzat, és helyet adott a kérésnek. Mentségére mondom, tisztességesen felhívta a figyelmet a zsűri által díjazásra javasolt művészekre, és arra is, hogy szabad a válogatás a többi művész és mű közül is. No de kérem! Olyan dolog ez, mintha egy női futóversenyen a díjakat nem az kapná, aki a célszalagot elszakította, nem is a dobogósok, hanem az a kis aranyos formás fenekű szőke, aki hátulról a harmadik volt, meg az a mosolygós képű, meg... akik futottak még egyébként. A dobogósok meg hoppon maradva csak bámulnák mindezt a közönség lelkes tapsa közepette, mert elfelejtették velük és a versenybírósággal tudatni azt az apróságot, hogy közben a célszalagot a rajtvonalra feszitették ki, és az utolsókból lettek az elsők. Vagyis egyszerűen modellezve a helyzetet: verseny közben önkényesen megváltoztatták a szabályokat. Tisztelet a még többségben maradt tisztességes dfjadományozóknak, akik respektálták a zsűri javaslatát, és jó mecénásként viselkedve a zsűri által legjobbakat honorálták. Nem a díjazottakra haragszom, mert aki dijat kap most, az ezúttal is rászolgált, elvégre futottak...! De ki és miként magyarázza meg mindezt a dobogós művészeknek? Pataki Ferencnek, Pintér Józsefnek, Galambos Tamásnak és Kovács Tamás Vilmosnak. Mert jó dolog a demokrácia, de van, ahol nem működik, ilyen a művészet. Itt (még) nem a pénz, a hamis egyenlősdi, hanem az érték és a tehetség diktatúrája osztja a valós elismeréseket. Tóth Attila 0 KÖZÉLETI NAPLÓ ma DR. SZABÓ LÁSZLÓ, a 7-es választókerület (Újszeged) képviselője fogadóórát • Még sose láttam gyerekszereplőkkel operáló sikertelen darabot. Talán nincs is. Dés László musicaljének szerdán bemutatott szabadtéri változatában a kőszínházihoz képest megszaporodtak a gyerekszereplők. Hiszen a dómszínpad - nagy. Még akkor is, ha Kentaur romantikus - és minden ízében funkcionáló - operettszínházi díszletét a széleken toldották, s így elérhetővé vált az itt lehetséges legszűkebb játéktér. De nemcsak a színpad, a nézőtér is nagy. A távolság megnehezíti, hogy a néző a sok közül a neki legszimpatikusabb gyerekszereplőt kiválassza, szurkoljon neki, figyelje egyéni megnyilvánulásait, azonosuljon vele. Ezért is van kulcsszerepe ezen a színpadon a tömegmozgatásnak, a térszerkezet formálásának, a színpadi képszerűségnek. A látványnak. A közvetlen kapcsolatteremtés lehetőségétől megfosztott publikumnak kompenzációs hatások kellenek. A musical az a műfaj, amelyben honosak a dómszfnpadon szükséges effektusok; ez a műfaj és ez a színház - egymáshoz valók. Nincs rendező, akinek hetven gyerekszereplő mozgatása ne lenne elég nagy feladat. Ráadásul a musicalben a zene diktál, csoportban és szólóban - koreografált mozgásokat. Mindezekről pedig azért beszélek ennyit, mert a Valahol Európában szabadtéri adaptációjának fogadtatását érzésem szerint a következők döntik el: 1. Bár nem tudtunk hozzánk közelálló szereplőt választani magunknak a tér méretei miatt, a színpadról mindenképpen lejött, hogy a hetven gyerekszereplő - kisebbek és nagyobbak egyként - rettenetesen élvezi, amit csinál. Már megérte! 2. Talán a próbaidő rövidsége miatt - alkotóknak és szereplőknek - nem sikerült eléggé kitanulni a téri tömegmozgatás rafinériáit, csízióit. Főként a musical első részében gyakori a funkciótlan ide-oda futkostatás: a „szegedi katonák" és különféle gyerekcsapatok egyhangú libasorokban masíroznak, mendegélnek, vagy száguldoznak balról be, jobbra ki, fordítva, valamint keresztülkasul. A dinamikáért, persze, értjük, a térkonstruálás szándékával, tudjuk, ám nem eléggé szerves képalkotókként. A gyerekek ennek dacára elragadóak. Még a roppant térben is teremt magának légkört mindegyik, aki leg(Fotó: Nagy László) alább egy-két mondatnyitmozdulatnyit szólózhat. Kuksi kész csoda, a párja, akihez férfias lovagiassággal viszonyul - szintén. Szeplős, Csóró, Sunyi - izgalmas karakterek, a Professzor franciája elbájoló. A darab másik főszereplője - a gyerekek mellett: Haumann Péter. Egyszerűen arról van szó, hogy ANNYIRA tud mindent, amit ezen a színpadon és ebben a műfajban tudni lehet! Az az ember érzése, hogy pontos, mint egy költemény. Hogy sehogy másként, csakis fgy lehet ezt csinálni. Van egy nagyon szép dala, amit úgy énekel el, hogy ez lesz a leghatásosabb az egész előadásban. A musical második része neki köszönhetően sokkal erőteljesebb, drámaibb, koherensebb, mint az első. Nagyon jó a gyerekfalka vezérének szerepében Nyári Zoltán; szép a hangja, hiteles a szerepjátszása. Profi alakítás Szinetár Dóráé: Suhancként és Évaként - váratlan, minden előkészítést nélkülöző nőiességében - is elhitető erejű, de kétségtelenül az előadás legjobb énekes teljesítménye is az övé. Tetszett Miller Zoltán Ficsúijának vad dinamikája, kültelki bája. A musical alkotói közül Dés László, a zeneszerző a legerősebb. A dalszerzésben. Slágergyanús egyik-másik ennyi ismétlésre sem szorulnának. Változatos a dallamviláguk, rajtuk a tehetség „bélyege" még akkor is, ha alkalmanként túl ismerősen - más musicalekből, illetve rockoperákból ismerősen csendül némelyik. A műfaj szabályait követve, mintaszerűen következnek egymásra a különböző stílusú, eltérő hangulatú, lírai és drámai szólók, kettősök, kórusok - ez utóbbiak közül a második rész indián törzsi szertartást idéző akasztásbuzdftása a legmegkapóbban előadott. A dalok élnek, dacára, hogy a szövegük összehasonlíthatatlanul gyengébb minőség, mint a zenéjük. Dés mellett profi Malek Miklós (hangszerelés), a zenekar, s persze a vezénylő karmester, Makláry László, aki a gyengélkedő főpróba után a bemutatóra olyan gyakorlattal, impozáns föA VÁROS 5 lénnyel „kapta össze" az előadást, hogy csak néztünk, mint a moziban. A mozi emlegetése nem véletlen. Két dal között ugyanis megnehezül az élet a színpadon. És a nézőtéren. Különösen az első rész olybá tűnik, mint egymástól elszaggatott klipek sorozata; nincs erőtér, drámai ív, koherencia; a zene és a történések nem szervülnek. Akár egy atlétikai versenyen, az az érzetünk; az ugró izegmozog, tesz-vesz, felkészül, feszít és ellazít, végül mozdulatlanná merevedik, mielőtt nekifut a magasságnak. Egy-egy dal előtt megáll az élet a színpadon; mintha kétféle előadást néznénk - egy érdektelent és egy izgalmasat. Hogy mindebben mi a rendező, Horváth Péter erénye és mulasztása - azt nehéz megmondani. Azt biztosan tudom, mert ott voltam, hogy az ő ötlete volt a Bounty hajójáról kölcsönkérni a néger leányzónak az 6 szoborét, amit a fiatalok pillanatok alatt igen jól bejátszottak az előadásba. Kentaur talán nem haragudott a plusz kellékért, maradt neki elég dicsőség. Krámer György koreográfus mértéktartó és ötletes mozgásokat komponált, Pintér Tamásé a minta(és film-)szerű verekedések betanításáért az érdem. Bartha Andrea háborús ruháiban szemmelláthatóan jól érezte magát mindenki, a maitól sem idegen divat ez - bárhol Európában. Nincs kétségem, a nézők szeretni fogják az új magyar musical dómszínpadi változatát. Amely nem remekmű, nem elementáris, de a műfaj nézhető darabja. Sulyok Ensábat tart 16-17 óráig a Korondi utcai orvosi rendelőben. AZ MDF székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Varga László jogi tanácsadást tart. • A szakrális művészet alkotásait sokan jól ismerik a templomokból és egyházi épületekből. Az európai művészettörténet számos stílusa és irányzata alkotott maradandót ebben a témában. A szakrális témaválasztáshoz sok esetben didaktikus, nem kifejezetten művészi megvalósítási módok is kapcsolódtak, különösen a szentképfestés esetében. Minden igazi művésznek vannak azonban olyan alkotásai is, amelyek legtöbbször nem is rendelésre születnek, nincs is mindig vallásos céljuk, de mégis a kifejezhetetm Kiáll fői len Szent megfogalmazásának egyik kfsérlete. így a művészi töprengés számos esetben találkozik a transzcendens világ, a hit, az elmélkedés legalapvetőbb témáival. Első alkalommal 1993ban a Piarista Gimnázium szervezett nyári tárlatot azzal a céllal, hogy az elmélkedő, meditatlv, hitet keltő, vagy a transzcendenciát kereső alkotók műveikben is megnyilvánuló darabjait közös kiállításon tárja a néző elé. Úgy tűnik, hogy az ötlet megfogant, és a szegedi, illetve a vásárhelyi iskola művészei vagy ezen iskolákon kívüliek is a Szépmíves Céh támogatásával és bátorításával szívesen tárják a nyilvánosság elé az ilyen jellegű alkotásaikat. Egyre zártabb és egyre több gonddal küzdő világunkban üdítő színfolt ez a gyűjtemény, mely nem a hite vesztettek apoteózisát, hanem a reménykedők művészi alkotásait mutatja be, azokét, akik túl tudnak lépni ezen a mai koron és világon egy másik, szebbik felé. Reméljük, hogy mindazok, akik szemlélik ezeket az alkotásokat, lelkierőt merítenek a jelen küzdelmeihez, és megnyílik szemük Isten világának csodaszép látványaira is. Dr. Benyik György • Buszválasz. A két napja megvádolt 10-es busz sofőrje telefonált nekünk. Nem akarta a védekezés látszatát kelteni, hiszen fegyelmit is indítottak ellene, de arra megkért, tegyük közzé: a Tisza Volán panaszirodája a Bartók téren működik, s ott minden bejelentést alaposan kivizsgálnak. • Lesz-e valami? Feketéné már többször telefonált a Csörögbe, hogy a Kálvária sugárúton, a textilgyár melletti vasúti átjáró balesetveszélyesen kátyús, az illetékesek azonban eddig a fülük botját sem mozgatják. Mint ahogyan a Kossuth L. sgt. és Rókusi körút sarkán éktelenkedő üres teleknek sincs gazdája, így a környékbeli lakók és óvodások „önfeledten élvezhetik" a dús pollentermést. Javaslatot is tett Feketéné: nem lenne egyszerűbb az önkormányzatnak munkanélküli segély helyett munkabért fizetni, s közmunkára befogni a munkanélkülieket? (C«f»))))))l WIESTEL Közérdekű problémáikról, észrevételeikről ügyeletes munkatársunk. Takács Viktor várja hívásaikat a 06-60-327-784-es telefonszámon, munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14-tűl 15 óráig. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van a Fekete pont cimű rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. Egykettőre meg lehetne tisztítani a várost ezektől a szégyenfoltoktól... • Ujabb csepp. S. M. szerint a „Csepp a tengerben" nevű csárdában nincs zene és nem szolgálják ki az ittas vendégeket. Igaz, utóbbiak távozás közben már hangosan méltatlankodnak... • Elveszve. Cserzy Mihály u. környékén elvesztett GSM rádiótelefont várnak a 477-138-on. Elek József személyi iratait hagyta a kenyérgyár előtti telefonfülkében, az ő telefonszáma: 310-456. Egy gyönyörű, nagytestű, sötétbarna labrador várja gazdáját a 438^134-en. Hétfőn kóborolt el egy kicsi oroszlánformára nyírt, zsemle színű kutya, hátára kunkorodó farka végén szőrpamacs van; szomorú gyerekek várják a megtalálót a 476-556on vagy a 312-784-en. Szögi Andrea szerint macska nélkül nem élet az élet, s ezért szeretné, ha valaki ráakadna az Ilona u. 8/B., fszt. 3. lakásból kiszökött házimacskára, ő a 477-780on reménykedik. Szabó István egy éjjeli forgatás után felejtett a Pentelei sor 4. alatti ház liftjében egy Beta SP videorecordert. A televíziós eszköz civil számára használhatatlan és értéktelen, ó viszont nagy jutalmat ígért a 476-262-es, vagy 06-60-480-319-es számon jelentkező megtalálónak. • Ruha teszi... Szalmáné fia hétfőn délután ment le a Laposra, ahol már ott volt a barátnője, a fiú tgy visszagyalogolt a kocsihoz, bepakolta az összes ruháját, majd jött a napozás. Este a barátnőjével közösen indultak az autóhoz, ahol következett a meglepetés: a kocsiban nem volt egy deka ruha sem. A járgányt nem törték fel, mint utóbb rájöttek annyi történt, hogy két egyforma sárga kis Polski állt egymás mellett, és a srác a másikba pakolt bele. Szalmáné elképzelhetőnek tartja, hogy mondjuk a másik párnál családi vihar tört ki, hiszen egy feleség nehezen tudja elmagyarázni, miként került férfi fehérnemű a kocsiba... Ha valaki tehát azt vette észre hétfőn a Laposról hazatérve, hogy néhány ruhaneművel több van a kocsijában, akkor jelentkezzen a 06-60-481-961es számon. FIGYELEM! Az Augusztus 18-20-i népművészeti kirakodóvásárra jelentkezés, szerződéskötés, befizetés az előjelentkezettek számára is július 28-ig hétfőn, szerdán, pénteken 8-10 óra között Volford Lászlónál, 6726 Szeged. Stefánia 10. Tel.: 481-281 KÖRÚTI BÚTORHÁZ Ml(fM®hgtl$$$$l VÁSÁRLÁSKOR HASZNÁLT BÚTORÁT BESZÁMÍTJUK! Viszonteladókat is kiszolgálunk. Londoni krt. 3., a kenderbolt mellett A Bálint Sándor Művelődési Házban tegnap megnyílt tárlaton Bakacsi Lajos, Berkecz Éva, Farkas Gyula, Fekete Miklós, Hemmert János, Kass János, Kelemen Márta, Kopasz Márta, Miholcsa József, Nagy Károly, Palotás Márta, Cs. Pataj Mihály, Simon Miklós, Sonkodi Rita, Stanzel Antal, Szegfű János, Titi Mária és Tóth Sándor alkotásai láthatók. A kiállítás szeptemberig látható. GENERÁLI BUDAPEST BIZTOSÍTÓ RT. Örömmel értesítjük tisztelt szerződő partnereinket, hogy a gépjárműátírás során továbbra is gyors ügyintézéssel köthető a GEPJARMUFELELOSSEGBIZTOSITAS képviseleteinken és Csongrád megyében a RENDŐRKAPITÁNYSÁGOKON! Munkatársaink felvilágosítást adnak más biztosítási módozatainkról is. Dél-alföldi Regionális Igazgatóság 6721 Szeged, Tisza L. krt. 5. T.: 311-277. Fax: 322-359 Szegedi képviselet 6720 Szeged, Oskola u. 5. Tel./fax: 311-493