Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-15 / 164. szám

i Ismerje meg önmagát! (4.) Dehogy van rá szük­ségem, fogalmazódik meg bennünk a válasz, pedig a tiltakozást egy­re inkább fel kellene vál­tania a gondolkozás­nak, hiszen hazánkban is mind több orvos teszi fel páciensének a kér­dést: miért éppen ez a betegség keli önnek? Aki valóban szeretne meg­szabadulni nyavalyái­tól, annak először is meg kell értenie betegsé­ge üzenetét. Soroza­tunkkal a tünetek jelen­tésének megfejtésében szeretnénk segíteni ol­vasóinknak. Szemünk legtöbbször valóban azért betegszik meg, mert valami­lyen látászavarral akarunk véde­kezni a világgal szemben. Egész más azonban az üzenete a rövid­vagy távollátásnak, a szürkehá­lyognak vagy a kötőhártya-gyulla­dásnak. Biztosan megfigyelték már, hogy a rövidlátás leginkább a fia­talokat jellemzi, a távollátás pedig az idős kor sajátja. Az ifjúság ­koránál fogva - még valóban nem rendelkezhet széles látókör­rel, de nem is nagyon akar szű­kebb körein túl mást észrevenni. A rövidlátás ugyanakkor túl erős szubjektivitást is jelez. Ez a szub­jektivitás azonban ellenáll a való­di önismeretnek. Az ellenállás mértékét a dioptriák száma jelzi. A rövidlátóknak tehát érdemes megkérdezni önmaguktól: miért nem akarom elég élesen látni sa­ját magam' Az idős emberek - élettapasz­talataik következtében - rengeteg bölcsességet halmoztak fel önma­gukban, sokan ezt mégsem élet­vitelükben kamatoztatják, hanem csak testi szinten élik meg - tá­vollátás formájában. Természete­sen a világtól való visszavonulás, a dolgoktól való távolságtartás is közrejátszhat az ő látászavaruk kialakulásában. Sorozatunk figyelemmel kísé­rői már tudják, hogy a gyulladá­sos betegségek mindig valami­lyen konfliktusról árulkodnak. Kötőhártya-gyulladás esetén azt érdemes megkérdezni magunktól: mi az a probléma, amellyel nem merünk szembenézni? Ahogy a betegség elszenvedői kénytele­nek becsukni a szemüket a fájda­lom következtében, ugyanúgy szemet hunynak - a megoldás helyett - az őket zavaró jelenség fölött. A szürkehályog lelki hátteréről a következőket írják Thorwald Dethlefsen és Rüdiger Dahlke Út a teljességhez című könyvükben: „A beteg nem lát élesen többé. Amíg a dolgokat élesen látjuk, azok megőrzik élességüket - azaz megsebezhetnek bennünket. Ha homályunk feloldja a dolgok seb­ző élességét, világunk is elveszíti a megsebzés veszélyét. Az életlen látás környezetünktől, s így ma­gunktól is megnyugtató távolság­tartást jelent." A betegek még azért is „húzhatnak redőnyt" a szemük elé, mert sötétnek látják a jövőt. Nem elég tehát a hályo­got eltávolítani, érdemes jövőké­püket is örömtelibbé, bizakodób­bá tenni. Az úgynevezett zöldhályog esetén megnő a szemben a belső nyomás. Mindez a test síkján cső­látást eredményez, a lélek síkján a visszatartott könnyek pszichés nyomásáról szól. Meghúzódhat mögötte még engesztelhetetlen­ség is, avagy régi sérelmek okoz­ta feszültség őrizgetése. Ebben az esetben a betegeknek - gyógyu­lás közben - érdemes a megbo­csátás képességét is elsajátítaniuk. Bizony, nehéz a dolgokat min­den esetben olyannak látni, ami­lyenek - beleértve önmagunkat is de ha megpróbáljuk, a szem­betegségeket felcserélhetjük a tisztánlátás képességével... Minden szervünk közül legér­zékenyebb figyelmeztetőnk a fe­jünk, mert a leggyorsabban reagál fájdalommal. Mivel a fej az érte­lem, az ész, a gondolkodás helye, fájdalma legtöbbször arra figyel­meztet bennünket, hogy gondol­kodásunk hibás, tépelődéseink nem vezetnek célra. Érdekes módon a fejfájás azóta létezik, amióta az újkorban kikiál­tották az ész hatalmát, s már az úgynevezett civilizált országok­ban még a magukat egészséges­nek tartóknak is minden ötödike panaszkodik fejfájásra. Az okok mögött leggyakrabban az húzó­dik meg, hogy az érintetteknek a fejükbe szállt a becsvágy, a hata­lomvágy. a felemelkedési helyze­tek mellett közrejátszhat a racio­nális gondolkodás mindenek elé való helyezése is. Nehéz lenne eldönteni, hogy az érzéseknek vagy az észnek van-e nagyobb szerepe az ember életében, való­színűleg az egyensúly megtartása jelenti itt is a megoldást. A keményfejűség, a csökö­nyösség mellett a fejfájás egyfajta önostorozó magatartásról is árul­kodhat. Érdemes tehát ilyenkor megkérdezni magunktól, hogy mennyiben és miért vagyunk hi­básak, el tudjuk-e engedni a vét­künket. Persze annak is ajánlatos gondolatban utánajárni, hogy a gondolkodásunkkal nem a cse­lekvést próbáljuk helyettesíteni? A fejfájás leggyötrőbb formája a migrén. Általában azokat az embereket kínozza rendszeresen, akik a tökéletességet tűzték ki maguk elé célnak, de az elfojtott düh legalább ennyire lehet az el­viselhetetlen görcsök okozója. Egyes szakértők szerint a mig­rén mindig szexuális problémák­ról árulkodik. A migrén áldozatai­nak érdemes a következő kérdé­seket feltenni és megválaszolni maguknak: miért állok ellen az élet természetes menetének; ősz­inte vagyok-e szexuális problé­máimmal szemben? Természetesen arról soha nem szabad megfeledkeznünk, hogy a fejfájás kísérő tünete is lehet vala­mely más betegségnek, s ilyenkor elsősorban annak a lelki okát kell feltárnunk és gyógyítanunk a tes­tiek mellett. Lenthár Márta > Kiüti a látászavarét)? SZÓRAKOZTATÓ MELLÉKLETÜNK 0ftte&nia yés valami más Új bestsellerrel gazdagodott nemrég a nyugat-európai könyvpiac. Lailan Young Meztelen arc című művéről van szó, melyből kide­rül: a pillanatnyi hangulatnál sokkal többet árul el az ember arca, melynek vonásaiból messzemenő következtetéseket vonhatunk le. • Jasszer Arafat magas IQ-ja „Mutasd a fiiled, s megmondom, ki vagyl" Madonna és az alhasifájdalmak Árulkodó arcok E zeréves, régi szokás Kínában az arcolvasás,,melynek célja nagyon egyszerű: mások személyiségének megfejtése az arc ráncainak, az orr, a fülek, a szájszögletek formáinak aprólé­kos vizsgálatával. Tehát hogy megtudjuk: beszélgetőtársunk mosolya a jóakaratnak vagy csupán képmutatásnak tudható­e be, s hogy például szemöldö­kének formája nem jósol-e szá­mára üzleti csődöt. A kínai ha­jósok már jóval a görögök előtt fűszerkereskedelmet folytattak, s gondosan lejegyezték külföldi vásárlóik fizionómiai sajátossá­gait. így ismerték meg más né­pek jnentalitását és lélektanát. Az arcolvasás kifinomultságát mutatja, hogy több császár is felhasználta ágyasainak, bizalmi embereinek jobb megismerésé­hez. Feljegyzéseikkel vastag kö­tetek teltek meg, melyek több­ségét államtitokként kezelték. Üzlet ­arcolvasóval A mai Hongkong üzleti köre­iben egyetlen szerződés sem köttetik meg a „face reader", vagyis az arcolvasó jelenléte nélkül, de a munkaebédeken sem ritka, hogy „munkatárs­ként", vagy üzlettársnak álcázva mutatják be. Valójában persze a potenciális üzletfelet figyeli, s viselkedéséből a tisztességessé­gére, az intelligenciájára követ­keztet. A találkozó után pedig vagy javasolja az üzlet megkö­tését, vagy óvatosságra inti megbízóját. Erről a nagy múltú tudo­mányról szól tehát Young könyve, a Meztelen arc. Ez már a második munkája, amit ennek a témának szentel. Az első, Az arc titkai című is bestseller lett, hiszen tizenegy nyelvre fordí­tották le. A morfo-pszichológiá­val foglalkozó művek közül ed­dig ez a kettő érte el a legna­gyob sikert. Ebben az a para­dox, hogy ez a tudomány ép­pen a szülőföldjén, Kínában nincs divatban, ahoL még az egyetemisták békés reformmoz­galmát is vérbe fojtották néhány évvel ezelőtt... Lailan Young Ausztráliában született, kínai bevándorlók gyermekeként. Pszichológiából és politikatudományból szerzett diplomát, újságíró és tagja a Brit Királyi Antropológiai Tár­saságnak. A kínai megfigyelési technikát és a legújabb pszichi­átriai-anatómiai módszereket öt­vözve dolgozik. Könyvei meg­írásához női és férfi arcok szá­zait vizsgálta szerte a világon, és több specialistával cserélte ki tapasztalatait. Az arcolvasást még tizenévesen az apjától ta­nulta, majd később Yu Hsu-nál, egy öreg kínai mesternél. Tapie rendkívül intuitív, beha­toló tekintetű, domináns szemé­lyiség. Madonna, az amerikai popsztár arcáról azt olvasta le, hogy gyakran vannak szélprob­lémái és alhasi fájdalmai. Jasszer Arafat palesztin vezet­őről pedig úgy véli: bár nem férfiszépség, rendkívül magá­valragadó egyéniség, ráadásul IQ-ja a sakkvilágbajnok Kaszpa­rovéhoz közelít. A kínai arcolvasás még azt is képes „előre jelezni", melyik politikus csinál majd jobb vá­lasztási kampányt és megmond­ja, partnerünk mennyire hajla­mos a házasságon kívüli kalan­dokra. Jó és rossz jegyek • Mona Lisa, Sylvester Stallone, a francia tévésztár Pat­rick Poivre D' Arvor és Margaret Thatcher: nem viselik el a másoktól való függést Mao még a kulturális forradalom ide­jén teljesen betiltotta az arcolvasást, mint rendszeridegen szokást. így évtizedeken keresztül csak titokban élhetett tovább ez a tradicionális kínai művészet. Híres emberek áruló jelei A szerző minden fejezetben más szempontból elemzi az ar­cokat (munka, szerelem, egész­ség stb.), hat tanulmányt pedig olyan híres emberek arcának szentel, mint Gérard Dépardieu, Bili Clinton, vagy Lady Diana. Határozottan állítja, hogy a mi­mika, a mosoly és a tekintet tö­kéletesen tükrözi tulajdonosa személyiségét. így aztán meg­tudhatjuk, hogy a francia szí­nész szexmániás, és hogy az amerikai elnök túl gyakran vál­toztatja véleményét fontos kér­désekben. Lady Dianáról pedig úgy véli Young, hogy kitűnő az üzleti érzéke. A könyv megjele­nése óta még számos más hí­resség arcát is megvizsgálta, el­sősorban a nagy bulvárlapok kérésére... Caroline monacói hercegnő­ről például megállapította, hogy szenvedélyes típus, általában makacs és ingerlékeny. Johnny Hallyday-ről (aki egy nemrég vetített tévésorozatban Dávid Lansky felügyelőt játszotta) az a véleménye, hogy megszállott, kissé zárkózott ember, és a jö­vőben magas vérnyomással, esetleg szívbetegséggel kell majd számolnia. Szinte senkit sem lepett meg a francia üzlet­emberről, Bemard Tapie-ról fel­állított diagnózisa, mely szerint Az arc egyik árulkodó pontja a fiitrum, az orr alapja és a fel­ső ajak között elhelyezkedő függőleges csatorna. Minél szé­lesebb, annál nagyobb az illető szexuális étvágya: egy centimé­teren belül pedig csak szerény. Kifejezetten szexéhesek azok, akiknek a felső ajka jóval előbbre áll az alsónál. 'Ogyanak­kor minél húsosabb az alsó ajak, az illető annál fogéko­nyabb a „dologra". Az intenzí­ven kék, zöld vagy kékeszöld szeműek étvágya pedig egysze­rűen frenetikus. Young szerint mindenki tartózkodjon a kis or­rúaktól, mert gyenge a libidó­juk. Negatív értelemben elsősor­ban az úgynevezett ferdi mo­solyokra figyelmeztet a szerző, melyek szerinte a politikusokon figyelhetők meg a legkönnyeb­ben. E mosolyok többnyire hát­só szándékokat és tisztességte­lenséget lepleznek. A vékony, hegyes orr és az egyenes vona­lú felső ajak (a középen lévő v­alakú finom görbület nélkül) brutalitásra utalnak. A felsőnél jóval húsosabb alsó ajak pedig amoralitásról, ravaszságról árul­kodik. Haragos, ingerlékeny al­katra vallanak a vékony szem­pillák és a fogak közötti gyako­ri nyelvmozgatás. A írónő természetesen azt is hangsúlyozza könyvében, hogy nem lehet minden embertípusra ugyanazokat a sémákat alkal­mazni. így példái a hegyes orr egészen mást jelent egy euró­painál, egy ázsiainál, vagy egy szemitánál, és így tovább. A könyv megállapításai érde­kesek, meghökkentőek. így még azok is jól szórakoztak raj­tuk, akik egyébként nem hisz­nek az ilyesmiben. Sz. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents