Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-13 / 162. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1995. JÚL. 13. • Egyre többen döntenek Népszerű filmsorozat a VTV-n „A hatodik epizódon va­gyunk túl, s bátran elmond­hatom: egyre növekszik a filmsorozat nézettségi inde­xe. Legutóbb például több mint hétszáz tévénézd alakí­totta szavazataival a főhős további sorsát" - közölte la­punkkal Koroknay Károly stúdióvezető. A városi tele­vízióban június 6-án indult „Önt dönt" olyan filmsoro­zat. amelyben az epizódok befejezéséről a nézők dönte­nek. A műsorok más-más történetet mutatnak be, a fő­szereplőnek morális kérdé­sekben kell döntenie, hogy melyiket válassza a megol­dások közül. Ebben irányít­ják őt a tévénézők telefonos szavazataikkal. Természete­sen az történik, amit a több­ség szeretne. A negyven per­ces epizódokat egyébként tíz A szegediek szeretik, nézik, sőt mi több, rendkfvül aktívan sza­vaznak. Míg a városi televízióban sugárzott egyéb műsoroknál húsz-harminc, addig az „Ön dönt" című televí­ziós filmsorozatnál át­lagban 3-500 telefonhí­vást kapnak a VTV munkatársai. percenként megszakítják. Ilyenkor a műsorvezető élő­ben társalog a telefonálók­kal, illetve a meghívott szak­emberekkel: pszichológu­sokkal, szociológusokkal. Újdonság a műsor meneté­ben, hogy ezután az első te­lefonálókat személyesen is behívják a stúdióba, hogy ott mondják el a véleményüket. Az „Ön dönt" filmsorozatot egyébként más magyaror­szági városokban is vetítik a helyi kábeltelevíziók. Ami érdekes: a szegediek általá­ban azt a variációt választ­ják, amit a többiek nem. így például az első részben, ahol egy munkanélküli fiatalem­bernek hirtelen ölébe poty­tyant egy táska pénz, s az volt a kérdés, hogy azt visszaadja vagy eltegye, a szegedi tévénézők - a mis­kolciakkal, debreceniekkel stb. ellentétben - az utóbbi mellett voksoltak. A sorozatot keddenként, este negyed 10-től láthatják a szegediek a városi televí­zió csatornáján. Sz. C. Sz. • Szegedinek szegedi a kör­nyezete, mégsem ismeri iga­zán. Ha egy idegen jön a Ti­sza-parti városba, néhány óra alatt tesz egy kört, eszik valami finomat egy jobb vendéglőben, s talán ezzel el is intézte a program érdemi részét. Néhányan egy-egy kuturális rendezvényt is esetleg beiktatnak. Szeged gazdasági életével, szolgál­tatásaival, jellegzetes szak­máival, hagyományaival, népművészetével csak vélet­lenszerű és felszínes a talál­kozás. A Woodlands Kft. egy szépen megépített kiállítás­• Mit ér egy cég, ha szegedi? Dóm téri randevú sal szeretne fordítani a hely­zeten. Augusztus 11-20 kö­zött a Szabadtéri Játékok hét utolsó előadásához csatla­kozva, Dóm téri Randevú címmel ad lehetőséget a vá­rost reprezentáló cégeknek, vállalkozóknak, kézműve­seknek és iparművészeknek a bemutatkozásra. A július 20-ig jelentkezők a sajátos helyszín és közönség révén hatalmas nyilvánosságot, s ezzel együtt lehetséges ve­vőket kaphatnak cserébe. Az esemény különlegességét és érdekességét fokozná, ha si­kerülne elfeledettnek hitt ha­gyományokat és szakmákat is feleleveníteni. Az ötlete­ket a 6720 Szeged, Horváth Mihály u. 3. szám alá várják a rendezők. Nem párbajoznak a basszusok Elmarad a Nyári Szünet Színház talán leg­nagyobb érdeklődést kiváltó produkciója, a jú­lius 23-ra meghirdetett Hangpárbaj. A szerve­zők három nemzetközi hírű basszust, Gregor Józsefet, Kováts Kolost és Valentyin Pivovaro­vot szerették volna a Szegedi Nemzeti Színház színpadán a Pál Tamás vezette Salieri Kamara­zenekar kíséretében felléptetni. Sajnos a ren­dezvény támogatását előzetesen megígérő szponzorok visszaléptek, így nincs pénz a kon­certre. Kár, mert az ötlet remek volt, talán jö­vőre tényleg megvalósul... Akik már elővétel­ben jegyet váltottak, a színházi jegyirodában kaphatják vissza az árát. • Andrejcsik István, a sze­gedi operatársulat talán leg­többet foglalkoztatott barito­nistája parádés szerepben lép ma este a közönség elé a vá­rosháza udvarán. Donizetti A csengő című egyfelvoná­sos vígoperájában Enricót alakítja, aki szeretné meg­akadályozni, hogy bájos unokahúga, Serafina meg­tartsa nászéjszakáját az öre­gedő patikussal, s ezért kü­lönféle álruhákba bújva csönget be az első éjsza­kán... • Számomra úgy tűnik, az utóbbi években a víg­operák specialistájává vált... - Nem tartom magam a vígoperák specialistájának, úgy érzem, annak idején a hollandit, a Hoffmann meséi főszerepét, sőt a Macbeth címszerepét is jól megoldot­tam szfnészileg. Az más kér­dés, hogy hangilag nem ne­kem való szerepek voltak, ezért majdnem tönkre is ment miattuk a hangom. Majdnem mindegy, hogy milyen szerepet kapok, igyekszem belebújni a figura bőrébe. A vígopera olyan eszközöket hoz ki belőlem, amilyeneket ez a műfaj meg­kíván. Ebben a darabban kü­lönösen sok lehetőség van a színészi képességek csillog­tatására. Korábban, a Sturm und Drang korszakomban egyértelműen a drámai, hősi szerepeket szerettem jobban. Ma már nem csak a vlgope­rai feladatokat, hanem az operetteket is nagy élvezettel csinálom. Színpadon legyek és jó szerepeket kapjak, csak ez a lényeg! • Enrico különleges fel­adat, egy igazi bravúrsze­rep... - Szinte le sem jövök a színpadról, vagy amikor mégis, akkor gyors öltözé­sem van. Amikorra a végére érünk, szakad rólam a víz. Sok háromfelvonásos fősze­rep sem jelent ekkora kihí­vást. Donizetti szakmai tu­dását dicséri, hogy az operai • Rossini-mise a Muzsikáló Udvarban Egy oratóriumban két karmester • A Rossini-darab címé­ben az van, hogy kis mi­se; miben tér ez el a mise műfajától? - Szigorúan a liturgikus szövegeket használja fel és mély vallásossággal van megírva, tehát mise. Liftrgi­kus előadása azonban, már csak terjedelme miatt is ne­hezen képzelhető el, és a da­rab elfordul a nagy koncer­tek számára írt miséktől is: ez egy ünnepi, de kis mise ­egy petite messe solennelle. A kis jelző a szerző megható szerénységét is jelzi; érde­mes idézni azokat a sorokat, amelyeket a partitúra utolsó oldalára írott: „Jó Istenem ­íme elkészült ez a szerény kis mise. Vajon igazán meg­szentelt zene ez, vagy átko­zott zene? Az opera buffára születtem, jól tudod! Egy ke­vés tudás, egy kevés szív, ez minden. Légy hát áldott és fogadj be engem a Paradi­csomba." Rossini fiatalon óriási sikereket ért el opera­komponistaként; negyven­ötven operát írt pár év alatt, s azután évtizedekig nem komponált. Amikor újra kezdte, késő öregkorában ír­ta ezt az egyházi művet. • Különös: Rossini víg­operákat ír, majd évekig nem komponál, aztán ír egy bennsőséges misét; vajon milyen közönség­nek szánta? - Azt hiszem, nem is elő­adásra szánta. Előadták ugyan 1868-ben, Rossini sa­ját házában, de ő, úgy ér­/ Gyüdi Sándor szerint Pál a legjobb. (Fotó: Schmidt Andrea) A Muzsikáló Udvar '95 sorozatban július 14-én 21 órától Rossini Kis ünnepi mise című oratorikus műve szólal meg a városháza udvarán. A darab előadói: szoprán - Szél Bernadett, alt - Erdélyi Erzsébet; te­nor - Wendler Attila; basszus - Altorjai Tamás, zon­gora - Pál Tamás; harmónium - Pál Judit. Az elő­adás kamarakórusa a Canticum Énekegyüttes lesz, Gyüdi Sándor vezetésével. A mű stílusáról, szellemé­ről és előadásáról feltett kérdésekre Gyüdi Sándor válaszol. zem, valami nagyon sze­mélyeset akart komponálni, amihez nem érezte odaillő­nek, ha egy nagyzenekarnyi hivatásos muzsikus a profi zenei élet lélektelenségével játszik az ő kápolnájában. • Felfedezhető-e a ko­rábbi operakomponista a darabban? - A Kis ünnepi mise ér­dekes, többrétegű muzsika ­sok momentumában igazi olasz operazene. Azt mond­ják, bizonyos sémák vannak az olasz operában, túlzással, de frappánsan azt mondják: egy ima, egy induló. Más­részt, úgy tartják, az olasz egyházi zene nagyon operás. Verdi Requiemjét is, Rossini Stabat Materjét is - utóbbi híres tenoráriája akár induló is lehetne - elérte ez a bírá­lat. Nos, ebben a Rossini­kismisében is vannak olyan operás stílusjegyek, maint a nagy formarészek hangsú­„Korábban a drámai szerepekel szerettem A csengő Enrícója: Andrejcsik Estván ff Andrejcsik István Enrico jelmezében. (Fotó: Schmidt Andrea) Vígopeia - Vajda Júliával Ma és szombaton este 9 órától a Muzsikáló Udvar idei rendezvénysorozata keretében mutatják be Donizetti A csengő című egyfelvonásos vigoperáját a városháza udvarán. Az előadást Bárdi Sándor rendezi, a közreműködő Salieri Kamarazenekart és a Gyüdi Sándor vezette Canticum Énekegyüttest Pál Tamás vezényli. A szereplők: Don Annibale Pistacchio - Szilágyi Béla, Serafina - Vajda Júlia, Rosa - Erdélyi Erzsébet, Enrico - Andrejcsik István, Spiridione - Kohlmann Péter. mívesmunkát igénylő bel canto énekeinivalók a darab első felében vannak, a máso­dik felében akármilyen han­gi állapotba kerül is az éne­kes, a karaktereket könnye­dén tudja hozni. Különösen a hadaró receptolvasó jele­netet élvezem nagyon, a szerző zseniálisan oldotta meg. Enrico az öregember szerepében dallamot alig énekel, a recitativo alatt a zenekar könnyed, táncos muzsikát játszik. Donizetti beleírta a partitúrába, hogy a recept nagyon nehezen meg­tanulható, ezért az énekes­nek le kell írnia és a papírból kell felolvasnia. Elég rövid idő volt a felkészülésre, így nagy megnyugvással vettem ezt tudomásul. • Milyen új feladatok jönnek a következő évad­ban? - Ismét szép és nagyon nekem való feladatokat kap­tam, a Turandotban Ping mi­nisztert, A végzet hatalmá­ban pedig Melitonét éneke­lem majd. Annak idején az operatanszak vizsgájára Mi­kó tanár úr épp ezt a szere­pet javasolta nekem. Akkori­ban mindenképp Don Car­lossal vagy valamelyik hősi­es szereppel tudtam csak el­képzelni a vizsgámat, méltó­ságomon alulinak tartottam, hogy holmi karakterbariton­ként lépjek fel. Időközben rájöttem, Melitonét az akko­ri felkészültségemmel nem biztos, hogy el tudtam volna énekelni, mert nagyon igé­nyes, és egyáltalán nem könnyű feladat... H. Zs. lyos fináléi, ám a tételek nagy egyházzenei tudásról árulkodnak. Nem is beszélve azokról a pillanatokról, ami­kor sémáktól mentesen Ros­sini csodálatos egyszerűség­gel szólaltatja meg azt a mi­seszöveget. • Egy zongora és egy harmónium. Más hang­szer nem is kíséri a mi­sét? - Az eredeti partitúra két zongorát és egy harmóniu­mot írt elő. Csakhogy azok­nak a zongoráknak, amelye­ken Rossini 1868-ban otthon játszhatott se hangerejük, se hanggazdagságuk nem volt akkora, mint a maiaknak. Ezért kellett két zongora: a darab második zongoraszó­lama csak megduplázta az elsőt. Egy mai zongorával szerintem egy szólam is elég. A harmóniumnak vi­szont külön jelentése van: úgy érzem, olyanná teszi a művet mintha az egy kis ká­polnában szólna, ahol még orgonára sem telik. Távoli, ifjúkori, kisfalubeli templo­mi emlékek ködével lengi be a misét. • Látom, az előadásban két kitűnő karmester is ­játszik. Ön a kórusban énekel, Pál Tamás zon­gorázik. Ki vezényel? - Pál Tamás a legkivá­lóbb zongorakísérő akit is­merek, ugyanakkor karmes­terként azt is képes megten­ni, hogy a zongoránál vezeti az előadást. Különös lesz, persze, hiszen a szóló tétele­ket ő vezeti a zongora mel­lől, a tutti tételekben pedig, ahol a kamarakórus is meg­szólal, én vezénylek, úgy, hogy közben magam is éneklelek. Panek Sándor / KARASZ UTCA, JULiUS 14. Itt a Danone óriási terméktesztje! Keresse az ellenállhatatlan ízeket! Ízlelje meg a valódi gyümölcsdarabokat tartalmazd Oanone Gyü­mölcsjoghurtokat! A Danone íz-lelö július 14-én Szegedre látogat. Ekkor személyesen is meg­győződhet orról, hogy a gyümölcsdarabokat tar­talmazó Danone Gyümölcsjoghurtok telis-tele vonnak ínycsiklandozó eper-, sárgabarack-, áfonya-, málna- és egzotikus gyümölcsdara­bokkal, és csak kitűnő minőségű tejből készülnek. A Danone-nak fontos az ön véleménye; hiszen arra törekszik, hogy termékei még finomabbak legyenek! Azok között, akik vől (rí iíggp- fljjfcjgffiy ijn/i i-jij-jljií.: :-M Jüilün ál púutul'.mt \'i 5j la áru is%s3/t m SDSra iialjt j, is rúlulrnit budvüus y/íijuábaJu'jiiurrjá/'-J.1 A iiSrifcsü&áuy uSraJüE&it návaurű/ u 7.<jtít júlltiá rj-'ji jsjnijú'Mi i'.v/üijü;:. • mmmswmsmm •jjűiul&vf iá: níirj^^iüujkiúű -röf i i /J/új níjzjfsj

Next

/
Thumbnails
Contents