Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-13 / 162. szám

CSÜTÖRTÖK, 1995. JÚL. 13. Idén is húzzák majd a kamionokat... (Fotó: Nagy László) • Kamionos találkozó Az országút királyai ismét találkoznak Idén immáron már ötödik alkalommal rendezik meg Szegeden a Nemzetközi Kamionos Country Találkozót. Ne tévesszen meg senkit sem az elnevezés, nemcsak a sofőröket várják a Tisza-partra, hiszen a szervezők alapötlete is az volt néhány éve, hogy rendezzenek egy találkozót, ahol a kamionosok mellett a családtagjaik is jól érezhetik magukat tudtuk meg tegnap megrendezett sajtótájékoztatón. A kamionos azonban olyan ember, aki pihenése közben sem tud elszakadni óriási járgányától, fgy a programok sorában ott szerepel a kamionszépségverseny, a kamionhúzó verseny és az országban egyedül itt megrendezett kamionos ügyességi verseny. Az eddig megszokott programokhoz képest két igazi újdonság is lesz az idén, az egyik a használt kamionok csereberéjét szolgáló kamionbörze, a másik pedig a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének vezetéstechnikai bemutatója. Ez utóbbi esetében ne ijedjen meg senki sem a hivatalos megfogalmazástól, hiszen a vezetéstechnikai bemutató is igazi látványosság lesz: egy tartálykocsis kamion fog borulást imitálni. Az imitálás azt jelenti, hogy nem borul fel majd teljesen... A családi programokat szombaton már Sziksóstón rendezik meg, a gyerekeket különböző előadások és versenyek várják. Nem maradhatnak el a hagyományos country koncertek - a country ugyanis a kamionosok kedvenc zenei műfaja -, itt is újítanak azonban a szervezők. Country zenekarok fesztiválja néven igazi zenei viadal lesz a Texas Sound, a New Riverside, a Rover és az Old (Cow)Boys részvételével. Közülük a legjobb zenekar lép fel az esti nagy country bulin, ahol a River, a Varnyú Country és a Rat Boys muzsikál majd. T. W. • Óvatos becslések szerint ezen a nyáron a diákság egyötöde, 300 ezer gyerek jut el az ifjúsági, a társadalmi. a vallási szervezetek, a helyi önkormányzatok és az alapítványok által meghirdetett önköltséges nyári táborokba. Egy friss felmérés adatai szerint ilyen célra a családok hetvenöt százalékának már nem telik. Idén még több az úgynevezett kulcsos, illetve csellengő gyerek a nagyvárosi lakótelepeken, mint korábban, de már a kisebb települések utcáin is. Ki vannak téve az utca, a bűn, a drog csábításainak. Olcsó, értelmes vakációs elfoglaltságokat senki sem kínál nekik, mert manapság már az olcsó sem olcsó, hiszen a hetes vagy tíznapos programokért is több ezer forintot kérnek el a vállalkozói alapon indított táborokban. Vállalkozók uralják a terepet Betört a piac a gyermeküdültetésbe is. A diákság nyári programjainak, üdültetésének szervezésében mind nagyobb szerephez jut a magánkezdeményezés. Részben nagy táboroztatási tapasztalatokkal rendelkező pedagógusok állnak össze két-három turnus vezetésére, nagyobbrészt azonban laikus vállalkozók uralják a gyermeküdültetési piacot. Érdemes egy pillantást vetni ezekre a vállalkozói táborokra és áraikra. A kínálat igazán bőséges. A Köznevelés című oktatási hetilap májusi számaiban iskolák és magánszemélyek hosszú hasábokon hirdették szolgáltatásaikat az Őrségtől a Zempléni-hegységig, a dél-alföldi falvaktól a nógrádi hegyekig. Az üdülés-pihenés mellé (helyett?) százféle divatos elfoglaltságot ajánlanak: lovaglást, zenetanítást, tehetséggondozást, bibliai ismereteket, karatét, fociiskolát és még sok más, vonzónak vélt programot, ami megnyithatja a szülök lapos pénztárcáját. Viszont a vállalkozók HAZAI TÜKÖR 7 Júliusi pillanatkép: országszerte üresek az iskolák, javában tart a vakáció. De vajon hol tartózkodik most az oktatási intézményekből júniusban kitóduló másfél milliós diáksereg? Öt-hat évvel ezelőtt ilyenkor az általános és a középiskolai tanulóknak kétharmada vett részt iskolai szervezésű ingyenes vagy önköltséges úttörő- és diáktáborokban, kedvezményes üdültetésben. 1993-ban már csak egyharmada. m A családok 75 százalékának nem telik Hol vakációzik a diák mostanában? Marad a labda?... (Fotó: Gyenes Kálmán) többnyire hallgatnak az árakról, csak telefonszámot adnak meg, talán nincsenek is fix áraik, azaz lehet velük egyezkedni. Naponta ezer forint is lehet Jó néhányan azonban nem árulnak zsákbamacskát, pontos díjszabással állnak elő. íme, az idei nyár tarifái: Balatonkenesén egy gyerek hatnapi üdülése naponta háromszori étkezéssel 4800 forintba kerül, ugyanez Alsóörsön 5400forint. A Baranya megyei Csertőn és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserépváralján is napi háromszori étkezést nyújtanak napi 600 forintért. Hasonló szolgáltatásért a Békés megyei Tótkomlóson viszont már napi ezer forintot kér egy hirdető. A mátramindszenti turistaházban a szállás + koszt napi ára 530 forint. A Mecsekben levő Kárászon az egyheti táborozást 4-4,5 ezer forintért reklámozza a szervező, aki nemcsak szállásról és étkezésről gondoskodik, hanem megtanítja a gyerekeket karatézni, teniszezni, úszni, sőt még az agyagművességre is. Tornanádaskán (BAZ megye) négyszeri étkezéssel is csak napi 470 forint a tarifa. Mostanában így festenek a szolid árak, amelyek egy hónapi időtartamra már kiadnak 20-25 ezer forintot, ám ezt az összeget egyetlen gyerek számára a családok többsége aligha tudja előteremteni. Csak a vállalkozó jut hozzá némi haszonhöz. A HUNGUEST Travel cég támogatott nyári diákprogramjai sem éppen olcsóságukkal tűnnek ki. A zamárdi táboruk specialitása az iskolarádiózás, ennek díja tíz napra - teljes ellátással - 9600 forint; a balatonalmádi képzőművészeti tábor részvételi költsége tíz napra 14 200, a siófoki vízi sporttáboré 12 ezer forint. Feltehetőleg megtelnek ezek a táborok is, persze aligha a bérből és fizetésből élők gyerekeivel. Budapesten kedvezőbb a helyzet, mint másutt, ahol szegény az önkormányzat. Ingyenes tábor már nem létezik; a vándortáborozó gyerekektől átlagosan heti kétháromezer forint részvételi díjat szednek. Ha a szülő nem tudja előteremteni a gyerek táborozási, üdülési költségeit, szünidei programnak a munkavállalás marad, amennyiben akad nyári diákelfoglaltság, amelyből évről évre kevesebbet kínálnak. Évtizedeken keresztül nem volt akadálya a tanulók nyári tömeges munkavállalásának; foglalkoztatásukat 1975 óta miniszteri rendelet szabályozta. Ez idő tájt sokkal kevesebb a munkaalkalom, mint a munkára jelentkező diák. A tanulóknak jelenleg már nem szükséges nyári munkavállalási engedélyt kérni az iskolától, tehát a tanulmányi előmeneteltől függetlenül, akár a pótvizsgások is dolgozhatnának a vakáció heteiben, ha „jutna nekik kapanyél". De hát kevésnek jut. Gyakran nekik is csak feketemunka keretében. A gazdaság helyzete meghatározza az iskolások szünidei foglalkoztatását is. Diákmelót szervez a Meló-Diak Jellemző a mai viszonyokra, hogy több olyan vállalkozás jött létre - legalábbis a városokban -, s kelleti magát az újsághirdetésekben, amelyek sápot húznak a munkát kereső diákok nehéz helyzetéből. Ezer forintért hamis munkáltatói címeket adnak meg a hozzájuk forduló diákfiataloknak, és amikor azok reklamálnak, farizeusként mentegetőznek, hogy valami tévedés történhetett - de a „közvetítésért" lerótt összeget nem adják vissza. Jó hír viszont, hogy olyan diákszövetkezetek is vannak, amelyek nyári - s más, időszakos - munkát szereznek a diákfiataloknak, s ellátják tagjaik érdekvédelmét is. Az egyik legnépszerűbb diákszövetkezet a Meló-Diák nevet viseli, és már az ország tizenhárom városában van önálló irodája. Életerős kezdeményezésnek látszik. Tavaly például 17 ezer tanulót juttattak munkához, s az idén ezt a számot jóval meghaladják. P. Kovács Imre hhnhhhhhhhhhm • Licit a maradékra • Talpalatnyi földek a jegyözönben Nem csak a fakalapács koppan. Sok jel mutat arra. hogy ez hírül sem teljesül. Érzékletes kontraszt, hogy míg Csongrád megyében 2,8 millió AK szövetkezeti földet áldoztak föl az igazságtevés oltárán, addig az állam most csak 2,3 milliót szán az egész országban erre. Megyénkre mindebből 70 ezer AK az árverésre kijelölt terület. A júliusi egyetlen, a napokban megtartott fábiánsebestyéni liciten már el is kapkodták az ott megszerezhető 1750 AK-t. mely az ottani II.-es földalap fele. Száznál több kárpótolt szállt ringbe az 54 hektárért. Más helységekben azért nem folytatódik azonnal e menet, mert épp a szűkös kínálat miatt változnak meg a játékszabályok. A törvényben behatárolt feltételek szerinti helybélieknek ugyanis nem 50, hanem 80 százalék jár ebből az alapból. A mindenkinek szabad vásár fgy 20 százalékra szűkült le. A kijelöléseket most ennek megfelelően kell újra szortírozni, hogy egyszerre, s ne részletekben oszthassák ki a járandóságot. Agód Sándor árverési csoportvezetőtől azt kérdeztünk, vajon mi lehet az állam spórolásának hátterében. - A 20 százalék megajánlását annak idején nem egyeztették a gyakorlat lehetőségeivel. Ugyanis nem lehet cél az állami gazdaságok teljes felszámolása. Valamennyi föld kell a gazdálkoMúltbéli árverési idill. Volt mivel és volt mire. (Fotó: Schmidt Andrea) Fgy év szünet után ismét megkezdődtek a kárpótlási földárverések. Tavaly és tavalyelőtt a szövetkezetek földjéből képzett, úgynevezett I.-es földalap került a földre licitáló kárpótoltak tulajdonába. Néhány, nem kimondottan a földművelés szempontjából frekventált hely kivételével viszonylag olcsón, tömegek juthattak nagy mennyiségű földhöz. A törvény a szétosztásra Ítélt szövetkezeti aranykorona 20 százalékában határozta meg a piacra dobandó állami földek nagyságrendjét. dúsukhoz, állattartó telepeik működtetéséhez. Az l-es földalapot is ki kellett jelölni az ottani dolgozóknak. A természetvédelmi hatóság is keményen ragaszkodik a felségterületéhez• A fennmaradó rész privatizálása is több csatornás. Például gazdasági épületek eladása sem képzelhető el föld nélkül. A gazdálkodó egységek hitelei miatt bejegyzett jelzálog tehermentesítésére az adós és a költségvetés egyaránt képtelen. Az eladott szőlőültetvények alatti terület kijelölésével vegyes tulajdon alakulna ki. Mindehhez még tudni kell, hogy különböző szervek és szervezetek kérésének megfelelően a minisztériumok jelölték ki az árverési AK értéket településenként és gazdasági egységenként. Mindezt a privatizációért felelős miniszter is módostthatja az önkormányzatok és egyéb érdekeltek ellentétes igényeit mérlegelve. A megyei hivatalok csak a helyrajzi szám alapján leadott listából gazdálkodhatnak. Sokak szerint az első menetben megmaradt földeket is újra be kellett volna vonni. Ez viszont ellentétes a törvénnyel, mely szerint azt a tagok tulajdonába kell adni. Egyes szövetkezetekben már meg is történt. Csongrád megyében körülbelül 40 árverésre - zömében őszre - számíthatunk még az idén. A földek 20 százalékára jövő tavasszal lehet majd licitálni. Borítékolható, hogy az elvi 600 ezer AK helyett a gyakorlatban kijelölt 70 ezer AK-val szemben a pótbeadás és a kárpótlási jegy egyéb elköltésének nehézségei miatt óriási tömegű vásárlóerő jelenik meg. Személyes véleményem, hogy az egész nem lesz egyéb, mint idegtépő nyűglődés. Egy nagyvárosban várhatóan több százan fognak megjelenni egy pár hektár föld kedvéért. Az indulatok felszítására maximálisan meg fog felelni egy ilyen - a résztvevők nagy száma miatt - többnapos feldolgozást és adminisztrációt követelő szeánsz. Nincs mese meg kell csinálni. A maradékelvből adódóan a licitek zömén nem csak a fakalapács fog koppanni. A fábiánsebestyéni kezdet még a nyugalom szigetével ért föl. Tánczos Sándor árverési biztos a terület ésszerű használatának érdekében több javaslatot adott. Bizonyára az öntözési lehetőséget biztosító csatorna miatt az emberek ragaszkodtak a tábla hosszanti felszeleteléséhez. A licitet feleslegessé tevő, mindenre kiterjedő megegyezés nem született, hisz az itt résztvevők több földet szerettek volna venni, mint amit kínáltak. így kialakult egy taktikai csata a kicsik, és a sok jeggyel megbízott ügyvédnő között. Az első menetben 2 ezer forintos árig mentek föl, majd a nagyvásárló visszavonta jegyei egy részét. Ezzel megmaradt a tábla nagyobbik fele, s kisebb konkurrenciával már ezer forintért azoké lehetett, akik versenyben tudtak maradni a második menetre. Az ügyvédnővel fémjelzett kör megpróbált nagyobb összefüggő területet megszerezni, sikerrel. A gyakorlai szempontú részegyezségek megköttettek. Azt, hogy ne legyen 20 méternél keskenyebb csík, úgy tudták elérni, hogy több kistulajdonos közösen vette ki a jussát. Az ott elhangzottakból nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a sok-sok tulajdonos nem jelent ugyanannyi földhasználót. Hisz a föld eladható, s bérelhető. Ezek részletei sehol sem tartoznak újságíróra és olvasóra. A lényeg, hogy a törvényességen ezúttal sem esett csorba. Tóth Szeles István • Szegeden is megálltak már egymillióért Kinyílt a lottó bőségszaruja? Lehet autóban vagy vonaton utazó, cukrászdában üldögélő, strandon fürdőző, vagy éppen balatoni stégen horgászó - csak az a fontos, hogy amikor a riporter. Fodor János megkérdi tőle: „Van-e Önnél e hétre érvényes lottószelvény?", igennel feleljen és a jelenlévő közjegyző által is hitelesnek elismerve bemutassa a milliót érő cédulát. • Felmérték-e már a néhány hete folyó akció hatását? - kérdeztük az SzRt. PR-menedzserét, Kürti Istvánt. - Ilyen tanulmány megalapozásához még kevés az idő, így csak személyes tapasztalatomra tudok hivatkozni. Ugyanis voltam már én is a stáb tagja, legutóbb Szegeden, és meggyőződhettem arról, hogy a természetesen boldog nyertesen kívül az odasereglett kíváncsiskodók is jó néven vették, hogy ilyen játékos formában is lehet komoly summát nyerni. A 28. játékhéttől pedig újabb nyeremény-lehetőséghez jutnak a lottózók! A nyári hetekben hasznos tárgyak nyerhetők. Hogy miként, arról dr. Király György, az SzRt. vezérigazgató-helyettese tájékoztatta olvasóinkat. - Népszerű „Joker"-játékunkat szeretnénk azokra is kiterjeszteni, akik heti szelvényükön nem fizették be a Joker pénznyereményeire feljogosító részvételi díjat. Ha mégis megegyezik a szelvényük három utolsó joker-száma az éppen kihúzotAki ötös lottón kísérti a szerencsét, talán már tudja: nem árt, ha legalább egy - a következő húzásra érvényes - lottószelvényt állandóan magánál tart. Ugyanis egy új akció lehetséges kiválasztottjaként minimum 1 millióval lehet pillanatok alatt gazdagabb, függetlenül attól, hogy melyik öt számot ikszelte be szelvényén. Ez az „Álljon meg egy millióért!" akció csábereje. Azt pedig, hogy ki a szerencsés milliomosjelölt, sokszoros biztonsági feltételek betartásával, a televízió nyilvánossága előtt választja ki a játékszervező, a Szerencsejáték Rt. (SzRt) stábja. takkal, pénzt ugyan nem, de táskát, zsebrádiót, órát, zsebzsámológépet nyerhetnek, ha bemutatják szelvényüket a totó-lottó irodák valamelyikében. Ha pedig kitöltenek egy jelentkezési lapot is, akkor az őszi - második fordulós - sorsoláson esélyük lesz 4 személygépkocsi és 30 kétszemélyes párizsi utazás valamelyikének a megnyerésére is. Azt javaslom tehát a nyáron lottózóknak, hogy figyeljék a Joker-húzás nyerőszámait még akkor is, ha nem szántak pénzt e játékban való részvételre. Nincs veszíteni valójuk! SchöHer Jenő