Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-12 / 161. szám

10 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1995. JÚL. 12. Több mint három hete benzingőzben és füstben és zajban dolgoznak a restaurátor-művészek a Hősök kapujánál. Brutyó Mária, Szőnyi Zsuzsanna és Szabó Tamás szeptember végére-október elejére tárják fel a Tisza felőli kis ívben Aba-Novák Vilmos monumentális freskójának néhány négyzetméterét. • A mester lénye is kíváncsi a freskóra • Aba-Hovék Vilmos kézjegye a Bősök kapuján Végső cél: a freskó teljes restaurálása. (Fotó: Karnok Csaba) „Szeretném megérni, hogy az egész kész legyen" • Látható lesz majd Szent Borbála, Szent György alak­ja, Aba-Novák Vilmos ön­arcképe, a szalagszöveg (A világháborúban dicsőséggel küzdő fiainak hódol e művel Szeged városa), az ablak fe­lett a galamb, valamint az al­fa és az ómega jele. Döntöttek: itt az idő A freskót 1949-ben ideo­lógiai okok miatt vakolták le. Annak egy részletéi 1986-ban a szegedi tanács táratta fel, majd a nyolcva­nas évek végén Forray Kor­nélia festő-restaurátor - aki most is a munka irányítója ­újra hozzáfogott a freskó­együttes kibontásához, ám a munkálatok pénzügyi okok miatt félbemaradtak. 1991­ben a mester leánya, Aba­Novák Judit művészettörté­nész felajánlotta a szegedi önkormányzatnak a család budai ingatlanát egy létreho­zandó alapítvány céljára, hogy a freskó restaurálása ,megkezdődhessen. Az ala­pítvány kuratóriuma úgy (jöntött: itt az idő, és június közepén megkezdődött a fel­tárás­„ Tudtuk, hogy cementtel fedték be a freskót, -tudtuk, hogy a felület sérült lesz, ar­ra viszont nem számítottunk, hogy a vakolás minősége és összetétele helyenként válto­zik " - mondta Szabó Tamás restaurátor, amikor felkeres­tük. „Nagyon óvatosan és gondosan kell lesorvasztani a másfél centiméter vastag­ságú cement réteget ahhoz, hogy minél vékonyabb le­gyen az a réteg, amit aztán az epidermisz rétegtől elvá­lasztunk. Ez nagyon nehéz Kikének, a német szár­mazású, Magyarorszá­gon élő képzőművésznek az ifjúsági házban kiállí­tott installációja mindenek előtt sötétben látható, en­nek megfelelően a közön­ség kellő aggodalommal figyelheti, hogy mi is van itt, mit lát, pontosabban mit nem lát, azaz mit kel­lene látnia, megéreznie, fel- vagy éppen kideríte­nie. Amíg „ég a villany", az látható, hogy „föl­delt" vezetékek futnak a padlón, a csomópontok­ban fémből hajlított egy­szerű, álló alakzatok. Aztán néhány perc alatt az elektromos áram ha­tására az egyszerű, álló alakzatok izzani kezde­nek, mint rendesen bár­melyik elektromos mele­gítő eszköz izzószála. Ilyenkor jöhet a villa­nyoltás, a „villanyleó". A kiállítás címe „Small Souls" - Kis Lel­kek. És világítanak a sötét­ben, mintha a világűr végeláthatatlan sötétjé­ben, és ha egy perce el tudjuk feledni, hogy azért mégis csak egy te­remben vagyunk (ami mondjuk ugyanúgy a vi­lágűr része), akkor eb­ben a kis térben megszü­letik a világűr végtelen sötétje, benne néhány iz­zó lélek, amelyek létezé­sének okát megtalálni eddig képtelenségnek mutatkozott, ugyanak­kor mindezt installálni komoly teljesítmény. Fhhez persze szükség van egy kis átlényegülés­re, mert ha képtelenek vagyunk ebben meglátni és megélni az előbb leír­takat, akkor valóban nem történik velünk semmi, nem látunk mást, csak izzó fémszá­munka, mert a cement bedif­fundált a kapillárisokba, s ott kötést hozott létre a vako­latréteggel. A tökéletes sor­vasztás érdekében sokféle módszerrel kísérleteztünk, kezdve a hőpisztolyos felül­ettágitástól a pici vésésen át a mechanikus csiszoló ko­rongig. A lazításnál eleinte vizes módszerrel is dolgoz­tunk, de sajnos ez nem vált be, mivel annyira gyenge lakat, amelyek így, eb­ben a „túl józan" meg­közelítésben valóban nem jelentenek semmit. Tehát Eike itt olyan munkát állított ki, amely­nek átéléséhez komolyan számit a nézőre, lehe­tőséget ad. Persze épp olyan ez, mintha egy festményen valaki csak a festéket, mint furcsa, a természetben ritkán elő­forduló anyagot nézné. Csakhogy a festmények­hez hozzászoktunk, nem a festékanyagot vizslat­juk. Itt csupán a körül­mények mások, a műél­vezet nézői technikája azonos vagy erősen ha­sonló. Mert mindezt pél­dául egy festményen nem lehet megcsinálni: a festményhez fény kell, valamennyi, ehhez a leg­vadabb sötét. De megtalálhatjuk itt azt a párhuzamot is ­jócskán szimbolikusan -, ahogy a fémben az elektronok az elektro­mos tér hatására mind nagyobb rezgésre „biz­tatják" az egész fém ré­szecskéit, ami számunk­ra a fém felmelegedésé­ben, majd izzásában mutatkozik meg, akárha a lélek tündökölne fel egy olyan anyagi monst­rumban, mint az ember, és akkora sötétségben, mint a világűr.. Ezen a kiállításon nem árt viszont azt a múzeumokban sokszor hangoztatott, már-már gyerekcipőben járó kije­lentést komolyan venni, amely szerint mindent a szemnek, semmit a kéz­nek. Az ennyire izzó lel­kek túlközelségében ­még ha kicsik is ­könnyen megégetheti magát az ember. A kiállítás július 31-ig látható a sötétben. Podmanicxky Szilárd megtartású a pigment, hogy minden nedves beavatkozás a felület károsodását jelente­né, úgyhogy ezt nélkülöz­nünk kell. Marad tehát a száraz tisztítás. Megmenteni a pigmenteket „A feltárásnak ez a leg­hosszabb, egyben legkevésbé látványos szakasza" - kap­• A Dugonics téren ma este 7 órakor kezdődik az a dixi­koncert, melynek sztárven­dége Joe Murányi, magyar származású, amerikai klari­nétművész, szereplői pedig az alkalomra összeállt Sze­ged AH Stars Band tagjai, neves szegedi és budapesti muzsikusok: Molnár Gyula (szaxofon, klarinét), Garay Márta, Csanádi Lajos (zon­gora), Kiszin Miklós (bőgő), Rakovics István (gitár, ben­dzsó), Kurina Kornél (gitár), Mucsi Árpád (pozan), Blas­kovics László, Bényei Ta­• Szellemes, könnyed, még­is életszagú Gersch és Sonja története. Minden benne foglaltatik, ami nő és férfi kapcsolatában előfordulhat, van benne vonzás és taszítás, lángolás és csalódás, önzés és teljes odaadás és persze sok-sok párbeszéd, ami al­kalmat ad a színészeknek a groteszk, a bohókás, vagy a szomorkás megnyilatkozá­sokra. Neil jó szövegei szin­te adják magukat, ám, mint az előadáson kiderül, nem is olyan könnyű könnyednek lenni. Még egy kiváló rende­ző keze alatt sem. A Nyári Szünet Színház előadássorozatának első da­rabját, a Kapj el! címűt An­gyal Mária állította színpad­ra. Ö az a rendező, aki a könnyű műfaj egyik klasszi­kusának számít, aki mindig pontosan tudja, mennyi só ­ha úgy tetszik, mennyi show - kell a dologba. Egy egész társulattal kicsit könnyebb dolga van, mint egy páros­sal. A többszereplős előadá­sokban a terhek jobban meg­oszthatók, egy-egy erősebb színész vállára több terhet is rárakhat, tehermentesítve ez­zel a bizonytalanabbakat. Itt azonban két színésznek kell „elvinni a balhét." Büky Beáta és Szemán Béla tisz­tességgel meg is próbálja ezt, s számos jelenetben si­kerül is neki kacagásra és „csöndre bírni" a közönsé­get. Az átütő siker azonban elmarad. Sajnos nem igazán üdítő a csolódott be a beszélgetésbe Brutyó Mária. „De ezt rend­kívül alaposan és gondosan kell elvégeznünk, mert itt dói el, hogy mennyi marad meg az eredeti freskórészletből. Nekünk az a feladatunk, hogy minél több pigmentet mentsünk meg." „Szent György figurájában például nagyon sok részen - körül­belül hatvan százalékában ­megmaradnak azok a színek, más (trombita), Háló Pál (dob), Bera Zsolt (harsona). A plakátokon hirdetett klari­nétpárbaj természetesen Joe Murányi és Molnár Gyula között zajlik majd. A kon­szegedi Kapj el!, kicsit olyan, mint a langyos limo­nádé. S nem tudni pontosan, hogy a csalódást a produkció kiforratlansága, vagy a téves szereposztás okozza. Sze­mán Bélának több kitűnő alakítását is láthattuk már Szegeden. Kiderült már, hogy a fiatal művésznek re­mek humora van, hogy egy­egy figurát - akár villanás­amelyek pontos rekonstruk­ciós kiegészítésre adnak le­hetőséget" - vette vissza a szót Szabó Tamás. „Ennek tudatában bátran mondha­tom, hogy a leghitelesebb módon tudom majd rekonst­ruálni Aba-Novák freskójá­nak eme figuráját." A restaurátorok előrejel­zése szerint augusztus máso­dik felében válik látványo­sabbá a feltárási munka. Ek­kor kezdenek ugyanis neki a retusálásnak, illetve festés­nek. Azt mindannyian vall­ják, hogy a munka befejezté­vel valamilyen úton-módon védeni kell majd a kibontott freskórészleteket a benzin­gőztől és füsttől, mert ha ezt nem teszik, akkor azok évek alatt tönkremehetnek. A mester leánya, Aba-No­vák Judit művészettörténész - aki az elmúlt héten nyitotta meg Vass Vera festőművész emlékkiállítását a Móra Fe­renc Múzeumban - szegedi itt tartózkodásakor elmond­ta: nagy örömére szolgál, hogy elkezdődött a Hősök kapujánál édesapja freskójá­nak restaurálása. „Bízom ab­ban, hogy ezzel a lépéssel felgyorsul az ügy financiális része." • Célja-e, hogy a monu­mentális freskó teljes ké­pében és díszében pom­pázzon majd egykoron, úgy, mint ahogy az volt 1949 előtt? - kérdeztük Aba-Novák Judittól. cert előzenekara a Stefánia Dixieland Jazz Band lesz (ennek tagjai Molnár Gyula tanítványai). A koncertet eső esetén a Tantusz művelődési házban tartják. nyi jelenléttel - is emlékeze­tessé tud tenni. (Fanyar, groteszk megnyilatkozásai néha még a nagy Garas De­zsőt is eszünkbe juttatják.) Itt azonban nem mindig hi­szünk neki. A fejebúbjáig szerelmes zeneszerző kisfiús rajongása például nem áll túl jól Szemánnak. Játéka itt is azokban a jelenetekben hite­les, melyekben humorát, - Természetesen. Ez a végső cél. Megmondom őszintén: szeretném megér­ni, hogy az egész kész le­gyen. A folyamat elindult, s remélem, hogy ez fellelkesíti majd mindazokat, akik ado­mányaikkal siettetni tudják a megvalósítást. 20-25miUió forint is kevés • Mi a helyzet a felaján­lott budai ingatlannal? Ön szerint annak értéke fedezi majd a freskó tel­jes helyreállítási költsé­gét? - Az igazság az, hogy fe­• Betegség miatt elmarad mindkét, a Nyári Szünet Színházba hirdetett „Nell Dunn: Gőzben" című elő­adás. Helyette a budapesti PAB Színház „Bohumil Hra­bal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak" című darab­ját tekinthetik meg az érdek­lődők július 14-én, pénteken este 8 órakor a Kamaraszín­házban. A zenés-sörözés szereplői: Kocsis György, Oberfrank Pál, Szalay Krisz­ta, Cserna Antal, Szerémi vagy szimpatikus flegmáját csillogtathatja. Kellemes énekhangjával viszont jól bánik, gondolom több musi­calban látjuk még őt a jövő­ben. A nehezebb szerep Son­jáé. Hiszen valójában ő a da­rab gyűjtőpontja. Rajta áll, vagy bukik, hogy a szerelem beteljesül-e. Az ő extrava­gáns ötletei, szeszélyei, ki­számíthatatlan cselekedetei bonyolítják tovább a történe­tet. S az eleinte nőgyűlölő­nek mutatkozó zeneszerző egy idő után kiskutyaként követi őt. A dolgok, ahogy az már lenni szokott a nő miatt történnek meg. A pá­lyán most induló Büky Beá­ta bájosan különc lányt for­mál Sonjából. Számos Ígére­tes villanása van, de sajnos adós marad a figura leglé­nyegesebb tulajdonságával. Nem elég sugárzó. Sonjájá­ból hiányzik az a belső erő, ami indokolhatná szigorú partnere hirtelen támadt, csillapíthatatlan lángolását. Játékában sajnos nem lelhető fel a mágnesként vonzó, ér­dekes nőiesség. A darab el­jén még nincs gond. A habó­kos kislányt, a nagy zene­szerző otthonában ügyetle­nül viselkedő, elsőbálos szö­lajánlásom egyelőre még csak szóbeli. Ez persze nem az én hibám. Ahhoz, hogy letegyem Szeged város „asz­talára" e szép summát - ami a jelenlegi ingatlanárak függvényében 20-25 millió forint -, a lakástörvény ide­vonatkozó részének kell ér­vényt szerezni. A kény szer­bérleti jogviszonyban lévő ingatlant ki kell váltani és piacra kell dobni. De ezzel kapcsolatban egyelőre még én is csak egy Ígéretet tartok a kezemben. Megítélésem szerint a pénz valószínűleg nem lenne elég a teljes fel­újításra, úgyhogy kérem minden jóakaratú ember se­gítségét az ügyben. (Felhasznált irodalom: Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái) Szabó C. Sziláid Gőzben helyett Táncéra,,, Zoltán és Sipos András. A Gőzben című előadásra vál­tott jegyek a Hrabal darabra is érvényesek vagy vissza­válthatók a Kárász utcai je­gyirodában. veglrót kedvesen formálja meg a művésznő. Ám, mikor a Gersch által okosnak, te­hetségesnek, őszintének ap­osztrofált nő értékeit kellene megmutatnia, kiderül, hogy Büky Beáta erejét a szerep meghaladja. Több tapaszta­lattal, nyilván plasztikusabb figurát tudott volna formálni szerepéből. A Kapj el! legjobb „ala­kítása" Csík Györgyé, aki is­mét remekel jelmezeivel. Sonja és a táncosok ruhái ki­állítási darabként is megáll­nák a helyüket. Ugyanakkor szervesen beleépülve a darab hangulatába, valódi mankót jelenthetnek a szereplőknek. Dicséret illeti Kiss Laca ko­reográfust is és a táncosokat - Adok Zoltánt, Varga Jó­zsefet, Horváth Gábort, Kiss Orsolyát, Rácz Erzsébetet és Viskovics Krisztinát - is, akiket a rendező ezesetben nemcsak táncolni való fel­adatokkal látott el. Iszlai Zoltán ötletes, könnyedén átrendezhető, kellemes szín­padképébe, zongorájával együtt Nagy Imre Erik is be­lekomponáltatott. A karnagy úr az estén egy egész zene­kart helyettesített. Érdeklődéssel várjuk a nyári Szünet Színház követ­kező előadásait, melyek, évadon kívül is szórakozási lehetőséget nyújtanak a szín­házkedvelőknek. Pacsika Emília Az elektromos ember • Joe Murányi beszáll Klarinétpárbaj és dixikoncert Freskótörténelem Az első világháborúban elesett 12000 szegedi hősi ha­lott emlékét őrző Aba-Novák mű elkészültekor az ország legnagyobb freskója volt. A monumentális freskó elké­szítésére 1936-ban ketten kaptak megbízást: Aba-Novák Vilmos és Márton Ferenc. Még abban az évben jeles szakemberekből álló bizottság - Iványi Grünwald Béla, Szőnyi István. Pásztor János - bírálta el a pályázatokat, és egyértelmű döntéssel Aba-Novák magas kvalitású ter­veit fogadta el. Aba-Novák terveit és a Budapesten (téle­tet hozó Irodalmi és Művészi Tanácsot bizonyos szegedi körök hevesen támadták, hangoztatván, hogy túl moder­nek, és hogy mellőzték a szegedi művészeket. Aba-No­vák 1936. június 24-én sietve Szegedre jött, elhozta váz­latait, és személyesen győzte meg elképzeléseiről a két­kedő városatyákat. A művésznek sikerült meggyőznie a kétkedőket. Július elejére elkészültek az eredeti méretű szénrajzú kartonok, melyeket a mester a szegedi múze­umban állított ki. Ezeket július végén bírálta el az újabb bizottság, majd Aba-Novák augusztusban megkezdte a mintegy 250 négyzetméter felületű hatalmas freskó fel­festését. A Hősök kapuját, illetve a freskót Hóman Bál­int akkori kultuszminiszter avatta fel 1937. május 30-án. 1949 ősze óta a freskót vakolat rejti. • Sonja és Gersch története Limonádé, kevés jéggel >ér \x. 4 üs-kk­Büky Beáta és Szemán Béla„viszi el a balhét" Simon Neil kitűnő író, ez közhely. A Furcsa pár és a Mezítláb a parkban világsiker, a Kapj el! is kellemes darab, az Oscar-díjas Hamlisch zenéjével ízesítve pláne üdítő musical.

Next

/
Thumbnails
Contents