Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-12 / 161. szám

SZERDA, 1995. JÚL. 12. „Lekörözve" és a tudósításból kimaradva áfák SPORT 11 pr • Mint ismeretes, a labdarúgó megyei I. osztályban a Tisza-Új csapata szerez­te meg az ezüstérmet. Ahhoz képest, hogy az újszentivániak egy évvel ez­előtt ötödikként zárták a pontvadásza­tot, az előrelépés mindenképpen szem­betűnő. Sőt, a „silver medál" akár fé­nyesebb is lehetett volna, hiszen Baju­szék az őszi szezont az élen zárták. Az elmúlt esztendő tapasztalatairól a gárda játékosedzőjével. Kántor Ferenccel ül­tünk le beszélgetni. • Feri, a téli szóváltásunk során a szádból elhangzott egy olyan kije­lentés, mely szerint meg akarjátok nyerni a bajnokságot. - Igen, emlékszem erre, tényleg így is gondoltam akkor. Nem sikerült, de ezt egyáltalán nem fogom, fogjuk fel tragédiaként. Még ennél is fontosabb feladatként jelöltem meg, hogy egy stí­lusosan futballozó együttes lépjen hét­ről hétre a zöld gyepre. • Véleményed szerint végül is min csúszott el a bajnoki címetek? - Megmondom őszintén, ebben én is ludas vagyok valamelyest. Mivel jól si­került a téli felkészülésünk és az előké­születi meccseken is remekül ment a játék, úgy gondoltam, hogy nélkülem is elérhető a kitűzött cél. Csak az edzős­ködéssel kívántam foglalkozni, gondol­ván: az én játékom nélkül is haladni fog a szekerünk. Sajnos tévedtem, mert képtelen voltam rátalálni egy olyan emberre, akit a csapat szellemi vezér­ként egyöntetűen elfogad. Ebben az időszakban olyan meccseket buktunk el (Zákányszék, Csanytelek), amit a játék­tudás alapján simán kellett volna hoz­nunk. Ezeknek a kisiklásoknak aztán megittuk a levét, alapos lépéshátrányba kerültünk a mindszentiekkel szemben, amit már a későbbiek során nem tud­tunk korrigálni. De ettől függetlenül őszintén el kell mondanom: legna­gyobb riválisunk teljesen megérdemel­ten szerezte meg a bajnoki címet. Ők játszották a legmodernebb labdarúgást, s ők botlottak a legkevesebbszer. Gra­tulálok a Mindszent együttesének! • Az imént említetted a játékstílust. Félidőben még befutónak látszottak Nem volt a gárdában szellemi vezér Tisza-Új, a fegyelmezett csapat Kántor Ferenc fejjel és lábbal egyaránt magabiztosan rombol. (Fotó: Gyenes Kálmán) Milyen arculata volt a csapatod­nak? - Már a nyártól kezdve azon ipar­kodtam, hogy minél fegyelmezettebb gárdát sikerüljön összehozni. Ez irányú erőfeszítésemet azt hiszem, siker koro­názta, ha nem is ment valami fényesen a játék, mindenki küzdött, akart. Nem véletlen, hogy az egész mezőnyben mi kaptuk a legkevesebb gólt. A játékban már voltak hiányosságaink. Főleg azon csapatok ellen szenvedtünk, akik fog­gal-körömmel védekeztek ellenünk. • Gondolom, az is nagy érvágás volt, amikor gólkirályotok, Mádi József a tél folyamán Kecskemétre igazolt. - így igaz, sok múlott rajta. Vele a tavasz folyamán legalább 15-20 találat is távozott Újszentivánból. Ha itt ma­rad nálunk, talán a mi nyakunkba akasztják az aranyérmet. Emiatt még véletlenül sem haragszunk Józsira, mindig is azt mondtuk: mi elsősorban nevelőegyesület vagyunk. • Így az évad végén szokás értékel­ni a játékosokat. - Megmondom őszintén, nem sze­retnék senkit sem külön-külön dicsérni, illetve elmarasztalni. A csapattal összességében elégedett vagyok, akik­kel viszont nem, azoktól a napokban elválnak útjaink. • A jó szerepléshez elengedhetetle­nül szükséges a nyugodt körülmé­nyek megteremtése. - Vezetőinkről csak a legnagyobb elismerés hangján tudok beszélni. Amit megígértek, azt maximálisan betartot­ták. Hatalmas köszönettel tartozunk ne­kik. Akárcsak hűséges szurkolóinknak. Ők tették minden hazai meccsünket ün­neppé a faluban. • Sikeres szereplés után általában szét szokták szedni a gárdát. Nem félsz ettől? - Nagyon jó közösség a miénk, ön­szántából senki sem akar távozni. Azt viszont nagyon sajnálom, hogy egyik legjobbunk. Temesvári Csabi vissza­megy Békés megyei szülőfalujába taní­tani. Helyette mindenképpen olyan em­bert kell találnunk, aki a foci mellett a falu általános iskolájában tanítani is fog. így merült fel Gréczi Gábor és Bó­ka Ferenc neve. De rajtuk kívül is van­nak kiszemeltjeink. Ráadásul az ifiben rejlenek tehetségek. Úgyhogy nem fé­lek a jövőtől. Bizakodva várom a csü­törtöki első találkozást a fiúkkal. A le­hető legjobban szeretnénk felkészülni az augusztus 20-i bajnoki rajtra. Sxélpál László Horgászati tilalom a Maty-eren Bizonyára nem örülnek a horgászok a következő hírnek, miszerint két hétvégén is kénytelenek lesznek távol maradni kedvenc vizüktől, a Maty-értől. Az említett területen július 13-tól 16-ig az országos evezősverseny, majd július 21-tól 23-ig ugyancsak rendezvény miatt, nem lehet horgászni. Áztathatják viszont a zsinórokat a versenypálya felöli bögékben (kubikokban), amiket kizárólag csak a földúton szabad megközelíteni! Nyílt levél P. Sándor József úrhoz Ami a tudósításból valóban kimaradt Bár ismerőseim figyel­meztettek, hogy szélmalom harcot vívok, becsületesen készülő versenyzőim, a ren­gete áldozatot vállaló szü­lők, s a szépszámú szponzor miatt, tollat kellett ragad­nom, s reagálnom a július 10-11-én megjelent cikkek­re. Uszodába járó emberek kérdezték, hogy a szegedi sajtó két képviselője talán nem ugyanazon a versenyen vett részt? A 10-i számban a szegedi versenyzőket, akik a pontversenyben 209 ponttal a 3. helyen végeztek, durván elmarasztalja a Délmagyar­ország, ugyanakkor dicséri az 53 ponttal 11. lett Hód­mezővásárhely csapatát. A másnapi kiigazító cikkben irónikusan „néhány" ezüst és bronzéremről Írnak, szerin­tem 14 ezüst és 7 bronz más jelzőt érdemel. Furcsállom az „érmekben nem, pontver­senyben igen" címet, hiszen érmek nélkül lehetetlen a pontversenyben az előkelő helyen végezni. A 3 arany kifejezetten siker számomra, hiszen a többieknél egy év­vel fiatalabb Lukács Lilla győzelmére, vagy Bozsó Bea 9 ezredmásodperces győzelmére kevesen mertek volna fogadni, s az „aranyos torpedó lányok" visszavágá­sa Dunaújvárosnak is bra­vúrnak számít. Molnár János 6 egyéni ezüstje a világ szá­mos uszodájában ismert Sza­bados Béla mögött nem le­becsülendő, mint ahogy nem lesz lebecsülendő majd az OB-n Szabados teljesítmé­nyé sem az ex szegedi Czene Igazándiból hatodikos ko­ra óta mondhatja magáról, hogy röplabdás, ugyanis 12 éves korában játszott először iskolája, a Tarján III. csapa­tában. Mondani sem kell ta­lán, hogy ő is, mint társai kö­zül annyian. Titkos Lajos fel­fedezettje. Akkor sem ma­gasságával tűnt ki a többiek közül, inkább felhívta magá­ra a figyelmet gömbérzéké­vel, gyorsaságával, no meg átlagon felüli ruganyosságá­val, vagy ahogyan a röpisek mondják: „emelkedési" ké­pességével. Viszonylag hamar került a „nagyok" közé, mind több­ször és többször jutott szóhoz NB l-es meccseken, mond­hatni biztos pontjává vált a csapatnak. Aztán egyszer csak - most nyáron lesz há­rom éve - csapot-papot maga mögött hagyva, Kaposvárra távozott. Az igazsághoz tar­tozik, hogy nem jelentkezett, hívták Somogyország főváro­sába, ahol már az első éve után bajnoki aranyat akasz­tottak a nyakába. Ott, a sok jó játékos között ugyan nem volt meghatározó, ám sok­szor szóhoz jutott, tehát volt alkalma gyarapítania tapasz­talatait. Tavaly nyáron aztán „megtért", és két évi kitérő után ismét a Tisza-partiakat, a bajnok Medikémia Szeged csapatát erősíti „Pigmeus". Aki rendkívül jól érezte ma­gát Kaposvárott is, de min­dennél többet mond az a megnyilvánulása, amit akkor tapasztaltunk az újszegedi Lapunk hétfői szá­mában „Alaposan „lekörözték" a szege­dieket...", majd a keddiben „Érmek­ben nem, pontver­senyben igen" cím­mel beszámolót kö­zöltünk az Országos Úszó Vidékbajnok­ságról, amelyet Sze­geden rendeztek meg az elmúlt hét végén. A cikkben hiányol­tuk a kiugró Tisza­parti eredményeket, mondván, hogy más városok az aranyér­mek tekintetében túl­szárnyaltak bennün­ket. A cikk(ek)re reagálva, a követke­ző levelet kaptuk... mögött. Nem lehet egy ver­senyt csak az aranyakon ke­resztül nézni, hiszen akkor dicsérőleg igen kevés sport­ágról lehetne írni. Ha Szaba­dos nem tiszteli meg verse­nyünket, akkor 10 arannyal a pontversenyt is nyerjük, de szerintem attól még a szege­di úszás helye az országban nem voltozna. A város úszósportja újra feljövőben van, s talán inkább segíteni kellene. A magam részéről a dol­got ezzel befejezettnek te­kintem, hiszen új feladatok várnak rám és versenyzőim­re. Nagy Pál, a Szegedi Úszó Egylet elnök-vezetőedzője Tisztelt Nagy úr! Az, hogy a szegedi sajtó egy másik képviselője mit írt, legyen az ő dolga. Sze­Sportcsarnokban, amikor át­vette az aranymedált. A bo­hém. ám meghatódott Rácz Laci három szót volt képes kimondani: „Szeretlek, sze­retlek Szeged!" Amióta eszét tudja, mind­egy, hogy milyen, de sporto­ló akart lenni. „Arról álmo­doztam, hogy valamelyik olimpián versenyzőként én is ott leszek" - ismertet meg gyermekkori álmaival. Végül is sportoló, jó röplabdás lett belőle, de szívét mégis nyomja valami. „Bánt, hogy még nem voltam válogatott... Bizonyára a termetem miatt nem kerülök a tűzhöz. Ha va­laki annak idején közli velem, fiam, te aligha leszel maga­sabb az átlagnál, egészen biztos, hogy más sportágnál kötök ki" - egészíti ki pálya­képét. rencsére sajtószabadság van, s mindenki szabadon kifejt­heti .véleményét. Amint a mellékelt ábra mutatja, Ön is, Nagy úr! Ezzel azonban nem feltétlenül kell minden­kinek egyet érteni. Még ak­kor sem, ha Ön szerint a pontversenyben elért harma­dik hely többet ér, mint az aranyérmek. Relatív dolog mindez. Mert például, amint Ön is írja, ha Szabados nincs itt, akkor 10 aranyunk lett volna. Ha már a feltételes módnál tartunk, akkor vi­gyük végig a dolgot: mi lett volna, ha a búvárúszó Bozsó Beának ebben az időben va­lahol versenye van, és nem tud itt indulni? Akkor két aranyéremmel (egyéni és váltó) kevesebb jutott volna Szegednek. A vásárhelyi úszók teljesítményét pedig nem magasztaltuk az égig, csupán szóltunk róla. Egyéb­ként ők ott voltak az orszá­gos ifjúsági döntőn is, ahol ezüstérmet szereztek. A sze­gediek ottani teljesítményé­ről sajnos nem szól a króni­ka... És aztán azzal sem ér­tek egyet, hogy igazán fényes érmek nélkül lehetet­len a pontversenyben előke­lő helyen végezni. Mert ho­gyan is volt a pontozás? Egy arany = 7 , egy ezüst = 5 pont. Két ezüst már több mint egy arany, lehet tehát arany nélkül is jól szerepel­ni... a pontversenyben. És végül, de nem utolsó­sorban: a Délmagyarország nem marasztalt el senkit dur­ván, csupán nem lelkende­zett úgy, mint mások a kö­zépszerű eredmények lát­tán... P. Sándor József Aki nem ismeri közelebb­ről, ezek után képes azt hinni erről „vagabundus" fiúról, hogy a szerinte be nem telje­sedett karrierje miatt néha már-már hajlamos a búsulás­ra - téved! Ilyesmiről szó sincs, arról már inkább, hogy Laci mindenben a maximu­mot akarja. „Nem tudom, ho­gyan alakul a világ sora, azt viszont igen, hogy húsz év múlva is élni akarok" - teszi érthetővé vagányságát. „Ha tehetném, nőideálommal, Li­csár Évával Miamiba repül­nék nyaralni, ahol többször is milánói makarónit ennék, és baracklét innék" - avat be vágyaiba. Komolyra fordítva a szót, az is kiderül, hogy Lacit a földi hívságok, a sport mel­lett mások, a régebbi, a mai dolgok és a történelem egya­ránt érdeklik. „ Végtelenül tisztelem az államalapító Szent István királyt, aki pedig - az akkori körülmények kényszerítő hatására - ke­mény kézzel tett rendet kör­nyezetében. Borzadok viszont a háborúktól, elképesztő, hogy a világban valahol min­dig öldökölnek, most például déli szomszédainknál, vagy éppen Csecsenföldön. Erre szoktam mondani, inkább szeretkeznének, minthogy gyilkolják egymást" - tudat­ja, mily' távol áll tőle az erő­szak. Kellemesebb témát vá­lasztva, megint igazi „ráczla­cis" válaszokat kapok tőle. „ Képzeld, ha nyernék egy ra­kás pénzt, vennék egy röplab­dacsapatot, de azután is Sze­geden maradnék. És tudod, mit csinálnék? Élvezném az életet a barátnőmmel, nyáron strandröplabdáznék, s ha be­férnék a bajnokcsapatba, to­vábbra is játszanék " - ad gyorstablót az esetleges gaz­dagságával összefüggő szán­dékairól. hobbijairól. Záró­gondolatként, csak úgy spon­tán, rákérdeztem, mi jut eszé­be, ha meghallja Nyári Sán­dor nevét? „Szememben ő mindig az "IGEN", így, csu­pa nagybetűvel!" - oszlat el minden sanda feltételezést, az olykor nem éppen felhőt­lennek látszó viszonyukra cé­lozva. Rácz Laci visszatértekor azt mondta, meglátása szerint a Medikémia Szeged két éven belül bajnok lesz. Hál' Isten­nek rossz jósnak bizonyult. Ám ezért a tévedéséért csep­pet sem haragszik senki sem erre a bohókás fiúra, aki - kí­vülről legalábbis úgy látszik - olykor akkor is az ösztönei, megérzései szerint cselekszik, amikor másra (például edző­jére) kellene hallgatnia... Gyürki Ernő • VIII. DM ultramaratoni futóverseny Győri világcsúcs­kísérlete A hétvége egyik legran­gosabb sporteseményének a szombaton 10 órakor kezdő­dő Délmagyarország ultra­maratoni futóverseny ígérke­zik. A versenyzők a követ­kező kategóriákban állhat­nak rajthoz: 12 órás férfi és női egyéni, 24 órás férfi és női egyéni, valamint a 12 órás férfi és női váltófutás­ban. A verseny szenzációja, hogy Győri Ferenc a 12 órás férfi egyéni kategóriában vi­lágcsúcs-kísérletet jelentett be. Start: szombaton délelőtt 10 órakor a Stefánián, a Mú­zeum előtt. Strandfocitorna A Nike-Westel 900 és a Magyar Strandlabdarúgó Szö­vetség Strandlabdarúgó Torna néven augusztus 4-6 között Kiskörén, Abádszalókon és Tiszafüreden első ízben rende­zi meg Magyarországon a strandfoci-bajnokságot. Akik szeretnék kipróbálni ezt az új és, várhatóan igen ér­dekes sportágat, azok a követ­kező telefonszámokon érdek­lődhetnek: Juhász Zsolt 20/424980, Izsvák Zsolt 37/315696, 37/328001 (4786­os mellék), Oczella László 20/410095, 37/373080. Szállásról, étkezésről min­den csapat maga gondoskodik, de a nevezés beérkezése után részletes tájékoztatást külde­nek a lehetőségekről. • Teheránban befejeződtek a junior birkózó világbajnokság kötöttfogású küzdelmei. A magyar fiatalok szereplésével nagyon elégedett a vezetés, hi­szen a 74 kilogrammos súly­csoportban a zalaegerszegi Berzicza Tamás, aki korábban már „kisegítette" a Szegedi Vasutasokat, bizonyult a leg­jobbnak. Simita Zsolt a 82 kg­ban. Megyes Mátyás pedig a 62 kg-ban lett ezüstérmes. A két szegedi. Szarka Imre és Kalcsevics László szereplé­sét már nem kísérte ekkora szerencse. Az előbbi pedig ta­valy ezüstérmes volt a 48 kg­osok között. Teheránban két vereség után búcsúzni kény­szerült. Szarka még a szabad­fogásban javíthat bizonyítvá­nyán. A másik Csikós Ferenc ta­nítvány, Kalcsevics László csak balszerencséje folytán maradt le a jó szereplés lehe­Ha július, akkor a Maty­éren randevúznak az evező­sök. Ez most sincs másként, hiszen csütörtöktől vasárnapig bezárólag a sportág összes korosztályában bajnokot hir­detnek. A négy nap során 93 versenyszámot bonyolítanak le a szervezők. A küzdelem holnap 14 órakor kezdődik, s már fél óra múlva a felnőtt férfi és női egyetemi egypár­evezősök, majd három óra előtt 10 perccel az egyetemi kormányos nélküli kettesek • Birkozó-vb Szarka (SZVSE) szabadban javíthat tőségéről. Az 57 kg-ban indu­ló tehetséges szegedi birkózó az első két ellenfelén túljutott. Azonban a tavalyi ezüstérmes török elleni összecsapáson ki­újult a térdsérülése, amit a Szuper Kupában „szedett" össze. A szegedi fitalember még megpróbálkozott német ellenfelén túljutni, azonban „féllábbal" ez nem sikerült ne­ki. Mivel már annyira fájt a lá­ba, így visszalépett a további küzdelemtől. Pedig az a né­met, aki még így is csak nehe­zen tudta legyőzni Kalcsevi­csot, a súlycsoport döntőjét birkózta... szállnak vízre, s döntik el a bajnoki címeket. A többi számban elő-, közép és re­ményfutamokat rendeznek. Azon nem lehet csodálkoz­ni, hogy a legnépesebb me­zőny a legfitalabbaknál lesz. A házigazda Szegedi Vízügyi SE-nek is ez a legreménytelje­sebb korosztálya. Nagyon bí­zunk abban, hogy Szeged nem csupán jó házigazda lesz, ha­nem eredményes résztvevője is az ország legrangosabb eve­zős versenyének. hbnhhmmmbshhh Üllési búcsú az első osztálytól A napokban tettek pontot az MLSZ-ben a botránnyá duzzadt Szőreg-Üllés 3-2-re végződött, újrajátszott megyei elsőosztályú bajnoki labdarúgó-mérkőzésre. Óvás-óvást követően jutott el az ügy az MLSZ Fellebbviteli Bizottságához, ahol dr. Tóth Sándor vezette hét fős bizottság órákig tárgyalta az igencsak bonyolult ügyet, melynek végén az üllésiek óvását elutasította, s egyben jóváhagyta a CSLSZ elnöksége által hozott másodfokú határozatot, azaz marad a pályán elért eredmény. E döntés egyben azt jelentette, hogy az üllésiek a következő idényben a megyei másodosztályban folytathatják, míg a kieső helyen tanyázó zákányszéki gárda automatikusan az első osztályban induN^t a következő bajnokságban. A Szőreg csapata zárásként, a „zöld asztalról" felvett három ponttal a 12. helyről a 9-re tornázta fel magát. • Aranyos alkimisták albuma (8.) „Szeretlek, szeretlek, Szeged! Olykor ösztöneire, megérzéseire hallgat... w NÉVJEGY RÁCZ László Született: 1968. április 23-án, Szegeden Magassága: 183 cm Eddigi klubjai: Délép SC, Szeol-Délép SE, Sz. Építők SE, Papiron SC, Kaposvári Baiatel RC, Medikémia Szeged Válogatottságainak száma: ­Eredményei: bajnoki bronz- és aranyérem, valamint Magyar Kupa­győzelem a Medikémia Szeged, illetve elődei színeiben; bajnoki cfm a Kaposvári Baiatel RC-vel Wmm Fotó: Gyenes Kálmán • Csütörtökön, 14 órától Az evezősök randevúznak

Next

/
Thumbnails
Contents