Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám

2 SZEGEDI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1995. JÚN. 20. Június 20. 451. A hun sereg a ca­talaunumi mezőkön meg­ütközik I. Theoderich ví­zigólokból és Aetius nyu­gat-római hadvezér több­féle germán osztagból ál­ló seregével. I. Theode­rich vízigót király elesik, de a hunok nem tudnak gyózni. A szemben álló félek másnap a harc foly­tatása nélkül szétválnak. 1353. I. (Nagy) Lajos házasságot köt Kotroma­nic István bosnyák bán és Erzsébet kujáriai herceg­nő leányával, Erzsébettel. 1475. III. (Nagy) Ist­ván moldvai vajda értesíti I. Mátyást, hogy a török sereg a fekete-tengeri Caffa városát ostromolja, s hírek szerint utána Moldva és Magyarország ellen indul. 1562. Erdélyi ország­gyűlés Segesváron. (Hűt­lenségi pereket indft a székely fölkelés vezetői ellen.) 1642.1. Rákóczi György fejedelem erdélyi ország­ház építését rendeli el Gyulafehérváron. 1705. Rákóczi megin­dul Egerből a dunántúli hadjáratra. Glöckelsperg császári tábornok beveszi Bottyánvárat. 1918. A Vörös Hadse­reg megkezdi a visszavo­nulást a felvidéki arcvo­nalon. A főparancsnokság Szamuely Tiborra bízza az „ellenforradalom" le­verését. - A Forradalmi Kormányzótanács közzé­teszi CXVIII. számú ren­deletét, mely a nagykorú­ság határát a betöltött 18. évben állapítja meg. 1937. Sikeres sarkvi­déki repülést hajt végre három szovjet pilóta. Vancouverben (Washing­ton állam) 37 óra 11 perc repülési idő után szállnak le a moszkvai startot kö­vetően. 1952. Budapesten a Boráros téri hidat Petőfi­ről nevezik el. 1960. Floyd Patterson amerikai nehézsúlyú bok­szoló ismét bokszvilág­bajnok lesz, és az ökölví­vás történetében ő hágja át először a „They never eome back" (nincs vissza­térés) törvényt. 1981. Nemzetközi kis­plasztikái kiállítás nyílik Budapesten. 1991. A német Bun­destag olyan döntést hoz, hogy Berlin lesz a kor­mány székhelye. • Francia választás Három folt a térképen Dagad a brit fegyverbotrány A nyolcvanas években ­az. iraki-iráni háború tombo­lásának csúcspontján - a te­heráni és a bagdadi rendszer hadseregének szakemberei szinte egyszerre ismerkedtek Nagy-Britanniában a mind­két országnak szállított, kor­szerű tüzérségi és légvédel­mi eszközök használatával ­a hétfőn ismertté vált értesü­lés bizonyosan olaj lesz az Iránnak és Iraknak eladott brit fegyverek körüli botrány jó ideje lappangó parazsára. Mindehhez járult annak nyilvánosságra kerülése, hogy a „pártatlanul" mind­két háborúzó félnek szállított brit tüzérségi és légvédelmi eszközök kezelésébe az egy­mással háborúzó iráni és ira­ki katonák brit földön tanul­hattak bele. A Skyguard lég­védelmi ütegek használatá­nak kitanulására utoljára 1985-ben érkeztek iráni tisz­tek. de az irakiak még a há­ború befejezése után, 1990­ben is küldtek csoportokat a szakirányú kiképzésre - ezt maga a BMARC akkori el­nöke fedte fel hétfőn. A kormány számára meg­lehetősen kínos ügyet egy­szerre vizsgálja a kereske­delmi és a védelmi tárca, va­lamint a brit vámhatóság. „A Nemzeti Front meg­szerzett három várost, s ez­zel elrontja a jobboldal ün­neplését"; „Három folt Fran­ciaország térképén" - ilyen és ehhez hasonló címekkel jelentek meg a francia ön­kormányzati választásokkal foglalkozó hétfői összefog­lalók a párizsi lapokban, je­lezve, hogy a média a vok­solás legfőbb szenzációját a szélsőjobboldali párt, a Nemzeti Front (FN) előretö­résében látja. A Libération című balol­dali napilap a „keserűség napjaként" jellemzi a vasár­napi második fordulót, ami­kor eldőlt, hogy az FN győ­zött a legnagyobb francia városok közé tartozó Tou­lonban. Az újság vezércikke szerint a Nemzeti Front előretörése két problémával szembesíti a többi politikai erőt: egyrészt azzal, hogy a jelek szerint a szervezet im­már tartósan számíthat a vá­lasztópolgárok 15 százaléká­nak támogatására, a másik pedig, hogy a többi párt ed­dig csak gyenge, összefüg­géstelen válaszokra volt ké­pes, s nem tudta útját állni ennek a sikernek. • „Eltérítették" a menetoszlopot Kiszabadultak a túszok, a terroristák „elbuszoztak w Hat drámai nap után hét­főn délután a dél-oroszorszá­gi Bugyonnovszk kórházá­ból kiszabadult a csecsen terroristák által fogva tartott több száz túsz. Előzőleg a terroristák autóbuszokon el­hagyták a várost. „Elő pajzs­ként" magukkal vittek mint­egy 150 „önkéntest" - a he­lyi vezetők mellett újságíró­kat, parlamenti képviselőket, valamint a volt foglyok kö­zül számos, állítólag önként jelentkezőt. Ezzel ha véget nem is ért, de a végkifejlet­hez közeledett a túszdráma. A terroristák távozása után egy órán belül elhagy­ták a kórházat a kiszabadult túszok, akiknek pontos szá­ma nem ismert. A betegeket és a sérülteket hordágyon szállították a közeli Zeleno­kumszk és Blagodatnij kór­házába, aki tehette, saját lá­bán távozott. Egy óra alatt teljesen kiürült a tragikus események színhelye. Közben a terroristák autó­buszai megállás nélkül ha­A csecsen terrorista, indulásuk előtt, a győzelem jelét formázza ujjaival. (MTI - Telefotó) ladtak a sztavropoli terület és Csecsenföld határa felé. A hét autóbusz kormányánál terroristák ültek. Az egyik autóbuszból kiszerelték az üléseket a sebesült terroris­ták számára. A menetoszlop­ban haladt egy hútőkamion is a terrortámadás, illetve a kórház szombati ostroma so­rán lelőtt terroristák holttes­teivel. A menetoszlopot harminc kilométeren át rendőrautók kísérték, majd innen önálló­an folytatták a terroristák az utat. Időközben a területi rendőrséget felhívta egy te­lefonáló, azt állítva, hogy a sztavropoli terület és Cse­csenföld határán, Kurszkaja településnél Dudajev kétszáz fegyverese tűnt fel. Helikop­terek emelkedtek a levegő­be, és különleges alakulato­kat küldtek a helyszínre. • Hétfőn este a Bugyon­novszkot elhagyó, terroristá­kat szállító autóbuszokat megállították Észak-Oszétia határán; a hatóságok utasí­tották a menetoszlopot az út­vonal megváltoztatására. A szövetségi csapatok parancs­noka, Kulikov tábornok uta­sítása értelmében a terroris­táknak új útvonalon kell ha­ladniuk, és ez azt jelentené, hogy Dagesztánon keresztül jutnának csecsen területre. A helyszínen tárgyalások kez­dődtek. A menetoszlop visz­szafordult. Valószínű, hogy a dagesztáni Kizlar felé tar­tanak a terroristák. Bugyon­novszkot 73 fegyveres cse­csen hagyta el. Az „önkénte­sen" túsznak ajánlkozók 114-en vannak, köztük par­lamenti képviselők, illetve újságírók is. Ingyen rizs Dél-Korea már a jövő hé­ten rizst szállíthat segélyként Észak-Koreának vasárnapi szöuli sajtójelentések sze­rint. Észak- és Dél-Korea tit­kos tárgyalásokon már elvi egyezményt kötött erről Pe­kingben, s ez a kapcsolatok felmelegedését is jelentheti. Dél-Korea 50 ezer tonna in­gyen rizst ajánlott fel, továb­bi százezerről további kon­zultáción állapodhatnak meg. Az egyezményt ma véglegesítik, a szállítmányo­kon valószínűleg nem he­lyezhetnek el dél-koreai címkéket és jelzéseket. Ja­pán is felajánlott 300 ezer tonna rizst Észak-Koreának. • Alapszerződés, Bukarest: Hallani sem akarnak az 1201-es ajánlásról A román külügyminiszté­riumban hétfőn délelőtt megkezdődött a román-ma­gyar alapszerződésről folyó szakértői tárgyalások új for­dulója. A megbeszélésen részt vevő magyar csoport élén dr. Szénási György a külügyminisztérium nemzet­közi jogi főosztályának ve­zetője és Rátkai Ferenc a te­rületi főosztály helyettes ve­zetője áll. míg a román sza­kértői delegációt Dumitru Ceausu, a román külügymi­nisztérium jogi főosztályá­nak vezetője irányítja. Mull szerdán a román kormányban helyet foglaló pártok - a Szociális Demok­rácia Romániai Pártja, a Ro­mán Nemzeti Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt - kül­döttségei találkoztak Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel és Teodor Melescanu kül­ügyminiszterrel. A találko­zón Melescanu ismertette a résztvevőkkel a külügymi­nisztérium tárgyalási elgon­dolásait. A találkozó után el­hangzott nyilatkozatok sze­rint valamennyien egyetér­tettek abban, hogy az alap­szerződésbe nem kerülhet­nek be olyan megfogalmazá­sok, amelyek lehetővé ten­nék az etnikai elvű területi autonómiát, illetve elismer­nék a kisebbségek kollektív jogait. Arra vonatkozólag. hogy ezt milyen tárgyalási technikával érjék el, a kiszi­várgott részletek, valamint a lapértesülésekre reagáló Oli­viu Ciherman, az SZDRP el­nöke nyilatkozata szerint, a külügyminiszter különböző változatokat ismertetett. Ezek között felvetődött egy külön levél lehetősége, amely leszögezné milyen ér­telmezés elfogadhatatlan Románia számára, vagy an­nak lehetősége, hogy az 1201-es ajánlásra a vitatott fogalmak, kifejezések nélkül utalnának az alapszerződés­ben, illetve szóba kerültek más megoldások is, ame­lyekben az 1201-es nem sze­repelne. A szélsőséges kormány­pártok - így a Román Nem­zeti Egységpárt, a Nagy-Ro­mánia Párt és a Szocialista Munkapárt - vezetői sajtó­nyilatkozatokban hevesen tiltakoztak az ellen, hogy a román-magyar alapszerző­désben utalás történjen az Európa Tanácsnak erre az ajánlására. Walesát akarják Keményedik az egyház hangja Keményedik a lengyel katolikus egyház hangja, s ez erősen veszélyezteti az egyház és az állam dialógu­sának jövőjét - írja hétfői számában a Gazeta Wyborc­za. A legnagyobb példány­számú lengyel napilap a püs­pöki kar hétvégi konference­iáját kommentálva többek között megállapítja: az egy­ház első ízben jelezte, hogy létezik olyan személy, akit elfogadható és megfelelő embernek tartanak az elnöki posztra, s ugyancsak első al­kalommal — s máris szokat­lanul éles hangon - utasíto­ták el a szejm készülőfélben lévő alkotmánytervezetét. A püspökök nem titkolták, hogy az elnöki székben to­vábbra is Walesát látnák a legszívesebben, sőt, az ál­lamfőt díszvendégként meg­hívták az ülés keretében va­sárnap megrendezett ünnepi misére is. A Gazeta Wyborcza rá­mutat arra. hogy a püspöki kartól ugyan nem lehet elvi­tatni a kritikához való jogot, ám ha a választási kampány­ban a mostani hang fogja jel­lemezni az egyházat, megsza­kadhat az állam-egyház pár­beszéd. Ez pedig Lengyelor­szágban különösen súlyos következményekkel járhat. A püspökség a hét végi ülés után tette közzé azon ál­lásfoglalását, melyben elfo­gadhatatlannak minősítette a készülő alkotmányterveze­tet. Leginkább azt nehezmé­nyezik, hogy a dokumentum nem tesz említést Istenről, nem garantálja kellőképpen az élethez, való jogot, s nem biztosítja megfelelő módon a történelmi hagyományok ápolását. A legnagyobb kormány­párt, a Baloldali Demokrati­kus Szövetség (SLD), vala­mint. Józef Oleksy kor­mányfő is elítélte, s elha­markodottnak vélte az egy­ház állásfoglalását. A mi­niszterelnök leszögezte: a konferencia egyrészt egy olyan dokumentum felett ítélkezett, amely még mesz­sze nem tekinthető befeje­zettnek, másrészt pedig az alkotmánytervezet az egyház számára érdekes pontok mellett egy sor nagy je­lentőségű, a lengyel demok­ratikus berendezkedést me­gerősítő paragrafust is tartal­maz. Ezért a teljes elutasítás meggondolatlanságra vall, s azt sejteti, hogy a döntést leginkább politikai szándé­kok vezérelték. Csak 30 napja van, hogy 30 % kedvezményt kapjon! Casabella bútoráruház felújítás miatt az olasz bútorválaszték legjavát kínálja az Ön számára a legkedvezőbb áron! Konyháját, nappaliját, fürdőszobáját, otthonát, munkahelyét most alakítsa, színesítse! Ne késlekedjen dönteni! Használja ki a lehetőséget, amit csak Önnek, csak június 8. július 8. között kínál a Casabella, csak Szegeden! RÓKUSI TUZEP CASABELLA KFT­aDQJií^DQJ I ABLAKOK KISKUNHALASI AJTÓK ÉS ABLAKOK THERWOOLIN HŐ ÉS HANG8ZIGETELOK PADLÓLAPOK CSEMPEK I. és II. OSZTÁLYÚAK SCÜMKB 8 -1 o% -10% -6% -1 0°/o a r n r/ummn Casabella kft. 6724 Szeged. Szatymazi u. 2/o Telefon 06.62.490790 Telefax 06.62.490709 FENYOFURESZARUK: 25 mm-es 2.5 m hossz 22.000.- Ft/m3 25 mm-es 4 - 6 IIHJS 29.800.- Ft/m3 50 mm-es 4 - 6 m«8 36.200.- Ft/m3 gerenda 4 - 6 m-es 35.400.- Ft/m3 rrr mii in RÓKUSI TÜZÉP, 6724 Szeged, Szatymazi u. 2. Tel: 62/476-876 Fax: 62/476-669 Üdülő a tigrísketrecben Csaknem háromszázmil­lió dolláros költséggel üdü­lőtelepet akarnak létrehozni Con Son szigeten, ahol egy­kor Dél-Vietnam leghírhed­tebb börtöne működött. A lervek szerint két falut építe­nek majd itl, egy 50 mega­wattos erőművet létesítenek, golfpálya és vámmentes vá­sárlóközpont is lesz, vala­mint egy sétahajó. Az épít­kezésről már aláírták a me­morandumot. A Con Son, vagy másnéven Poulo Con­tlore szigeten a franciák épí­tettek börtönt a gyarmati időkben, a vietnami háború idején, aztán a dél-vietnami kormány tartott fenn fegyhá­zat itt. A tigrisketrecnek ne­vezett koszos cellákban őriz­ték és kínozták a kommunis­tákat és a rendszer más el­lenségeit éveken át.

Next

/
Thumbnails
Contents