Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám

KEDD, 1995. JÚN. 20. BELÜGYEINK 3 Újabb öt évre Göncz Árpád az elnök - A Parlament - elsősorban a koalíciós többség bölcsen döntött, mert egy bölcs embert választott meg köztársasági elnöknek: Göncz Árpádot, aki az elmúlt ötéves tevékenységével bizonyított. Bizonyította azt, hogy számára a legfontosabb a nemzet egysége, az ország boldogulása. - Ezekkel a szavakkal gratulált Horn Gyula miniszterelnök az ország újjáválasztott köztársasági elnökének azon a fogadáson, amelyet Gál Zoltán házelnök adott az államfőválasztás alkalmából az Országház Delegációs termében. A bibói szellem vezérel, amelynek alapja a nyitottság, a jóindulat és az egyeztetés vágya - jelentette ki Göncz Árpád köztársasági • A szaktárca első embere elsősorban arról a jogharmonizációs programról beszélt. amely a társulási megállapodásban is szerepel és ötéves időszakra szól, tehát 1999-ig kell befejezni. Alapvető célja: a magyar jog közelítése az Európai Közösség jogszabályaihoz. Az átfogó jogharmonizációs program mintegy 470 olyan európa-közösségi jogszabályt jelöl meg. amelyhez igazodnunk kell a különféle területeken. A teljességre való törekvés nélkül kell említeni a legjelentősebbeket: a vámjog, a társasági jog,a bankjog, a pénzügyi szolgáltatások, a szellemi tulajdon, a dolgozók munkahelyi védelme, a versenysza• A társadalmunkban végbemenő változások egyre sürgetőbbé teszik a fogyatékosok támogatási rendszerének gyökeres módosítását is. A rokkantak világszövetségének (DPI) alapelve az önálló élet fokozott segítése. Ennek létjogosultságát támasztják alá olyan nemzetközi szervezetek dokumentumai is, mint például az ENSZ-é, mely összefoglalja. elnök hétfői megválasztását követő sajtótájékoztatóján. Mint mondta: az elmúlt öt évben is arra törekedett, hogy belülről vezérelt legyen, ami sokszor nehezebb, mint kívülről vezéreltnek lenni. Az államfőnek van néhány eszköze a törvényhozó hatalom korlátozására, de ezekkel végszükségben él, lelkiismereti döntése alapján. Göncz úgy ítéli meg, hogy az elkövetkező kéthárom év nehezebb lesz, mint az előző öt volt, de reméli, hogy a „templom egere" állapotból az ország ha nem is „kistigrisként", de legalább macskaként kerül ki. Legfontosabb céljának azt tartja, hogy visszaadja a kisemberek önbizalmát, jövőbe vetett hitét és támoGöncz Árpád és \ládl Ferenc a szavazás után. (MTI - Telefotó) gassa a civil mozgalmakat, az egyéni autonómia kiteljesedését. Kifejtette: az elnök szavának súlyával segíthet a legtöbbet, ténykedésének „hatásterülete" pedig a társadalom, elsősorban a civil szféra. Megválasztása előzményeiről elmondta: semmi • Európa-házban stílusosan: Jogharmonizáció európai módra Mit jelent a magyar jogfejlődésben csatlakozásunk az Európai Unióhoz? Mennyire reális veszély az uniformizált Európa? Érvényre tudn.ak-e jutni a magyar érdekek? Ezek és hasonló kérdések szerepeltek annak az összejövetelnek a napirendjén, amelyet a budapesti Európa Ház hívott össze, előadóként pedig elsőnek dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter szólt hozzá a témához. bályozás. az élelmiszerjog. a fuvarozási jog és az egyik legfontosabb, a környezetvédelem. Az igazságügyminiszter beszámolt arról, hogy az év első felében néhány olyan törvényt terjesztett elő a tárca, amelyet a Parlament el is fogadott (például: a közbeszerzés, a környezetvédelem egyes területeinek szabályozása, stb.), s az elkövetkező hat hónapban is inKihasználatlan erőforrások hogy a különböző országok kormányainak - figyelembe véve a helyi sajátosságokat -, mi mindent és hogyan kell tennie a fogyatékosok állampolgári- és emberi jogainak érvényesülése érdekében. Ennek minél sikeresebb megvalósítását célozta az az országos tanácskozás, melyet a hétvégén tartottak Dunakeszin. Az „Önálló Elet" mozgalom bemutatásán keresztül egy olyan új szemlélettel ismertették meg a résztvevőket, mely komoly változásokat eredményezhet a rehabilitáció, a szociális és a megélhetési gondok enyhítésében. • Az ÁPV Rt. hosszú forró nyara Egy kézben az állami vagyonkezelés tenzív munkát folytatnak majd a jogharmonizációs program megvalósításán. S hogy munkájuk eredményes, arra utal a közelmúltban Bukarestben tartott igazságügy miniszter-konferencia, amelyen Magyarország jogalkotási tevékenysége igen sok elismerő jelzőt kapott a külföldi szakemberek részéről. A budapesti tanácskozáson feltették a kérdést: nincs-e a jogharmonizáció ellentétben a nemzeti érdekekkel? Nincs, hangzott a (Folytatás az 1. oldalról.) A zsinat egészen új megvilágításba helyezte a papok feladatait: a liturgikus teendőkről minden jel szerint inkább a lelki, közösségszervező feladatok felé irányította a papi kötelességeket. A testület öt pontban foglalta össze ezeket: 1. Istennel való kapcsolatának folyamatos mélyítése; 2. az új parancs, a kölcsönös szeretet megvalósítása püspökével, paptársaival, és a hívekkel megélt közösségben; 3. katalizátornak lenni a értelmét nem látta volna, hogy az elmúlt két hétben kampányt folytasson, mert úgy véli, az ő kampánya az előző öt év volt. - Egy biztos: a Bokros-csomagot nem azért írtam alá, hogy megválasszanak - szögezte le. Arra a kérdésre, hogy miért vállalja újra e tisztséget, Göncz Árpád azt felelte: úgy érezte, most több kárt okozott volna azzal, ha nem fogadja el a jelölést. Az elnöki hatáskört az államfő nem változtatná meg - derült ki egy kérdésre adott válaszából, mert szerinte meg kell tanulni élni a meglévő lehetőségekkel. „A helyzet ismerete nélkül" nem kívánt arra válaszolni, lemondana-e. ha az új alkotmány a közvetlen elnökválasztást írná elő. A kisgazda honatyák választásról való kivonulása Göncz Árpádot nem lepte meg, mint mondta: minden frakciónak alkotmányos joga, hogy így döntsön. válasz a minisztertől, méghozzá azért nincs, mert az Európai Unió nem is követeli meg tőlünk, hogy lemondjunk a magyar érdekek érvényesítéséről. Csatlakozásunk egyik sarkalatos pontja éppen az, hogy a magyar realitások figyelembe vételével kell megalkotnunk jogszabályainkat. Természetesen az Európai Unióval való társulási megállapodásnak megfelelően. Nos, ennek az egyeztetésnek lesz hamarosan egyik állomása a franciaországi Cannes, ahol a szaktárca minisztere találkozik majd az EU igazságügyminisztereivel és tárgyalnak a további jogharmonizációs kérdésekről is. K. F. ÍOok nagy pillanat volt a magyarság életében, 3J számtalan fordulópont. Persze ezek egy részéről csak néhány évszázad múlva derült ki, hogy valójában milyen fontosak. Arinak idején Árpád vezér sem gondolhatott sokkal többre, minthogy a kalandozások után megvessék valahol lábukat. Ez volt az, amit népe is elvárt tőle. Fejedelmek és királyok után most egy köztársasági elnöknek is van küldetése, de az idő múlta talán ezt is teljesebbé, értelmezhetőbhé teszi. Ha így vesszük, Árpád vezér és Göncz Árpád között nem is olyan sok a különbség. Együtt ünnepelni az új elnökkel - ez szép dolog. Ot tegnap választották meg, én meg tegnap voltam iksz éves. Bár az Elnök teljesen demokratikusan választatott meg, mégis furcsa volt nézni a tévéközvetítést. Mert a vak is hallotta és a süket is látta, itt bizony procedúráról volt szó, és teljesen igazat lehet adni Torgyánéknak is, hogy ők nem asszisztálnak. Persze, ennek sincs semmi értelme. Az elnökválasztás azonban ezeknél a külsőségeknél sokkal fontosabb. Öt éve egy kompromisszum és egy máig vitatott paktum eredménye volt Göncz Árpád elnöklése. Mára ez annyiban módosult, hogy nem az ellenzék egyezett ki a kormánypártokkal, hanem a hatalmon lévők döntöttek így - egymás között. Pusztán a demokrácia miatt indult másik jelölt is. Igaz, ha már ezt hangoztatjuk, a HNF-nek is volt legalább két jelöltje annak idején... Beszéljünk Göncz Árpádról. Nem az a kérdés, Iwgy ő jó, vagy rossz választás, tulajdonképpen ez irreleváns kérdés. Az elnök személye ugyanis nem releváns mostani berendezkedésünkben. A prezidencialisták bővítenék, a parlamenterísták pedig - s ez az abszolút uralkodó irány - megtartják az elnökkel együtt jelenlegi korlátozott jogkörét, hatáskörét, funkcióit. Talán Gönczben kell látnunk az 1990 óta létező többpártiig jogfolytonosságát, ő az a biztos pont a magyar közéletben, aki magas posztban végigkíséri e nagyonnagyon nehéz éveket. Benne híznak, benne lehet bízni. Árpi bácsi elnök volt, az is maradt. Végre valami állandóság. íöncz Árpád félúton van. Ha semmi nem jön közbe - s ne jöjjön -, akkor egészen az ezredfordulóig ő lesz a köztársasági elnök. De nem tovább, mert csak egyszer lehetett újraválasztani. S akkor is lesz egy választás, új elnök lép hivatalába, mint ahogy 1000 évvel korábban első királyunk is elfoglalta trónját. Bár akkor másképp „választottak". Viszont több jelölt volt. m Az egyházmegyei szinódus első napja A zsinat bevezetné a nős szerpapságot világi hívek közösségeinek kialakulásához, együtt megélt kereszténységük elmélyítéséhez; 4. fiatalok, családok, világi hívek közül néhánynak lelki közösségi gondozása, hogy munkatársaivá váljanak olyan mértékben, hogy ha idővel pap nélkül marad az egyházközség, összetartó ereje lehessenek, akik képesek az újabb. Istennek elkötelezett világiak nevelésére is; 5. amennyiben ezen feladatok teljesítése a papot arra kényszeríti, hogy más feladatoknak nemet mondjon, azt kötelességének érezze, ne mulasztásnak. A zsinat elnyúló ülésén az esti órákban az egyházi struktúraváltásról, jelesül a püspök-pap, esperes-pap és plébános-káplán viszony milyenségéről folyt forró vita. A vitában kérésként fogalmazódott meg, hogy az esperesek és a plébánosok kapjanak az amúgy is „túl sokat magárvállaló" püspök jogköréből. S. P. s. Tegnap délután tartotta meg első sajtótájékoztatóját a frissiben megalakult Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., becenevén ÁPV Rt., amely az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. összevonásából született, azok jogutódjaként, az új privatizációs törvény szellemének megfelelően. Az érdeklődő sajtó miatt csaknem szűknek bizonyult a Fórum Szállttda erre a célra igénybe vett terme, amiből az első felszólaló, Suchman Tamás, privatizációért felelős tárca nélküli miniszter praktikusan azt a következtetést vonta le, hogy nagy hibát követtek el, vagy fognak elkövetni. Erre meg is van minden esélyük, hiszen a magyar állami tulajdon 50 százaléka vár még privatizációra, de hogy ez mekkora . forintosítható összeg, azt senki sem tudta megmondani. (A legnagyobb tétel egyébként a villamosművek, a maga 5-600 milliárdjával.) A hibalehetőség már csak azért is adott, mert egyszerre kellene gyorsan és megfontoltan privatizálni. Hasonlóképpen fontos a privatizációs bevétel, de az is, hogy az eladásig mindenütt megőrizzék a működőképességet, azaz a költségvetési befizetési képességet. A miniszter néhány kérdésre is válaszolt, de sietett a köztársaságielnök-választásra, s így az egyik kényesebbet meghagyta az utána következő felszólalónak, Lascsik Attila vezérigazgatónak, így az ÁPV Rt. első emberének könnyű volt elkezdeni, hiszen 80-100 ember leépítéséről és 50 millió forint feletti kapcsolódó végkielégítésről kellett számot adnia. Mentségére azt hozta fel, hogy összességében költségmegtakarítást jelent a leépítés. Lascsik úr ezen túl azt tartotta legfontosabbnak, hogy az új szervezet minden nyolcadik dolgozója az ellenőrzésben, vagy az ahhoz közeli területeken dolgozik majd. Tőle lehetett megtudni azt is, hogy tulajdonképpen az első igazgatósági ülés szünetében kerítettek sort a sajtótájékoztatóra, s a kollégák kíváncsiságának kielégítése után újra összeül a nagyhatalmú testület. További információ a szervezet házatájáról, miszerint a korábbi szóvivő, Hangody Éva - ahogy a sajtó szeretetéről árulkodva rövidítette: ÁVÜ Éva - nagyobb feladatot kap és a PR- munkát irányító igazgató lesz. Egy kérdésre válaszolva Lascsik Attila elmondta, a privatizációs menetrend a hónap végéig a kormány asztalán lesz, azaz hosszú forró nyár elé néz az ÁPV Rt. Szokai Imre, az igazgatóság elnöke rövid felszólalásában kiemelte, a privatizációt 1997 végére be akarják fejezni. Ehhez legfontosabb a törvényesség, a jogi és intézményi biztonság, a szakszerűség, ami segít megszerezni a szükséges támogatottságot. Kovács András • Amióta a balkáni válság kitört, Szegeden folyamatosan EK-megfigyelők tartózkodnak. Annak idején 1992-ben - a magyar kormány felkérésére érkeztek e térségbe, s látják el feladatukat. Egy szegedi találkozó kapcsán beszélgettünk Alex Voorstegh holland EK-diplomatával, aki a kényes kérdéseket nem katonai, hanem politikai oldalról közelíti meg. Tudni kell róla, hogy bár nincs katonai rangfokozata, mégis részt vett több EK-missziós tevékenységben. Például hat hónapig volt Szlavóniában, s ugyanennyi időt eltöltött Szarajevóban is. • Mi az EK-rr^egfigyelők feladata Magyarországon, a határmenti térségben? - Három éve kezdődött magyarországi megfigyelőszolgálatunk azokon a helyeken, ahol fennállt a háború átterjedésének veszélye. Központi szervünknek azóta folyamatosan jelenté0 KÉRDÉS • A holland EK-diplomatához Semlegesek, objektívek seket küldünk a konfliktus alakulásáról. A magyar kormány 1992-ben a helyzet veszélyessége miatt kérte fel az EK illetékes szervét e tevékenység ellátására. Attól tartottak, hogy a magyar kisebbséget a háború károsan érinti. így rálátása lehetett a nemzetközi hatóságoknak a határmenti helyzetre, és jelképes értékűnek bizonyult az EK-lobogó felvonása. Nemcsak a határon inneniek, hanem a határon túliak számára is. A megfigyelők semleges álláspontot képviselnek, akiknek objektív véleményük van az eseményekről. Munkánk közben természetesen együttműködünk a helyi hatóságokkal is. • Ön szerint a balkáni válság diplomáciai, vagy katonai kérdés? - A kettő keveredése. Olyan katonai problémák vannak, melyekbe mi nem avatkozhatunk be. Ezeket megfigyeljük, s ezekről jelentést készítünk központunk számára. Ugyanakkor nem csak diplomáciai tevékenység ez, hiszeg érteni kell különböző hadászati cselekményekhez is. Mindezek során semlegesek maradunk, erre törekszik az a team. mely velünk dolgozik. Alex Voorstegh • Említette, hogy a fontos határmenti kérdésekkel foglalkoznak. Melyek ezek most? - A legfontosabb probléma a menekültügyi kérdés, s ezzel a magyar hatóságoknak is sok gondjuk van. Emiatt a magyar határőrizeti szervek állandó készültségben vannak, hiszen a krajinai helyzet miatt egyre több menekült érkezik az országba. A. L.