Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-14 / 137. szám

6 HIRDETÉS DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1995. JÚN. 14, • A gyálaiak haragja egyre dagad. Papp Zoltán ön­kormányzati és Géczi József országgyűlési képviselőjük is csak a bürokráciát dol­goztatja, de az ő leveleik nyomán sem formálódik a megoldás. A két képviselő a minap nyilvános fórumot hívott össze, azt remélve, hogy a lakosság és az ille­tékesek szembesítése meg­hozza az eredményt. A veszélyeshulladék fel­dolgozó tulajdonosa, a Pick Rt. nem tisztelte meg a gyá­laiakat, nem képviseltette magát a fórumon. A telepet 1990 óta üzemeltető Csong­rád Megyei Településtisz­tasági Kft. ügyvezető igaz­gatója, Nagy György is­mertette az élelmiszeripari zsíros hulladékok feldol­gozási technológiáját, és azokat a fejlesztéseket, amelyet a kft. - úgymond ­a lakossági panaszokra rea­gálva tett. Az egész Dél-Alföldön nincs még egy ilyen telep. Ezért aztán újabban nemcsak a Pick, hanem más vágó­hidak. sőt a szentesi, de más megyebeli baromfifeldol­gozók „rácsszemetét", meg időnként a konzervgyári romlott húst is a gyálarétiek orra elé hozzák, hogy abból jó három hónap érlelés után „hasznos anyag", humusz­trágya legyen. Az ügyvezető igazgató szavaiból számok nélkül is kiderült: nekik ez a holt! Az évi 35-36 ezer köb­méter „élelmiszeripari hul­ladék" feldolgozása a szabad ég alatt kialakított 4 be­tonmedencében és a lebeto­nozott placcra rakott priz­máknak nevezett „trágya­dombokon" történik. El le­het képzelni, hogy a káni­kulában milyen szagok ter­jenghetnek közel, s távol! A mintegy 5 hektáros, bekerített telepen most. nyár elején, néhány esős és hűvös nap után is makacs a bűz. Pedig csak 20-30 teher­autóra való szervesanyag „érik". Tán még fél órát sem töltöttünk ott, mégis egész nap éreztem a ruhámon a - Tűrhetetlen! Az emberlánya már a saját kertjében se dolgozhat, mert fölfordul a gyomra ettől a szagtól! - így az egyik hattyasi asszony. - Vendégeim jönnek Németországból. Nem elég, hogy szégyenkeznem kell, mert szeméttelep mellett visz az út a faluba, de még a teraszra sem ülhetünk ki az émelyítő bűz miatt! - tódít a másik, a gyálai. - A hatóságok majd megteszik a szükséges lépéseket! Az a dolguk - gondolta egy felvilágosult polgárhoz illően Lénárt Ferencné. De levelére a környezetvédelmi felügyelőségtől azt a választ kapta, hogy „a mi ré­szünkről nincs semmi teendő". - A gyerekeket nem lehet az udvarra engedni, mert hányingerük lesz a falu széle felől érkező dögszagtól ­háborog Pap Ferencné, aki aláírásokat gyűjtve remélte elérni a szeméttelep és a hulladékmegsemmisítő üzem bezárását. De nem történt semmi. Szemétgyűrű Szeged körűi Ma Jrágyagyár", holnap iníormatikai központ? bomló fehérje semmivel össze nem téveszthető, nehéz szagát. A technológia lényegét Németh József főmérnök mutatta meg. Lát­tam azokat a tőzeg, furfurol, törköly kupacokat és szalma bálákat, melyek arra hiva­tottak, hogy a víz tetején úszó véres zsírra kerülve „lenyomják" a szagot, illetve ezt a lét megszűrjék. A vegyszerekkel kezeit, rész­ben az üzemépületben lévő gépekkel is megforgatott szennyvíz végül a városi csatornahálózatba, onnan a Tiszába kerül. A szilárddá és zsírmentessé tett szerves anyag pedig a termőföld minőségét javttja egy bor­dányi és egy balástyai ma­gántermelő gazdaságában. Ki engedélyezte, hogy „trágyagyár" legyen 500 méterre az első gyálai ház­tól? Ez nem derült ki a la­.kossági fórumon se. Annyi bizonyos, az 1988-as és a ma érvényben lévő jogsza­bályok is minimum 1000 méter távolságot (rnak elő. Az uralkodó, északnyugati széljárást se vették figye­lembe, ezért nőtt ki a lehető legrosszabb helyen ez az üzem. Az is tény: a lakosság véleményére senki nem volt kíváncsi. Rebesgetik: előbb meg­csinálták a „bűzüzemet", aztán engedélyeztették. Azt is mondják, hogy a tech­nológián is spóroltak, hiszen Szemét egy telep. (Fotó: Gyenes Kálmán) nyitott, nem pedig zárt rend­szerű és- szagtalan hulladék­feldolgozó üzemet építettek. A jelenlegit kb. 30 millióból megúszták, amaz fél mil­liárdba kerülne. A Pick hoz­záállását jelzi: a múlt évben is inkább kifizette a kör­nyezetszennyezésért az ön­kormányzattól kirótt 20 mjllió forint csatornahír­ságot. minthogy a problémát megoldja. A polgármesteri hivatal szakemberei szerint az idén is szennyezik a város csatornarendszerét, mert a szalámigyár területén létre­A kombájn mellett eladják a gabonát Vitték a lisztet a románok, mint a cukrot Ennek az az oka, hogy volt egy időszak áprilisban, amikor egyáltalán nem esett az eső. Hiába számított csapadékos hónapnak a ja­nuár, a február és a március, az akkor leesett eső is alatta maradt a sokévi átlagnak. Az utolsó három esztendőben 120-130 milliméterrel volt kevesebb a csapadék Csong­rád megyében, vagyis lassan egy évi csapadékmennyiség hiányzik a talajból. (A sok­éves átlag 556. míg lavaly 433 milliméter csapadék eselt a Dél-Alföldön.) Az előttünk álló pár hétnek óriási szerepe lesz a termést illetően - tájékoztat Tasnádi Gábor, a megyei FM-hivatal vezetője. Sok múlik a gazdákon is. Elő­jöhetnek a gombás megbete­gedések, főleg a maszek táblákon jobban támad a vetésfehérftő, ott, ahol nem tudnak repülőgépes irtást vállalni. Nem jó előjel, hogy Csongrád megyében mind­össze 550 kombájn állítható csatarendbe, közülük is a 60 százalék 10 évnél idősebb. Az utolsó három évben az egész, megyében 20 új kom­bájnnál nem vettek többet. A malomipar információi szerint is jók idén a ter­méskilátások gabonából. Csongrád megyében az elő­rejelzések szerint 200 ezer tonna kalászos gabonát takarítanak majd be. Mint ahogy azt dr. Tráser Ferenctől, a Dél-Gabona Rt. vezérigazgatójától megtud­tuk. a 200 ezer tonnás megyei termésnek az egy­negyedét a részvénytársaság vásárolja meg. A többit az Aratni idén is fogunk 'Nem lesz rekordtermés kalászosokból. (Fotó: Gyenes Kálmán) Márciusban még mindenki azt hitte Csongrád megyében, hogy idén rekord gabonatermés várható. Már csak azért is, mert 1995-ben a tavalyi évhez (89 ezer hektár) nagyobb területen (97 ezer hektár) vetettek el kalászosokat. A terméskilátás 15-20 százalékkal magasabb hozamot ígért az aratás végére. Mára megváltozott a helyzet. A szakemberek módosítottak korábbi véleményükön, sőt azt mondják, ha a búza termésátlaga eléri a tavalyit (4,9 tonna hektáronként), akkor jó évet zárunk. ország különböző pontjain bejegyzett cégek, hiszen a gabonakereskedelemben ma már nem léteznek a múlt rendszerre jellemző megye­határok. Sok a Bács és Bé­kés megyei vásárló, de hasonlóképpen a Dél-Ga­bona Rt. is átrándul a szom­szédos régiókba. A szük­séges mennyiséget szerző­déssel biztosította be ma­gának a vállalat. 9000-9500 forintos tonnánkénti áron. (Csongrád megyében külön­ben a parasztok már a kom­bájnnál el szeretnék adni a gabonát, annyira bíznak a jó termésben és a jó árakban. A megyei FM-hivatal infor­hozott előtisztító üzem se működik megfelelően. A hatóság se a"kkor, se most nem érez együtt a gyálaiakkal és a hattya­siakkal. Az Alsó-Tisza Vi­déki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség képviseletében a fórumon megjelenő Kónya Gábor a gyors megoldási javaslat helyett paragrafusok mögé bújt. A szerinte le­hetséges és megtehető lé­pések: ellenőrzik, hogy a veszélyes hulladékfeldol­gozó telepen betartják-e a technológiai előírásokat. mációi szerint az állami felvásárlás alá nem jelent­keztek be a termelők, a garantált 8800 forintos tonnánkénti árat keveslik. Holott a bejelentkezés nem kötelező érvényű eladást jelent.) Mivel erős a kínálat, idén felértékelődik a minőség, hiszen a Dél-Gabona Rt-től is csak a legjobb lisztet veszi meg a sütőipar. Tavaly az rt. 140 ezer tonna gabonát vizsgált át és csak 50 ezret vásárolt meg. A Dél-Gabona Rt. jellem­zően belföldön adja el a lisztet, az export elenyésző, az árbevételnek mindössze a 6-8 százalékát teszi ki. Ezek a szerződések arra jók, hogy szezonon kívül is lekössék a malmok őrlési kapacitását. A szegedi központú cég tavasszal például Romániába exportált lisztet. Az üzleti kapcsolatnak egy intézkedés vetett véget: a románok ugyanis 307 dollárban kö­tötték ki az árat, vagyis ekkora összeg után vetették ki a vámot a beérkező árura. Mivel a romániai vásárlók ennél olcsóbban jutottak hozzá Magyarországon a liszthez, ettől kezdve csök­kent a vásárlói kedv. (A románok különben javító­lisztnek nevezték a magyart, „adagolták" a sajátjukhoz.) Az 50 ezer tonnás ga­bonafelvásárlás arányában 35-40 tonna lisztet őröl majd meg a Dél-Gabona Rt, s ugyanennyit eladni is szeretne - a régi áron. Jó hír a fogyasztónak, hogy a lisztnek nem emelkedett az ára. Aminek következtében azonban a feldolgozó cég nyereségtermelő képessége romlik, mivel a növekvő költségeket ki kell fizetnie. Fekete Klára ebből következően a megyén kívülről érkező „rácsszemét" beszállítási engedélyeket is felülvizsgálják. - Egyértelmű, az üzemel­tető a nyereség érdekében nagyobb mennyiségű és a technológiához nem illő minőségű anyagot dolgoz fel - összegezte véleményét egy gazdasági szakember. - Ezt nem szabad engednie a hatóságnak. - Miért lehet megalázni a gyálaiakat? - kérdezte Kócsa István a fórumon az empátiát nélkülöző hivatalos szövegtől feldúltan. - Se a hulladékfeldolgozónak, se az előtte kialakult szemétte­lepnek nincs infrastruktú­rája, a szippantós kocsik meg a konténeres autók föl­hordják a közútra a szeme­tet, a sarat. A szeméttelepnek az önkormányzat nem gazdája. A guberálók be­gyújtják a szemetet, tűzi­játékot rendeznek, a huza­lokról leégetik a műanyagot, hogy az így nyert rezet eladhassák. Itt nincs sza­bályozva, ki hozhat sze­metet. Az utat egyszer zsír­ral terítették be. De ide, a házainktól nem is olyan messze, bárki bármilyen mocskot kidobhat, a ház­tartási szeméttől kezdve, a fekáliáig, a döglött állatig, minden, de minden gusz­tustalanságot! - A telkek értéke itt egyre csökken. Ki a felelős ezért? - folytatta a fórum fehér­ingeseinek kérdésekkel és véleményekkel bombázását egy asszony. - Ebből a homokbányából töltötték föl a rókusi vá­rosrészt. Onnan most sze­metet kapunk cserébe. Tűr­nünk kell ezt? - pattant föl a székéről Bajti Szilveszter. - Az utca lakói fizetnek azért a városgazdálkodási vállalatnak, hogy egy héten egyszer összegyűjtsék a szemetet. Hogyan lehetsé­ges, hogy ez az autó is a kertek végében üríti ki a tartalmát? - kérdezte inge­rülten egy másik asszony. - Illegális a szeméttelep ­válaszolt a gyálaiaknak Nagypál Miklós, a szegedi polgármesteri hivatal iro­davezetője. - De egyszerűen nem tudjuk lezárni. A köz­területfelügyelők képtelenek megakadályozni, hogy a lakosság, megjegyzem, a gyálaiak is, itt rakják le a szemetet! Már többször javasoltuk, hogy Dorozs­mán, Szőregen és Petőfi­telepen betonozott, meg­felelő konténerekkel felsze­relt átmeneti szeméttelepet alakítsunk ki, de a közgyűlés most is úgy döntött, nem kell. „Lakossági háztartási szemétlerakó hely, közületek részére szemét és épület­törmelék lerakása Tilos!" A táblán olvasható felhívás ellenére vgv-s és más válla­lati kocsik is megszabadul­nak szemetes terhüktől. - B... meg! Azért vagy itt, hogy letoljad! Ezt mondják, ha szólni merek - panasz­kodik Babarczi István, a lánctalpas traktor vezetője, a szeméttelep egyetlen alkal­mazottja. - Reggelre mindig ég a szemét. Néha vagy 10-20 guberáló is össze­verődik itt. Az lenne a legjobb, ha mondjuk 100 forintba kerülne egy jegy, akkor rend lenne itt. A szemétjegy a béremet meg a traktor üzemanyagát is futná. - A három probléma, a szeméttelep, az élelmi­szeripari zsíros hulladékokat feldolgozó üzem és a lakos­ság illegális szemétlerakása együtt kezelendő - fogal­mazta meg kiindulópontját Géczi képviselő úr. - A leg­gyorsabban az üzemeltető által megtehető lépések kö­vetkezményét ellenőrizzük: egy hónap múlva ugyanitt találkozzunk - javasolta. A gyálaiakat összetrom­bitáló város- és honatya úgy határozott: levélben foglalja össze a fórumon elhang­zottakat. E levél elkül­désével a Pick véleményét is kicsikarja. A szegedi pol­gármesterrel is konzultál. - Az bizonyos, hosszú­távon itt nincs helye se sze­méttelepnek, se élelmi­szeripari hulladékot feldol­gozó üzemnek - utalt a talán nem is oly távoli jövőre az országgyűlési képviselő. - A tervek szerint éppen itt egyszer informatikai köz­pont és óriási kirándulóhely lesz. Újszászi Ilona MOST HONRA VIHETI 30% EL01EG 12HAVIRESZLET 0% KAMAT ©OOO ...és akár 20.000 Ft-ot megtakaríthat! Június 6 és 24 között Ön már 30% előleggel elviheti új Westel 450 MHz-es mobiltelefonját. A fennmaradó összeget pedig kamatmentesen, 12 hónap alatt törlesztheti, kezelési költség nélkül.* Az akció minden új Westel 450-es készülékre érvényes További információért forduljon a Westel Rádiótelefon Kft. irodáihoz vagy hívja területi képviselőinket! *Ez az ajánlat az egyszeri belépési díjra és a tartozékokra nem vonatkozik, és csak az új belépők vehetik igénybe' M Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8000 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. VWSTll IROO* SZEGED.6720 TISZAlAJOSKRt.24.. Hl 10667)471 575. BAOtÓTUEFON 10650|327 600 KÍRfSfRt Ú71HKÖTÓNKFELKERESI ÓNI SAM ZOtTÁN III 106601377«2I VAKAUSZLÓ III 106 60)377405 WTSTTl FOftGAlMAZÓA • CSAMADP A10TA PUSZTA SAMOOA. 6913 HADAK ÜIJA7 .IH B667M1)«S. RAWOlfl (KM 106 601377 916 • S2E JÓZSHAU6ffl.m (66 63)311 730.AAtAÓTUHON 106801337097 m»)))) n MVIESTEL RÁDIÓTELEFON KFT

Next

/
Thumbnails
Contents