Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-14 / 137. szám

Betétkamat-emelés az OTP-nél! A kereskedelmi banki üzletágban 1995. június l-jétől a vállalkozások és egyéb számlatulajdonosok lekötött betéteinek kamata az alábbiak szerint módosul: 1 hónapra 21,5% 3 hónapra 22,5% 6 hónapra 23,5% 12 hónapra 25,0% 1 éven túl 26,0% VASS AUTÓSZERVIZ 6600 Szentes, Csongrádi út 36. Tel./fax: 63/314-222 SZABÓ AUTÓHÁZ, 6725 Szeged, Szabadkai út 96. Tel./fax: 62/313-309 Nem is olyan ré­gen, ha pénteken délelőtt egy kiadós eső zúdult Szegedre, elég nehéz volt lemo­satni az autót, hogy cslllogion szombat délutánra. Nem kel­lett sok kéz, hogy megszámoljuk rajta az állami vagy ma­szek autóápolókat, autómosókat. Oly­kor-olykor a nagy gépjárműparkkal ren­delkező vállalatok szervizeibe is be le­hetett jutni, s szájról szá)ra terjedt a hír, ha valamelyik garázs külsőknek Is elkez­dett szolgáltatni. Itt a hivatalos számla nem volt túl magas, a sze­rény borravaló pedig csodákat művelt az állami alkalmazottal, az pedig az autóval. str«mh KERESKEDELMI KFT. megnyitotta legújabb autóalkatrész szaküzletét a rókusi víztorony mellett. fékalkatrészek kuplungszerkezetek kerékcsapágyak féltengely csuklók ékszíjak Szeged, Ilona u. 4. Tel.: 62/476-146 AZ EREDETI GYÁRTÓKTÓL! SKODA HASZONGÉPJÁRMÜVEK A Formán Plus külső méreteinél és teherbírásánál fog­va mindenekelőtt a kiskereskedők és iparosok számá­ra előnyös. Egyesíti magában a kényelmes sze­mélygépkocsi és a kishaszonjármű előnyeit, amelyet a kisebb szállító- és szolgáltatócé­gek értékelnek a Skoda Formán Plusban. Az Ón MÁRKAKERESKEDŐI: A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE • Több autómosó, kevesebb zsírzógomb • fel évszázad a Dani János utcában Kis műhely a foghíjtelken zárásra. Régen kitapintható volt a holt szezon, az augusztus, illetve a február, idén egy kicsit mindig holt szezon van. Nyolszáz forint egy full szerviz, de ezért már kifordítják az autót. A mai benzinárak, köte­lező felelősségbiztosítás, és a többi mellett egyre többen mossák saját kézzel és per­sze gőzborotvával autójukat. Ez több szempontból is hasznos: egyrészt, néhány autóvezetőnek ez az egyet­len testmozgás, másrészt, nem veszekednek a lakók a társasházi közös vízcsap használata miatt. Egy-egy hirtelen zápor után rövid és nagyon sietős sorok alakul­nak ki a töltőállomások előtt, ahol 20 forintosok bedobásá­val annyit pancsol a tisztelt ügyfél, amennyit akar. Ez hajnal kettőkor nem is zavar túl sok embert, szombat kora délután viszont annál többet. Nem is olyan régen, so­kadmagammal voltam szen­vedő tanúja egy tisztaságmá­niás autós magánszámának az OMV-kútnál. A piaci áron körülbelül 130 ezer fo­rintot érő, kora szerint ka­masznak, azaz kb 15 éves­nek látszó, enyhén rozsda­foltos karosszéria olyan ápo­lásban részesült, ami a kocsi értékét mérhető százalékban emelte. Nem beszélve a mo­torról, amit körülbelül 20 da­rab 20 forintos érme rejéig és idejéig sprickolt a ráérő és alapos tulaj, a sorakozók legnagyobb örömére. Persze, hogy nem indult be a motor - biztos van védőszentje az autósoknak -, úgy kellett kitolni a kocsit. Először csak annyival, hogy beférjen a következő autó, később vi­szont a nyugalmas parko­lóig. Egy óra múlva pedig már fényesen-peckesen egy taxi mögött gurult a kocsi a Csongrádi sugárúton - vo­nókötélre fogva Kovács András M iközben egyre-másra technikai csodákról írunk, ide­haza lassan beköszönt a kőkorszak az autóforgal­mazásban. A nagy autógyártók feltalálták a blokkolás­gátlót a biztonság érdekében. Bokros úr viszont éppen ellenkezőleg gondolkodik: blokkolja intézkedéseivel a hazai autókereskedelmet. Tízenhatmilliós végkielégíté­sén nyilván nem Mercedest kíván vásárolni, ha egyszer megkapja. A fiskális agyakban a motorizált négykerekűek máig úgy élnek, mint a luxusfogyasztás megtestesítői. Egy­formán .bűn" Trabantot tartani, vagy Mercedesen pará­dézni. Arról már tudomást sem kíván venni a kormány, hogy a hazai autóipar ezreket foglalkoztat: szerelőket, kereskedőket, szolgáltatókat. A motorizáció visszafogá­sa így nem pusztán a nyugati kocsival autózó mene­dzsereket sújtja, hanem a középréteget is, ha elveszíti munkahelyét. Szerencsére leleményesek vagyunk, s juszt se enge­dünk a négykerékből, mint a pénzügyminiszter a vég­kielégítéséből. Bizonyára nem gyermekeinken és autó­inkon kellene kezdeni a spórolást. Lehetne akár a pénz ügyminiszteren is. De ott van az alkohol, a cigaretta, a kávé. amelyeknek jövedéki adója még messze nem éri el a nyugati szintet. Arról nem is beszélve, hogy a meg­lévő adókat is be lehetne, mi több kellene szedni, s nem mindig az autósokon csavarni egyet. A benzin ára valószínű hamarosan átlépi a bűvös százforintos határt. Lassan kétmillió forintnál kezdődik egy középkategóriás autó. A hazai motorizáció két­ütemre kapcsol vissza. Csak ettől éppen a levegő lesz szennyezettebb, problémáink nem oldódnak meg. Elképzelem Bokros urat egy kerékpáron, amint elka­rikázik a Világbankhoz, kölcsönt kérni. Az autószalonok helyén kerékpárboltok nyílnak, s már meg is oldottuk a hazi autókereskedelem gondjait. Mi renitensek, akik maradunk a kocsi mellett, besunnyogunk a parkolóba, s szégyelljük magunkat. , (c/fítj C/7* v ^ I ' Óvatosan azzal a motormosással 1 (Fotó: Schmidt Andrea f Blokkolás Mára tisztább a kép, sok régi vállalkozás eltűnt, az egyre szaporodó benzinku­takkal pedig kínálati piac alakult ki. Ez persze inkább már csak mosás - géppel vagy kézzel, ahogy az ügyfél óhajtja -, az autóápolás, mint klasszikus műfaj visszaszorulóban van. Persze a gömbcsukló is kevesebb, amin még megtalálható a zsírzógomb. Mióta az eszemet tudom, autóápoló- és szerelőműhely van a Dáni János utcában, a kis kápolnával szemben. Ab­ban is biztos vagyok, hogy ez a műhely változott a leg­kevesebbet az elmúlt 20-30 esztendőben. Első élményem negatív volt, hiszen bejelen­tés nélkül próbáltam beférni az esős hétköznapok utáni napsütéses pénteken, de nem Trabanttól a Nissanig minden belefér ajtót stílusosan két hengerfej támasztja ki. Mire jó még ez a gátrepedt alkatrész! Szóval mind a két beosztott dolgo­zik, a főnöknek van néhány perce beszélgetni. Leülni nem lehet, erre nincsenek berendezkedve, így prakti­kusan egy szerdai újsággal leszárított 126-os Fiat mo­torháztetejét nevezzük ki íróasztalnak. Kiderül, hogy sokkal ré­gebben áll már ez a műhely annál, mióta az eszemet tu­dom, hiszen a papa, a 71 éves öreg Kónya bácsi már ugyanitt volt inas. valamikor 15 évesen. Akkor még nem autószerelőnek hívták ezt a foglalatosságot, nem is volt még ilyen szakma, hanem géplakatosnak, jobbik eset­ben motorszerelőnek. A múlt rendszerben, a második világháborút követő évtize­dekben problémái is akad­tak, hogy elismertesse a vég­zettségét. 1957-58-ban kez­dett el itt önállóan dolgozni a papa, azóta Kónya műhely a Dáni János utcai. Máskü­lönben IKV-bérlemény, egy nagyon régi belvárosi foghíj­telek, s egyelőre nem meg­vásárolható. Az ifjú Kónya 1980-82­ben, az érettségit követően tanulta ki az autószerelő szakmát, és rá két évre vette át apja műhelyét. Akkoriban sok volt a munka, nagy becsben tartották gazdáik a tőkebefektetésnek sem utol­só Wartburgokat, Ladákat. Gyakran csak előjegyzéssel lehetett érkezni, hiszen na­pokra előre be voltak táb­lázva. A régi kuncsaft persze néha soron kívül is befért, de az csak úgy ment, ha ott­hagyta az autót és visszajött volt már szabad kapacitás. Igaz, máshol sem nagyon. Történetesen most is egy esős hét utáni pénteken kuk­kantok be a Dáni János utcá­ba, ahol a mosóban egy pi­ros Opel Kadettel foglalko­zik a munkaruhás fiatalem­ber. Hátul az autószerelő műhely előtt egy ugyancsak piros Nissan sportkocsi, sac­colom vagy 3-4 milliósra. Régi kuncsaft ajánlotta, úgy került hozzánk - mondja Kónya Mihály, akinek csak azért nem olajos a keze, mert még elég korán van. Bent a műhelyben kollégája egy „kockaladát" szemrevé­telez, természetesen alulról, az aknából. Az enyhén poca­kos úr, az ügyfél láthatóan régóta ide jár, nyugodtan sé­tálgat az autó mellett, s csak időnként veszi el a világos­ságot a szerelőtől. A nyitott

Next

/
Thumbnails
Contents