Délmagyarország, 1995. június (85. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-10 / 134. szám

6 RIPORT DÉLMAÖYARORSZÁQ SZOMBAT, 1995. JÚN. 10. • Háborgó szakmunkásképzők, aggódó záporkertiek Az elv: a megkezdett oktatási program folytatható kell legyen. (Fotó: Schmidt Andrea) • Az önkormányzat oktatási bizottságának elnöke, Szemők Árpád szerint azzal van a baj, hogy az iskolakapacitások nem ott és nem olyan formában jelentkeznek, ahol és ahogyan arra szükség van. Vagyis hiába van a városban - főleg az általános iskoláknál - pontosan elegendő számú iskolapad, tanterem és tornaterem, ha mindez nem azokon a lakóterületeken található, ahol az igény is magasabb rá. A bizottság elnöke szerint az lehet a megoldás, hogy az 1996-97-es tanévben az újonnan jelentkező igényeknek megfelelően újragondolják a szegedi iskolastruktúrát, tehát a kapacitásfelesleget átirányítják. A kiürítendő városi épületekbe mindenütt más, rossz körülmények között dolgozó iskola költözne. Mint megtudtuk, az iskolai kihasználtság korrekcióira azért lesz szükség, hogy Szegéd ne kerüljön például Kecskeméthez, Hatvanhoz vagy Budapest egyes kerületeihez hasonló helyzetbe, ahol idén már ultimátumszerűén zártak be iskolákat. A várható változások a középiskolákat is érintik: idén több mint 600-zal kevesebb gyerek érkezett a városi iskolákba, ráadásul nagyobb létszámú osztályok végeznek, (gy a csökkenés még szembeötlőbb. Ezzel együtt - bár ott is érezhető a csökkenés keresettebbek lettek a gimnáziumok. A bizottság elnöke ügy látja, ez önmagában is a hagyományos szakmunkásképzés kárára történne, de a szakmunkásképzők népszerűsége az utóbbi időben napvilágot látott kormányzati elképzelések (lásd Báthory Zoltán helyettes államtitkár nyilatkozatai a szakmunkásképzés jövőbeli megszűnéséről) miatt is csökkent. Szakmunkásképzési frigy Az 1996-97-es tanévre vonatkozóan négy szegedi középiskolát érintenek az önkormányzat összevonási és profiltisztítási tervei, a legérintettebb azonban két szakmunkásképző: a 624es és a Móra Ferenc Szakközép és Szakmunkásképző Iskolák. Ők a jelek szerint a Móra épületében kellene „házasságra lépjenek", úgy, hogy a 624esből a ruhás szakmák a Textilipari Szakközépiskolába, a Mórából és a 624esből pedig az autós szakmák a világbanki támogatásból „kistafírozott" Csonka János Műszaki Szakközépiskolába kerülnének át. Ezzel a különböző szakmacsoportok együvé kerülnének és felszabadulna a 624-es épülete, amellyel kapcsolatban már több helyhiánnyal küszködő iskola neve (Újszegedi Gimnázium, Piarista Gimnázium) is felmerült. Megszűnne kollégiumként működni a Móra repülőtér melletti épülete, ezt - a körülmények feljavítása után - képzési célokra használnák. Szemők Árpád szerint szó sincs arról, hogy egyik iskola „megegye" a másikat, de a tervek jogosságát igazolja, hogy a szegedi szakmunkásképzőkben hihetetlenül lecsökkent a jelentkezők száma. A 624esben az eredeti keretszám idén 500, a jelentkezők száma pedig 288 volt. A 600-asban a keretszám 600, a jelentkezők száma 312 volt, s a pályaválasztási intézet előrejelzése és a népességi adatok azt mutatják, hogy a helyzet csak romlani fog. Ellenvélemény: pedagógiai remélőm Az oktatási bizottság elnökével nincs egy véleményen a költözésre szánt 624-es szakmunkásképző igazgatója. Börcsök László szerint ezek az adatok onnan származnak, hogy az iskolák többségénél a demográfiai csúcs idejéről, vagyis 1990-91 -bői származó keretszámokat adtak meg, így pedig a kimutatott csökkenés a gyereklétszám általános csökkenésének s nem a népszerűség hanyatlásának köszönhető. Az igazgató „pedagógiai rémálomnak" tartja, hogy olyan iskolát akarnak a Móra épületében létrehozni, amelyikben 3500 diák tanul majd, s azt sem tudja elképzelni, hogy a távoli reptéri épületbeli képzésbe kényszerítsék a szakmunkástanulókat. - A profiltisztítással meg kellene várni az oktatási törvény módosítását, és a szakmunkásképzők új feladatai alapján kellene döntenie egy független szakértői testületnek, mert érzésem szerint így politikai döntés születik - vélte a 624-es vezetője. Tarjén öreg, a Zéporkerti megy? Hosszas egyeztetések után az általános iskolai struktúra jövő évi átszervezése sem tűnik célegyenesbe futottnak. Ami biztos: idén utolsó tanévét zárja a Szilléri sugárúti tagiskola, amely a jövőben a Tabán Általános Iskolába olvad be. Az 1996-97-es tanévre az önkormányzat oktatási bizottsága a Záporkerti Általános Iskolának és a Felsővárosi Általános Iskolának az utóbbi épületében való összeköltözéséről kezdett egyeztetést. A bizottság elnöke ezt azzal magyarázta, hogy a tarjáni városrész lakossága elidősödött és a korábbinál sokkal kevesebb gyerek jelentkezik itt iskolába, ezért „szükséges rossz" az összeköltöztetés. A felszabaduló épületben egyébként a méltatlan körülmények között dolgozó Osztrovszky utcai Általános Iskolát tervezik elhelyezni. A Záporkerti iskolában több egyeztetés történt már, azonban mind a nevelőtestületnek, mind a szülőknek jelentős kételyeik vannnak az összevonással kapcsolatban. Elsősorban azt nem látják garantálva, hogy a megkezdett tárgyakat a gyerekek továbbvihetik az új helyen, de felmerült az is, hogy a jól megközelíthető Záporkerti iskolaépület helyett a szülők nem szívesen küldenék a gyerekeket a Gyík utcába. Más szülői panasz, hogy az eddigi zöldövezettel kerített téglaépületbe járó több asztmás gyereknek káros lenne a panelépület. Sebőkné Józsa Mária, a Záporkerti iskola igazgatónője amikor 1986ban átvette tisztét, az iskolába 5-600 gyerek járt. Most 300 körül van a létszám, de, mint mondja, a környékbeli másfél szobás lakásokat a fiatalok még meg tudják venni, így a közeljövőben újra fiatalodhat a szomszédság. Az iskola pedagógusait sem érinti jól az egyezkedés: a létbizonytalanságtól tartanak és attól, hogy a Felsővárosi Általános Iskola „lenyeli" a munkahelyeiket. A felsővárosiak úgy látják, ami a munkahelyeket illeti, nagy kompromisszumkészségre van szükség mindkét részről, tehát nekik is alkalmazkodniuk kell. Dr. Baltás Béláné igazgatónő szerint helyhiány nem lenne, hiszen az épületben, ahová jelenleg 450-en járnak, tanítottak már 1000 gyereket is. Fogadnák is a záporkertieket. mert az új kínálat csak bővítené a repertoárt, azt azonban nem tudják megmagyarázni, miért éppen rájuk esett a választás. Pedagógiai elvek nélkül: nem! Az összevonás legfőbb feltétele: a megkezdett pedagógiai programok folytathatóak kell hogy legyenek az új helyen is - válaszolt a kételyekre is Szemők Árpád bizottsági elnök. - Enélkül gondolnunk sem szabad rá. A város amikor felvette a gyereket egy iskolába, hallgatólagosan olyan ígéretet tett, hogy a kínált pedagógiai program végigvihető lesz. Tehát ha a gyermek a Záporkertiben cselgáncsozott a tornaórán, akkor az új helyen is cselgáncsozhat. Ha számítástechnikai képzést kapott, vagy angol tagozatos volt, akkor ugyanezt megkaphatja a Felsővárosi épületében is, lehetőleg ugyanazokkal a tanárokkal. Minden apró részletet megvizsgálunk, s hangsúlyozom, hogy csak akkor döntünk így, ha a pedagógiai elvek nem sérülnek - szól az ígéret. Az elefántot nem beengedni a porcelánboltba, vagyis „egyeztetéssel elkerülni azt az országos gyakorlatot, hogy pénzügyi osztályvezető helyettesek alkossanak terveket az oktatásról" - az oktatási bizottság elnöke ezt adta a változtatások mottójául, ígéret van tehát rá, hogy hacsak a pedagógusok kötelező óraszámát a törvénymódosítással drasztikusan meg nem emelik, Szeged iskoláit elkerüli az országos dúlás. Panek lóasaf Yamamuro professzor • Amint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk. Szegeden tartja négynapos kongresszusát a Magyar Ortopéd Társaság. A tudományos rendezvényt megtisztelte jelenlétével a nemzetközileg ismert és elismert szaktekintély, a Nemzetközi Ortopéd és Traumatológiai Társaság jelenlegi elnöke, a kiotói ortopédiai klinika nyugalmazott igazgatója. Yamamuro professzor is. A Magyar Ortopéd Társaság a kongresszus megnyitóján avatta a társaság tiszteletbeli tagjává a japán professzort, akit ez alkalomból kértünk rövid beszélgetésre. • ön intézetvezetői professzori munkája mellett egy kutatóközpontot hozott létre és vezetett Kiotóban, ahol hioaktlv anyagok kutatásával foglalkozott. Kérem, fejtse ki, mivel foglalkozott e kutatói időszakban ? - Az első időkben olyan szintetikus műcsontok előállításával foglalkoztam, amelyeknek az alapegységei az élő csont tulajdonságaival rendelkeznek. Ezeknek a műcsontoknak a jelentősége abban áll, hogy lehetővé teszik nagy csonthiányok pótlását. A másik fő területem az endoprotézisek szervezetben való viselkedésének tanulmányozása volt. A beültetett niűízületek lazulását, illetve a lazulások megakadályozásának késleltetését próbáltuk elérni, újabb műanyagok alkalmazásával. Rájöttem arra, hogy a protéziseknél használt titán-alumínium-vanádium ötvözet közül az utóbbi rákkeltő. Ezért ezt az anyagot kicseréltem olyan vanádiumkombinációra, amely a régebbinél jobb protézisanyag, s nem rákkeltő. Kutatásaim során sikerült kimunkálnom olyan, csavarokat, drótokat helyettesítő műanyagot, ami a szervezetben, a beültetést követően bizonyos idő múlva felszívódik. Ezek kiválóan alkalmazhatók a csonttörések kezelésében. Foglalkoztam még a bioaktív csontcementtel, aminek lényege: a csonthoz úgy kötődik, hogy közben nem keletkezik hő. A normál csontcementhez viszonyítva szilárdsága háromszor Az elmúlt negyven évben azonban a nemzetközi kapcsolatok megszakadtak a fejlett és a kelet-európai országok között. Ennek okán a keleti térségben az ortopédia színvonala csökkent, a fejlett országok mögé került. Ahhoz, hogy javítani lehessen az ortopédia színvonalán, fel kell ismernie mind az orvosoknak, mind a kormánynak azt a tényt, hogy az alapkutatások területén kell előrelépni, ezt kell támogatni. A sebészi ügyességet, a magyar szaktudást nagyra becsülöm, de pénz és korszerű feltételek nélkül nem lehet modern ortopédiát művelni. Az ortopédia az a terület, ahová betört a technológia, s ehhez a technológiához pénz kell. • A Magyar Ortopéd Társaság közel hatszáz résztvevővel zajló kongresszusának ideje alatt, a Pedagógiai Intézetben nagyszabású kiállítás is nyitva tart. Az ortopédiában használatos gyógyító- és gyógyeszközök sokasága kapott helyet a „kongresszusi palota" első emeletén A Lilly Hungária, a Chinoin. a Pharmavit. a Mölnlycke, a hódmezővásárhelyi Protetim, a Scholl mellett közel félszáz cég kínálja, mutatja be termékeit a megrendelés reményében. Kilimil Katalin • Bioaktív csontcement9 ízületi protézisek Az ember újraépíthető nagyobb. Jelenleg folyamatban van a porchiány pótlására szolgáló műporc kimunkálása. • Megítélése szerint az ortopédia mely kérdései kerülnek egyre inkáb előtérbe, a világ szakemberei érdelődésének homlokterébe? - Az ízületi protézisek minőségének javítása, a műanyagból készült csontok kidolgozása az egyik legaktuálisabb kérdés. Felfutóban van a sportmedicina, a sportsérülések sebészete, hiszen az utóbbi időben a felfokozott aktív sportolás az ízületekre veszélyesebbé vált: szalagszakadások, meniszkuszszakadások, porcsérülések orvoslása mind fontosabb lesz. Nálunk, Japánban, az átlag életkor növekszik, a nőknél eléri a 83 évet. Ez pedig a gerontológiai problémákat - mint például a csontritkulás, vagy az ízületek öregkori betegségei hozza egyre inkább előtérbe. Aztán igen fontos kérdés a rákos betegségek csontáttéteinek gyakorisága, s ezek ortopédiai-sebészeti megoldása. • Ön, mint a nemzetA Mediadi francia-magyar vegyes vállalat képviselői és termékei. A színes, esztétikus, mosható és precízen kimunkált térd- és bokarögzitők mellett implantátumokat, vízmatracot, csípő- és térdprotézist láttunk standjukon. (Fotó: Schmidt Andrea) közi ortopédiai eredmé- szakma magyarországi gyar. illetve a cseh ortonyeket jól ismerő szak- helyzetét? pédiát nagyra becsülte a ember, miként értékeli e - A régmúltban a ma- világ szakembergárdája.