Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-06 / 105. szám

HALFAROK. Most őszintén, bogy jön ide Dari a si László? Sehogy. Illetve, mégis. Ezt a figurát egyenesen neki teremtette a Jóisten. Az író embernek. Szív Ernőnek. Aki, pechjére, május elsején nem az újszegedi Erzsébet-ligetben bolyongott, hanem hithű ösztöndíjasként valamelyik németországi sörsátorban váltotta meg a világot. Gondolom. A lényeg, hogy ő nem láthatta azt a gyűrött in­gű, borostás arcú férfit, aki elvette az étvágya­mat. Egyetlen kérdésével Dereng, úgy tíz évvel ezelőtt gyakran belebot­lottunk a legendás „Béke Tanszéken". Általában egyedül ült, és mindig málnás fröccsöt ivott. Pár fillérért. A számokról más formában nemigen be­szélt, peáig egykori szobatársa szerint (hajáa­nán még igazi ágyban aluát és meleg vízzel für­dött) nem akármilyen matematikus lehetett volna belőle. Ha történetesen elvégzi az egyetemet. Szóval a munka jeles ünnepén - az alkalom­hoz illően - épp kolbászt és sült halat evett a csa­lád az egyik bódé előtt, állva, amikor hirtelen megjelent a hajléktalanok tekintetét már eléggé magabiztosan hordozó távoli ismerősünk. Per­ceken át némán nézte a békés falatozást, aztán egyszeresük rábökött a bekkre: — A farkát, azt szeretitek? Otthagytuk. A testét is. Nagyok és kicsik, ha együtt vannak i Papa, a te mackód is hanyatt esik ncha? SZÓRAKOZTATÓ MELLÉKLETÜNK acmia é<s valami más Bármilyen hihetetlen: az autósmaffiához tartozók, vagyis a gépkocsilopással, s á könnyen szerzett, sok milliós értékű áruk eladásával, valamint exportjával szer­vezetten foglalkozó bandák tagjai tízmilliárdokat vágnak zsebre - évente! Miért és hova tűnnek el a milliókat éró autók? • A mondóka képi megjelenítése: Ez elment vadászni, ez meglőtte... A rendőrség nyil­vántartása szerint hazánkban öt-hat „autós maffia-kép­ződmény" gondos­kodik arról, hogy a magyar és a külföldi kocsitulajdonosok, pláne éjszakánként, ne aludjanak nyu­godtan. Nyílt titok, hogy a cég­bejegyzés és adószám nélkül működó „társaságokat" szinte kizárólag az új, tehát az egy évesnél fiatalabb, ötmillió forint körüli, vagy még ennél is nagyobb értékű személy­gépkocsik érdeklik. Természe­tesen mi is tudjuk, hogy van­nak kivételek. Éppen ezért nincs garancia arra, hogy ami kor reggel kinézünk az abla­kon, vagy visszamegyünk oda, ahol napközben leparkoltunk a család kedvencével, akkor biztosan megpillantjuk jár­gányunkat. Ugyanis, mint minden szakmában, ebben is vannak partizánok, vagy ahogy manapság mondják: „egyéni vállalkozók". Akiknek teljesen mindegy, hogy mi­lyen, s melyik évben gyártott jószágot kötnek el; a lényeg, valamennyi pénzhez jussanak. Megrendelésre dolgoznak A profi autótolvajok álta­lában megrendelésre dolgoz­nak, s többnyire huszonnégy órán belül teljesítik az or­gazdák kívánságait; a típus, az évjárat, a szín nekik soha nem okoz problémát. A jelentős értékű árut egyébként álta­lában valamelyik idegen, főleg dél-európai országba szállítják, s a vevők ott gyakorlatilag féláron kapják meg a rovott múltú személygépkocsit. Ez a sajátságosnak mondható autó­export szinte kockázat nélküli. Az ellopott személygépko­csikat ugyanis már a veszély­telen akció után egy órával is tökéletesnek látszó papírokkal indítják útnak. Ha mégis fennakad va­lamelyik határátkelőhelyen egy-egy lopott autó, az elő­zetesen kioktatott szállító egy ügyes mesével megússza a büntetőeljárást. A mese álta­lában így hangzik: „Nem tu­dom. hogy ki bízott meg. Teg­nap este az egyik kocsmában odajött hozzám egy férfi, azt hiszem Jóskának hívják, s azt kérdezte: akarok-e ötszáz már­kát keresni? Persze, hogy > Jóskát persze senki sem ismeri > Ebben a szakmában is vannak partizánok > A mesét már régen kitalálták > Azért nem minden Mercedes gyanús... (Fotó: Nagy László) i Nehezítsük meg a tolvajok dolgát! akarok, válaszoltam, s akkor azt mondta: Itt van egy Mer­cedes, nem kell mást tenned, csak vidd el Belgrádba, a No­votel szálloda parkolójába. Le­gyél ott legkésőbb délben, már várni fognak .. Hogy az autó lopott, a papírjai meg ha­misak, azt nem gondoltam volna. Még ilyet! Becsaptak, rászedtek!" Jóska" természetesen soha nem kerül elő, a veszteség pedig könnyen és gyorsan pótolható. A Ladák is kapósak No de lássuk, melyek a leg­keresettebb járgányok. Az orgazdák, vagyis a vásárlók, fóleg a Mercedeseket, a BMW­ket, az Audikat, valamint a különböző terepjárókat ked­velik. A keleti országrészben még „szeretik" a Ladák kü­lönböző típusait, továbbá a Daciákat is. Az utóbbiak piaca elsősorban Ukrajna és Ro­mánia A nagyüzemi, azaz összes­ségében tízmilliárdokra rúgd autólopás egyébként úgy négy-öt esztendeje kezdődött. 1990-ben például már tizen­négyezer személygépkocsi­tulajdonos átkozta a balsorsát. A' következő években ezt a számot sikerült a rendőrség­nek valamennyivel tízezer alá szorítani; de ne örüljünk, ugyanis a szakértők szerint a lopott autók exportja, elsősor­ban a rendőrséget is érintő költségvetési-támogatás csök­kenése miatt, az idén ismét fellendül(het). Isten óvjon mindenkit az autótolvajoktól! - ezt kívánjuk. Azt már mi tesszük a fen­tiekhez, és elismerjük, ezzel nem sokat ktxkáztatunk, hogy idén az ellopott autók száma elérheti, sőt akár meg is ha­ladhatja a '90-es rekordot. A biztosítók meg fizethetik a tíz­milliárdokat. A biztosítók csakfizetnek Ha már szóba került a biz­tosító: nem hallgathatjuk el, hogy a külföldi, elsősorban a nyugati országok biztosítóival szemben, a magyar biztosí­tóknak látszólag nem az az ér­dekük, hogy az autólopások száma csökkenjen. Ugyanis a magyar biztosítók alig, vagy. egyáltalán nem „támogatják" a rendőrséget (határőrséget, vám- és pénzügyőrséget). Né­hány ezer forintot fizetnek csupán egy-egy „megtalált" autóért. Inkább kifizetik az autónként milliókra rúgó kár­térítést. Persze, ők tudják. Arról is muszáj szót ejte­nünk, hogy nem mindenki bánkódik „eltűnt" gépkocsija miatt. Vannak, akik kifeje­zetten örülnek az ilyesféle csapásnak, ami érthetó, hiszen előbb potom pénzért eladják autójukat, utána pedig még a biztosítót is levágják. Zavaros világban élünk... Oláh Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents