Délmagyarország, 1995. május (85. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-03 / 102. szám

A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE r Maszekdaráló? L assan eredményes lesz a társadalmi méretű hangulatkeltés, amely a gaz­daság mélyrepülését az egyre terebé­lyesedő metszek világra testálja. A propa­ganda, miszerint a vállalkozók jól élnek, miközben a kincstár nyomorog, eredmé­nyesnek látszik, s össznépi ellenszenv ala­kul ki lassan a „burzsujok" iránt. A politika szószólói egy kalap alá vesznek minden­kit: az olajszőkítőt és a munkahelyét el­veszített kényszervállalkozót. így is ke­zelik őket. Mindenki adócsaló, mindenki tébé-sumákoló - sugallják a hivatalos híradások. S ennek megfelelően változnak rendeleteink is. Májustól felemelik a vállalkozók minimális tébéjét: a főállásúak 5670-et, a másodállásúak minimum 1050 forintot kell fizessenek ezután havonta. Az már nem idetartozó hfr, hogy az Ál­lami Számvevőszék megállapítása szerint, több mint egymilliárd forintos luxust építettek be a társadalombiztosítás orszá­gos „palotájába" Budapesten. Az adóhi­vatal is azt keresi, kit, hol lehet megfogni, adócsaláson kapni. Ha tényleg így van, legyen. Az olajmaffiózók, a milliós adó­csalók körül szoruljon csak a hurok. De ^miért furcsa az, ha egy induló vállalkozás egy-két évig nem. vagy kevés adót fizet. Odafönn talán még nem hallottak arról, hogy beruházni kell, ha valaki jövedelmet akar? Az önkormányzatok sem kíméleteseb­bek a váltaikozókkal. Miközben arról szó­nokolunk, hogy vállalkozásbarát gazdasá­gi légkör kellene, egészen másként cse­lekszünk. Maszek ismerősöm meséli, le­velet kapott az önkormányzattól, amiben behfvatják, megfenyegetik, hogy előállít­tatják, ha éppen akkor nem ér rá és nem jelenik meg. Mindezt miért? Kiderül, csak a helyi adójának bevallását kellett helyben megejtenie. Hogy a durva hangú levél helyett a borítékba becsomagolhatták vol­na a formanyomtatványt? Ez senkinek sem jutott eszébe. Legfeljebb a vállalko­zónak, nem kellett volna sorban állnia, az idejét arra használhatta volna, amire kell: munkára. S ziszegünk a maszekokra, mert gazda­godnak. Pedig egyszerű lenne a kép­let: csak annyit kellene rajtuk bevasalni, mint bármelyik bérből élőtől. De azt fel­tétlenül. A darálót azután itt akár meg is lehetne állítani. Aki ezután is vagyono­sodna, az minden bizonnyal megérdemli. J • Századik MOL 2000 A napokban avatták fel a századik MOL 2000 környe­zetbarát üzemanyag töltőállo­mást. Az elmúlt két évben az ország legkülönbözőbb részein alakítottak így át az örökölt Áfor kutak egyrészét, de új helyszíneket is felkutattak. A kilencvenes évek elején már erőteljesen jelentkeztek a multinacionális olajtársaságok, jelentős hányaddal igyekeztek növelni részesedésüket. Ma­gyar Olaj- és Gázipari Rt.-nek döntenie kellett, hogy felveszi­e a vásárlókért folyó nemes versenyt. Ellenkező esetben a korábbi monopol helyzetű cég a teljes összeomlás felé vette volna az irányt. A töltőállomás hálózat e gyöngyszemei az el­múlt időszak tapasztalatai szerint, kiállták a próbát. Az építésnél és üzemeltetésnél alkalmazott technológia már a jövő évezredet idézi. A szol­gáltatások komfortja, a talaj-, talajvíz-, és levegőtisztaság vé­delme, valamint az a tény, hogy az országban a legna­gyobb töltőállomás hálózattal rendelkező cég a MOL, re­ményt ad a piaci pozíciók meg­őrzésére. Negyvenmillió — vállalkozásoknak Két esztendeje, 1993 máju­sában alapították meg a Dél­Alföldi Regionális Fejlesztési Részvénytársaságot. A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt., az Állami Vagyonügynök­ség és 32 önkormányzat mint­egy 440 milliós alaptőkével létrehozott társasága elsősor­ban a tőkehiányos, de életké­pes vállalkozások felkarolásá­val, az önkormányzatok pénz­ügyi menedzselésével és ta­nácsadással igyekszik a régió gazdasági életét fejleszteni. Az rt. - jellemzően - a kis- és kö­zépvállalkozások alapításában, tőkeellátásában érdekelt. Ki­zárólag olyan cégekbe fektet be, amelyeknek székhelye a ré­gió területén van, s tevékeny­ségét is itt fejti ki. Tavaly 179 befektetési aján­lat érkezett a társasághoz, több mint két és fél milliárd forint értékben. A benyújtott projek­tek átvizsgálása után 10 befek­tetési ajánlatot hagyott jóvá az rt., amelyeknek együttes koc­kázati tőkeigénye 161 millió 770 ezer forint volt. Az üzlet csak hat esetben valósult meg, négy vállalkozó ugyanis nem tudta teljesíteni az általa vállalt kötelezettségeket. A hat vállal­kozásban megjelenő tőkekihe­lyezés együttes értéke több mint 40 millió forint volt. A fejlesztési társaság így 350 milliós vállalkozói vagyonban szerzett jellemzően ötven százalékos tulajdonrészt. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. 35 millió 294 ezer forintos adózás előtti nye­reséggel zárhatta a tavalyi esz­tendőt. Ez adózás után vár­hatóan több mint 24 milliós hasznot hoz, amelyet egy előző kötelezettségvállalásnak meg­felelően tartalékalapba helyez az rt.. Az alapítók ugyanis vállalták, hogy a képződő nye­reséget három évig visszafor­gatják a társaságba, ezzel a kockázatvállaló képességüket javítva. Az rt. az idén már 74 millió forintos adózás előtti eredményre számít. Üzletpo­litikájában a korábbi működési kör mellett előtérbe kerül az úgynevezett pénzügyi-mémöki komplex szolgáltató tevékeny­ség, amely igény esetén a ter­vezéstől a megvalósításig ki­séri végig a projekteket, illetve az eddigieknél sokrétűbb és szélesebb kapcsolatokat ered­ményez az önkormányzatokkal és a helyi regionális fejlesztési szervezetekkel. Befektetési ajánlatok (1994) Megye Bács-Kiskun Békés Csongrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Összesen: Projektek száma 57 36 36 9 41 179 • Biotechnológiára alapozott zö lel iparral robbanthatunk Kalandvágyó kutatók paradicsoma A biotechnológiára alapo­zott zöldiparral még berob­banhatunk a világba. Itt együtt vagyunk a startnál a töb­biekkel. Ahhoz, hogy a végén kaszálhassunk, most kell pénzt befektetnünk. Állítom, hogy nagyobb profitot hoz, mint az olajbiznisz, ráadásul tisztes­ségeset. A példa Izrael lehet, ahol már dollár százezreket áldoztak rá, s milliárdokat kasszíroznak - vallja dr. Nemcsók János, a biológiai tudományok doktora, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Kutatóintézetének igazgatója, országgyűlési képviselő. Az Újszegeden létesített, másfél éve működő intézet egyáltalán nem szokványos előéletű. Születése akár vá­ratlannak is mondható. - Az alapítványt '92-ben kormányhatározatra hozták létre, azzal a céllal, hogy olyan hálózat épüljön ki, amely megoldja az alapvető prob­lémát: az alapkutatás gyakor­latban hasznosítható ered­ményeinek továbbfejlesz­tésével kész technológiát, terméket produkáljon. Eleinte csak műszaki tudományokban gondolkodtak. Kihallgatást kértem Pungor Ernőnél - akit elméleti és szervező tevékeny­sége révén ma is a magyar tu­domány géniuszának tartok -, s beajánlottam az élő tu­dományt képviselő biotech­nológiát. A következő év szep­temberében Újszegeden már nyitottuk is az alapítvány első intézetetét. • Hogyan sikerült lekö­rözni az előbbre sorolt Mis­kolcot és Budapestet? Biológiailag védett vetőmagvak, doktorandus kézben. (Fotó: Schmldt Andrea) - A JATE biokémiai tan­székén, vezetésemmel a bio­technológia témakörében már tíz éve dolgozott egy önfenn­tartó munkacsoport. Mivel az egyetemi státus kevesebb volt, mint a tehetséges végzős, kutatási megbízásokat szerez­tem, hogy legalább szerződé­ses célfeladatra minél többet ott tarthassak. Ez idő alatt sikerült egy új tudományágat, a környezetvédelmi biotechno­lógiát és biokémiát elismertetni és meghonosítani. Az erőfeszí­tések koronájaként a doktoran­dusképzésbe is belefoghattunk. E kész tartalomhoz jött jól az intézettel megvalósult, stabil keret. A laboratóriumban végzett munka a laikus számára nem túl látványos, hisz mikroszko­pikus lények, sejtalkotó ré­szecskék találhatók az egyik labor üvegcséiben, éppúgy mint a másikéban. A gyön­gyöcskékről hallott történet azonban megragadt bennem. Dr. Polyák Béla vezető kutató a gömbbe zárt élő sejtek hasz­náról számomra meggyőzőbb példát nem is hozhatott volna, mint a biopezsgőét. - A palackos érlelésú pezs­gő gyártásának sziszifuszi munkája a seprő eltávolítása. Egy évbe kerül, míg többször kézbe véve, s megforgatva az üveget, maradéktalanul kicsa­logatható az üledék. A mi el­járásunkban az erjesztést végző kis élőlények a gömbbe zárva maradnak, s amikor nincs rájuk szükség, azonnal eltávolítha­tók. Az étlap azonban nemcsak itallapból áll. Sikerült elkül­öníteni, s genetikilag ráhan­golni egy mikroorganizmus fajtát arra, hogy felfalja a Fűz­fői Nitrokémia szennyvizének egyik lebonthatatlannak látszó, mérgező alkotórészét. Megszü­letett a korábbinál negyvenszer hatékonyabb eljárás is a víz nitrátmentesítésére. De a me­zőgazdasági termékek feldolo­zásának eddig kevésbé ismert útjaira is akad példa. Ilyen például a szalmából nyert ipari cukor. Egy másik ágon egy olyan növényi géngyár képe sejlik föl, amely egyes DNS­szakaszok változtatásával mondjuk a kukorica, vagy lucerna fagy- és szárazságtű­rését javítja. Tevékenységük számottevő területe az értékes A biotechnológia „műhelycsarnokában" Dr. Nemcsók |ános: „Nem tartjuk a markunkat" humán- és állatdiagnosztiku­mok előállítása. Sok-sok ígé­retes lehetőség, de felmerül a kérdés, hogyan lesz ebből üzemi méretű termelés? - Most értünk ebbe a sza­kaszba. A Talent Centerben beindult néhány kisüzemünk. Több témában a piackutatást követően önkormányzatokat, magáncégeket invitálunk majd, hogy szálljanak be egy-egy üzletbe. Az alapítványi pénz kamatá­ból működtetett intézeteknek előírták a nagykorúsodást, ez azt jelenti például, hogy míg például az első évben a költ­ségeik 10 százalékát kell saját bevételből állniuk, addig a ne­gyedikben 70-et. Szegeden már az idén 50 százalék meg­rendeléssel fedezett, de elkép­zelhető, hogy év végére önellá­tóvá „cseperednek". Igen szép teljesítmény egy másfél éves­től. Tóth Szeles István

Next

/
Thumbnails
Contents