Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-28 / 99. szám

PÉNTEK, 1995. ÁPR. 28. BELÜGYEINK 3 Népi ülnökök tettek esküt a városházán. (Fotó: Schmidt Andrea) ítélkezzenek humánusan! w Egyre nagyobb jelentőséggel bír a népi ülnökök munkája az igazságszolgáltatásban, s ezért a szegedi képviselőtestület olyan köztiszteletben álló személyeket jelölt erre a feladatra, akik büntetlen előéletük, eddigi tevékenységük alapján ezt a fontos és felelősségteljes munkát el is tudják végezni. Dr. Szalay István, Szeged polgármestere a 160 népi ülnök tegnapi eskütételi ünnepségén mondta a fentieket. Hangsúlyozta azt is, hogy a társadalom, nemkülönben szűkebb közösségük, tehát Szeged és a megye, humánus ítélkezést vár el a most esküt tett népi ülnököktől, annál inkább, mert a. magyar törvények jelenleg sajnos - inkább a bűnelkövetőknek kedveznek, mint azoknak, akik a törvény betűinek akarnak érvényt szerezni. Dr. Heidrich Gábor, a Csongrád Megyei Bíróság elnöke köszöntőjében szintén hangsúlyozta a népi ülnökök munkájának jelentőségét, mondván, hogy e feladat nélkülözhetetlen a bíróságok tevékenységében, majd eredményes munkát kívánt az új ülnököknek. Ezt követően dr. Rózsáné Markó Zsuzsanna, a Városi Bíróság elnökének jelenlétében az eskütétel után dr. Szalay István átnyújtotta a megbízólevelet a népi ülnököknek. K. F. Jánosi György a közoktatásról Nagymértékű elbizonytalanodás tapasztalható a közoktatásban dolgozók körében. Mindennek az az oka, hogy csak bizonytalan híreket, információkat kapnak az esetleges kötelező óraszám emelésről. továbbá, hogy a parlament által majd elfogadásra kerülő közoktatási törvény milyen osztálylétszámokat határoz meg hangoztatta Jánosi György, az MSZP alelnöke, csütörtökön Veszprémben tartott sajtótájékoztatóján. A párt kulturális, oktatáspolitikai szakértője kijelentette: joggal vátja el a pedagógus társadalom, hogy a művelődési tárca tegye világossá és nyilvánossá álláspontját. Dr. Füzessy Tibor a szegedi Katolikus Házban. Mögötte Kalmár Ferenc, a párt helyi elnöke és Kovács Kálmán parlamenti képviselő. (Fotó: Schmidt Andrea) • Tisztul a KDNP-kep Közvetlen elnökválasztást! W A Kereszténydemokrata Néppártról újabban mindenféléket mondanak - a politológusok. Persze a tisztújításoktól felfrissült KDNP is keresi űj arcát és helyét a politikai palettán. A KDNP országos ügyvezető elnöke, dr. Füzessy Tibor a tegnapi, szegedi Katolikus Ház-beli előadását megelőző sajtóbeszélgetésen e két megközelítésből rajzolódó pártképet szembesítette. A KDNP jobbszélre helyezésével a pártpolitikus is egyetért. Ám magukat nem tartja „radikális" ellenzéki pártnak. A KDNP megújhodási folyamata lényegének nevezte, hogy egyéni úton halad, egyik más párthoz sem akar szorosan, szövetségi kapcsolattal kötődni. Ellenzéki együttműködésre - alkalmanként még a kormánnyal is - szükség van. De az a helyes, ha minden párt önmagát adja, saját mondanivalóját hangsúlyozza. A kereszténydemokrata elveknek nagy jövője van - mondta a KDNP alelnöke. Ezt tudatosítják most a tagságban és a megújult pártvezetésben. A párt népszerűsége nő, de a belső tisztulás következtében taglétszáma csökken - válaszolt egy kérdésre a politikus. A KDNP programját csak le kell porolni> s azzal választást lehet nyerni reagált egy másik problémafölvetésre az alelnök. De most nem ez a cél, hanem a kormányzati cselekvés folyamatos kritikája. A néppárti jelleg hangsúlyozása azt is jelenti, hogy a KDNP nem „polgári" párt, azaz nem köti le magát egyetlen. a társadalom szegényedő többségét amúgy is irritáló csoport érdekeinek képviseletéhez. A KDNP felfogása szerint nem a „polgári", hanem a „konzervativizmus"• jelszó foghatja össze az ellenzéki pártokat. A köztársasági elnök közvetlen választása mellett a KDNP az egyetlen párt, mely fél évszázada - a '90-es alkotmánymódosítás idején is kitart. A többi párt, különösen a FKGP és az MSZP, „módosítgatott" álláspontja idején ezt különösen indokolt hangsúlyozni - mondta kérdésünk nyomán dr. Füzessy Tibor. A mára kialakult helyzetben szerinte - csak demonstratív jelentősége lenne, ha az ellenzéki pártok ellenjelöltet állítanának a köztársasági elnöki posztra. Ú. I. A Világ igazai A zsidó nép nem feledi és nem is feledheti a holocaust során elszenvedett borzalmakat, de emlékezetében megőrzi azok nevét és tetteit, akik fél évszázada segítséget nyújtottak az üldözötteknek. Ezt Joel Alon, Izrael Állam budapesti nagykövete mondta csütörtökön a Bálint Zsidó Közösségi Házban, a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet „Világ igazai" kitüntetései átadó ünnepségén. A diplomata elmondta: gyermekként végigélte a magyarországi üldöztetés borzalmait, így tudja, hogy saját és családja életét tette kockára az, aki a menekülőket segítette. Ők voltak azonban azok, akik nem tétlenkedtek, és megőrizték emberségüket a háború poklában. Az ünnepségen Blazsej Istvánné, Bena Rudolf, Agócs Nóra, Várkonyi Géza vette át az emlékplakettet. Az elismerést posztumusz kapta meg: Blazsej István, Gímes András, Marik Miklós, Sponták Zoltán, Horváth Erzsébet. Hankó Teréz, Várkonyi Gyula, Keken András és Victor János. m Kis falu - nagy kár Árviz Kemencén Csütörtökre virradóan elöntötte a víz a Pest megyei Kemence községet. A falut átszelő, s máskor oly szelíd Kemence patak az utóbbi három nap bőséges esőzései következtében a szokásos évi 8,5 millió köbméteres teljesítményét most két nap alatt „abszolválta". A szűnni nem akaró égi áldás miatt a félméteres víz szintje kétméteresre emelkedett, s csütörtök hajnalban, ahogy a költő mondja, „zúgva, bőgve törte át a gátat" - hidakat megrongálva, utakat feltépve, s elárasztva öt lakóházat is, ahonnan úgy kellett az embereket kimenteni. Víz alá kerültek a strand medencéi és a gépház is. Mindenki mentett, aki élt és mozgott. A kemenceiek segítségére siettek a rétsági lövészdandártól, a váci Polgári Védelmi parancsnokságtól, a szobi Polgári Védelemtől, a kemencei erdészettől és a szomszédos Bernecebarátiból is. 1200 homokzsákból építettek töltést a nekivadult ár útjába. Szerencsére az eső a délelőtti órákban elállt, s délutánra már 20 centit apadt a patak vízszintje. A kemenceiek abban bíznak, hogy egyelőre nem lesz újabb jelentős eső, így a nehezén már túl vannak. „Válunk" - csilingeli a telefonba érzékelhetően jókedvűen rég nem látott ismerősöm. A bejelentést követő másodpercekben jópofa mondások cikáznak az agyamban, amolyan alkalomhoz illőek. Éppen gondolkodom, hogy melyiket is süssem el, részvétet nyilvánítsak-e, avagy örvendezzek. A nőnemű telefonáló azonban elébe megy a dilemmának, s boldogan mondja: „Ne ess kétségbe, csak játszásiból válunk. Tudod, a családi pótlék... De ez nem telefontéma. "És itt befejezzük a társalgást, eltéve a témát boldogabb időkre. A beszélgetést már a következő percekben elfelejtettem volna, ha nem találkozom gyors egymásutánban harmonikus házasságban élő emberpárokkal, akik mind töretlen lendülettel és kincstári optimizmussal - válnak. Nagy ugyanis a kísértés. Az a 7-8 ezer forint közötti családi pótlék, ami két gyermek után nettóban jár, az bizony egy bizonyos jövedelmi szinten sokat számít. Évi összesítésben már nettó 80-90 ezer forint. Kifutja belőle a gyermekek menzája, a különórákra szánt összeg, avagy a havi „ruhapénz", ki hogy kalkulálja. Ha nem „válnak", akkor elvész, hiszen két kereső esetében könnyű átlépni a tervezett fejenkénti bruttó 25 ezres határt. A leleményes magyar tehát elválik, közös megegyezéssel természetesen, miközben fogalma sincs, mit kockáztat ezzel a lépéssel. Válással játszani ugyanis - játék a tűzzel. Bármikor bármelyik fél részéről komollyá és visszafordíthatatlanná tehető. Amikor bennünket, magyarokat, viselkedéskultúránkat és társadalmi normáinkat csepülik, az effajta sztorik alapján teszik. Felelősségtudatunk a zéró felé közelít, s mindenből játékot csinálunk, bebizonyítva, hogy képesek vagyunk túljárni a hivatal, az állam eszén. Az össznépi cinkosságban valamennyien benne vagyunk nyakig. Miközben mi magunk az utolsó fillérünket is „leadózzuk", a világ legtermészetesebb dolgának tartjuk, hogy egy bizonyos körben nem kapunk számlát, de nem is kérünk. Boldogan fizetjük ki cserében a kisebb összeget. Kiröhögjük azt, aki előfizeti, s nem „lopja" az HBO-t. Tudjuk, ki az, aki forgatja a gázórát, és szinte filléreket fizet a fűtésért, miközben kockára teszi a ház összes lakójának életét. Sőt: nagyon leleményesnek találjuk az illetőt, mert meg meri csinálni. Aki más országban kamuból válik, és a környezete észreveszi, az csúnyán ráfizethet. Anélkül, hogy bárkit is emiatt besúgónak bélyegeznének. Csak hát ott az effajta játékok nem férnek be a társadalmi együttélés normái közé. J^. BRAMAC CSERÉP ÁREMELÉS ELŐTT VJHV^I 1995 április 29-ig, a tavaly ár -5% É^R^R • > LINDAB CSEREPES LEMEZ, TRAPÉZLEMEZ ^MHIIII DAII ÉS CSATORNA, 1995. április 25.-m.iju.s 5 MUIIUI uHU 6% árengedménnyel. M()l>t II. BAU KFT.-NÉL Szeged. Csongrádi,sgt, 27. Tel.: 62/47+-181, 62/491-022, 311-092 A HÖKOSZ Bokrosnál A Pénzügyminisztérium által tervezett tandíjbevétel megteremthető lenne a hallgatói támogatások racionalizálásával, és ezzel el lehetne halasztani a felsőfokú oktatási intézményekben 1995. szeptemberében tervezett tandíj bevezetését. Ezt az álláspontot hangoztatták a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖKOSZ) képviselői csütörtökön azon a megbeszélésen, amelyen Bokros Lajos pénzügyminiszterrel ismertették véleményüket. A találkozón megállapodtak arról, hogy a HÖKOSZ konkrét megoldási javaslatokat fogalmaz meg, amelyeket a jövő héten, egy újabb találkozón terjesztenek a pénzügyi tárca elé. • Igehirdetést és vallásos koncertet szervezett hétfőn a szegedi „Csillag Börtönben" a Magyar Testvéri Börtöntársaság - mely nem tévesztendő össze a Börtönpasztorációs társasággal. A fegyház falai között kérdeztük az egyesület elnökét, Roszík Gábor evangélikus lelkészt. • Mivel foglalkozik a Magyar Testvéri Börtöntársaság? - Célunk az, hogy mindenkit elérjünk és mindenkinek segítsünk, mindenkiért imádkozzunk, akiket egy-egy bűncselekmény elkövetése érint. Ez tehát más mint amit az emberek gondolnak, sokan azt hiszik, hogy csak az elítélteken segítünk és nekik mindent megadunk. A szolgálatunkban természetesen szerepelnek az elítéltek, a hozzátartozóik, az áldozatok, az ő gyerekeik, feleségeik, de benne vannak a büntetésvégrehajtás és az igazságszol0 KÉRDÉS • A börtönmisszionáriushoz A megrepedt nádszál gáltatás dolgozói, sőt még a rendőrség is. A Testvéri Börtöntársaság nemzetközi szervezet és 69 országban tevékenykedik. Egyesületünk tagjai hívő emberek, akik hiszik azt, hogy Jézus Krisztus azért jött, hogy megkeresse és megtartsa a bűnösöket; hogy a megrepedt nádszálat ne törje el. A börtön társaság emblémájában is ez a megrepedt nádszál szerepel. • Ön 1989-ben, az első szabadon választott képviselőként jutott be a parlamentbe, s egészen 1994ig volt képviselő. Nem hiányzik az Országház? - Egyáltalán nem. Két csodálatos feladatom van, mindkét területen gondokkal terhelt, elesett emberekkel foglalkozom. Az egyik a Tessedik Sámuel Anyaotthon, ahová kismamákat, leányanyákat fogadunk be, a másik szolgálatom pedig a börtönmisszió. • Többször szembekerült az evangélikus egyház vezetésével, jelen pillanatban milyennek tartja a viszonyukat? Roszík Gábor - Most a felszín nyugodt, látszólag nincs feszültség. Gyakorlatilag semmilyen, hűvös a viszony. De nagyon sok lelkészkollégával igen jó kapcsolatom van. Az egyházat továbbra sem csak a vezetők jelentik - és a szolgálatot sem. T. V.