Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-15 / 89. szám

SZOMBAT, 1995. APR. 15. A VÁROS 5 — A másik város • V éliány hete a Dél­mfm magyarország ki­MW adásában megje­lent egy viharkék színű interjúkötet, amely Sulyok Erzsébet kollegina húsz szegedi illetőségű aka­démikussal készített inter­júját tartalmazza. A kötet címe Aranymosás, és a sze­gedi polgárok nyilván nem ezért a könyvért fogják egy­mást fölpofozni a Cserepes soron, nem ezért a kiadvá­nyért rohamozzák meg a Sík Sándor könyvesboltot, mindenesetre fontos és nél­külözhetetlen könyv, mert konkretice látni annak a szellemi kapacitásnak a ­nemzetközileg is jegyzett ­élmezőnyét, mely Szegedet voltaképpen Szegeddé avat­ja. Húsz akadémikus, és ha úgy tetszik, ez csak a jég­hegy csúcsa. Hovatovább ennyi tudóssal már lehetne nagypályázni is. Van azon­ban Sulyok Erzsébetnek egy mondata ebben a könyvben - egyéb erények­ről egy későbbi alkalommal -, amelyet igen nagy tisz­telettel és szeretettel vita­tnék. Az egyik - éppen Totik Vilmos matematikussal készített - beszélgetésben azt kérdezi az újságíró, hogy miért is nem marad kint Dél-Floridában a ta­nár úr, mi a csudáért ing­ázik a tampai egyetem és a JATE között, hiszen Flo­rida mégiscsak jobb hely lehet, mint Szeged. Az a helyzet, hogy Flo­rida nem jobb liely, mint Szeged. Erre akár meg is eskü­szöm - már lia ez ér va­lamit. Floridában magam is jártam a hetvenes években, tikkor még Nixon volt a ki­rály, és lia most visszaem­lékszem, csupán annyit tu­dok a híres félsziget javára írni, hogy több a pálmafa, a vízmennyiség, illetve a fekete bőrű embertárs, mint a mi falunkban. Szegednél jobb hely mo­mentán a világon nincsen. Erre tavaly augusztus­ban jöttcin rá, amikor majd egy hónapig voltam távol a várostól, egyáltalán az or­szágtól, bajor falucskában időztem, kastélynak is ne­vezhető tornyos építmény­ben laktam, de ezt nem dicsekvésképpen mondom. Azt se, hogy szemben fél­Balaton nagyságú tavacska kéklett, rajt' megannyi fe­hér szárnyú vitorlás ringa­tózott, szemben pedig a Ba­jor-Alpok liósipkás csúcsai tündököltek. Többnyire sö­rös korsó ringott az én ke­zemben is. Olyan volt ez a falu, mint valami ékszerdo­boz, a leggazdagabb bajor vidék, húszmilliós - Ft. ­cápaautók álltak az utcán, tárt ajtókkal, lehúzott abla­kokkal, az emberek kedve­sek, negédesek voltak, min­den rendben volt, mintha Ferenc József mondta vol­na. Semmi sem volt rendben. Pedig mosolygott a sör­kerti pincér kislány és kö­szönt a jobb, illetve a bal­keblével is, a helyi punk ci­garettával kínált, a zöldsé­ges hajolt, ha megpillan­tott, a fagyialtosnál és a strandpénztárnál protek­cióm volt. Jött szembe az utcán egy idős német hölgy. és úgy mosolygott, mintha a nagyunokája lennék - más­ra gondolni nem volt haj­landóságom. Mindenesetre szörnyen éreztem magam. Először nem tudtam, mi a csoda ez. Mi baj lehet, ha egyáltalán nincs baj?! Csak az első két gyötrelmes hét elteltével jöttem rá, hogy a honvágynak egy különös és roppant komplikált, úgyis mondhatni, kelet-európai betegségébe estem. Mert a magyar ember nevű földi növény úgy van kikereszjez­ve, hogy nem szereti, ha minden rendben van. És erről nem a komócsinkák tehetenek, ők legfeljebb rá­tettek egy homokozós lapát­tal, hanem inkább a térség lenne a felelős, a hely szel­leme, ez a középre lejtő, mindent befogadó Kárpát­Medence. így hát a má­sodik hét elteltével egyszer csak rájöttem, mi hiányzik nekem abban a csöndes, muskátliillatú bajor falucs­kában. A nyomor hiányzott, a tökéletlenség, hogy túl tiszták voltak az illemhelyek és a mosolyok. Olyan sors­talanok. Az hiányzott, ami az enyém, amiből magam is lettem, és formáztattam, hiányzott a hiány, az egész életünket átszövő termé­keny bizonytalanság. Sze­ged ezért a legjobb liely a világon, áldjon, vagy verjen sors keze, és bármerre ke­rüljünk is a kies nagyvilág­ban - Tampai Universitás­ra, vagy Yorkfalvára -, egy­szerre csak hiányozni kezd az indiai akcentus, amint márkát ajánlgat az Nagy­áruház előtt, hiányozni kez­denek a város határában integető szexuális házi­asszonyok, hiányozni kez­denek a mogorva pénztáros nénik, a piszkos - dehogy szőke - Tisza, hiányozni kezd Váczi Béla enbéhár­mas szabadrágása, a jó Pet­ri Csathó Ferenc első köny­ve, hiányozni kezd az APEH előtt kígyózó sor, a bácsika, aki két évvel a nyugdíj elölt váltakozó akar lenni, a zsinagóga agg por­tása, a sztrádalányokkal kokettáló képviselő, a sétáló utcán grasszáló körmön­font balkáni ravaszság, a kínai tornacipő, a Svejk szobor, hiányozni kezd a bi­zonytalanság, amiben élünk, hiányozni kezd, hogy ami jó, mindjárt elromol­hat, és hogy ami rossz, mindjárt tökéletes lehet újra. M i nem szeretjük sem a túl nagy rendet, sem a túl nagy rendetlenséget. Sze­ged azért a legjobb hely a v­ilágon, mert ez az állítás is egy épületes hülyeség, Sze­ged egyáltalán olyan jó hely. Itt naponta házassá­got köt a kisszerűség és az européer nagyvonalúság, a rend és a káosz, a panel­nyomor és a nápolyi típusú kőporozás, a nem és az igen. És ezek tartós, nagyon tartós kapcsolatok. Például a Dóm tér elé most új köveket raktak. Jó kis kövek, kemények, formásak, osztályos minő­ségűek. De rég porrá lesznek, amikor Szeged még mindig legjobb hely lesz a világon. 5 2-ór- (^vvua • A lényeknek is nehéz hinni néha: Mentes József, a színész - hetven esztendős. Igaz, hogy jó ideje a színpadon is érett ko­rú figurákat játszik, civilben mindig is megfontoltan szőtte a szavakat, barátai között ­sokan vannak - ó a társaság bölcse, akinek józan ítéletére mindig lehet hallgatni, akinek az emberségét indulat talán még sose mosta el. Lehet, hogy épp ezért nehéz hinni ezt a hét évtizedet: megszoktuk, hogy van egy ember, ereje teljében, mindig frissen, jólöltözötten, mosolygósan, segítőkészen. Kicsit oldalra fordítja a fejét, a szemedbe néz, barátságosan megkérdi, hogy vagy - és meghallgat. Sosem hallottam, hogy ó maga panaszkodott volna. Pedig sikeres pályáján lehettek nehéz szakaszok is, végtére éppen 45 éve folyamatosan színpadon van, színházban létezik (jövőre lesz pont négy évtizede, hogy egyfolytában Szegeden), a színház pedig nem inkubátor... Lehet, hogy olyan percei is voltak, amilye­neket Luka (egyik nagy sze­repe volt!) emleget az Éjjeli menedékhelyben: „Az ember uralkodik magán és csendben sír magányosságában ". Egy­szer például megunta, hogy megy a nagy magyar lakkozás, minden szép, minden jó, mondják a hatalmasok (kiknek hatalma sok); ő meg azt mond­ta: Nem úgy! Más az igazság! A színész születésnapja ifi ^ ... v^i * *—,'j ^ W "mtrn ? _ \\A* ŰK < f X ' ' | > 1 * ' f « Mentes József - Tolnay Klárival. (Archív felvétel) „Kemény vagy, Jóska!" - jött a rosszallás föntről, a szín­házban meg szállóige lett, mondogatták neki a kollégái, valahányszor megkapta a mél­tatlan szerepet, az előnytelent, a lehetetlent. És csakazértsem volt egyetlen zokszava sem, el nem árulta volna se a mérgét, se a fájdalmát - mosolygott, megcsinálta, sokkal jobban, mint elképzelni lehetett. Győ­zött a lélektani háborúban is. Az igazi háborúban? Hát persze, hiszen életben maradt, pedig szerencsétlenségére igencsak előnytelen hadállá­sokba kényszerült, háromszor is szöknie kellett a fogságból, hogy egyszer sikerüljön... A „fényes szellők" repítették a Horváth Árpád szlnészkollégi­umba, Ladányi Ferenc ked­venc tanítványa lett, játszott a Madáchban, Miskolcon, Szol­nokról Horváth Jenő csábította Szegedre. Luka, Svejk - a legemlékezetesebb szerepei; Napoieont adta a Háború és béke-átdolgozásban, Ajtay Andorral játszott a Naplemente előtt cfmű Hauptmann-darab­ban, Földi Terivel, Mécs Ká­rollyal A tanítónőben, később Tolnay Klári, Törőcsik Mari, Mensáros László pamere - de úgysem lehet felsorolni a sze­repek garmadát. Volt táncos­komikus, ha kellett, énekelt, szavalt - kiállt „a" színházért. Néhány éve nyugdíjas, de fo­galma sincs, milyen a nyug­díjas élet. Játszik. Most pénte­ken, április 21-én is bemutatója lesz: Polgármester A revi­zorban. „A herceg". így emlegetik egymás között a színészek. Van aki azt mondja, talán azért ragadt rá a név, mert észak-du­nántúli születésű, az Esterhá­zyak birtokáról való... Mások szerint gyönyörűen lovagolt fiatalabb korában: herceg a fehér lován... Megint mások finom eleganciáját, érzékeny előkelőségét, tartásosságát, belső gazdagságát emlegetik... Mindez együtt - gondolhatta egykori kedves rendezője. Komor István, amikor először fgy szólította: Hercegem! Az biztos, hogy Saint-Exu­péry hősére, a működő vulká­nokat gondosan megtisztító, rókát szelidftó, rózsát széltől óvó Le petit Prince-ére is ha­sonlít: a szívével Iát. Boldog születésnapot! Sulyok Erzsébet Pót - pótköltségvetés A kormány eljuttatta pénte­ken az Országgyűléshez az 1995. évi pótköltségvetési tör­vényjavaslatot. A törvény­javaslat szerint a központi költségvetés tőketörlesztés nélküli hiányát az eredetileg tervezett 282,7 milliárd fo­rintról 156 milliárd forintra kell csökkenteni. A bevéte­leknek mintegy 157 milliárd forinttal kell meghaladniuk az eredeti költségvetési törvény­ben rögzített szintet, miközben a kiadások 30 milliárd forinttal növekedhetnek. A törvényja­vaslat általános indoklása sze­rint a kialakult gazdasági kö­rülmények közepette az eredeti költségvetés teljesítése lehe­tetlenné vált. Ezen túl a kormány stabi­lizációs programjának vég­rehajtása is megkívánj;} a köz­ponti költségvetés előirányza­tainak módosítását. • A Szegedi Szabadtéri Játé­kok idei évadjára előzetesen lekötött jegyeket a megrende­lőknek a jegyiroda nyitását, április 18-át követően postán küldik el. Az. előadásokra Szegedre érkezőknek, az. iroda épületébe költözött Koffer Utazási Iroda nyújt segítséget a szálláskereséshez. Az. elő­adások július 19-én Dés László: Valahol Európában című új zenés darabjával kez­dődnek. Giuseppe Verdi: A Irubadur cfmű népszerű ope­rája olasz nyelven csendül fel. Nyit a szabadtéri jegyirodája A hagyományos néptáncgálán 10 ország 600 táncosa lép színpadra. Új színfoltként az Interoperett gálaestje, a Vigadó) szilveszteri műsorának nyári változata kínál szórakozást a közönségnek. Az idei évadot a műit évben nagy sikert aratott Miss Saigon című zenés darab zárja. • Gyorsan romló? Cs. G­nek (317-698) többször volt már infarktusa. Szívbeteg telefonálónk nem érti. hogy a napokban vásárolt Nitromint aerosol spraynek, amit csak és kizárólag szükség esetén szabad használni, miért jár le június elején a szavatossági ideje. Miért nem lehet az 554 forint értékű életmentő spray felhasználási idejét évekig garantálni? • Átvehető. Az az idős úr, aki szerdán vásárolt a Londo­ni körúti vízóra szaküzletben, s otthagyta a kulcscsomóját, átveheti azt az üzletvezetőtől. Érdeklődni a 31 1-278-as telefonszámon lehet. • Kerékpár, nem. Pintér Já­nosné felháborodottan kö­zölte: másfél hete kitiltották a Kelemen utcából a kerékpá­rosokat, helyette azonban nem létesítettek kerékpárutat. Alsóvárosi olvasónk azért fáj­lalja ezt, mert ezen az utcán tudott a leghamarabb bizton­ságban hazajutni. A kis körút rendkívül veszélyes a bicik­liseknek - tette hozzá, majd megkérdezte: most akkor merre induljon haza. • Csak a márvány. Csányi­né Katona Ilona (483-379) szomorúan panaszolta: férje sírját is megrongálta a Belvá­rosi temetőben az előző hét végén horogra került tolvaj. Elmondta továbbá, olvasta a DM-ben. hogy a bronz fedla­pok hiánytalanul megkerül­tek, s azokat visszaszolgál­T m / I sa U\ A M CSÖRÖG A k((« Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal. Szabó C. Szilárddal oszthatják meg. Monkanapokon S és 10 óra, vasárnap pedig 14 és 15 óra között várjuk hívásaikat. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk oh ásóink figy elmét arra, hogy Szegedről is mindegy ik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont rovatunk szániára. kérjük, ugy anitt tudassák velőnk. látják majd a kárvallottaknak. Ezek után nem érti. hogy a Szegedi Temetkezési Kft. által küldött értesítőben miért szerepel az a mondat, hogy „lehetőség van új urna fedlap kihelyezésére, de ennek ellen­értékét ki kell fizetni", amikor megkerültek az ellopott tár­gyak. Csányiné közölte: a kis nyugdíjából nem tud tizen­ezer forintért új fedlapot vá­sárolni, adják neki vissza a régit, s majd azt rendbeho­zatja. Hódi Lajos, a kft ügy­vezető igazgatója elmondta: mindenki megkapja az egye­lőre még a rendőrség birto­kában lévő bronz fedlapot. Az olvasónk által idézett mondat a brutálisan széttört márvány fedlapra vonatkozik. • Érzékenység. Kormányos Györgyné (318-610) televí­ziójából csütörtök délben pil­lanatok alatt „elszállt" a ma­gyar egyes, a kettes csatomán pedig valamilyen külföldi adó jött be. Telefonálónk nagyra értékelné, ha ilyen esetekben a kábeltévések legalább két sorban elnézést kérnének az előfizetőktől a Délmagyaror­szág hasábjain. • Melegvíz. Péter György (323-699) béketelepi olva­sónk elmondta: körülbelül egy hónapja csatornáznak a Tapolcsányi utcában, amivel nem is lenne baj. igen ám, de a vfzügyes szakemberek többször megtették már. hogy minden bejelentés nélkül 5-6 órára elzárták a melegvizet. Telefonálónk járt már úgy, hogy este nem tudott megfü­rödni. Csak remélni tudja, hogy az ünnepek alatt nem lesz melegvíz-szünet. • A látványért fizetni kell. A 324-35 1-ról telefonáló anyuka elmesélte, hogy a nyolc, kilenc és két és fél éves gyermekeivel együtt nézte meg Walt Disney 101 kiskutyáját. Ami felháborí­totta: a kicsinek is, aki végig az ölében ült, ugyanolyan ér­tékű mozijegyet kellett vál­tania. mint a nagyobbaknak. Máshol, például múzeumban vagy koncerten adnak ked­vezményt. A moziban miért nem? Petróczi Sándor, a Mozgókép Kft. igazgatója el­mondta: a moziban nem a széket, hanem a látványt kell megfizetniük a látogatóknak, (gy aztán mindenkinek meg kell vásárolnia a jegyet. • Tolvaj. Ismeretlen tettes szerdán ellopta Horváthné táskáját a MÁV Számítás­technikai Központjából. Ha valaki talált Horváth Gézáné névre kiállított dokumentu­mokat (tb-kártya, személyi igazolvány, jogosítvány), jelentkezzen a 325-1 17-es számon. ÁRNYÉKOLÁSTECHNIKA SZALAGFÜGGÖNYÖK, NAPELLENZŐK, SZÉLES VÁLASZTÉKBAN ALUKERETES W^ SZÚNYOGHÁLÓ-AKCIÓ. Pr REDŐNY, RELUXA RÁDIÓTELEFON: 06-60-385-857, 62/327-171 pm mp TAXI IZECIO SZEMÉLY-, TEHER-AUTÓMENTÉS DM-KLUBKÁRTYA-KEDVEZMÉNY 10 Ft/km

Next

/
Thumbnails
Contents