Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-12 / 86. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET mi SZERDA, 1995. APR. 12. Boividékek találkája Szegeden A szőlő minden bizonnyal Kisázsia belső területéről származik, de a szőlészetet és borászatot az ókori görögök emelték mesteri fokra. A milétoszi hajósok a Kr.e. VII. század közepén jutottak el a Duna deltájáig, onnan pedig gyakran felhajóztak a folyam középső szakaszáig. A görög telepesek példáján felbuzdulva a Kárpát medence népei is rákaptak a bortermelésre. A Duna-medence szőlészetének másik ága a Kr.u. III. századból eredeztethető, amikor császári parancsra a légiók telepítettek szólót Pannóniában. A honfoglaló magyarok már a borkészítés tudományában kiművelten érkeztek ide, mivel nem voltak restek kaukázusi török népcsoportoktól eltanulni azt. Szent István király a pannonhalmi alapítólevélben elsőként a szőlőt említette meg azok között a termékek között, mely után tizedet kellett szolgáltatni. Egy 1908-as törvény szerint: „Bor elnevezés alatt az a szeszes ital értendő, mely kizárólag szőlő levéből, erjesztés útján állítatott elő." Lényegében ma is e törvény az irányadó. A magyar szőlőművelés érdekeinek előmozdítását, a bortermelés színvonalának emelését és a piacképességet az idén napvilágot látott hegyközségi törvény szolgálja. E szép hagyományokból eredően, remélhetően a május 18-20 között Szegeden, a Nemzetközi Vásár területén megrendezésre kerülő Szegedi Borfesztiválon is bebizonyosodik, hogy nem vesztettük el kulturánk e nemes vonulatát. A rendezők, a Depó Kft. és a Délmagyarország Kft. a Szegedi Vásár- és Piacigazgatósággal együttműködve azon munkálkodik, hogy a témához méltó körítéssel tudjon majd szolgálni. Az 1% most induló sorozatában a résztvevő, jelentősebb borvidékek rövid bemutatására vállalkozott. • Egri borvidék A bikavér házasitása A Nagy Eged-hegyen és az előtte félkör alakban húzódó, enyhe lejtésű domboldalakon a török terjeszkedés elől menekülő rácok honosították meg a szőlőt. A XVII. század közepén már bőségesen volt vörösbor az egri pincékben, s a török hódoltság alatt sem pusztultak el az ültetvények. A borvidék leghíresebb itala az Egri Bikavér. A világ legjobb vörösboraihoz hasonlóan legalább három szőlőfajtából születik. Alapja régebben a Kadarka volt, amit napjainkra felváltott a Kékfrankos. Ehhez adják hozzá a Cabernet-t, az Oportót, a Merlot vagy a Medinát. A házasítás eredményeként válik egészen finommá, harmonikussá, testessé, bársonyosan fanyarrá, tüzessé. A fehér borok közül a korai érésű, magas cukorfokú egri specialitások, a Leányka és a Királyleányka. Egerszóláton pedig kiváló Olaszrizling és Tramini terem. A sziklába vájt, festői szépségű pincesorokban érlelődnek oly egyedivé, különlegessé e borok. (Folytatás a következő 1%-ban.) - A PR-t, azaz a „public relations" tevékenységet magyarra többnyire „közönségkapcsolatok"-nak fordítják. Az Idegen szavak szótárában e címszónál a következő olvasható: „vállalatok, intézmények tevékenységének, illetve szolgáltatásainak, termékeinek folyamatos népszerűsítése és ismertetése a tömegtájékoztatási eszközök sokoldalú felhasználásával; tudatosan átgondolt, beható reklámozás". Az Ön könyvének alcíme szerint a PR a „bizalomépítés művészete". Végül is mi a PR? - A PR - röviden - egy szervezet kommunikációjának szervezése. Tehát A PR a szervezet és környezete közötti kommunikációs kapcsolatok folyamatos elemzésével, programok tervezésével, szervezésével, kivitelezésével, értékelésével azonos. A PR célja az, hogy alakítsa a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat. Ebből következően rendkívül sokféle területet ölel fel a PR. A média, a reklám, vagy a marketing, amikkel leggyakrabban azonosítják, csak egyetlen a PR területei közül. De a PR-szakember például üzleti kapcsolatokkal, szponzorálással, mecenatúrával, kiadványokkal is foglalkozik. 0 Kinek van szüksége PRre? - Mindenkinek. Ugyanis minden egyénnek és szervezetnek van dolga a közvéleCsodaszer-e a PR? „- Mi a különbség az elefánt szerelmi élete és a PR között? — Abszolúte semmi. Mindkettő óriási nagy trombitálással kezdődik és az eredmény csak IS hónap múlva látható." A viccet Barát Tamásnak a PR-röl szóló könyvében olvastam. A szerző a Magyar Public Reladons Szövetség alelnöke, akivel a „titokzatos" szakmáról beszélgettünk. ménnyel. A PR feladata meg éppen a közvélemény tájékoztatása, meggyőzése, a közvélemény és a szervezet közötti kommunikációs kapcsolat koordinálása. Magyarországon először a nonprofit szervezetek ismerték fel a PR szükségességét, talán azért, mert nekik nincs pénzük reklámra. 0 A PR is - mint az utóbbi években annyi más - ,rAmerikából jött". Kérdés, menynyire „magyarítható"? - Teljesen. A magyar szövetség célja éppen az, hogy ezt, a világon 100 éve létező szakmát népszerűsftse, s a szakkifejezéseket „átültesse" a magyarra. 0 Kiből lesz jó PR-es? - Akinek jó a kapcsolatteremtő képessége, aki empatikus, aki bele tudja képzelni magát a másik helyzetébe. E pszichológiai adottságokon kívül a PR-esnek művészeti, szociológiai, gazdasági, közgazdasági tudással, jó írás- és beszédkészséggel kell rendelkeznie. Tapasztalatom szerint e szakmában fontos még az udvariasság, a szolgálatkészség, a kreativitás és az informatív viselkedés is. Legnagyobb bánatunkra e szakma elsajátításáról senkinek sem adható diploma, annak ellenére, hogy tanítható (különböző tanfolyamokon, illetve a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Külkereskedelmi Főiskolán), annak ellenére, hogy szerepel a tevékenységek országos jegyzékében 0 Mire képes egy PR-szakember, csodaszer-e a PR? - Ha az adott szervezet minden egyes tagja azonos szellemben dolgozik, akkor érhető el a PR segítségével siker. A PR ugyanis magatartás és szemlélet. Egy példával élve: korábban, ha kölcsönre volt szükségem, akkor a bankhoz hitelkérelemmel fordultam, ma ugyanezen célért a banknak üzleti ajánlatot teszek... Beszélj arról, amit tenni akarsz vagy éppen teszel, tájékoztasd környezeted, vond be a döntésekbe! A PR szerint ez a siker záloga. Újszászi Ilona • AF int A ff A tcrn osziter Újkori mindenes: a falugazdász Időtlen idők óta ismerem Gyömbér Lászlót, viszont most tudtam csak meg, hogy iszonyatos betegségéből fölgyógyulva ő lett Szatymaz falugazdásza, azon túl, hogy alpolgármestere is a falunak. Gondolom, nagy a választék, bárkivel beszélhetnék e nemes tisztség viselői közül, de kapva kaptam az alkalmon, és őt kerestem meg. Első kérdésem mindjárt: 0 Falugazdász vagy, vagy jegyző? - Még falugazdász. A jegyzőségről nem is hallottam. 0 És kinek a karja vagy? - Nem értem a kérdést. 0 A kamarát képviseled a parasztok között, vagy a parasztságot a kamarában? - Halmozom az élvezeteket: olyan vagyok, mint a páternoszter. Szállítok értesüléseket alulról fölfelé, és fölülről lefelé is. Az orvoslást is belekeverhetjük: mint a hírvivő kromoszóma. 0 Mi közöd Szatymazhoz? - A legelső: itt születtem. A második: mindenkit ismerek. Minden tanyait is. Vagy legalább a szüleit. Folytassam? 0 Erről beszélünk úgyis. Van birtokod? - Még a klinikán feküdtem, amikor vettem öt hektár szólót. 0 Receptre? - Nem, de mondták az orvosok, beszédes jele annak, hogy meg akarok maradni. Nagy emberek is belehaltak már abba a betegségbe, amiből nekem is kijutott, megmaradtam mégis. 0 Huszonvalahány évvel ezelőtt írtam egy cikket a tanácsadák felelősségéről. Kimondatlanul is érintette a te akkori munkahelyedet. - Emlékszem is rá. 0 Nem zavar, ha netán-tán belelépsz a múltadba? - Sok helyen voltam még, ahol tanácsadóként dolgoztam, megtanultam, nagyon meg kell gondolnom, ha tanácsra nyitom a számat. Ajánlok például egy új fajtát? Csupa jót mond róla a szakirodalom. Azt az egyet soha nem látod utána: ez egy rossz fajta, ne tessék választani! Mind maga a tökéletesség. De előbb-utóbb elválik, hogy ezen a talajon, ezen az éghajlaton jó vagy nem jó. Divatos fajták is vannak, és a divatok, tudjuk jól, múlandók. Én elérhető, sőt hozzáférhető vagyok, tehát minden szavammal a bőrömet viszem a vásárra. Arra törekszem, a termelő jusson el oda, ahol meggyőződhet róla: kell neki az új, vagy egy másikat választ inkább? A tanácsom ezek után csak egy lehet: először kicsiben próbálja ki, aki akarja. 0 Szatymaz arról Ls híres, hogy minden termelő mestere is szakmájának. A múltkor sajtóbeszélgetésre hívtak néhány újságírót az újjászervezett Agrárkamarába. Ott hallottuk, új nevet kap az eddigi falugazdász. Kamarai jegyzőnek kellene talán ezután neveznünk, joga mindenkinek a névválasztás, mi mégis élünk a gyanúval, ha egy önkormányzat működési területén két jegyző is van, menthetetlen, hogy össze ne keveredjenek. Maradunk tehát egy riport erejéig még a falugazdász szónál. Azt Is ott hallottuk, hogy a kamara parasztság irányába kinyújtott karja lenne az új |egyző. Megkérdeztük: nem lehetne inkább a parasztság képviselője a kamarában? Zajos volt a fölismerés: miért ne lehetne? - Köszönhető többek között Kamenszky Bélának is, aki nekem is volt tanárom még. Egyik régi cégem révén kapcsolatba kerültem bécsi kereskedőkkel is. Láthattam, a miénknél hitványabb portéka is kelendőbb volt, mert szebben csomagolták. A szatymazi őszibarack sokáig annak az átkát húzta, hogy nem tudtuk rendesen csomagolni. 0 A szatymazi termőtájnak már van gusztusos doboza. - Amelyiken kódszám jelzi a termelőt is. Ha netán valahol beszaladna a madzag, azonnal visszakereshető a gazda. Jó lenne azonban, ha lenne egy-két kiemelt fajtánk is, amiből nagy tételeket tudnánk szállítani, mint régen. 0 Azt hiszem, a kereskedelmen múlik. - Van még azonban valami, ami nálunk nincsen. Belgiumban láttam, börzére viszi a termelő a portékáját. A börzemester besorolja minőség szerint, odamegy a kereskedő, és választ gusztusa szerint. Ezt még jó lenne eltanulnunk. 0 Nincsen az a börzemester, akit el ne térítenének kenőpénzzel. Egy ötezres megszépíthetné a hitványabbat is. - Látod, ezen is változtatnunk kellene. Tévedésből ott is bekerülhet gyöngébb áru is. Ha valaki nagyon ügyes - vagy nagyon ütődött - talán másodszorra is elsütheti, de harmadszorra már egészen biztos, hogy kiszorul a börzéről. Az pedig egyet jelenthet csak: örökre búcsút mondhat a mezőgazdasági termelésnek. Mert máshol egyáltalán nem tudja eladni áruját. Hogy ott miért nem akaiják megvesztegetni a börze alkalmazottjait, illetve hogy nálunk miért ez a lehetőség jut eszébe először szinte mindenkinek, külön tanulmányt érdemelne, de nem biztos, hogy az is elég lenne. Mi ilyenek vagyunk, ők meg olyanok. A mi gazdálkodóink mindenesetre még mindig azt vallják, az a legjobb, ha maguk értékesítik terményeiket. Dolgoznak érte, hogy legyen, csomagolják úgy-ahogy, hogy mutasson is valahogy, aztán piacoznak, rogyásig. 0 Említetted az előbb, régen volt olyan őszibarackunk, amelyik világszínvonalon volt jó, és sok termett belőle. Ennek köszönheti hírét Szatymaz. Ma miért nincsen? - A korai Ford volt az, amely azonban csak akkor számíthatott korainak. A Frank család nevéhez kötődött, bár nem biztos, hogy jogosan. Augusztus első napjaiban érett. Rájött divathullámként a sárga húsú fajta, ez az egyik ok, a másik pedig az, hogy több hasonlóan jó barackunk is van már. Nem jó, ha a piacon saját magával versenyez valaki. 0 Úgy tudom, többen inkább az augusztus végén érőket kedvelik. % - Föltehetően azért, mert a dinnyeszezon addigra lefutóban van. 0 Mi köze a dinnyének az őszibarackhoz? - Sok. Aki gyümölcsre vágyik, vesz egy dinnyét, vagy egy felet, ezt jelenti a dinnyeszezon. Amikor már eltelik az emberiség dinnyével, és van kívánni való jó őszibarack éppen, akkor megint sokan vannak, akik azt választják. És az őszhöz közelebb eső őszibarack zamatában rengeteg tartalék van még, érdemes tehát foglalkozni vele. 0 De a világpiachoz több kellene belőle? - Egy-két fajta elég lenne, de abból sok legyen. Ehhez azonban kereskedelmi biztonság kellene. A legjobb piacra járó is nehezen tudja kitapasztalni a világ gusztusát, a felelősségteljes közvetítő kereskedelem nélkülözhetetlen. 0 De ezt megteremteni már nem a falugazdászföladata. - Nem föladatom, de nem hunyhatom be a szememet. Amit tehetek érte, meg kell tennem. Akár közvetlen kapcsolataimmal, akár a Gazdakör segítségével. 0 Pardon: Gazdakör. Mi van a székalji iskolával? - A Finn-Magyar Barátság Termelőszövetkezet alakított ott ki egy nagyszerű központot, iszonyatos kár lenne veszni hagyni. Nehezebben indul be az alapítvány, mint először reméltük, hiszen a választások nálunk mindig várakozó álláspontot jelentenek, ami a lendület leállásával jár együtt, de bízom benne, jóra fordul hamarosan. A szatymazi gyümölcstermelés fészke, a földből élők nevelő iskolája lehet belőle. De jó is lenne! Horváth Dezső