Délmagyarország, 1995. március (85. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-04 / 54. szám

1995. MÁRCIUS 4., SZOMBAT Módi '95 Mottó: ....a divat változik, hisz maga is a változás szükségletéből születik. (Proust) A divat nagyasszonyának tartott Vámos Magda rendezte Divatszínházban, az Egy férfi és egy nő című látványos zenés produkcióban az idei tavasz és nyár módiját mutatták be a hét elején a Tisza Szálló hangversenytermében. A darabokat nem csak kifutóra tervezték • Csipkés harisnya cilinderrel - nem mindennapi viselet • Mutatós tengerészek. (Fotók: Schmidt Andrea) H

a észrevételük, véleményük van a Hölgyválasz bármelyik cikkével kapcsolatban, vagy egyszerűen csak szeretnék nekünk megirni örömüket, bánatukat, levelüket a következő címre küldjék: „Hölgyválasz" Délmagyarország Kft. 6740 Szeged, Stefánia 10. (A közlésre érdemes levelekből minden hónap utolsó szombatján adunk válogatást). Rovatszerkesztő: Kalocsai Katalin Induljunk ki abból, hogy a tavasznak csak az elején járunk, amikor még elkél a kabát. Méghozzá az örök ballon, ami ki tudja már, hány évtizede nem képes kiverekedni magát se a férfi, se a jtő ruhatárából. Az anyaga változott, finomodott az évek során, s az egykoron durvának tetsző matériát mára felváltotta a selymesen lágy kelme. Egyenes vonalú, bő, saját anyagából készült övvel megkötött olajzöld, sötétkék, püspöklila, tejeskávébarna ballonok a tavaszi esős napokon gumicsizmával is bátran viselhetők. Reneszánszát éli a kalap: a keménykalaptól a szalmából készültig „minden" a fejre tehető, mi több, ismét divat a cilinder. Jelszó: a variálhatóság. A változatossághoz pedig a hölgyeknél nélkülözhetetlen a zakó, hiszen hordható többféle szoknyával, nadrággal. Lehet karcsúsított és egyenes vonalú, amihez egyenes szabású - a rövidtől a lábszárközépig érő mályva-, ónszürke-, áfonya-, vörös-, mimózasárga- és kakaószínú szoknyákat hordhatunk, a zakó színével megegyező kalappal. A zakóhoz illő árnyalatú szövetnadrágok éppen hogy a bokát érik. Csak fiataloknak ajánlandó a City stílus, ami nem fed mást, mint combközépig érő, kissé bőszárú, könnyű szövetből készült bermudanadrágokat, amelyek zakóval kivált csinosak. S amit feltehetőleg a tizenhuszonévesek képesek csak megszokni, az a bakancs. Nem kifejezetten nőies, de annál inkább divatos, fiúknak, lányoknak egyaránt. S ezekhez a kiváló bőrből készült, ám az éltesebb •üCa/ap, séftj ciíin Í/C r •Bakancs izo te a i r i a l • Variációk nyárra korosztály számára riasztó lábbelikhez rogyizokni éppúgy viselhető, mint térdzokni, vagy vastag harisnyanadrág. A nyári viseletről megjegyzendő, hogy az elöl végig gombos, aprómintás vagy pettyes ruhák a divatosak. Minden korosztály hordhatja ezeket az igazán nőies, bő aljú, lábszárközépig érő, habkönnyű ruhákat, amiket nagyszerűen feldob egy-egy színes szalmakalap. A nyár elmaradhatatlan tartozéka a fürdőruha, az egy- és kétrészes egyaránt divatos, alakja válogatja, ki melyiket tartja magához és az alakjához illőnek. A kék• Egy esős vasárnap délután fehér tengerészcsíkos nagyon mutatós. Az ellasztikus kelmékből .készült, dús csipkével díszített fehérnemük mindenféle színben hódítóan gyönyörűek. S aki meg tudja fizetni, még illatosított változatot is vásárolhat a fehér, piros, sötétkék, ónszürke csipkevarázsokból. A férfiakról sem feledkezve meg, lássuk, mit kínál számukra az idei tavaszi, nyári divat. A tűpepitától az Esterházy-kockásig, a szép pasztellszínű zakókig, öltönyökig terjed a skála, angolos stílusú keménykalappal. Nagy divat a színben a zakóhoz és a nadrághoz harmonizáló mellény, s rejtegetés nélkül hordható a vastag nadrágtartó. A Divatszínház bemutatóján nem a valóságtól elrugaszkodott, kizárólag a kifutóra tervezett ruhakölteményeket láthattak a szakmai bemutatóra meghívott szegedi kereskedők, hanem a hétköznapokban viselhető, elegáns öltözékeket, amikből remélhetőleg a közeli jövőben már a szegedi üzletekben válogathatnak mindazok, akik az utolsó divat szerint akarnak öltözködni, s persze még meg tudják fizetni ezt a „hobbyt" . K. K. Neve nem csak a divatszakmában, hanem e mesterség művelőinek körén kívül is ismerősen cseng. A divat nagyasszonyának nevezik, egyike a legrégebbi magyar módi-szakembereknek. Fáradhatatlanul szervezi, vezeti a divatbemutatókat, tervezi a ruhákat, tanítja a fiatalokat, s járja az országot az új modellekkel ma is. Az Egy férfi és egy nő címet viselő minapi szegedi divatbemutatót - vagy ahogyan ő konferálta: divatszínházat ő rendezte. Vámos Magdát ezúttal nem a divatirányzatokról, színekről és vonalakról, hanem önmagáról kérdeztük. - Mint a legtöbb kislány, gyerekkoromban én is rajzolgattam a babákat, s készítettem rájuk illeszthető papírruhácskákat. Csakhogy nálam ez a kedvtelés nem múlt el a gyerekkor végeztével, a szenvedély megmaradt későbbre is, amikor már gyűjtöttem mindent, ami az öltözködéssel kapcsolatos. Ilyen előzmények után iratkoztam be a Szépműves Líceumba, ahol 1951ben megszereztem a divattervezői diplomámat. Régi bútordarab vagyok, s bizony, a négy évtized alatt száz tű hosszát jártam be a szakmában. Mennyi száz ttí hossza? Vámos Magda, a divat nagyasszonya — Ez a divatszakmában használatos szólás.? - A férjem, Kovalik Károly - akit bizonyára jól ismertek a szegedi olvasók is - kedvenc szóhasználata volt ez a „száz tü hosszát megjártam", s én tőle vettem át, használom is elég gyakran. - Visszatérve a pályakezdéséhez, akkor, az ötvenes évek elején, a lódenkabát korszakában nemigen lehetett igény nálunk divattervezőre. - így igaz, a divattervezőnek azokban az időkben nem volt „felvevőpiaca". Én annyira imádtam rajzolni, hogy minden irányban próbálkoztam, s így kerültem a budapesti orvostudományi egyetemre, a híres-neves Sárkány professzor mellé. Az ő anatómia atlaszait rajzoltam, a boncolási rajzoktól kezdve a műtéti ábrákig mindent csináltam másfél éven keresztül. Persze, a nagy szerelem, a divat nem hagyott nyugodni, s beadtam egy kérvényt a • „Gyerekkoromban a babáimnak terveztem.' (Fotó: Schmidt Andrea) Könnyűipari Minisztériumba, hogy szeretnék az eredeti szakmámban elhelyezkedni. Mit adott az Isten, egyszer csak jött a levél, hogy azonnal jelentkezzem az akkori Minőségi Nőiruha Üzemben, mert ott ruhatervezőt keresnek. Később a tervezést egy helyre összpontosították, mégpedig az akkori Ruhaipari Tervező Vállalathoz. Később ebből lett a Divatintézet. - Ezek szerint alapító tag volt a magyar divat fellegvárában? - Ott éltem le az életem javát. Hetvenöt munkatárssal - köztük grafikusokkal, tervezőkkei, vásárszervezőkkel - dolgoztam, s én, amit Magyarországon a divatkoordináció fogalma alatt meg lehetett csinálni, azt úgy érzem, maradéktalanul megtettem. Az intézet megszületéséig mi mindannyian elég naivan gondolkoztunk a divatról, s akkor tudtuk meg, hogy ez az egész divatszakma nem úgy működik, hogy van egy ember, aki tervez, hanem ennél összetettebb a dolog. A hetvenes évek derekán kezdtük megtanulni - nagy részben a divat őshazájában, Párizsban -, hogyan is kell a divatot „csinálni". — Három éve hagyta el a Divatintézetet, de a szakmát még mindig aktívan műveli. - Úgymond magánzóként végzem ugyanazt, amit az intézetben éveken át. Divatszakvásárokat rendezek országszerte. — Ha szabad egy friss sebet feltépni, az ország népszerű tévés egyéniségével, újságírójával Kovalik Károllyal hány esztendőt éltek házasságban? — Karcsival egy divatbemutatón ismerkedtünk öszsze. Molnár Margitka kéríe meg őt, hogy helyettesítse, mint műsorvezetőt a Gellért Szállóban megrendezett nagyszabású fürdőruha-bemutatón Ott találkoztunk, s amolyan meglátni és megszeretni kapcsolat született köztünk az első percekben. Ez 1964-ben történt. Tavaly volt a harmincéves házassági évfordulónk december 21-én. Január elsején meghalt a férjem. — 5 hogy ne ily drámai vége legyen e beszélgetésnek, búcsúzóul kérem a divat nagyasszonyának ars poeticáját a divatról - Ebben a szakmában létezik egy apostoli küldetés, nevezetesen az: hogyan tudja az ember megértetni a divatnak azt az előnyét, ami nem a flanc. A divatnak ugyanis azért van értelme, mert embereket boldoggá és szebbé tesz. K. K.