Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-04 / 30. szám
1995. FEBRUÁR 4., SZOMBAT „A ZTE 90 millióból gazdálkodik, a Tegáz-Debrecen éves költségvetése 50 millió forint, szemben a mi 8 milliónkkal. Az én bérem 30 ezer forint, míg némely kollégám ennek a négyszeresét keresi." • Tíz centire a címeres meztől • Az ATC-Hődmezővásárhelyi KK fölért a csúcsra • Milatovics fele annyi zsoldért villog Valaczkay: Kettőnk közül én vagyok a főnök! Üstökösként robbant a szegedi kosárlabdaéletbe: az 1970. évi úttörő olimpia döntőjében 75 pontot szórt a Szobioknak, s páratlan teljesítményével aranyéremhez segítette 83 pontot „termelt" csapatát; esztendő múltán a Szeol NB ll-es gárdájának edzéseit látogatta; újabb egy év elteltével első osztályú spUemek vallhatta magát. Negyedszázad nonstop szolgálata alapján okkatJoggal pötyögtetem a papírra: Valaczkay Győző, az ATC-Hódmezővásárhelyl KK 39 éves edzője állócsillag a sportág egén. • Istenáldotta tehetségként emlegetnek a pályatársak. ám nem mulasztják el megjegyezni: csak előre szerettél Játszani. a védekezés soha nem volt a kenyered - Mondják, mondják... Arról viszont hallgatnak, hogy a kiélezett helyzetekben a gyúrü felé sem mertek nézni. Sok meccset nyertünk az utolsó másodpercekben dobott kosaraimmal. Nem tagadom, előfordult, amikor rajtam ment el a parti. • Azt Is beszélik, bogy edzéseken nem nagyon szaggattad az Istrángot. Hol a bokád fájt, megint máskor a térdedre panaszkodtál - Harmincéves koromig szerettem edzeni, pályafutásom végefelé viszont valóban E lőször Kantár, majd később egy híresebb kapus, Csaban szorította ki a csapatból. Ette a tartalékok keserű kenyerét, de - ha összeszorított fogakkal is - törte magát az edzéseken, hogy újra az övé legyen az l-es számú mez... Most, hogy a két szegedi csapat egyesttette erejét, Dolió Csabának újabb ellenfelei akadtak. Csehó személyében egy rutinos, sok harcban edzett hálóőr lett a riválisa, s akkor még nem beszéltünk Bánról, a másik portásról, aki szintén ambiciózus fiú. • Idén is a kispadról szemléli majd a mérkőzéseket? - kérdeztem a még mindig nagyon fiatal (20 esztendős) kapustól - Hogy hova ülök, vagy állok a mérkőzéseken, az sajnos nem csak tőlem függ. Elvégre a csapatot nem én állítom össze. • Melyik meccs volt az, amelyiken akkorát bakizott, bogy utána mindenképpen „pihentetni" kellett? - Ószintén mondom, hogy nem tudom. Ha visszagondolok, komolyabbat csak egyszer • F.l merted dobni, te fakezű?! rengeteget gyűrődtem. Elkoptak az izületeim, és gyakran kfn volt minden lépés meg ugrás. 1990-ben ezért adtam le a szerelésemet. • Azt viszont az ellenségeid is elismerik, bogy vajpuba kezed aranyat ért. - A „jókezúscg" 80 százalékban adottság kérdése. Természetesen tettem is azért, hogy kiérdemeljem a gólkirályi cfmet. Sráckoromban odahaza, Jóska bátyámmal naponta 5-6 órán át tartottuk tűz alatt a függőfolyosóra erősített palánkunkat, s később is szívesen túlóráztam. • Egyéni csúcsaid? - Több is van. Egy középiskolás meccsen 88-nál hagytam abb!TkefőbbVvSZVSE NB IIes csapatának tagjaként, a Zalka elleni mérkőzésünkön 52 pontot írattam a jegyzőkönyvbe. Pedig akkor még se híre, se hamva nem volt a 3 pontos kísérletnek. Előfordult, hogy edzésen 87 személyit értékesítettem egymás után. • Egyéni csúcsok ide, átlagon fölüli dobóbiztonság oda, a felnőtt válogatottság álom maradt. Miért? - Száznyolcvanhét centimmel valósággal eltörpültem az óriások között. Úgy is fogalmazhatnék, hogy tíz centire voltam az álmaimtól. • Nem az önbizalmadon múlt, annyi bizonyos... Túlzott magabiztosságod miatt gyakran előkészítés nélkül dobtad el a labdát. Miként reagálsz, amikor valamelyik játékosodban teng tűi a vállalkozó szellem? - Fölpattanok a kispadról, és az eredménytől függően kritikával illetem a vétkest. Játékosként én is megkaptam a magamét... • Ha már a kispadnál tartunk... A Faragó, Guóth, Valaczkay hármas megérti egymást? Egyáltalán, milyen helyet foglalsz el a házi hierarchiában? - Faragó István szakmai igazgatóval és Guóth Árpád edzőkollégámmal egy húron pendülünk. A közös munkát megkönnyíti, hogy a kosárlabdáról alkotott véleményünk azonos. Árpi munkahelyi elfoglaltsága miatt kevesebb edzésen vesz részt. Kettőnk közül én vagyok a főnök! 9 Okoz ez feszültséget köztetek? - Felhőtlen a kapcsolatunk, amit egyebek mellett a csapat kiemelkedő szereplése is bizonyít. Vásárhelyi kosárlabdacsapat még soha nem szerepelt ilyen jól. A 15. hely az eddigi csúcs, az idén a legszerényebb számítások szerint a 12. helyen végzünk. • Mi várható még ettől a társaságtól? - Botorság lenne többet, jobbat várni Borbáthéktól. • Miért? - Szegénységünk behatárolja a produkciót. A ZTE 90 millióból gazdálkodik, a TegázDebrecen éves költségvetése 50 millió forint, szemben a mi 8 milliónkkal. Az én bérem 30 ezer forint, míg némely kollégám ennek a négyszeresét keresi. Az egyik legkülönb honi idegenlégiós, Milatovics fele annyiért villog, mint a vetélytársak hasonló státuszú ászai. 9 A megoldás? - Hivatalosan fogalmazva: az illetékeseknek javítaniuk kell(ene) a helyzetünkön. Vajon megteszik?... Thékes István Csak fogkrém nincs K issé bizarr hasonlattal kezdem. Tegyük fel, hogy egy tudós lakatlan szigeten dolgozik, és elfogyott a fogkrémje. Márpedig kultúrember nem tud meglenni fogmosás nélkül. Tudósunk pedig még külön is nagyon kényes fogaira. Jár ugyan bizonytalan időközönként hozzá egy helikopter, amely ellátja élelemmel és más, létfenntartáshoz kcilö mindenfélével, de ha jön Is, nem hoz fogkrémet. Tudósunk vigasztalan. De megjön az angyal, mármint a helikopter, és lehet rendelni. Rendel is. Aztán türelmetlenül várni kezd. Eltelik az idö végtelensége, amikor végre megjön a csomag! Benne többfajta fogkefe és különféle, nagyon okos és pedáns, tudományosan is megalapozott tanács a fogmosás végrehajtásához, éppen csak fogkrém nem jön. Ennyi. De mit takar eme tanmese? Azt, hogy honunkban reménytelen helyzetben van a futball, egyetlen kiút az intenzív, korosztályos labdarúgás megszervezése, s most látszatra történt Is egy komoly lépés ebben az irányban! Birtokomban van — mert MLSZ elnökscgin napirendi pont is volt - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium testnevelési és sport főosztályának 101 oldalon, fotómellékletekkel kiadott könyve, melynek a címe „A gyermek és iskolai labdarúgás fejlesztésének szakmai programja". Bevallom, megszeppenve és majdhogynem előítéletesen kezdtem elolvasni, mert így kezdődik: „Azok a klubok, akik..." No jó! Ha a piacon hallom, elengedem a fülem mellett. De a Művelődési Minisztérium kiadványában... A kezdet azonban nem igazolta a továbbiakat. Hál' istennek! Mert alapkönyv született, amelyre égető szükség volt. Nemcsak módszertani szempontból, hanem szervezési vonatkozásban is. Csak tapsolhatok neki! Ez méltó a félévszázados világhatalmi pozíciót betöltő magyar labdarúgáshoz - és ezt a legkomolyabban mondom. Csak éppen... N em jött meg a fogkrém! Mert itt a második lépésről van csak szó. Arról, hogy mit kell a gyerekekkel végrehajtani és milyen keretek között. De hogy ki, milyen formában és milyen feltételekkel mozgósítsa a fiatalságot, hogy a közönybe fulladt gyerekeket ki, hogyan vigye ki a pályára - és uraim! ez a kérdések kérdése! - akkor, amikor a testnevelő tanárfok) erre egyedül nem képcsck(ck), amikor szívfájdítóan megcsappant a csak fanatizmusból és nem ellenszolgáltatásért dolgozó társadalmi munkások száma, erről, tehát a lényegről nem esik szó. Enélkül pedig az eredmény is csak írott malaszt marad. Barcs Sándor • Guóth: - Oké, Győző, te vagy a király.. (Fotó: Gyenes Kálmán) A csapatot nem Dobó Csaba állítja össze \ Hiányzik neki az édesapja í Czibere kellemes kapusgondjai Amikor legutóbb csevegtem Dobó Csabával a Szeged FC fiatal tehetséges kapusával akkor nagyon .futott" a szekere. Tizennyolc esztendősen az NB II-es csapatban védett, s nem is akárhogyan. A diósgyőriek elleni meccsen például bárom-négy méterről sem tudlak neki gólt lőni. Aztán tavaly tavasszal majd ősszel az NB Hl-ban ( sajnos, az SZFC simán kiesett a második ligából) a kis Dobó elelmaradt a kapuból • Hol van itt a páncélmellény? (Fotó: Gyenes Kálmán) hibáztam, '94 őszén, az SZVSE ellen. El kell ismernem, hogy elnéztem Süli távoli lövését, túl későn vetődtem a labda után. Sajnos, azzal a góllal 2-1-re kikaptunk, s talán akkor fordult meg az edzőm fejében, hogy kellene, találnia egy másik kapus... t Hozták Csabant, de előtte már itt járt Kantár is, aki semmivel sem tűnt jobbnak Dobó Csabánál.. - Nem tehetek róla, ha az edzőm legtöbbször őt jelölte kezdőnek. A lelkiismeretem tiszta, mert én ugyanúgy dolgoztam, mint korábban, s ha lehetőséget kaptam, igyekeztem meghálálni a bizalmat, t Nem fordult meg a fejében, hogy máshova Igazoljon? - Voltak ajánlataim, de Szegedet nem hagyhatom el, amíg nem fejezem be tanulmányaimat a főiskolán. Mert számomra a tanulás a legfontosabb. Minden egyéb utána jöhet. • A rossz nyelvek szerint olykor „páncélmetlényben" véd... - Nem tudom mire értik ezt, mert ha ki is pattant rólam egy-két labda, az általában olyan bomba után történt, amit másnak sem lett volna könnyű elsőre hatástalanítani. 9 Most három kapus van az FC keretében. Hogyan fémek meg egymás mellett? - Nagyon jól, nincs közöttünk ellenségeskedés, csupán egészséges rivalizálás. Egyelőre mindhárman egyforma esélyt kapunk Czibere mestertől, aki most is talán csak azért találta ki a három „félidős" játékot (az interjú a Tiszakécske elleni meccs előtt készült - a szerk.), hogy versenyeztessen bennünket. A többit majd meglátjuk. • Nagyon szomorú lesz, ha továbbra is a kispadot kell koptatnia? - Nem mondom, hogy repesni fogok az örömtől, de nem adom fel. Továbbra is kitartóan teszem majd a a dolgomat az edzéseken, s egyszer talán eljön az én időm is... Nem vagyok elkeseredve, mert még nem értem a legjobb „kapuskorba". Állítólag minden portás 28-30 évesen ér fel a csúcsra. • Édesapja (Dobó Károlyról a kitűnő kézilabdaedzőről van szó, aki fél éve Kuvaitba szerződött - a szerk.) külföldre való távozása nem befolyásolta negatívan a teljesítményét? - Apám volt és maradt az én nlbnedzserem. Mai napig is részletesen beszámolok neki levélben, vagy telefonon a helyzetemről, s kapok tőle megszívlelendő tanácsokat. Sokszor nagyon hiányzik, s jó lenne, ha itt lenne... P. Sándor József