Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-25 / 48. szám

1995. JANUÁR 25., SZOMBAT • Öleli az egész világot. (A szerző felvétele) A Latyik közül... a legeslegkisebb Beszélgetés Latabár Árpáddal A legendás Lata- i bár-dinasztia leg- : kisebb tagja természetesen színész. Méghozzá Kecskeméten. A harmincegy esztendős Latabár Árpád nyolc évadot töltött már a birös városban, a katonaság után b ívták a Katona József Színházba. Előtte Zalaegerszegen és Pécsett játszott. Talán nem is kell mondani, főként a zenés-táncos szerepekben érzi igazán jól magát. Nemrég a kecskeméti Orogió Stúdió kiadásában | Latabár-sikerek címmel énekes kazettája jelent meg. - Hogyan emlegetik? Ön a legeslegkisebb Latabár? - Várjon csak... Mit mondanak? Hú, de jó kérdése van. Az biztos, gyakran összehasonlítgatnak: olyan vagyok, mint a nagypapa. Ha őszintén így gondolják, akkor az jólesik. - Milyen emlékeket óriz a legendás nagypapáról? - Kicsi voltam, túl sok mindenre nem emlékezhetem. Volt egy spórkasszám, abba dobáltam bele a tőle kapott kétforintosokat. Olyan szuper piros biciklit csináltatott nekem, ami úgy nézett ki, mint egy kismotor. Irigyeltek is érte a gyerekek. Ki sem engedtek az utcára vele. Nagyapát színházban egyszer láttam, a Lili bárónőben. Anyukám ölében ültem, a közönség pedig lenézően hümmögött, jó, hogy a pólyás gyereket nem hozzák el az előadásra. Pedig igazán jól viselkedtem. - Természetes volt, bogy a legifjabb Latabárból is színész lesz ? - Tízéves lehettem, amikor felléptem a Cirkuszhercegnőben édesapám oldalán. Nem volt ez szándéktxs, lényegében kényszerből kerültem a darabba. A kiszemelt srác kanyarós lett, és a beugrásra hirtelen nem találtak mást. Akkor varázsolt él a színház, megpecsételődött a sorsom. A családban senki sem ujjongott, hogy színész leszek. A kezdeti ellenállás azonban mégis megtört. Arra véletlenül se gondoltak a szüleim, hogy valamiféle protekcióval indítNincs olyan hét, hogy Júlia Eoberts-szel kapcsolatban ne röppenne föl valamilyen hír. Tavaly nyáron először váratlanul férjhez ment, majd kisvártatva már a válásról érkeztek a tudósítások. Most azt is megtudhatjuk, testvére van. Sőt: kitálalják nekünk, milyen a viszony közöttük. Mindezek ellenére Eric boldog és kiegyensúlyozott, s közel sem olyan hidegfejú maffiózó, mint ahogyan filmjeiből megismerhettük. Boldog házasságban él feleségével, Elizával. Valószínűleg ennek is köszönhetó, hogy életében minőségi változás állt be. Már nem fogad el akármilyen szerepet, csak olyanokat, amelyek kifejezetten megnyerik a tetszését. S apró lépésekkel igyekszik beérni a nővérét! Nem könnyű a feladat... • Mit sütnek ki Júlia ellen? Fordította: Horváth Ágnes (Az Hola nyomán) sanak el a pályán. Ezt amúgy sem tartottam volna fairnek, meg hát a színpadon úgyis minden kiderül. Ha nem megy a játék, hiába a segítség. Tulajdonképpen az érettségi elótt egy hónappal döntöttem véglegesen. Igaz, akkoriban kezdett izgatni a repülés, érdekelt a dobolás. Azt meg ne kérdezze, mi alapján választottam a színészetet. Belekóstoltam és többé nem tágítottam. Lehet, hogy mások már az első „falat" után elmenekülnek. — Könnyen jöttek a sikerek, vagy mindenért meg keüett küzdenie? - Inkább azt mondanám: macerás ez a szakma. Miért küzdenek? Békés emberke" vagyok. — Jaj, csak azt ne. Nem szoktam összegzésekkel foglalkozni. Jól érzem in magam, sok rendes emberrel hozott össze a sors. Színházon kívül is vannak barátaim, például a sárkányrepülők között. — Azért haverkodnak Önnel, mert Latabámak hívják? — Erre én is gondoltam, de egy idő után már nem az érdekli az embereket, hogy ki volt a nagyapám, hanem az, mit tudok a színpadon. — Szívesen játszana drámában? — Talán rnajd később. — Remek sárkányrepülő. Nem fél, bogy kitöri a nyakát? — Először is: honnan veszi, hogy remekül repülök. A nyakamat pedig az utcán is kitörhetem, ha a fejemre esik egy cserép. A repülés nem veszélyes, ellenben gyönyörű. Észnél kell lenni, ennyi az egész. Honnan a szerelem? Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumba jártam. Mellettünk volt a reptér, az ablakból csodáltam a gépeket, mígnem egyszer csak ott találtam magam. Sajnos, egyre kevesebb az idóm, de ha van egy szabad hétvégém, rohanok repülni. — Milyen furcsa. Mégiscsak a bires Latabárgyerek. És tessék, semmi különcség... — Miért? Azt gondolta, nagyképű vagyok? Vagy csodalény? Nézze, a legendát nem én alapztam meg, és értelmetlen lenne visszaélni vele. Borzák Tibor A sztárok rokonai általában a háttérben maradnak. Akadnak azonban olyan testvérpárok is, amikor bol az egyik, bol a másik tűnik fel a mozivilág egén. Most Eric Roberts az, aki lentről figyeli nővére, Júlia Roberts fent tündöklő csillagát. Maffiózó? • Az érzékeny lelkű negatív hős %Eric Roberts, aki Júlia Roberts bátyja hogy a sikeres testvérpár mégsem jön ki egymással? Eric mindezt a következőkkel magyarázza: Júlia és köztem tíz év a korkülönbség. Más időkben születtünk, így nem tudja átérezni azokat a dolgokat, amelyek engem megérintenek. Mindezek ellenére nyitott vagyok a legbensőbb beszélgetésre is. De amikor három éve megszületett a lányom, s Júlia jelezte, szeretné megnézni, nagyon boldog voltam. Végül mégis lemondta a találkozást, mert azt mondta, problémákat okozna neki találkozásunk. Hogy én problémákat okoznék? De hiszen testvérek vagyunk!" Akkor most van ellentét vagy nincs? Tény, hogy a nyugati sajtó lépten-nyomon a Robertsek nézeteltéréseiről cikkez, mégis Eric legutóbbi interjúja alkalmával a legjobb kapcsolatról beszélt. Persze hozzáfűzi, hogy nemrég puszta véletlenségből találkoztak, amikor édesanyjukat meglátogatták. Eric Roberts a negatív hős. Ó a gonosz, a rossz, akit utálni kell, aki már annyira gyűlölnivaló, hogy el is hisszük: a valóságban is ilyen. Olyan meggyőzősen alakítja a hideg gengsztert a mostanában játszott A specialista című filmben is, hogy azt mondjuk: igen, ez karakterszerep, nem véletlenül osztották rá. Vagy mégsem? Ki is ő tulajdonképpen? Milyen kapcsolat fűzi nővéréhez? A dadogás egyszer ő is filmezni fog. De Eric nem bízta a dolgokat a véletlenre, s személyesen ajánlotta be elsó filmjére- mert hát „ki lehet jobb, mint Júlia?" S valóban, a hugi túlszárnyalta bátyját, mi több, olyannyira befutott, hogy most Eric került a háttérbe. Ó most nem más, mint Júlia Boberts öccse". A riválisok S hogy ennek-e, vagy valami másnak köszönhető, Eric alig volt négyéves, amikor apja észrevette, mennyire dadog. Nem kis megrázkódtatás lehetett ez Walter Robertsnek, az atlantai színtársulat tagjának. De nem sokáig tétovázott, fiával különböző szövegeket memorizáltatott, mi több, még az akkori karácsonyi ünnepségen is fel kellett lépnie. A nagy nehezen elmondott szöveget még gyerekes pantomimmel is kísérte, s olyan nagy sikert aratott a valaha dadogó kisfiú, hogy észre sem vette, már be is került a színészmesterség titokzatos világába. • Eric Roberts és ,Júliával nem haragszunk egymásra" • A sikeres testvérpár. Még nyoma sincs a haragnak Már több mint tizenöt éve volt a pályán, s legalább száz darabban játszott, amikor igazi veteránként kezdte el drámai tanulmányait a londoni Royal Academy-ben. Hála apjának, útmutatásainak, tóbliet tudott, mint a tanárai. Júlia Roberts jó darabig nem is volt más, mint „Eric Roberts húga". Csak így emlegették. Nem véletlenül, hisz Eric csillaga rég fennen tündökölt, amikor Júliának még fogalma sem volt arról, hogy