Délmagyarország, 1995. február (85. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

t&vvnöx isálbv avibifit oftjv-0 *a »actlomr 2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1995. FEBR. 16. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Február 16. 1141. II. (Vak) Béla fiát, Gézát királlyá koronáz.z.ák. Uralkodik 1162-ig. 1274. Az esztergomi káptalan Benedek budai prépostot választja esztergomi érsekké. Pápai megerősítést nem kap; elmét 1276. november 18-a után bekövetkezett haláláig viseli. 1486. A német birodalmi gyűlés Majra-Frankfurtban III. Frigyes fiát, Miksát római királlyá választja. 1605. Bocskai kiáltványban biztosítja a közszékelyeket szabadságjogaik helyreállításáról. 1678. Dontinique Révérend abbé megbízottja, a francia kormány nevében Kővárban aláírja Teleki Mihállyal a szövetséges hadak fővezérségére szóló szerződést. Teleki a háború tartamára havi ezer Ft francia támogatást kap: szükség esetén segítségül hívhatja a Magyarországon levő francia csapatokat. 1704. Wolf Georg Auersperg gróf császári ezredes szabad elvonulásra feladja Munkács várát a kurucoknak. 1754. Mária Terézia rendeletben szabályozza a külkereskedelmi vámokat. A minden árura egységes harmincadot megszünteti. Az árucikkeket csoportosttja, és becsértékük 5-20 százalékában egyenként állapítja meg a vámot. 1915. Közzéteszik a miniszterelnök 649/1915. számú rendeletét, hogy e naptól a kenyérliszthez fele arányban lisztpótló (árpa, tengeri vagy burgonya) lisztet kell keverni. 1918. Litvánia kinyilvánítja függetlenségét SzovjetOroszországtól. 1919. Közzéteszik a február 15-én kelt néptörvényt „a földmfvelő nép földhöz juttatásáról", amely részletesen felsorolja a kiosztásra kerülő földbirtokokat. Az úri birtok felső határát 500 katasztrális holdban szabja meg, és az ezen felüli rész kártalanítás ellenében történő kisajátítását rendeli el. 1920. Összeül az első nemzetgyűlés. 1939. A kormányzó Teleki Pál grófot nevezi ki miniszterelnökké. 1945. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány nyilvánosságra hozza a magyar háborús bűnösök első listáját. 1971. Budapesten eltemetik Rákosi Mátyást. 1989. Rehabilitálják a Tiszatáj című folyóirat szerkesztőit. • Boszniai repülési tilalom Szeib fenyegetőzés A boszniai szerbek azzal fenyegtőznek, hogy „megteszik a szükséges lépéseket", ha az ENSZ nem szavatolja a boszniai repülési tilalom betartatását - jelentették be szerdán az UNPROFOR szarajevói illetékesei. A szerb bejelentés azután hangzott el, hogy a múlt hét vége óta több szállító- és harci gép szállt-le az észak-boszniai Tuzla muzulmán ellenőrzés alatt lévő repülőterén. Az UNPROFOR helyszínen tartózkodó megfigyelői pénteken és vasárnap észlelték a gépeket, mfg a szerb katonai közlemények szerint hétfőn is több helikopter jelent meg Tuzla térségében. Szerb vádak szerint a NATO által nem észlelt „titokzatos repülőgépek" fegyvereket és hadfelszerelést szállítottak a kormányhadsereg egységeinek. „A boszniai szerbek úgy vélik, hogy meg kell akadályozni a légtérsértéseket, s amennyiben mi nem érjük el a repülések leállítását, akkor a szerbek megteszik a kellő lépéseket" - mondta Gary Coward szarajevói ENSZszóvivő. Arról azonban nem közölt részleteket, hogy a szerbek milyen ellenlépéseket fontolgatnak. Az UNPROFOR-illetékes azt is elmondta, hogy a boszniai muzulmánok kedden ismét megakadályozták, hogy az ENSZ megfigyelői belépjenek a tuzlai repülőtér területére, és ellenőrizzék a légikikötő raktárait. A repülőteret több mint egy évvel ezelőtt zárták le, s a boszniai szerbek arra hivatkozva nem egyeznek bele a légikikötő újbóli megnyitásába, hogy a segélyszállítmányok mellett a muzulmánok fegyvereket próbálnának becsempészni a városba. • Az aznap délelőtt megnyílt fórumon elnöklő Allén Kassof újságíróknak általánosságban elmondta, hogy a hozzászólások alapvetően a többségikisebbségi témacsoportot járták körbe, részleteket azonban - a zavartalan, normális légkör biztosítása érdekében - nem volt hajlandó elárulni. Utalt ellenben arra, hogy az atlantai összejövetel egy korábban megkezdett eszmecsere-sorozat újabb állomását jelenti. A tanácskozás a nyilvánosság kizárásával, zárt ajtók mögött zajlik, mindazonáltal valószínűsíthető, hogy szó volt a romániai belpolitikai helyzetről, a magyarellenes kampányról és a kisebbségi kérdéskör különböző vetületeiről. A romániai magyarok az egységes autonómia-platform Atlantai kerekasztal Magyar-román bonyodalmak A romániai nemzetiségi viszonyokkal foglalkozó atlantai kerekasztal-tanácskozást szervező amerikai alapítvány, a Project on Ethnic Relations (PER) igazgatója kedden este közölte, hogy az értekezlet elsó' napján élénk véleménycsere folyt a román és a magyar meghívottak között a felmerült kérdésekről. alapján fellépve képviselik a kisebbségi törvénnyel, az oktatási törvénnyel és a magyarság helyzetével kapcsolatos többi megoldatlan kérdésről kialakított RMDSZ-álláspontot. Az előzetes programtól eltérően Jimmy Carter volt amerikai elnök kedden nem találkozott a kerekasztal-tanácskozás résztvevőivel. A Carter Központban szerdán a romániai magyarság képviselői, illetve a román kormány és politikai pártok küldöttei vettek részt de nem hivatalos minőségükben, hanem magánszemélyekként. A fórum hátteréről Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának a vezetője elmondta: a párbeszédre éppen azért van szükség, mert a romániai magyarság helyzete tovább romlott, következésképpen a politikai küzdelem minden eszközét latba kell vetni. Véleménye szerint az autonómia előmozdítása érdekében előrelépést kellene elérni a nyelvhasználat, az oktatási és a kisebbségi törvények dolgában. Az atlantai értekezlet a tervek szerint ma, csütörtökön sajtótájékoztatóval ér majd véget. • Térségünk számára mindinkább összekapcsolódik az európai szervezetekbe való ejutás gondja a kisebbségi kérdéssel. A korábbi egy helyben topogáshoz képest ezért is értékelhető kedvező változásnak, hogy felgyorsultak a szomszédainkkal folytatott alapszerződés-tárgyalások és Strasbourgban nemrég megszületett a kisebbségvédelmi keretmegállapodás. A február elsején végső formába öntött dokumentumot eddig több, mint húsz ország (rta alá, köztük Magyarország, Szlovákia, Románia és Ausztria is. Nemzetközi érvényre azonban csak akkor emelkedik, ha legalább tizenkét ország parlamentje jóváhagyja. Az okmány viták kereszttüzében áll. Az aláírók közül azok is sikernek tekintik, akik ennél többre törekedtek. Bírálói viszont felróják, hogy hiEurópai megállapodás - kérdőjelekkel ányzik belőle a nemzeti kisebbség fogalmának pontos meghatározása, vagy olyan jogok szavatolása, mint az autonóm intézmények létrehozása. Mint a Külügyminisztérium szóvivője, Szentiványi Gábor a FEB-nek elmondta: való igaz, hogy az egyezmény szövegében gyakran fordulnak elő általánosságok, olyan megfogalmazások, amelyek tág teret adnak az értelmezésnek. Ilyen például a településnév használatával kapcsolatos cikkely. („Azokon a településeken, ahol jelentős számú kisebbség él, és ahol elégséges igény mutatkozik erre, a belső jogrenddel összhangban az aláíró orszá.gok törekedni fognak a helységnévtáblák kihelyezésére.") Összességében azonban az a döntő, hogy a korábbi politikai nyilatkozatokkal ellentétben ez az első nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentum, amely jogilag kötelező érvényű. Szó esik benne arról, hogy a kisebbséghez tartozás szemé• Az első krajinai háborús bűnös Húsz év a baranyai „Rambó"-nak A tizennyolc gyilkossággal terhelt Dusán Boljevics személyében majd egyéves huzavona után -• hol a bírák voltak szabadságon, hol meg exhumálással kellett számos tanú egybehangzó vallomását bizonyítani - a Horvátország területén alakult Szerb Krajina fennhatósága alá tartozó baranyai háromszög pélmonostori bíróságán az első háborús bűnöst ítélték el. Bár a vádirat szerint tizennyolc drávaszögi magyar és horvát megöléséért kellett felelnie - a lakosság huszonnégy áldozatáról tud -, az eljárás során csak hat gyilkosságot bizonyítottak rá. Boljevics tagadja, hogy köze lenne az 1991 őszén, Vukovár lerombolása és Eszék ostroma idején Bélijén elkövetett gyilkosságokhoz, melyek visszhangjaként a horvát és magyar lakosság ezrei hagyták el szülőföldjüket, mondván, hogy bár nem ő oltotta ki életüket, az usztasa söpredék megérdemelte sorsát. Továbbra is Baranya feddhetetlen felszabadítójának, a Drávaszög „Legendájának", „Rambójának" tekinti magát, miként harcostársai nevezték. Krajina elsőként elítélt háborús bűnöse a rábizonyított hat gyilkosságért - a többi tizenkettőtől, úgymond, bizonyítékok híján a vád képviselője elállt - húsz évet kapott, mire védőügyvédei bejelentették fellebbezésüket. Garal László • Svájc szerdán kiadta Bulgáriának az egykori kommunista vezető, Todor Zsivkov unokáját, akit hazájában nemi erőszak elkövetésével vádolnak a hatóságok. A 23 éves Todor Szlavkov, aki négy esztendeje folytatott tanulmányokat Svájcban, repülőgépen érkezett Szófiába. A fiatalember a vádak szerint 1988 júliusában két társával együtt megerőszakolt egy 18 éves lányt. Todor Zsivkov több mint három évtizeden át, 1989-ig lyes szabadságjog, s hogy tilos a nemzeti kisebbségek által lakott területek etnikai összetételének megváltoztatása. Az aláíró országok garanciát vállalnak az anyanyelv szabad használatáért, az alapvető polgári szabadságjogok gyakorlásáért (szabad gyülekezés, egyesülési jog, vallásszabadság, kultúra- és hagyományápolás). Érdekes egyébként, hogy Franciaország és Törökország nem írta alá a strasbourgi konvenciót. Párizs ugyanis alkotmányjogilag kifogásolja és a demokrácia elveivel ellentétesnek tartja, ha népcsoportokat az „egyenlőség rovására" többletjogok illetnék meg. Ankara viszont nem akarja elismerni a kurdokat nemzeti kisebbségként, ezért zárkózik el az egyezménytől. Toronyi Attila (FEB) Svájc kiadta a Zsivkovunokát volt Bulgária első számú vezetője. A jelenleg 83 éves politikust 1992-ben sikkasztás vádjával több évi szabadságvesztésre ítélték. J m II. János Pál pápa a „Galileiügy" és az inkvizíció bírálata után revízió alá vette keresztesháborúkat is. Erre a következtetésre jutottak sokan a pápa legutóbbi, vasárnapi Angelus/.a előtt elmondott beszédének elemzéséből. II. János Pál beszédében Sienai Szent Katalin alakját elevenítette fel a békéért küzdő nők példájaként. A pápa a XIV. század másodig felében élt szentről szólva viszont azt is kijelentette: „természetesen azt is el kell ismerni, hogy ő is korának lánya volt, s - igaz a szenthelyek védelméért érzett jogos aggodalom miatt magáévá tette az akkor uralkodó szemléletet, miszerint ez a feladat még a fegyverek alkalmazását is szükségessé teheti. Ma hálásnak kell lennünk az isteni sugallatnak, mely • Keresztesháborúk Pápai revízió világosan felismertette velünk, hogy a népek, a vallások és a kultúrák közt felmerülhető viták legmegfelelőbb és az Evangéliummal leginkább egyező megoldási módja a békés, határozott és ugyanakkor tiszteletteli párbeszéd lehet". Sienai Szent Katalin érdemei a katolikus egyházon belül óriásiak: jelentős szerepe volt abban, hogy XI. Gergely pápa 1377 januárjában Avignonból visszahelyezte a pápaság székhelyét Rómába. így a bfrálat egyértelműen „a kor szellemének" szól, s ez a kor még nem tudta megemészteni a keresztesháborúkban elszenvedett vereséget. A XI. század végétől a XIII. század végéig tartó keresztesháborúk történelmi megítélése a mai napig vita tárgya a történészek között, de az egyház részéről hivatalos bfrálat a hadjáratokat illetően még nem hangzott el. II. János Pál óvatos utalása így érthetően nagy visszhangot váltott ki, különösképpen annak fényében, hogy a pápa elkötelezett híve az egyház kétezer éves története során elkövetett hibák önkritikus feltárásának. Vittorio Messori, a II. János Pállal készített egyedülálló „riport-kötet" szerzője nem is ért egyet azzal, hogy pápai revízióról lehet beszélni. „Revíziót csak azok látnak, akik a mai uralkodó nézetnek megfelelően a kereszteshadjáratokat az ördög művének tartják" mondja. A Párizsban élő Gouncourt-díjas libanoni író, Amin Maaluf viszont úgy véli: „a pápának igaza van, a keresztesek kíméletlenek voltak". - Maaluf a kérdésben értőnek számít: 1989-ben jelent meg „A keresztesháborúk az arabok szemszögéből" című műve, amelyben kimutatta, hogy a „hitetleneket" a kizárólag a hit által vezérelt keresztesek gyilkolták le a legkönyörtelenebbül. Napfény, tenger, egzotikum... NYÁRI utazásához már most biztosítsa kedvezményes repülőjegyét! .1 London 27 500 Ft-tól Frankfurt 21 300 Ft-tól Boston 58 500 Ft-tól Washington 58 500 Ft-tól Chicago 58 500 Ft-tól Miami 66 500 Ft-tól Los Angeles 81 500 Ft-tól Toronto 61 000 Ft-tól New York 58 500 Ft-tól Tokyo 1 1 1 500 Ft-tól A fenti árakból Tan-Túra Klubtagoknak további 10% kedvezmény! A fenti árak Budapestről oda-vissza értendók, a repülőtéri illetéket nem tartalmazzák! jelentkezés és részletes felvilágosítás: TAN-TÚRA UTAZÁSI IRODA 6722 Szeged, Kálvária sgt. 16. 62/323-287, 325-488 J