Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-07 / 6. szám

1995. JANUÁR 7., SZOMBAT i Désirée a Szomszédokból )A színészek kiszolgáltatottak i Vajon mit hoz a holnap? István • Megőszült a hajdani nőideál. (A szerző felvétele.) — Három esztendeje sza­badúszó. Milyen az élete társulat nélkül? — Szerencsém van, eddig bevált a szabadúszás. Bőven van munkám. A Klapka Sztár­színházban a Francia szoba­lány egyik főszerepét játszom. A Ribári Színház új bemutatója Molnár Ferenc Játék a kastély­ban című darabja, ebben Tú­ráiként lépek a színpadra. Bencze Ilonával pedig új önál­ló estünkkel járjuk az orszá­got. Távolabbi terveimről nem szívesen nyilatkozom előre. Csak annyit: januárban megle­petésre készülök. — Mikor beszélhet a szí­nész a munkájáról? Ha felkérték, vagy csak ak­kor, ba már a próbák is megkezdődtek? — Ez utóbbit tartom reális­nak, főleg, ha babonás az em­ber. Soha nem magunk vá­lasztjuk meg a feladatainkat, konkrét terveket nemigen szö­vögethetünk. A felkérésekre igent vagy nemet lehet mon­dani. Valójában kiszolgáltatot­tak a színészek. — Minden hívásra rábó­lint? — Eddig nem kerültem olyan helyzetbe, hogy nc fogadjak el egy-egy szerepet. Hála isten­nek, oda és olyan feladatra hívnak, ahová szívesen me­gyek és örömmel játszom. — Érdekes, az Ön korosz­tályának művészei közül sokan választották a színházon kívüliséget. Törvényszerű, bogy az évtizedes társulati tag­ság után a szabadság meüett döntenek? — Ez nem ennyire egyszerű, sok összetevője van. A mai korban lassacskán megszűn­nek az állandó társulatok, a régóta tartó állóvíz után átala­kul a magyar színházi struktú­ra. El kell azon is gondolkoz­ni, van-e olyan közeg, ahol számítanak a színészre, netán előadásokat építenek rá, neki való szerepeket kap. Ha nincs ilyen, akkor a mundér becsü­lete miatt nem szabad ott ma­radni. Vállalni kell a szabad­úszást és netán az azzal járó létbizonytalanságot. Azt senki nem garantálja, hogy mindig lesz színházi munka, de még mindig jobb, mint valahol el­kallódni és kényszerből játszani. — Nem ijedt meg az elején? — De. Egy pillanat alatt dön­töttem. Néhány hétig fel sem fogtam, mit tettem. Nehezen barátkoztam meg a szabadság gondolatával. Szerencsére rög­tön beindult a szekér, s azóta is zajlik az élet körülöttem. Volt, aki azt mondta: végre, most már lehet velem dolgoz­ni. Békéscsabára, Kecskemétre hívtak, mindkét helyen a My r Ki hinné, bogy Kárpátby Zoltán, az Egri csillagok, a Fiúk a térről című sikerfil­mek bőse, Kovács István már tavaly be­töltötte az ötvenet?... Három évtizede szer­ződött először társu­lathoz, a Vígszínház­ban kezdte a pályá­ját A nők szivét meg­dobogtató egykori szépfiút azonban egyre ritkábban lát­juk filmekben. Hogy miért? Erre a kérdés­re is válaszol a vele készük interjúban. VI J Fair Lady Higgins szerepében láthatott a közönség. A Karin­thy Színházban, a Klapka Sztár­szinházban, a Vidám Színpadon ugyancsak többször felléptem. — Egyre több a magántár­sulat. KialakuU a nagy­színházak konkurren­ciája? — Dicséretes ez a tendencia. A színész több helyen megmu­tathatja a tehetségét. Sajnos, olyan társulatok is szerveződ­nek, amelyek nem ütik meg a színvonalat, nem túl életképe­sek és rontják az összhatást. Önámítás lenne, ha azt mon­danánk, minden megoldódott. A lehetőségek megteremtőd­tek a változásokra, csak tudni kell lépni, elindulni az újabb utakon. Arra viszont jó lenne receptet találni, hogyan kel­lene a szakma és a közönség érdekében rendezni a so­rainkat. - Régen sok filmben ka­pott szerepet Most nem van. - Hadd szálljak vitába, mert mások is így vetik fel a témát. Kezdetben valóban olyan mo­zifilmekben láthatott a kö­zönség, melyek nagy sikert arattak, meghoztájr a népsze­rűséget. Azután is kaptam jó szerepeket, csak épp nem vol­tak az induláshoz hasonlóan látványosak. Nem arról van szó tehát, hogy nem filmez­tem. A kellően beharangozott bemutatók maradtak el és nem volt pénz monumentális alkotásokra. — Mindent egybevetve: elégedett? - Jelenleg igen. Azt ugyan nem tudom, mit hoz a holnap. A hogyan tovább kérdése ad­dig nem is izgat, amíg sok az elfoglaltságom. Akkor rémül meg az ember, ha nincs be­jegyzés a naptárafan. Borzát Tibor „Reggelente korán kelünk, hogy megfelelő fényviszonyok mellett dolgozhas­sunk. Vásároltam egy virágkoszorút, amely kiváló kellék lesz az aktfotóknál a hatás fokozására." A topmodellek ki­rálynője ákkólag ha­marosan eltűnik a pódiumokról. És ez nem varázslat, ké­rem, banem a szín­tiszta valóság! A Dél­magyarország — és a Voici - megbízha­tó információi sze­rint Claudia Scbiffer egy kicsikét búcsút mond a nyilvános­ságnak. Ciaudia Schiffer azt tervezi, hogy 1995-ben, amikor betölti a huszonötödik életévét, fel­adja karrierjét. Persze, ez nem azt jelenti, hogy végleg elfor­dul a nyilvánosságtól, és sem­mittevéssel tölti napjait. Gazdag program vár Clau­diára, mondhatni, kemény megpróbáltatások elé néz: férj­hezmenés, szülés, filmezés. Dávid Copperfield, a nagy mágus és a nagy „Ó" igencsak ért ahhoz, hogyan térítse el menyasszonyát a divatbemuta­tók jól kitaposott kifutóitól. A meglepő hír különben egyenesen az USA-ból jött, ahol a német szépség az En­tertainment Tonight című mű­sorban - mely a showbiznisz kulisszatitkait dolgozza fel — mesélt jövőjével kapcsolatos elképzeléseiről. A felvételek a polinéziai Bora-Bora kristály­tiszta vizében zajlottak. A topmodcllról tudniillik ugyan­itt készültek el az 1996-os naptár fotói, mégpedig lierb Ritts, a divatfotó sztárjának ka­merái előtt. Ezzel a manöken karrierje utolsó állomásához érkezett. „Ez már az ötödik naptá­ram és imádom - csacsogja Claudia Schiffer. - Reggelente korán kelünk, bogy megfelelő fényviszonyok mellett dolgoz­hassunk. Vásároltam egy vi­rágkoszorút, amely kiváló kel­lék lesz az aktfotóknál a hatás fokozására." Ciaudia hamarosan szabad­ságot vesz ki. A boldog vőle­gény, Dávid jelenleg épp a Las • Dávid gyermeket szeretne • Komoly erőpróbák várnak a sztárra Claudia Schiffer utolsö napjai •„Edes élet" Rómában. Egy fotó kedvéért a topmodell Fellini híres filmjének egyik jelenetét eleveníti fel a Trevi kútnál Vegas-i Caesar's Palace-ban lép fel. A bűvész egyszerűen megelégelte, hogy meny­asszonyát, helyesebben leen­dő feleségét csak a divatbe­mutatókon látja. Ebben a sze­zonban úgy „lőtte be" európai • Jól őrizzék meg az 1996­os naptárat, mert ez lesz az utolsó! • Ez még nem az esküvői fotó. A Chanel-ruhát 1992-ben mutatta be • Itt Brigitte Bárdot ra hasonlít. Vajon a filmvilágban is sikerül a francia színésznő nyomdokaiba lépnie? turnéinak időpontját, hogy azok egybeessenek Claudia fellépéseivel. Persze, az előb­binél jóval nyomósabb oka van az időpont-egyeztetésre. • Dávid, a nagy mágus megígérte, hogy feleségül veszi Claudiát, mihelyt betölti huszonötödik életévét Dávid ugyanis gyermeket sze­retne, és nem is olyan soká... Azért vannak újabban sülve­főve együtt a fiatalok, nehogy „elpasszolják" a termékeny na­pokat. Dávid különben a model­leskedést komolytalan szak­mának tartja. No, nem anyagi­lag, hiszen pénzből nincs hi­ány. A vőlegényjelölt szíveseb­ben látná Claudiát filmekben. Az első forgatókönyve egyéb­ként már készen áll, a partner pedig nem más, mint Ma­caulay Culkin. Reméljük, hogy a folytatás sem marad el. Dávid tehát egyengeti Clau­dia útját, és arra biztatja, minél több emberrel ismerkedjen meg Hollywoodban. Azért a rajongók se keseredjenek el, mert láthatják még elégszer Claudiát. Ami pedig a gye­rmekáldást illeti, reméljük, nem kell sokáig várni a gó­lyára... (A Voici alapján.) t

Next

/
Thumbnails
Contents