Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-07 / 6. szám

1995. JANUÁR 7., SZOMBAT Szülőszoba belépni szabad! „A játékot a férfiak játsszák, de a nők tudják meg az eredményt." (Roger Woddis, angol író) • Fájdalom nélkül Ha a világ fennállása óta valaha is szült volna férfi, akkor már bizonnyal évszázadokkal ezelőtt „feltalálták" volna a fájdalom nélküli szülést. így viszont csak a legutóbbi évtizedekben vált valósággá a szülési fájdalom enyhítése, megszüntetése. A honi szülő nőket persze még nem veszélyezteti a szülési fájdalmaktól való megmenekülés, hiszen mint a legutóbbi felmérésekből kiderül, Magyarországon 1993-ban a szülések csupán 5, azaz öt százalékánál alkalmazták a gerinckörüli - úgynevezett epidurális - érzéstelenítést, amely fájdalommentessé teszi a szülést. A fájdalomcsillapítás e formáját azért nem alkalmazzák a hazai szülészeti intézetekben, mert a szülészek nem rendelkeznek aneszteziológusi szakértelemmel. A honi aneszteziológusok - érzéstelenítő-, illetve altatóorvosok - viszont kevesen vannak, és oly mértékben leterheltek, hogy már nem tudják vállalni a sima szüléseknél történő fájdalomcsillapítást. Az epidurálás egyébként nem zavarja az anya aktív részvételét a szülésben, „csak" a már-már elviselhetetlennek érzett fájdalomtól szabadítja meg. Ha majd nálunk is kellő számú szakember áll rendelkezésre, akkor talán valamennyi magyar szülőnőnek jár majd e „szülési kedvezmény"... K. K. • Amikor a kispapák is szenvednek • lO/ric^te /Vi CM ? • miteor a c*lctjcMÍ - Ha egy nő arra való hivatkozással kéri a császármetszéssel történő szülést, hogy fél a szülési fájáalmaktól, akkor ez a „luxus" megadatik neki? - kérdeztem dr. Szabó József osztályvezető főorvost annak kapcsán, hogy a szülő nők testi-lelki gyötrelmeinek könnyítéséről beszélgettünk. - Kérésre vagy követelésre Magyarországon még nem végeznek császármetszést. Csak orvosi indokok alapján alkalmazzuk a műtétet, tudnillik, a császármetszésnek lehetnek szövődményei, amiért a felelősséget csak az orvos vállalhatja. Az USA-ban van ilyen törekvés, léteznek olyan magánintézmények, amelyekben kérhető a császármetszéssel történő szülés. Nálunk csak anyai és magzati orvosi indikáció alapján végzünk császármetszést. Ez némileg nehezíti a szülészek helyzetét, hiszen ha a szülőszobában órákon át vajúdó kismama úgy érzi, hogy már nem bírja tovább, azt hiszi, hogy nem megy a szülés hüvelyi úton, és követeli a császárt, akkor nagyon nehéz megmagyarázni, miért nem tehetjük. - Általában választott orvosnál szülnek a várandós anyák. Mennyire gyakori, hogy „csak úgy bejön valaki" a kórházba szülni, s annál az orvosnál hozza világra gyermekét, aki éppen akkor ügyeletes. - Nálunk a szülések 15-20 százaléka történik az ügyeletes és előre nem megválasztott orvosnál. A tévhiteket eloszlatandó, mondom, hogy semmilyen hátrány nem származik abból, ha valakinek nincs választott orvosa. Ugyanakkor, ha a várandós anya már a terhessége elején felkeres egy nőgyógyászt és a terhessége kilenc hónapja alatt folyamatosan vele ellenőrizteti magát, ez azzal az előnynyel jár, hogy az orvosa tudja, a terhes mamának milyen módon zajlott a terhessége, voltak-e problémái és milyen jellegűek. - A szülési megrázkódtatás lelki könnyítésére a kórházban már leheVajúdjunk együtt! • Kifelé könnyebb... (Fotó: Schmidt Andrea) A szegedi kórház szülészeti osztályán évente 1000-1200 szülés zajlik. A szülések 7-8 százaléka császármetszéssel történik, ami jó aránynak mondható, hiszen Magyarországon a császárfrekvencia 10 százalék körül mozog. tőség van arra, hogy az édesapa a szülőszobában legyen. - Ez egy hosszabb folyamat, s nem csak arról szól, hogy az apa ott van a vajúdó felesége mellett. Az apát már előre - a feleség terhességének ideje alatt - felkészítjük a szülésen való részvételre. Mi, szülészek nem mindig örülünk a férj jelenlétének, hiszen a szüléseknél nem ritka, hogy valamilyen komplikáció adódik, vagy olyasmi történik, amitől a férj megriad, nincs rá felkészülve, s ezért bizony jobb lenne, ha nem látná. Gyakran előfordul, hogy a papa elájul. Az viszont vitathatatlan tény, hogy a férj jelenléte - a vajúdás ideje alatt - feleségének komoly lelki támaszt jelent. - Mint ahogyan a szülés utáni együttlét a gyermekkel. - Nem minden édesanya igényli, hogy újszülöttjével egy kórteremben tölthesse az első napokat. Vannak, akiket zavar a másik gyermekének sírása, vagy éppen annyira kimerültek a szülésben, hogy csak pihenni szeretnének. A szülők választhatnak, hogy melyik szobába kérik az elhelyezésüket: a hagyományosba, ahová csak szoptatási időben viszik ki a gyereket, vagy a babás-mamásba, ahol együtt vannak újszülöttjükkel éjjel-nappal. Utóbbiak kedvére alakítottunk ki két háromágyas kórtermet, ahol az édesanya együtt lehet a gyermekével. Ebben az úgynevezett a rooming-in rendszerben követelmény, hogy külön ápolószemélyzet lássa el napközben a baba-mamás szobákban levőket. — így is, ügy is sok az a hat nap, amit a kórház •fogságában el kelI töltenie a szülést követően az édesanyának. - Egy sima szülés után tökéletesen elég lenne két-három napos intézeti megfigyelés. A magyar egészségügy régi hagyománya a hat napos „utókezelés". Valamennyivel mi is csökkentettük ezt az időt, s az ötödik napon elengedjük a mamát és a babát, ha nincs semmiféle komplikáció. - A legideálisabb az otthon-szülés lenne. - Az Országos Szülészeti Intézet meghatározása szerint, Magyarországon a szüléseknek intézményben kell történnie. Az otthoni szülést a szülészek kilencven százaléka ellenzi, mégpedig azért, mert Magyarországon nincsenek meg a feltételei. Egy: kevés szülészorvos van, aki ezzel foglalkozik, erre a feladatra felkészült. Kettő: a magyar infrastruktúra fejletlen. Három: a problémamentesnek induló szülésnél a legutolsó pillanatban bármi felléphet. A szülészek azt mondják, hogy nincs olyan jól felkészült szülészorvos, aki egyedül képes a vérzést csillapítani, az újszülöttet ellátni, esetleg a sebet elvarrni, vagy a sérüléseket ellátni egyidőben. Magyarul, az otthonszülés ma még Magyarországon életveszélyes. Kalocsai Katalin A testvérek hamar befogadták a kicsit Családi körben A Györgyei család legkisebb tagja, a másfél éves Andris otthon, családi körben látta meg a napvilágot. A szülőket, Adriennt és Jánost először arról faggattam, hogyan született meg az otthon-szülés gondolata. - Az első két gyermekünket, a nyolc éves Ágit és a hat esztendős Tomit is Geréb doktornő segítette világra - kezdi az anyuka -, de ő már nem dölgozik a klinikán, így választanunk kellett: egy másik orvos, vagy az otthon-szülés, a doktornő segítségével. Az utóbbi mellett szólt több érv. - Hogyan készültek fel a kicsi itthoni fogadására? - Megvettük az Otthonszülés és Az intézeten kívüli szülés gyakorlati kézikönyvét, melyet áttanulmányoztunk. Ezenkívül kaptunk videófilmeket és egy listát, amelyen minden szerepelt, amire szükség lehet. Még az első gyermekünk születésekor jártunk felkészítő foglalkozásokra, és már túl voltunk két szülésen, úgyhogy tudtuk, körülbelül mi fog történni. Györgyeiné és gyermekei, akik közül a legkisebb, Andris otthon született -És mi történt? - Andrist majdnem egy héttel túlhordtam, ám mindennap jártam ellenőrzésre. Az ötödik nap felhívott a doktornő, hogy ugorjak már el hozzá, mert látni szeretne. Ahogy letettem a telefont, kezdett folyni a magzatvizem. A doktornő megvizsgált, majd vele együtt hazajöttünk. A gyerekekhez eljött egy ismerős lány segíteni. Míg vajúdtam, ők a másik szobában legóztak. Az egész olyan volt, akár egy kívánságműsor, mindenki azt leste, mire lenne szükségem, akarok-e zenét hallgatni, kinyissák-e az ablakot, nem vagyoke éhes, szomjas, masszirozzanak-e, kérek-e még párnát a derekamhoz? Nem volt rövid, könnyű dolog, de összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint a szülészeten. — A gyerekek hogyan élték meg kistestvérük születését? - Amint Andris kidugta a fejét, ök is bejöttek, hogy lássák, hogyan születik, milyen is a köldökzsinór, a méhlepény. Ezekről már mind hallottak, de nem tudták elképzelni. Andrist már így, maszatosan megszerették, azonnal elfogadták, nem volt testvéri féltékenység, sőt ők könyörögték ki, hogy a szobájukban aludhasson. B. Zs. • Javítja a terhes anyák közérzetét, biztonságérzetét Hipnózis a szülészetben A hipnózis felhasználása óta a szülés fájdalmommentesítésében több mint 100 éves múltra tekinthet vissza. Mind kiterjedtebben alkalmazzák a fájdalomI csillapításnak ezt, a szülészetben különösen jól használható módját. A hipnózis nem csak a szülési fájdalom enyhítésére alkalmas, hanem csökkentheti a terhes anyák gyakori hátfájását, a gyakori hányást, és nem utolsósorban javítja a terhes anyák közérzetét, biztonságérzetét. A hipnózisban lefolytatott szülés az a módszer, amivel a legegyszerűbben V csökkenthető a szülést megelőző félelem és a szülés alatti fájdalom. A hipnózisban lefolytatott szülés mellett hazánkban is alkalmaznak egy szülésre előkészítő módszert, az úgynevezett pszichoprofilaxist. E metódus lényege abban áll, hogy a leendő anyával megismertetik a szülés körülményeit, a szülőutak anatómiai viszonyait, a magzat mozgását a szülés során. A pszichoprofilaxis alkalmazása során a leendő anya éber szuggesztiókat kap a szülés alatt tanúsítandó magatartást illetően.