Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-07 / 6. szám

1995. JANUÁR 7., SZOMBAT ) Januári „égi események3 Mit kínál a Szegedi Csillagvizsgáló? Obszervatórium A JATE 1990 nyarán hozta létre a Szegedi Csillagvizsgáló Alapítványt, fél millió forinttal. Az. Egyetemi Füvészkertből ka­pott kis terület több szempont­ból is a lehető legjobb választás volt az. obszervatórium számára, amely 1992 nyarától üzemel. Közlekedési eszközökkel jól megközelíthető (bejárat: Újsze­ged, Kertész utca; a 70-es busz Hatbázak megállójától 500 mé­ter), a városi fények „csak" észak­nyugat fejé erősek. Az épület­tón egy 35 fős előadóterem ta­lálható, ahol videó- és diavetí­téssel egybekötött kiselőadáso­kat tartanak-tartunk a csillagá­szat és az űrkutatás mindenféle területéről. A felsó szinti, hen­ger alakú terem a távcsó helyi­sége. A hagyományos, félgömb­re emlékeztető kupola helyett itt két oldalra széttolható tető készült. Szegeden a József Attila Tu­dományegyetemen és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán fo­lyik felsőfokú csillagászati okta­tás. A fizikus, a fizika- és föld­rajztanár szakos hallgatók tan­tervi órák, más szakosok (bölcsé­szek és jogászok) speciális kol­légiumok keretében tanulhat­nak asztronómiát. Az utóbbi 10 évben 43 szakdolgozat és orszá­gosan díjazott tudományos di­ákköri dolgozat született a té­makörben. A csillagvizsgáló el­sősorban Szeged és a Dél-Alföld felsőoktatási intézményeinek az igényét elégíti ki, de fontos, hogy támogatja az iskolai oktatást és az ismeretterjesztést is. Sajnos, a csillagászat még nem önálló tan­targy az Iskolában, pedig a dlá kok nagyon érdeklődnek a vi­i A hagyományos kupola helyett széttolható tető Szegeden a hetvenes évek közepéig a Béke-épü­let tetején működött Uránia bemutató csillagvizs­gáló. Később ez a terem az egyetemhez került, és csak ritkábban váltak lehetővé iskolai csoportok számára távcsöves megfigyelések. 1985-ben az odesszai testvéregyetem csillagászati intézetétől, műszercsere keretében, egy 40 cm főtükör-átmé­rőjű C.assegrain típusú távcsövet kapott a JATE Kísérleti Fizikai Tanszéke. Az egyre szűkösebb pénzforrások miatt egy ideig szinte reménytelen­nek tűni egy obszervatórium felépítése... lágegyetem rejtélyei és szépsé­gei iránt. Az obszervatóriumot eddig 5 ezer látogató kereste fel. A helyi iskolásokon kívül sok kiránduló nebuló is ellátogatott ide az ország minden részéből. Ez. a létesítmény a szegedi universitas hasznos része, és nélkülözhetetlen a természettu­dományos oktatásban. Működé­sének alapvető célja a tudomá­nyos világkép kialakításában nagy szerepet játszó csillagászat és az űrkutatás oktatásának ma­gasabb szintre emelése. A lakos­ság az obszervatórium látoga­tása során tudományos alapo­kon nyugvó ismeretekhez juthat, és személyes élményként élheti meg az égitestek távcsöves meg­figyelését. A csillagvizsgálóban az okta­tási tevékenység mellett nem­zetközi szintű kutatások is foly­nak. A vizsgálandó égitestek ki­választását alapvetően meghatá­rozzák a távcső és az érzékelő műszer jellemzői, valamint a A legkisebb hóméról dr. Friedrich Sachs, a buffalói New York Állami Egyetem biofizikusa fejlesztette ki, az egyes élő sejtek hőmérsékle­tének mérésére. Az ultra-mik­rohóméró átmérője egy mik­ron, az emberei hajszálnak körülbelül az ötvenedrészé. A leghangosabb, laborató­riumban létrehozott zaj 210 dB-es volt, vagyis 400 ezer akusztikus watt erősségű, amelyet a NASA 1965 októbe­rében a Huntsville-i Marshall Űrrepülési Központban egy 18,3 méter mély alapon Guinness Leg-szikon nyugvó, a Saturn-V számára épült 14,63 méteres acél és beton rakéta-próbaálláson idézett elő. Ezzel a módszer­rel lyukakat is lehet fúrni. A zajt több mint 161 km-es tá­volságtól is hallani lehetett. A valaha elért legmaga­sabb hang egy lézersugárnak egy zaffrkristályba való be­csapódásakor keltödött 1964 szeptemberéhen, a Massachu­setts Institute of Technology­ban: 60 GHz frekvenciájú volt. A legtöbbet bizonyított tétel címet érdemelte ki a Pitago­rasz-tétel. Egy 1940-ben kia­dott könyv a tétel 370-féle bizonyítását tartalmazza. Még jó, hogy érettségire ezekből két bizonyítás is elég... A leghosszabb visszhang, épületen belül, a Hamilton­ban 1840-55 között épült Ma­uzóleum-kápolnában szól, ahol például az ajtó becsapó­dása 15 másodpercig hallat­szik. • Cassegrain távcső; a főtükör átmérője 40 cm helyi légköri viszonyok. Min­dent egybevetve a legcélsze­rűbb kutatási téma a hazánkban eddig is legeredményesebben művelt terület, a csillagok idő­ben változó fényességének mé­rése, majd ez alapján a csillagok fizikai jellemzőinek meghatá­rozása. A távcsőre egy nagyon ér­zékeny kamera is felszerelhető, amely számítógéphez kacsoló­dik; a mért adatok mágnesle­mezre kerülnek. A Szegedi Csillagvizsgáló a pénteki rendszeres nyitva tartás­kor (télen 18-21 óra), vagy ­előre bejelentett csoportok ese­tén - más időpontban is látogat­ható (telefon: 310-011/3618, tel./fax : 435-620). A leglelke­sebb amatőr csillagászok példá­ul kedd esténként is összejön­nek, hogy távcsöves megfigye­léseket végezzenek és megbe­széljék a legújabb eredményeket. Néhány fontosabb „égi ese­mény" januárban: 3-án éjjel a Quadrantida meteorraj miatt sok volt a „hullócsillag"; 4-én délben került legközelebb a Föld a Naphoz; 16-án lesz telihold; a hónap során a kora esti órák­ban látható délnyugaton a gyú­rás Szaturnusz, később a Mars, hajnal előtt pedig keleten a Jupi­ter és a fényes Vénusz... Dr. Szatmáry Károly csillagász A legerősebb elektromos áramot a Los Alamos-i Scien­tific Latóratory „Zeus" nevű kondenzátora generálja. Ha egyszerre sütnék ki a 4032 kondenzátort, néhány másod­percig kétszer akkora áram folyna, mint a Földön másutt - együttvéve! A leghosszabb számítógépi idő egy igen-nem válaszért: egy Cray-2 szuperszámítógép 10 napi számítás után adott választ arra, hogy a huszadik Fermat-szám, a 2220+1 prim­szám-e vagy sem. Eláruljuk: nem az. Szilveszteri szenzáció a Vadasparkban A bébi szörzete születésétől 2-3 hónapos koráig hófehér ­ebben eltérő szüleitől, mivel azoknak egész teste koromfe­kete. Az arcukat keretező fe­hér szőrzet, a hátukon V-alak­ban lelógó fehér sörény, vala­mint a hosszú farkukat hatal­mas, fehér lófarokká formázó szőrzet a majmok legszebbiké­vé teszi őket. Bár eredeti élőhelyükön még nem fenyegeti őket a ki­halás veszélye, ez a szép ma­jomfaj mégis csak kevés állat­kerttón látható. Hazánkban a vidéki állatkertek közül egye­dül Szegeden élnek növényevő majmok, de a világ majd 1100 állatkertjéből is mindössze 12­ben láthatja a közönség e faj 43 példányát; az előző évben csupán 3 állatkertben szaporo­dott a számuk... A kilimandzsáró gerezék 8­15 példányból álló csoportok­ban, Afrikában, elsősorban az őserdőben élnek, 1000-3000 méter közötti magasságban. Egy-egy csoport 15-16 hektár körüli területen él, a csoportot vezető hímek fóleg reggelente bőgésnek is nevezhető hang­adással értesítik szomszédukat jelenlétükről. Békésen éldegél­nek, de amikor mozognak, ak­kor akár 15-20 méteres ugrá­sokkal is szökellnek fáról-fára. A nap javarészét viszont békés ücsörgéssel töltik, ami többek között táplálkozásukkal függ Örömteli esemény­nyel zárult az előző esztendő városunk álthtkertjében, a sze­gedi Vadasparkban. Szilveszter napjának reggelén a majom­ápolók felfedezték, hogy a közönséget különösen szép kül­sejével elkápráztató gereza majompár­nak kicsinye szüle­tett. Szinte kizárólag növényeket esznek, elsősorban leveleket, rügyeket, virágokat. A növé­nyeket borító erós bőrszövet és a bennük levő cellulóz emésztése nem könnyű fel­adat. A megoldás a szarvas­marhafélékhez hasonló, de a majmoknál is meglepő módon létező összetett gyomor, mely négy részre tagozódik. Elsó két rekeszében baktériumok élnek, és segítségükkel bont­ják le az ott hosszan időzó, erjedő növényi pépet. Ehhez nagy nyugalom kell - ez a magyarázata annak, hogy a gerezák a nap kétharmadát „pihenéssel" töltik. A szegedi gereza mama féltő gondossággal szorítja ma­gához kicsinyét. Sajnos, a mostani hideg időben még nem láthatja a közönség őket, így most csak fényképről te­kinthet ránk ez a rózsaszín ar­cú jövevény. Az időjárás ked­vezőbbre változása után azon­ban a látogatók is megpillant­hatják az új vadasparki ked­vencet. • Az igazság az, hogy fázom... # Nobel-díj a sarlattfnnok 9z4 rddid Jel fedezője nem Alct rco n i? % Elmebajra, szedjen maldridtf A dicsőség árnyékában Alfréd Nobel 100 évvel ezelőtt, 1895. november 27-én lezárt végrendeletében így utasította a tekin­télyes vagyon kezelőit: „Hagyatékom gondnokai által biztosított értékpapírokban elhelyezett tő­kém alapot képvisel majd, amelynek kamatai azok számára osztassanak fel, akik az elmúlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb hasz­not hajtották..." 1901 óta az alapítványtevő halá­lának évfordulóján, december 10-én adják át a dí­jakat — néhány háborús év kivételével — folya­matosan. A z emberiség jótevőinek el­ismerése természetesen tekintélyes összegű pénzzel is jár. A Nobel-vagyon a vég­rendelet idején 50 millió svéd korona volt, azóta ennek a kamataiból fizetik a dijakat. Mivel a kamatok változnak, az összeg sem állandó, átlagosan 160 ezer svéd koronát tett ki. Bár számos Nobel-díjast el­felejtett már az utókor, az. év­könyvek azonban számon tart­ják azokat, akiket annak ide­jén a leginkább érdemesnek Ítéltek a különféle bizottságok. Az irodalom azonban arról is beszámol, hogy voltak elhibá­zott, sőt igazságtalan döntések is. íme néhány esélyes, akikre a Nobel-díjnak csak az árnyé­ka esett. Ellopott elismerés? A fizikai Nobel-díjat 1909­ben egy német, K. F. Braun és egy olasz, G. Marconi kapta. Az utóbbi neve összekapcso­lódott a rádió feltalálásával - a díjat a vezeték nélküli távíróért adták -, de az már csak hírlapi szenzáció lehetett, hogy egy horvát tudós, Nikola Tesla 1916-ban pert indított Marconi ellen. Azt bizonygatta, hogy érdemtelenül tekintik a rádió felfedezőjének. A sors különös iróniája, hogy a teljes peranya­got 1943-ban hozták nyilvá­nosságra, és a bíróság Teslá­nak adott igazat! A tudós, vagy helyesebben a felperes pedig még abban az esztendőben meghalt - mindenkitől elfeled­ve, szegényen. Peres üggyé vált az 1959­be n adott elismerés is: O. Chamberlain és E. Segre meg­osztva kapta a fizikai díjat. Az utóbbit, az olasz Segrét ezúttal egy honfitársa perelte. Azt ál­lította, hogy voltaképpen az ő kísérleteit használta a későbbi Nobel-díjas, azokkal jutott eredményre. Ezért 150 ezer dollár fájdalomdíjat követelt. Az ő esete kiválóan jelzi a ku­lisszák mögötti tevékenységet. Piccioni keresetének nem adott helyt a bíróság, mond­ván, hogy későn jelentkezett a követeléssel. De miért késett, ha biztos volt a dolgában? Mi több, amikor tudományos kö­rökben is szóbeszéd volt, hogy az érdem oroszlánrésze az övé? Nos, azért, mert Segre - tehát a díjazott - amerikai barátai megígérték, hogy ót külön fogják jelölni a Nobel­díjra. S miután az idó telt, ő pedig rádöbbent, hogy az ígé­ret csupán mellébeszélés, pe­relt. Elkésett vele. A hálát nem jutalmazzák A mélyütések, az asztal alat­ti bokánrúgások sem ismeret­lenek a pénzért és az elisme­résért vívott küzdelemben. Az 1906-ban kiadott orvosi No­bel-díj két kitüntetettje, C. Cogli és S. Ramoy Cajal annyi­ra utálták egymást, hogy szót sem váltottak. Mint ahogy fer­dén nézett egymásra a stock­holmi reflektorok fényében 1923-ban F. G Banting és J. R. Macleod is, noha nem voltak nyelvi problémáik, lévén mind­ketten kanadaiak. De mind­egyik állította, hogy a másik nem jogosult a díjra. A törté­net meglepő fordulata: az or­vostudósok szerint egy harma­dik kanadainak kellett volna adni az inzulin felfedezéséért járó díjat. Vagy legalábbis köz­tük lett volna a helye. C. Best­ről azonban tudomást sem vett a bizottság... A tbc leküzdésében döntő szerepet játszó sztreptomici­nért 1952-ben S. Waksman, orosz származású amerikai tu­dós vehette át a díjat. Minthogy a kísérleteket csoportban vé­gezték, őt is beperelte az egyik tanítványa. A. Scbatznak azon­ban nem volt szerencséje, annyit ért el, hogy magára ha­ragította a tudományos világot. Díj, melléfogásért Vitathatatlan jelentőségű az öröklődésben meghatározó genetikai kód, a DNS kettós spiráljának felfedezése. Ezt 1962-ben jutalmazták Nobel­díjjal: F. Crick, J. Watson és M Witkins érdemét nem is vitat­ták, csupán azt jegyezték meg, akik közelebbről is betekint­hettek a felfedezés folyamatá­ba, hogy még két kutatónak legalább annyi érdeme volt, mint a díjazottaknak. Egy asszony, Rosalinde Franklin vizsgálati anyagát adta át ugyanis Watson a kutatótárs­nak, Wilkinsnek s ennek alap­ján ismerték fel az úgynevezett kettős spirált. A hála? Watson a lehető legrosszabb színben tüntette fel önéletrajzában Franklin asszonyt. Nem mentes a melléfogás­tól sem az eltelt kilenc évtized. A sort az 1903. évi orvosi No­bel-díjjal kezdték. N. R. Finsen dán anatómus fototerápiás kú­rájáról ugyanis kiderült, hogy sarlatán-gyógymód, semmire sem jó. Az 1927-ben hozott döntésről pedig azt állapíthatta meg az utókor, hogy az oszt­rák J. Wagner-Jaureggnek, a hűdéses elmebaj maláriaoltás­sal való kezeléséért adott díjjal nem a gyógyítást, hanem a szenvedést tüntették ki. A doktor ugyanis melléfogott... Ezek az esetek bármernnyi­re is kirívóak, nem csökkentik a Nobel-díj értékét és jelentő­ségét. Legfeljebb azt bizonyít­ják, hogy a tudomány berkei­ben is olyan emberek dönte­nek a kiemelkedő teljesítmé­nyek megítélésében, akik ma­guk sem tévedhetetlenek. Vagy mert a kutatás terén is harc folyik, és a harcban ne­héz semlegesnek maradni... Mintha őket is igazolná a de­cember 10-én kiállított csekk­hez mellékelt Nobel-emlék­érem latin felirata: „Inventas vitám iuvat excoluisse per artes." Szép dolog az életet ta­lálékony művészetekkel ne­mesíteni...

Next

/
Thumbnails
Contents