Délmagyarország, 1995. január (85. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-07 / 6. szám

1995. JANUÁR 7., SZOMBAT ) Januári „égi események3 Mit kínál a Szegedi Csillagvizsgáló? Obszervatórium A JATE 1990 nyarán hozta létre a Szegedi Csillagvizsgáló Alapítványt, fél millió forinttal. Az. Egyetemi Füvészkertből kapott kis terület több szempontból is a lehető legjobb választás volt az. obszervatórium számára, amely 1992 nyarától üzemel. Közlekedési eszközökkel jól megközelíthető (bejárat: Újszeged, Kertész utca; a 70-es busz Hatbázak megállójától 500 méter), a városi fények „csak" északnyugat fejé erősek. Az épülettón egy 35 fős előadóterem található, ahol videó- és diavetítéssel egybekötött kiselőadásokat tartanak-tartunk a csillagászat és az űrkutatás mindenféle területéről. A felsó szinti, henger alakú terem a távcsó helyisége. A hagyományos, félgömbre emlékeztető kupola helyett itt két oldalra széttolható tető készült. Szegeden a József Attila Tudományegyetemen és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán folyik felsőfokú csillagászati oktatás. A fizikus, a fizika- és földrajztanár szakos hallgatók tantervi órák, más szakosok (bölcsészek és jogászok) speciális kollégiumok keretében tanulhatnak asztronómiát. Az utóbbi 10 évben 43 szakdolgozat és országosan díjazott tudományos diákköri dolgozat született a témakörben. A csillagvizsgáló elsősorban Szeged és a Dél-Alföld felsőoktatási intézményeinek az igényét elégíti ki, de fontos, hogy támogatja az iskolai oktatást és az ismeretterjesztést is. Sajnos, a csillagászat még nem önálló tantargy az Iskolában, pedig a dlá kok nagyon érdeklődnek a vii A hagyományos kupola helyett széttolható tető Szegeden a hetvenes évek közepéig a Béke-épület tetején működött Uránia bemutató csillagvizsgáló. Később ez a terem az egyetemhez került, és csak ritkábban váltak lehetővé iskolai csoportok számára távcsöves megfigyelések. 1985-ben az odesszai testvéregyetem csillagászati intézetétől, műszercsere keretében, egy 40 cm főtükör-átmérőjű C.assegrain típusú távcsövet kapott a JATE Kísérleti Fizikai Tanszéke. Az egyre szűkösebb pénzforrások miatt egy ideig szinte reménytelennek tűni egy obszervatórium felépítése... lágegyetem rejtélyei és szépségei iránt. Az obszervatóriumot eddig 5 ezer látogató kereste fel. A helyi iskolásokon kívül sok kiránduló nebuló is ellátogatott ide az ország minden részéből. Ez. a létesítmény a szegedi universitas hasznos része, és nélkülözhetetlen a természettudományos oktatásban. Működésének alapvető célja a tudományos világkép kialakításában nagy szerepet játszó csillagászat és az űrkutatás oktatásának magasabb szintre emelése. A lakosság az obszervatórium látogatása során tudományos alapokon nyugvó ismeretekhez juthat, és személyes élményként élheti meg az égitestek távcsöves megfigyelését. A csillagvizsgálóban az oktatási tevékenység mellett nemzetközi szintű kutatások is folynak. A vizsgálandó égitestek kiválasztását alapvetően meghatározzák a távcső és az érzékelő műszer jellemzői, valamint a A legkisebb hóméról dr. Friedrich Sachs, a buffalói New York Állami Egyetem biofizikusa fejlesztette ki, az egyes élő sejtek hőmérsékletének mérésére. Az ultra-mikrohóméró átmérője egy mikron, az emberei hajszálnak körülbelül az ötvenedrészé. A leghangosabb, laboratóriumban létrehozott zaj 210 dB-es volt, vagyis 400 ezer akusztikus watt erősségű, amelyet a NASA 1965 októberében a Huntsville-i Marshall Űrrepülési Központban egy 18,3 méter mély alapon Guinness Leg-szikon nyugvó, a Saturn-V számára épült 14,63 méteres acél és beton rakéta-próbaálláson idézett elő. Ezzel a módszerrel lyukakat is lehet fúrni. A zajt több mint 161 km-es távolságtól is hallani lehetett. A valaha elért legmagasabb hang egy lézersugárnak egy zaffrkristályba való becsapódásakor keltödött 1964 szeptemberéhen, a Massachusetts Institute of Technologyban: 60 GHz frekvenciájú volt. A legtöbbet bizonyított tétel címet érdemelte ki a Pitagorasz-tétel. Egy 1940-ben kiadott könyv a tétel 370-féle bizonyítását tartalmazza. Még jó, hogy érettségire ezekből két bizonyítás is elég... A leghosszabb visszhang, épületen belül, a Hamiltonban 1840-55 között épült Mauzóleum-kápolnában szól, ahol például az ajtó becsapódása 15 másodpercig hallatszik. • Cassegrain távcső; a főtükör átmérője 40 cm helyi légköri viszonyok. Mindent egybevetve a legcélszerűbb kutatási téma a hazánkban eddig is legeredményesebben művelt terület, a csillagok időben változó fényességének mérése, majd ez alapján a csillagok fizikai jellemzőinek meghatározása. A távcsőre egy nagyon érzékeny kamera is felszerelhető, amely számítógéphez kacsolódik; a mért adatok mágneslemezre kerülnek. A Szegedi Csillagvizsgáló a pénteki rendszeres nyitva tartáskor (télen 18-21 óra), vagy előre bejelentett csoportok esetén - más időpontban is látogatható (telefon: 310-011/3618, tel./fax : 435-620). A leglelkesebb amatőr csillagászok például kedd esténként is összejönnek, hogy távcsöves megfigyeléseket végezzenek és megbeszéljék a legújabb eredményeket. Néhány fontosabb „égi esemény" januárban: 3-án éjjel a Quadrantida meteorraj miatt sok volt a „hullócsillag"; 4-én délben került legközelebb a Föld a Naphoz; 16-án lesz telihold; a hónap során a kora esti órákban látható délnyugaton a gyúrás Szaturnusz, később a Mars, hajnal előtt pedig keleten a Jupiter és a fényes Vénusz... Dr. Szatmáry Károly csillagász A legerősebb elektromos áramot a Los Alamos-i Scientific Latóratory „Zeus" nevű kondenzátora generálja. Ha egyszerre sütnék ki a 4032 kondenzátort, néhány másodpercig kétszer akkora áram folyna, mint a Földön másutt - együttvéve! A leghosszabb számítógépi idő egy igen-nem válaszért: egy Cray-2 szuperszámítógép 10 napi számítás után adott választ arra, hogy a huszadik Fermat-szám, a 2220+1 primszám-e vagy sem. Eláruljuk: nem az. Szilveszteri szenzáció a Vadasparkban A bébi szörzete születésétől 2-3 hónapos koráig hófehér ebben eltérő szüleitől, mivel azoknak egész teste koromfekete. Az arcukat keretező fehér szőrzet, a hátukon V-alakban lelógó fehér sörény, valamint a hosszú farkukat hatalmas, fehér lófarokká formázó szőrzet a majmok legszebbikévé teszi őket. Bár eredeti élőhelyükön még nem fenyegeti őket a kihalás veszélye, ez a szép majomfaj mégis csak kevés állatkerttón látható. Hazánkban a vidéki állatkertek közül egyedül Szegeden élnek növényevő majmok, de a világ majd 1100 állatkertjéből is mindössze 12ben láthatja a közönség e faj 43 példányát; az előző évben csupán 3 állatkertben szaporodott a számuk... A kilimandzsáró gerezék 815 példányból álló csoportokban, Afrikában, elsősorban az őserdőben élnek, 1000-3000 méter közötti magasságban. Egy-egy csoport 15-16 hektár körüli területen él, a csoportot vezető hímek fóleg reggelente bőgésnek is nevezhető hangadással értesítik szomszédukat jelenlétükről. Békésen éldegélnek, de amikor mozognak, akkor akár 15-20 méteres ugrásokkal is szökellnek fáról-fára. A nap javarészét viszont békés ücsörgéssel töltik, ami többek között táplálkozásukkal függ Örömteli eseménynyel zárult az előző esztendő városunk álthtkertjében, a szegedi Vadasparkban. Szilveszter napjának reggelén a majomápolók felfedezték, hogy a közönséget különösen szép külsejével elkápráztató gereza majompárnak kicsinye született. Szinte kizárólag növényeket esznek, elsősorban leveleket, rügyeket, virágokat. A növényeket borító erós bőrszövet és a bennük levő cellulóz emésztése nem könnyű feladat. A megoldás a szarvasmarhafélékhez hasonló, de a majmoknál is meglepő módon létező összetett gyomor, mely négy részre tagozódik. Elsó két rekeszében baktériumok élnek, és segítségükkel bontják le az ott hosszan időzó, erjedő növényi pépet. Ehhez nagy nyugalom kell - ez a magyarázata annak, hogy a gerezák a nap kétharmadát „pihenéssel" töltik. A szegedi gereza mama féltő gondossággal szorítja magához kicsinyét. Sajnos, a mostani hideg időben még nem láthatja a közönség őket, így most csak fényképről tekinthet ránk ez a rózsaszín arcú jövevény. Az időjárás kedvezőbbre változása után azonban a látogatók is megpillanthatják az új vadasparki kedvencet. • Az igazság az, hogy fázom... # Nobel-díj a sarlattfnnok 9z4 rddid Jel fedezője nem Alct rco n i? % Elmebajra, szedjen maldridtf A dicsőség árnyékában Alfréd Nobel 100 évvel ezelőtt, 1895. november 27-én lezárt végrendeletében így utasította a tekintélyes vagyon kezelőit: „Hagyatékom gondnokai által biztosított értékpapírokban elhelyezett tőkém alapot képvisel majd, amelynek kamatai azok számára osztassanak fel, akik az elmúlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották..." 1901 óta az alapítványtevő halálának évfordulóján, december 10-én adják át a díjakat — néhány háborús év kivételével — folyamatosan. A

z emberiség jótevőinek elismerése természetesen tekintélyes összegű pénzzel is jár. A Nobel-vagyon a végrendelet idején 50 millió svéd korona volt, azóta ennek a kamataiból fizetik a dijakat. Mivel a kamatok változnak, az összeg sem állandó, átlagosan 160 ezer svéd koronát tett ki. Bár számos Nobel-díjast elfelejtett már az utókor, az. évkönyvek azonban számon tartják azokat, akiket annak idején a leginkább érdemesnek Ítéltek a különféle bizottságok. Az irodalom azonban arról is beszámol, hogy voltak elhibázott, sőt igazságtalan döntések is. íme néhány esélyes, akikre a Nobel-díjnak csak az árnyéka esett. Ellopott elismerés? A fizikai Nobel-díjat 1909ben egy német, K. F. Braun és egy olasz, G. Marconi kapta. Az utóbbi neve összekapcsolódott a rádió feltalálásával - a díjat a vezeték nélküli távíróért adták -, de az már csak hírlapi szenzáció lehetett, hogy egy horvát tudós, Nikola Tesla 1916-ban pert indított Marconi ellen. Azt bizonygatta, hogy érdemtelenül tekintik a rádió felfedezőjének. A sors különös iróniája, hogy a teljes peranyagot 1943-ban hozták nyilvánosságra, és a bíróság Teslának adott igazat! A tudós, vagy helyesebben a felperes pedig még abban az esztendőben meghalt - mindenkitől elfeledve, szegényen. Peres üggyé vált az 1959be n adott elismerés is: O. Chamberlain és E. Segre megosztva kapta a fizikai díjat. Az utóbbit, az olasz Segrét ezúttal egy honfitársa perelte. Azt állította, hogy voltaképpen az ő kísérleteit használta a későbbi Nobel-díjas, azokkal jutott eredményre. Ezért 150 ezer dollár fájdalomdíjat követelt. Az ő esete kiválóan jelzi a kulisszák mögötti tevékenységet. Piccioni keresetének nem adott helyt a bíróság, mondván, hogy későn jelentkezett a követeléssel. De miért késett, ha biztos volt a dolgában? Mi több, amikor tudományos körökben is szóbeszéd volt, hogy az érdem oroszlánrésze az övé? Nos, azért, mert Segre - tehát a díjazott - amerikai barátai megígérték, hogy ót külön fogják jelölni a Nobeldíjra. S miután az idó telt, ő pedig rádöbbent, hogy az ígéret csupán mellébeszélés, perelt. Elkésett vele. A hálát nem jutalmazzák A mélyütések, az asztal alatti bokánrúgások sem ismeretlenek a pénzért és az elismerésért vívott küzdelemben. Az 1906-ban kiadott orvosi Nobel-díj két kitüntetettje, C. Cogli és S. Ramoy Cajal annyira utálták egymást, hogy szót sem váltottak. Mint ahogy ferdén nézett egymásra a stockholmi reflektorok fényében 1923-ban F. G Banting és J. R. Macleod is, noha nem voltak nyelvi problémáik, lévén mindketten kanadaiak. De mindegyik állította, hogy a másik nem jogosult a díjra. A történet meglepő fordulata: az orvostudósok szerint egy harmadik kanadainak kellett volna adni az inzulin felfedezéséért járó díjat. Vagy legalábbis köztük lett volna a helye. C. Bestről azonban tudomást sem vett a bizottság... A tbc leküzdésében döntő szerepet játszó sztreptomicinért 1952-ben S. Waksman, orosz származású amerikai tudós vehette át a díjat. Minthogy a kísérleteket csoportban végezték, őt is beperelte az egyik tanítványa. A. Scbatznak azonban nem volt szerencséje, annyit ért el, hogy magára haragította a tudományos világot. Díj, melléfogásért Vitathatatlan jelentőségű az öröklődésben meghatározó genetikai kód, a DNS kettós spiráljának felfedezése. Ezt 1962-ben jutalmazták Nobeldíjjal: F. Crick, J. Watson és M Witkins érdemét nem is vitatták, csupán azt jegyezték meg, akik közelebbről is betekinthettek a felfedezés folyamatába, hogy még két kutatónak legalább annyi érdeme volt, mint a díjazottaknak. Egy asszony, Rosalinde Franklin vizsgálati anyagát adta át ugyanis Watson a kutatótársnak, Wilkinsnek s ennek alapján ismerték fel az úgynevezett kettős spirált. A hála? Watson a lehető legrosszabb színben tüntette fel önéletrajzában Franklin asszonyt. Nem mentes a melléfogástól sem az eltelt kilenc évtized. A sort az 1903. évi orvosi Nobel-díjjal kezdték. N. R. Finsen dán anatómus fototerápiás kúrájáról ugyanis kiderült, hogy sarlatán-gyógymód, semmire sem jó. Az 1927-ben hozott döntésről pedig azt állapíthatta meg az utókor, hogy az osztrák J. Wagner-Jaureggnek, a hűdéses elmebaj maláriaoltással való kezeléséért adott díjjal nem a gyógyítást, hanem a szenvedést tüntették ki. A doktor ugyanis melléfogott... Ezek az esetek bármernnyire is kirívóak, nem csökkentik a Nobel-díj értékét és jelentőségét. Legfeljebb azt bizonyítják, hogy a tudomány berkeiben is olyan emberek döntenek a kiemelkedő teljesítmények megítélésében, akik maguk sem tévedhetetlenek. Vagy mert a kutatás terén is harc folyik, és a harcban nehéz semlegesnek maradni... Mintha őket is igazolná a december 10-én kiállított csekkhez mellékelt Nobel-emlékérem latin felirata: „Inventas vitám iuvat excoluisse per artes." Szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni...